A kórházak élete rég sikeres témája a tévésorozatoknak. A Vészhelyzet máig emlegetve van, sok évadot megélt, kinőtt belőle egy George Clooney kaliberű sztár. Gyógyítottak, bonyolódtak a magánéleti szálak. Már ez hozta mindazt, ami a zsáner sajátja lett. Ennek még irodalmi gyökere is volt: Michael Crichton egy története volt az alap.

Ha kórház, és emlékezetes doktor, nem lehet elmenni doktor House személye mellett. Hatalmas siker volt, és újított a koncepción. Itt is volt szappan, de House alakjában Sherlock Holmes orvos alteregóját alkották meg: zseniális és különc figura, aki a betegségeket úgy nyomozta ki, mint Sherlock a bűneseteket.

A jelenlegi kínálatban a The Good Doctor, ami kicsit eltér az átlagtól. Hiszen ennek a főszereplője aspergeres, és számára a szocializáció az igazi kihívás, nem a diagnosztizálás, amiben nagyon jó.

A jobb kórházas sorozatokhoz is tudnék valami pluszt betenni: New Amsterdam, ahol egy ideális kórházat igyekeznek megteremteni, ahol tényleg a beteg az első és problémákat boncolnak. The Resident: minden évadra jutott az egészségügy egy kritikus pontja, ami ellen küzdöttek. Sebész, aki műt, noha már halálokat okoz, de nem hajlandó visszavonulni. A haszon érdekében felesleges kezelések kiírása és sok más.

Mások csak a szappannal variálnak, és nem ugranak ki a Vészhelyzet örökösei közül, mint a Grace Klinika vagy a Chicago Med.

Most pedig érkezik a Dr. Death – ez még előttem áll, de érdekesnek tűnik a koncepció. Ebben egy olyan doktor a főszereplő, aki magasról tesz az orvosi esküjére, árt a betegeknek. Páran majd igyekeznek megállítani. Érdeklődve várom – ez is más.

Életet átértékelő, tanáros, italozós.

Martin unalmas alak lett, és erre már kezd ő is rájönni. A feleségét még mindig szereti, ahogy a két fiukat is, és az óráit is lelkiismeretesen megtartja. Ám a neje valósággal menekül munkába otthonról, már alig látják egymást. A gyerekeivel rég nincs igazi kapcsolata. A diákjai pedig aggodalmukat fejezik ki a szüleiken keresztül, hogy nem képes őket rendesen felkészíteni az érettségire. Ilyen hangulatban megy el az egyik barátja születésnapjára, ahogy az egyik barát elmond egy elméletet. Eszerint mindig kicsit ittasnak kellene lenni, és az alkohol felszabadítana, boldogabbá és kreatívabbá tenné. Martin változást akar, így készen áll kipróbálni az elméletet. A baráti kör tagjaival megegyeznek, és hirtelen a vizes palackba alkohol kerül – a végeredményen maguk is meglepődnek.

Nagyon felemás élmény volt a film. Dráma, de nem teljesen az. Nem merném dramedy zsánerbe besorolni, mert amikor a vígjátéki elemek dominálnak, akkor is ott volt mögötte a dráma és elkeserítette a filmet.

A film első fele a komédia. A megszürkült kisember megint élni kezd. Szívesen is néztem, ahogy Martin elkezdi rendbe tenni a dolgait. Javul a kapcsolata a családdal, jobb tanár lesz. Sokkal élvezetesebb órákat tart kicsit részegen, nem csak felolvassa a könyvet, hanem érdekessé és szórakoztatóvá teszi az anyagot. Mondjuk, a nyitány, a kire szavaznál nekem ismerős volt, valamiben már láttam/olvastam szinte ugyanebben a formában, és így vesztett a poén az erejéből.

De mögötte is ott vannak az olyan dolgok, amelyeket nem old meg egy kis részegség. Az is egy trauma, ahogy rádöbben, hogy mennyire nem a megálmodott az élete. Mennyire boldogtalan, és mennyire belefásult, mert már észre sem veszi. A család életében a traumák, amiket nem beszélnek meg, nem tárnak fel, csak próbál másfelé haladni.

Majd jön a film második fele és a mélyrepülés kezdete. Ilyennek kellett lennie, ezt nem lehetett másként, de akkor is borzalmas volt nézni. Egyes részei simán elmennének reklámnak, hogy miért ne legyünk részegek. Egy ponton már nem az alkohol lazító hatását látod, hanem a károkat. Ahogy felerősíti a traumákat, több szinten is romlásba dönt.

Mégsem mondanám azt, hogy alkoholellenes film lenne. Van, amikor megoldást jelent. Inkább a mértékletesség üzenete jött le belőle. Használjak egy közhelyet? Ami kis adagban gyógyszer, nagyban méreg lehet. Itt az alkoholra alkalmazták ezt a tételt.

Kerek történetet mond el, és a legtöbb ív szépen megvan. Ott volt nekem kissé zavaros, amikor növelni kezdték az alkoholszintet és hirtelen Martin házassága is robbant. Azt túl hirtelennek éreztem, túl gyors volt az ugrás a jobb kapcsolatból a szétesésbe.

A középpontban Martin karaktere áll, bár jó érzékkel a baráti köre is több szerepet kap, és látjuk azt is, mi történik a barátokkal, akik vele együtt vesznek részt a kísérletben. Ezek is kerek történetek és megvan a maguk üzenete.

Mads Mikkelsen Martin szerepében megint emlékezeteset alakított. Sok-sok színe lett Martinnak: a nyugodt fásult, a feldobott, a nagyon részeg, vagy a végén a bulizó. Az különben is emlékezetes jelenet volt, a tánccal. Pedig sok mindent el tudok képzelni a színésszel, de most szabályosan meglepődtem.

A filmnek különben nagy menete volt tavaly és idén. Sok fesztiválra elvitték, sok díjra jelölve volt és nem keveset meg is nyert belőle. Az Oscaron ez lett a legjobb idegen nyelvű film, ami akkor is megjegyzendő, ha az idei felhozatal vírus miatti gyengeségben szenvedett.

Még úgy is jó filmnek tartom, ha engem nagyon taszított, amikor a társaság átment nagyon részegbe és meg is mutatták, az milyen.

Még egy kört mindenkinek – 5/4 amíg komédia és ötletes, még tetszett. Ahogy jön a dráma és az alkoholizmus, elvesztett.

https://www.youtube.com/watch?v=bj8Jmz_srDg

• Croodék - amerikai mese
• Halálos kitérő: Az örökség - amerikai/brit/német horror, thriller
• Jeges pokol - amerikai thriller (ez a The Ice Road, nálunk most indul a mozikban)
• Kígyószem - amerikai akció, kaland

Átkot megtörő, kamaszos, igaz gonoszt felfedő.

Deena visszahelyezte Sarah Fier kezét a testéhez, és ezzel együtt egy más valóságban találja magát. 1666-ban, amikor a boszorkányt leleplezték és kivégezték. Ő maga van Sarah helyén, és minden szereplőt a saját ismerősei testesítenek meg, pl. a kitaszított boszorkány Christine alakját vette fel. Így követi végig a történetet, hogy pár kamasz szórakozása, hogy kimennek az erdőbe, kábító gombát esznek és isznak, hogyan vezetett boszorkányüldözéshez. Mert Sarah a pap lányát szerette, és ezen az estén meglátták őket. Így a sértett udvarló, amikor szörnyű dolgok kezdtek történni, mindenért Sarah-t okolta, akit hamarosan boszorkányként üldözött az egész község. Deena az ő szemén keresztül tudja meg, hogyan indult az átok, ki a felelős és mit kell tennie, hogy helyreálljon a rend. A saját testébe visszatérve meg is kezdődik az utolsó küzdelem, az egész városért.

Ezzel a kés és a balta mellé megkaptuk a vasvillát is, vagyis a 3 filmből álló feldolgozás véget ért. Jól sikerült, minden i-re felkerült a pont, de azért nem vagyok felhőtlenül boldog.

Nem a film, a történet hibája részben. Azt sejtettem, hogy Sarah Fier története több, mint ahogy a legendája elterjedt. Nem lepett meg, hogy kiderült, nem is ő a történet gonosza, csak egy áldozat a sok közül. Ezt vártam. Csak annak nem örülök, hogy az a gonosz, aki. Mondjuk, Stine humoránál volt, mert a gonosz vezetékneve már önmagában egy poén.

Érdekes ötlet, hogy nem külön színészekkel elevenedett meg a múlt, hanem a korábbi két film szereplői játsszák a múltbeli történet karaktereit. Valahol tetszett, de nem teljesen. Az olyan részek zavaróak, mint amikor Deena Sarah alakjában belenéz a tükörben, és nem őt látjuk, hanem egy göndör, fehérbőrű lányt. Az igazi Sarah Fier-t. Bár értem, hogy ezzel hangsúlyozzák ki, hogy ez nem Deena előző élete, csak átéli a múltat, de akkor is zavaró volt. Pláne, hogy nem minden esetben egyértelmű, melyik jelenbéli szereplő miért azt a szerepet játssza a múltban, amelyiket.

Ennek a résznek is sikerül egy tipikus zsánert korrekten feleleveníteni. A boszorkányüldözéseket, amelyeknek inkább volt félelem és babona az alapja, mint igazi tények. Az emberek kivetkőzése magukból, a kegyetlenség. Még abban sem volt hiba, hogy az 1600-as évek hangulatát hozzák külsőségeiben.

A jelenben visszatérés, amikor a minden mögött álló személlyel akarnak leszámolni, már egy fokkal gyengébb. Nem csak azért, mert az a mágiát rosszra használó, aki. Inkább azért, mert a már kipróbált trükköket igyekeznek újra felhasználni. Hasonlóan állítják fel a csapdát, ugyanaz a módszer. Mivel nem egy hosszú sorozat, csak egy három részből álló film, így ez unalmas megoldás lett.

Egységes, összeillenek a részek, látványban és hangulatban ugyanazt kapjuk, amit korábban is. A múltnál is működött, el is különül a színesebb jelentől.

Most is annyira horror, hogy a fiatalabb nézők is megnézhessék. Hiszen Stine elsősorban ifjúsági horrort írt, és ezt a filmen is tiszteletben tartották. Mi volt a legdurvább benne? Talán az, ahogy Sarah Fier keze leszakadt. Mert valójában nem levágta, ahogy a rémtörténet mondta. Hangulatában megint több volt az ijesztő elem, mint a látványban. De ezt szerettem.

A színészekhez nincs nagyon mit hozzátenni. Már mindenkit megismertünk korábbról. Korrekten hozzák a szerepüket, mindkét idősíkban.

Tetszett ez a rész is, a trilógia is. De akkor is sajnálom, hogy a jó rossz itt…

A félelem utcája: 1666 – 5/4 mindenre magyarázat, korrekt boszorkányüldözős történet is, csak a gyilkos személye…

FEAR STREET PART 3: 1666 | Official Trailer | Netflix - YouTube

Gurty (Marcus Thomas) viselkedése nem tetszik a cég vezetőjének, ezért Mike-kal (Liam Neeson) együtt elbocsátja, aki nem csak a bátyja, de a gyámja is a háborús veteránnak. Mike már orvosi segítséget is próbált kérni, de nagyon nem tetszik neki, hogy az orvosok csak teletömnék gyógyszerrel a fivérét. Inkább magával viszi és az a közös álmuk, hogy lesz egy saját kamionjuk és a maguk urai lesznek végre.

Annyira kell a pénz, hogy jelentkeznek Goldenrod (Laurence Fishburne) hirdetésére. Egy több mérföldre levő bánya beomlott, 26 bányász lentragadt. Fúrófelszerelés kell a kimentésükhöz, de túl nehéz, hogy repülőn vigyék. Kamionnal kell, a jégúton. Ami veszélyes, mert már tavaszodik, a jég kezd olvadni és hivatalosan már le is zárták. Bekerülnek a csapatba.

Három teherautó megy, mind a teljes felszereléssel. Mike és Gurty, Goldenrod és Tantoo (Amber Midthunder), aki remek sofőr, de balhés személyiség. Tantoo mellé ül be a bányászcég szakértője, Varnay (Benjamin Walker).

Már az első szakaszon baj van: Goldenrod motorja feladja, majd a jég is beszakad és se a kamiont, se a férfit nem tudják megmenteni. A repedő jég elől a két kamion elhajt, de mindkettő feldől. A két csapat felállítja, de közben Varnay elülteti a bogarat a testvérek fülében, hogy Tantoo tette tönkre Goldenrod motorját, és őket is szabotálná, hogy egyedül érjen célba és csak ő keressen.

Tantoo hiába védené magát, neki ez nem a pénzről szól. Az egyik bányában ragadt férfi a bátyja, az egyetlen családtagja. Ingyen is menne. Mire Mike betelefonálna, hogy utána járjon, Varnay becsalja a raktérbe a testvérével és bezárja őket. Majd robbanótölteket helyez el, hogy beszakadjon alattuk a jég. Tantoo-t leüti és elhajt a kamionnal.

Mike még időben kijut, elég messze tudja vinni a töltetet, és a rakományt nem, de a kamion elejét meg tudja menteni. Varnay az áruló, mert a cég igazából nem akarja megmenteni a bányászokat, ő jött szabotálni a mentőakciót.

Közben látjuk, hogy a bányászok szavaznak, végezzenek-e a sérültekkel, hogy az erősebbeknek több oxigén maradjon. Tantoo bátyja az egyik, aki rendet tesz és azt mondja, együtt élnek, vagy halnak. Kiderül az is, a cég lefizette a csoportvezetőket, hogy kapcsolják ki a gázmérőt, így robbanhatott rájuk a tárna.

Tantoo halála is meg lenne rendezve, de a nő magához tér és el tud menekülni. Üldözik, az érkező Mike és Gurty is segítenek. A két kamion jó részeit rakják össze és mennének tovább. Mike a nyomukba eredő Varnay ellen küzd, Gurty és Tantoo igyekeznek átjutni a hídon. Átérnek, de csúszik a gép vissza. Gurty az életét adja, hogy a fémkaput lezárja és a kamion ne csússzon a folyóba.

Mike és Tantoo megérkeznek, azonnal indul a fúrás. Még idejében kijutnak a bányászok, és lelepleződik a társaság csalása. Pár hónappal később látjuk, hogy Tantoo vette át Goldenrod cégét, Mike pedig megvette a kamiont és azt az életet éli, amit a testvérével szerettek volna.

Küldetést teljesítő, harcos, mágikus képességeket gyűjtő.

Kai mindenre kész, hogy ne kelljen a nevelő apja üzletébe beszállnia. Az álma egy büfés kocsi üzemeltetése, addig is szakácsként helyezkedik el. Six, aki felnevelte, de aki egyben a helyi triád feje, akár éttermet is venne neki, de Kai képtelen megbocsátani a férfinak, hogy abból él, amiből. Az életét a feje tetejére állítja, amikor egy felsőbb erő kiválasztja. Ő válik a Wu Orgyilkossá, akinek 1000 szerzetes adta az erejét, és aki egyedül képes lehet megállítani a Wu harcosokat, visszaszerezve a Tűz, a Föld, a Fém, a Víz és a Fa erejét. Ő az ezredik Orgyilkos, több nem születik a világra. Kai nagyon nem akarja elfogadni a sorsát, de ahogy a szerettei is az ügybe keverednek, nincs választása. Az egyik Wu harcos maga Uncle Six, de egy sokkal veszélyesebb harcos is feltűnik és kész elhozni a világ végét a célja eléréséért.

Mivel jön a film is, pótlólag gyorsan megnéztem az első évadot. 10 rész, úgyhogy gyorsan le lehet pörgetni, ráadásul kerek történetet is mesél el. Igaz, nem fogott meg egyszerre, pár részt adni kellett neki.

Ugyanis az elején sok minden a néző nyakába szakad. Az egész Wu Assassins hitvilág, a Wu különféle harcosai – nem is tudom azt mondani, hogy teljesen átjött minden és értem a mitológiát. Hogyan kerültek le az erők emberekhez, miért kell őket visszaküldeni a mennyekbe? De egy ponton rájöttem, hogy ezt a részét el kell engedni. Az tiszta, hogy Kai a kiválasztott, aki a semmiből profi harcművész lesz és emberfeletti erőket kap. A harcosok meg az ellenfelei már attól, hogy ő az Orgyilkos. Az eleje zavaros, de ezt elengedve, Alec színre lépésével egyszerűbb lesz a felállás.

A személyes és mai részei viszont működnek az elejétől. Kai gyerekként pár másik gyerekkel egy kigyulladó épületben ragadt. Ők máig a hozzá legközelebb állók: a szüleik tökéletességre törekvésébe belerokkanó, éttermet vezető Tommy és Jenny; a bűn útját választó Lu. Mindegyiküknek megvannak a maga harcai, és ezek folyamatosan árnyalják a karaktereket. Jenny a majdnem szerelmi szál, érdekel is, a filmre többek lesznek-e, mint barátok. Ez a csapat egészül ki Christine-nel, a beépített rendőrrel, aki Lu vállalkozásán keresztül igyekszik közelebb kerülni a triádhoz – de felismeri, ki és mi az igazi ellenség és szövetségessé válik.

Van benne valami anime jelleg is, de lehet, hogy csak a Wu Assassins és a Wu harcosok miatt érzem úgy. A sorozat többi része reálisabb és mai – még akár az urban fantasy zsánert is rá lehet húzni.

Látványra korrekten összerakták, több helyszínt variáltak és a képességek is egészen jól néztek ki. A legtöbbet a tüzet láttuk, de a kedvencem különben a fém volt. Meg is fordult a fejemben, hogy Magneto az X-ben hasonlóra képes lehetett-e. Logant rángatta ugyan bábként, de neki a csontjai fémmel lettek feljavítva… Látvány, vissza. A mitikus részek, a másvilág jobb szó híján nem nyerte el a tetszésem, ahogy Kai látomásai sem. A képességek megjelenítése és a harcok annál inkább nézették. Minden szereplő, talán Tommy kivételével harcos is egyben, és mindenki megkapta a maga küzdelmét is. Zan különösen jól sikerült, a szó szerint pengeéles magassarkúját kifejezetten bírtam.

A szereposztás is korrekt. Mivel ázsiai a történet, több az ázsiai gyökerekkel rendelkező színész. Olyanok is, akik eddig nem voltak ismerősek a számomra. De ez a Netflix, így biztosra mentek. Benne van Mark Dacascos, a Vikings harcosnője Katheryn Winnick is, de Tommy Flanagan is volt sikersorozatban már. Lewis Tan is kiemelhető lenne, de nem vagyok biztos benne, hogy a Mortal Kombat sokak szívébe belopta volna. (Into the Badlands inkább.)

Nem minden fordulat tetszett, az elejére is idő kellett, hogy beinduljon a cselekmény, de összeállt, és biztosan meg fogom nézni a filmet is.

Wu Assassins – 5/4 látványos, van mai és fantasy oldala is, nem rossz a szereposztása sem. Hangolódás kell.

Wu Assassins | Official Trailer | Netflix - YouTube

Tündér keresztanyás, igaz szerelemért küzdő, érdekházasságos.

Heléne kedves és dolgos lány, aki szeretne megfelelni mostohájának az édesapja halála után. Szó nélkül végez minden munkát, és csak egy kis szeretetre vágyik cserébe. Gertrúd nem szereti a lányt, és élvezettel ad neki egyre több munkát. Amikor Heléne egy alkalommal elfárad, és segítségért fohászkodik, Cleo tündér megjelenik neki és teljesíti a kívánságát. Gertrúd, aki legszívesebben a herceget bolondítaná magába, nem éri be a szép ruhával, hamarosan már kastélyt követel. A vadászó Lassmann herceg be is téved a kastélyba, de csak Helénét találja ott, aki nem ismer rá a fiatalemberre. A fiatalok egymásba szeretnek, és meg is egyeznek, hogy egybekelnek. A hercegnek másnap kellene visszatérnie a lányért, de nem jön, és Heléne már csak a közelgő esküvőjéről kap hírt egy hercegnővel. Nem sejtheti, hogy milyen félreértések álltak a boldogságuk útjába…

Buta dolog egy mesefilm kapcsán azon szenvedni, hogy mennyire mese, de most erre fogok vetemedni. Ha már élőszereplős, ennél komolyabban szeretném venni. De a mesék is így halandnak, gondoljunk csak bele, hogy a Jégvarázsban is pellengérre állították a hercegnőt, aki egy közös dalolászás után már kezét nyújtotta volna a vadidegen hercegnek.

Nem is igazán a klasszikus mesés, mágikus elemek zavartak. A tündér varázsol és segít, rendben. Mondjuk, a tollfosztás nem éppen átlagos feladat, de mások lencsét válogattak vagy szalmát fontak.

Ami viszont annyira mese, hogy Heléne és Lassmann egy közös pikniket követően már életre-halálra szerelmesek. Alig beszélgettek valamennyit, már eljegyzés és az egész filmben úgy is kezelik egymást, az érzéseiket, hogy ez a Nagy Szerelem és a másik az Igazi. Én képes voltam azért drukkolni, hogy Lassmann szeressen bele a hercegnői arájával, akivel tényleg megismerhetik egymást és hónapokat töltenek együtt, amíg készülnek az esküvőre. Azt inkább elhinném, mint hogy hónapokkal a találka után is azért a lányért nyavalyog, akivel egyszer beszélt életében.

Heléne történetében meg az a rész tetszett, amikor otthont talál a birkapásztornál, és szépen kitalálják, hogy lendítsék fel a férfi üzletét. Hogy lehet a sajtot eladni a piacon, hogyan kell visszaforgatni a pénzt, hogy ne szegény bárányokat kelljen levágni. Van egy kifejezetten aranyos bari a filmen.

A humora eléggé gyerekekre szabott és nagyrészt abból áll, hogy a mostoha kárára történik valami. Inkább el se mesélem, mit tervezett a kiskutyájával és mit reagált az állat, amint volt lehetősége rá. Különben, hajrá, kutyus!

Mese, egyszerűek a szereplők is. Fekete-fehérek, nagyon egyszerű indokokkal. Jók, rosszak és a humoros mellékszereplők, ezzel mindenki le is lett fedve.

Sajnos, a színészek sem tetszettek. Eleve, mesefigurákat játszani se lehet, csak az eye candy faktor adja el őket. Caroline Hellwig, aki Heléne lett, meg ránézésre nem volt szimpatikus nekem. A hercegnőt sokkal helyesebb színésznő játszotta, arról nem is beszélve, hogy az a lány volt értelmesebbre is megírva. De mindegy, mesefilm.

A látvány pont olyan, amit az ilyen Grimm mese feldolgozások hozni szoktak a németektől. 1-2 vidéki kastély, amelyek elég szépek, hogy fenséges díszletet nyújtsanak. Középkort idéző kosztümök. Színes, azért nem giccses, mesés. Az egyetlen szokatlan húzás a tündér alakja és a színésznő, aki játssza. Mondjuk, be tudom sorolni a vicces duci mellékszereplő skatulyába, ha a tündérekről különben nem is ez jutna eszembe. Itt ilyen volt.

Egyszer különben meg lehet nézni, egyes részei jól sikerültek, csak kár, hogy olyan, mint egy Hamupipőke koppintás – hasonló elemek kicsit más keretben.

Heléne, az igazi menyasszony – 5/2,5 hiányoltam az eredetiséget és nagyon nem sikerült eltalálni a színészeket, irritált több is.

https://www.youtube.com/watch?v=D58NNkBsgxE

Harcos, zombis, politikai játszmás.

A zombik megfékezve, Raccoon City elszigetelt eset maradt. Claire Redfield egy missziónál dolgozik és menekülteken igyekszik segíteni. Egy kisfiúnak, Penamstan lázongásainak túlélőjének rajza megragadja a figyelmét. Olyan, mint amit Raccoon City-ben látott. Mintha zombik lettek volna őt. Washingtonba kér időpontot jelenteni. Ott találkozik össze Leonnal, akit az elnök hívatott. Szivárogtató van a Fehér Házban, rá kell jönni, ki az. Még a nyomozás előtt elszabadul a pokol, ide is zombik szivárogtak be. Az elnököt biztonságba helyezik, majd a kínaiakra mutató jelek miatt egy kis csapat felderítő küldetésre repül. Kezdettől szabotálják a küldetést, és Leon lassan ráébred, hogy minden összefügg – politikai játszmák, Penamstan és egy katonai osztag sorsa.

Mégis, kiknek készült ez a műsor? Biztos vannak olyan elszánt játékosok, akik a Resident Evil játékokért vannak oda… Másnak nagyon nem tudom elképzelni, hogy ez a 4 részes mini sorozat bejön.

Egyáltalán, érdemes ezt sorozatnak neveznem? Úgy adták le, de 4 darab 20-25 perces rész – mintha csak egy film lenne felvágva. Semmi sorozatjelleg nem volt benne, se a történetben, sem a kivitelben. Én le is pörgettem egyben a részeket, nem lett volna értelme külön nézni.

Nem epizodikus. Egyetlen történet van, amit a 4 részben elmesélnek. Ha nagyon keresni akarom a felosztás okát, a helyszínek változnak. Mindig van egy aktuális akció: a Fehér Ház megtisztítása a zombiktól, menekülés a tengeralattjáróról, ami hamarosan robban, meg hasonlók. Ugyanazon a történetszálon haladva megyünk előre némi akcióval fűszerezve.

Resident Evil történet, így vártam volna több zombit. Ehhez képest itt a zombik már nem igazi veszélyforrások, politikai eszközök csupán – meg nyerészkedési alap. Ha van valami ellenszer féléd, terjeszted a vírust, a kúrával meg gazdagra keresed magad. Ez messze nem arról szól, hogy életben kell maradni szélsőséges viszonyok között, a társadalom összeomlik, a zombik meg özönlenek. Tudom, nem a Resident Evil filmeket kell keresnem benne, a címen kívül semmi köze hozzá. De akkor is.

Talán, ha jobban megírják a cselekményt, jobban lenyeltem volna a politikai irányt is. Az mindig aktuális, hogy egyesek a vagyon és hatalom érdekében hogyan követnek el szörnyűségeket. Csak éppen itt olyan semmilyen volt ennek a tálalása, annyira nem működtek a csavarok sem, hogy csak fogtam a fejem, mennyire rossz ez az egész.

Már csak azért is előnyben vannak a gamer nézők, mert sok mindenre utalnak, ami nem volt a filmben, itt nem mondják el részletesen, de ismerni kellene – ezek a történetek mind a Resident Evil játékokból származnak. (Leon és Claire honnan ismerik egymást, amikor Leon megmentette az elnök lányát, Raccoon City felégetése.) Azért meg lehetett érteni a jelen történet eseményeit előtörténet nélkül is, de nem esett jól.

A szereplők sem igaziak így, nem lehet teljesen érteni, mit és miért csinálnak. Jason és Shen May a kivétel, akiknek itt mutatják meg a teljes történetét. De hogy Claire és Leon miért reagálnak annyira másképpen a leleplező videó keltette helyzetre, a múltjukból fakad, amit nem ismerek – a játékokban volt benne.

Ragozhatom még, a történet nagyon nem tetszett. Ami viszont működik benne, és eladja ezt a gyengébb cselekményt is, hogy mennyire jól néz ki az animáció. Már szinte életszerű, de jó érzéssel a szereplőket még annyira rajzolt hatásúnak hagyták, hogy ne merengjek azon, miért olyan műanyag baba formájúak halott szemekkel.

Rég nem tud lekötni a Resident Evil filmvilág, túl lett nyújtva. Nem ez a sorozat hozza meg a vérfrissítést, ez a világában jól mozgóknak egy töltelék történet.

Resident Evil: Infinite Darkness – 5/2 látványra nagyon ott van: animált, de szinte élőnek hat. A történet viszont lyukas és üres.

https://www.youtube.com/watch?v=P-js-Eww1OI

Az alábbi sorozatok hány évadnál is járnak? Növekvő sorrendet kellene felállítani, és a csak már futó/lement évadok számítanak!

A: Stranger Things

B: Supernatural

C: American Horror Story

D: The Boys

E: This is us

Megoldás: Tovább!

Önfelfedezős, szex listát teljesítő, baráti körös.

Lucy végtelenül józan és sok szempontból unalmas lány. Hegedűjátékos, aki a szimfonikusokhoz akar bekerülni, addig is egy kvartettel lép fel különféle rendezvényeken. Imád listákat írni, élete minden területét beoszt és felsorol. Egy alkalommal szex közben is ezzel foglalkozik, a barátja Jeff pedig kiakad és szakít a lánnyal. Búcsúzóul még közli, hogy Lucy mennyire unalmas és semmilyen. A lány rá akar cáfolni, és el is készíti a maga szex listáját. Erotikus irodalom, sztriptízbár, szexbolti bevásárlás és hasonlók szerepelnek rajta, 12 pontba szedve. Bele is vág a megvalósításba, melyen barátai hol nevetnek, hol segédkezet nyújtanak neki. Az egyik rendezvényen pedig megismerkedik a helyes Granttel, akivel randizni kezd és aki még élvezi is, hogy Lucy mennyire nem átlagos.

A cím igencsak megtévesztő, ha valaki minden előismeret nélkül nekiugrik a történetnek. Lucy tényleg egy kedves és nagyon naiv, ártatlan teremtés, de hogy a legkedvesebb lenne? Azért nem. Arra sincs benne utalás, hogy milyen felfedezőútra indul a történetben.

Mert ez bizony szex komédia, amiben a korhatárokon belül is maradnak. Ahhoz képest, hogy mennyit beszélnek szexről és milyen helyekre elmennek a történetben, nem mutatnak semmi valóban szexuális tartalmat. Amikor Lucy és Grant összejönnek, vált a kép másnap reggelre. Amikor meg Lucy még Jeff párja volt, és van egy ilyen jelenet, az inkább illene paródiába.

Nekem mondjuk jobban tetszett így, hogy határokon belül maradnak és messze elkerülnek minden direkt dolgot. Bőven lehetett olyan poénokat is írni, melyekhez nem kellett vetkőzni, testnedveket emlegetni és cserélni – a sztriptíz bárban se mentek annál messzebb, mint ahogy egy strandon lehetne látni a nőket bikiniben. Azért furcsa, hogy beszédben mennyire bevállalós a film, míg látványban erősen korhatárokat tartó.

Változó a humorának minősége is. Jobb, rosszabb – akadt benne új ötlet is, de elcsépelt is. A farokgyűrű karkötőnek nézése nem új, de ahogy Lucy faroknövelővel kente be a száját, mert krémnek nézte… Attól különben tényleg olyan lesz még az ajak is, mintha egy nagy adag kollagént belenyomtak volna?

A szerelmi szál, ami teljesen tipikus. Soroljam megint? Vonzalom, egymásra találás és boldogság, félreértésen dráma és szakítás, majd egy nagyobb gesztussal békülés. Lefedi a filmet, és nincs egy meglepő lépés sem benne. Talán az, hogy Lucy milyen könnyen megbocsát a végére az exének. Igaz, Lucy a jó kislány a történetben…

Azt sikeresen belevitték, hogy az új kalandok mennyire nyitják a lány karakterét. Merev, unalmas személyiség volt, de ahogy elhatározza magát a lista mellett, bevállal több mindent, ő maga is változik és felfedezi, hogy miképpen lehet bulizni, tényleg jól érezni magát. Szimpatikusabb a film végi, mint az eleji Lucy. Még akkor is, ha engem eléggé irritált a karaktere. Részben a filmbeli, részben a valódi Lucy miatt.

Lucy Hale játssza, és valahogy nem tetszett ebben a szerepben. A film eleji jó kislányt erőlteti, és a színésznő arcjátékát sem díjaztam. Túl sokszor nyitja nagyra a szemeit és bámul, mint borjú az új kapura. Ok, a frizuráját sem bírtam éppen, de éppen ilyen szőkés barnán hordja a színésznő. Stephen Friedrich kapcsán nem értettem, eleve mit látott benne Lucy. Bénán néz ki és egy nagy gyerek is játékfigurákkal. Leonidas Gulaptis és a karaktere, Grant meg túl jó, hogy igazi legyen. Ő a humoros, sármos, akire a filmbeli nők buknak.

Azt könnyen bele lehet magyarázni különben. hogy érdemes kimerészkedni a komfort zónából, mert ott lehet tanulni és fejlődni, de ez inkább romantikus komédia és pont.

A kritikusok különben eléggé lehúzták, nekem azért nem fájt. Mese, erőltetett is néha, de inkább nézek ilyen visszafogott szexkomédiát, mint egy vaskosabbat.

A legkedvesebb csaj – 5/3,5 bár a bevállalós, de nem undorító hangnemét díjaztam, sablonos is és Lucy-t nem bírom.

https://www.youtube.com/watch?v=O93uFE5asSA