Elrabolt gyermeket kereső, családi titkos, átverős.

Alice élete nem volt mindig egyszerű, a húga most is sötét alakok között mozog, de a nő élete már rendeződött. Orvos lett, és férjhez ment, született egy édes kislánya, akit mindenki nagyon szeret. Egyik reggel a kicsinek készít tejet, amikor lövés éri, elveszti az eszméletét. A kórházban tér magához: a férjét megölték, a lányát elrabolták és ő is majdnem odaveszett. Ha mindez nem lenne elég, a rendőrség egyre inkább őt gyanúsítja. Nem értik, ha betörő jött, aki az üvegajtót betörte, Alice miért nem hallott semmit? Majd a gyermekrablók jelentkeznek, akik egy milliót akarnak a lányért. Alice anyósa gazdag, ő adja a pénzt – ám a pénz oda, és a gyereket nem kapják vissza. A rendőrség a rablók nyomában van, és Alice kénytelen szembenézni azzal, mennyire rossz emberek közé került a húga. A történet azonban még sötétebb fordulatokkal halad tovább – mindenki rejteget még valamit.

Már volt róla szó, hogy Harlan Coben történeteit felfedezte a tévé és a Netflix, egyre több regénye kerül megfilmesítésre. Ebbe a sorba áll most be a Nincs több esély is, amelynek a francia változata készült el. Limitált sorozatnak tűnik nekem, nem tartom valószínűnek, hogy bármilyen folytatásra lehetne számítani, és nem is kell neki.

Minden szálat kereken zár, és a szereplők sorsát is rendezi. Azt nem mondanám, hogy mindenki megfizet, és vannak csúnyán járt áldozatok is, de annak örülhetünk, hogy Coben nem mesésen rózsaszín végeket komponál. Így hihetőbb.

A cselekmény egy-egy ponton kifejezetten érdekes, és kisebb mértékben, de helyenként izgalmakat és akciót is kínál. A magam részéről nem szerettem, amikor Alice vagy a múltjából visszatért egykori ügynök barátja akcióba lendül, inkább a nyomozás és a krimi tetszett, de lesz itt üldözés, lövöldözés is.

A történet két nagy részre oszlik. A gyilkosság és gyermekrablás idejére, valamint 2 évvel későbbre. Igaz, az idő haladásán túl nincs nagy különbség. Alice ugyanúgy nyomoz, és nem adja fel. A rendőrség ugyanúgy gyanakszik. A titkok őrzői ugyanúgy hallgatnak. Ám a második felének végére a válaszok is megérkeznek, és az ott kibomló dráma, ami eladta végül nekem a sorozatot. Addig gyenge közepes volt, de a végső csavarban volt erő. Érdekelne is, akinek nem volt előismerete, mennyire érzett rá, hogy mi zajlott a színfalak mögött. Hiszen akadtak jelek, de csak a végére ismertük meg az igazi értelmüket.

Tévés krimi, nagy látványra ne számítson senki. Nem is az a lényeg – azok a személyes, drámai titkok és összecsapások, amelyek közül a legnagyobbat a végére hagyták, de addig is kapunk éppen elég borzalmat és fordulatot. Ami viszont zavart, végig: nem éreztem franciának a történetet, hiába tették oda a helyszínt és variáltak a neveken. A történet szempontjából nem fontos, bárhol játszódhatna, mégsem tetszett így.

Gondban voltam a színészekkel is. Az egy dolog, hogy Coben eredeti történetén bőven variáltak: abban Alice karaktere férfi, és a feleséget gyilkolják meg. (Mivel a forgatókönyvön a szerző is dolgozott, sikerült megoldani úgy, hogy nem zavaró a csere.) Az viszont zavart, mennyire öregnek néznek ki a színészek. Tudom, már később vállalnak az emberek gyereket, de Alice férje simán ötven közeli, és Alice is negyvenes. Enyhe túlzással inkább néztem őket a baba nagyszüleinek, mint a szüleinek.

Az biztos, hogy Lamy jobban festett a Szerelembe gurulva című komédiában, az a boldogabb karakter jobban állt neki. Velle pedig másik sorozatnál kötött ki a Nincs több esély után – a Váltságdíj – de ennyi alapján ahhoz nem lett semmi kedvem.

Alapból is a könyvek pártját fogom a filmek ellen, és most sem teszek másként. Lehet, hogy csak a vége miatt nem éri meg az összes részt végig ülni.

Nincs több esély – 5/3,5 az alapja pörgős és jól megkomponált, de mintha a sorozat elnyújtaná és a közeg is fura.

https://www.youtube.com/watch?v=cZsGQRUNOtE

• Annyira próbálkoztam, hogy boldog legyek, de az univerzum folyamatosan akadályokat dobál elém.
• Néha ilyen az élet. Nem kell egyszerre csak egy dolgot érezned. Van olyan, hogy egyszerre érzel mindent. Boldogságot, dühöt, gyászt. Figyelj, van egy... Van egy hatalmas űr a szívedben, amit nem tudsz betölteni. És ez érthető. De az a jó hír, hogy idővel be fog gyógyulni ez a seb. És akkor kitüntetésként viselheted azt a sebet. És nem fog meghatározni. El fog mélyíteni. És meg fogod tanulni, hogyan meríts belőle erőt. Mert a sebek kemények. Emlékeztetnek a harcokra, amiket megvívtunk. És arra, hogyan éltük túl, hogy elmesélhessük. Csak higgy, és engedd, hogy ott legyenek azok az érzések. Meg fogsz lepődni, hogy a régiek is valahogy vissza fognak jönni. (Zoey’s Extraordinary Playlist)

A különbözőségek ellenére van egyetlen igazság, ami minden életformát összeköt. Az életben sosem az történik, amit elterveztünk. (Resident Alien)

Nem repeszthetsz egész életedben 160 km/h-val. Meteor vagyok, áttörök minden korlátot, keresztülzuhanok a mindenségen. De a meteor egyszer becsapódik. Csak akkor jössz rá, hogy van választásod, ha eléred a mélypontot. Meghalsz, vagy újjászületsz. (White Lines)

(Lorenzo a halálos ágyán próbál békét kötni Savriolával, de nagyon mások a nézeteik.)

• Nagyon-nagyon sok mindent megbántam. De még ennél is több van, amit nem tudok. A szépséget, ami itt virágzott.
• Nem tanult semmit? Itt csak a korrupció virágzott, ami úgy terjedt, mint a pestis, mindent megfertőzött, amihez hozzáért. Ez a büntetése.
• Talán. De ha ez valamiért büntetés, akkor azért, mert azt hittem, átvehetem Isten helyét. Ön ne tegye, atyám! Ne tegye! A végén csak elveszíti a látását arról, hogyan is vannak a dolgok valójában. Hogy ki is ön valójában.
• Isten arra utasított, hogy pusztítsak el mindent. Senki nem fog emlékezni a kertjeire. Leonardo da Vinci, Botticelli, és a többi nevére, mind köddé válik majd. Elfújja a szél.
• Nem hinném. A testvérei egyszer azt mondták, hogy Istent elválasztani a művészettől hazugság. Mert az emberi szív a szépség után epekedik, ahogy Isten után is. Ami itt, Firenzében történt, nem hiszem, hogy eltörölhető. De szerintem ezt ön is tudja.
• Tudom, mit akar Isten.
• Az jó lehet. Lehet, hogy Firenze ma az öné. De soha nem fogja elfelejteni a Medici nevet. Ahogy a Mediciek sem Firenzét. (Medici)

(A kemoterápia sikeréhez kellene egy műtét, amit az onkológia nem vállal be. Marcel és Natalie azonban harcolnak érte, ha a világ most pocsék is.)

• Azért tartunk ott, ahol tartunk, mert ő védte a családját! Megérdemli a segítségünket!
• Ez a vírus... nemcsak hogy még mindig pusztítja az embereket, de több ezer más embert is arra kényszerít, mint például Izabellát, hogy késleltesse, vagy akár megszakítsa a kezelését. Nem csak a rák, de az összes krónikus betegség esetében is. Nézzétek, bárcsak segíthetnék minden betegen! De a szomorú valóság az, hogy néhányat nem lehet megmenteni!
• A világ most nagyon szar, Ms. Goodwin!
• Igen, ez így van! (Chicago Med)

(A pap nagyon kiakad, hogy Olaf menyasszonya német és nem akar esketni. Olaf barátjának okoskodását senki nem díjazza, a lelkész főleg nem.)

• A szüleid küldtek egy menyasszonyt, és nem szóltak, hogy német?
• Nem tudtam.
• Hogyhogy nem tudtad?
• A szüleim csak annyit írtak, hogy van itt egy lány, aki jó feleség lenne.
• Hadban álltunk Németországgal.
• (Franzen megszólal.) Martin Luther is német volt. (Behajóztam az életébe)

Elég sok dolgot láttál már, hogy tudd, milyen veszélyes a világ. Viszont sokkal több a jó, mint a rossz odakint. Erre mérget vehetsz. (Chicago Fire)

(Balthazar azzal ijesztette a nagyapát, a fia neje elszánta magát az ön- és gyerekei meggyilkolására. Utána meg a nyomozó előtt lazán bevesz egy szemet a ciántablettából.)

• Maga megőrült?
• Ez paracetanol volt, fáj a fejem. Maga azt hitte, tényleg azt hitte, hogy ez cián?
• Igen. Az előbb csak blöffölt, igaz?
• Azt hittem, hogy szóra kell bírnunk. Sikerült, vagy nem? Vagyis, csak nekem sikerült.
• Szedj össze 5 embert, találkozunk a parkolóban.
• Senki nem értékeli a színészi tehetségemet? (Balthazar)

(Mando igyekszik alkut kötni, de a belharc mindig könnyebb, mint a háború.)

• El tudtok vinni Gideon moffhoz?
• Van egy könnyűcirkálója. Segíthetne neked visszahódítani a Mandalore-t.
• Ne szórakozzatok! A Mandalore-t? A Birodalom porig bombázta a bolygót.
• Szégyent hozol a páncélodra.
• Ez a páncél az apámé volt.
• Úgy érted, a donorodé?
• Vigyázz, hercegnő!
• Csak egy klón vagy. Több ezerszer hallottam a hangod.
• Nehogy most halld utoljára!
• Elég! Fejezzétek be! Ha fele ilyen harciasan állunk ki a Birodalommal, nem veszítettük volna el a bolygónkat. (The Mandalorian)

(Kit segít a földön tartani Bellt, mielőtt elszállna, elég pár cinikus megjegyzés.)

• De itt van valami, ami felvidíthat. Ott van egy különösen csinos fiatal hölgy, aki le sem veszi rólad a szemét. Ismered?
• Nem. Nem.
• Ó, ide is jön!
• Bocsánat, hogy zavarok, de zavarhatok? Imádom a műsorát! Az a skorbutos rész! Nincs skorbutom, de olyan érzésem volt, mintha lenne!
• Ez aztán a dicséret! (The Resident)

(A rasszizmus a rendőrségen belül is probléma.)

• Egész életemben mentségeket kerestem a Stanton-féle szemeteknek, gondoltam sosem változnak meg, szóval annyiban hagytam, és elnéztem nekik.
• Nem elnézted. Engedélyt adtál nekik. Cinkos, aki néma, uram. (The Rookie)

Boldogok voltunk, mert mindenünk megvolt, ott voltunk egymásnak. Ahogy az emberek idősödnek, nem arra figyelnek, amire kellene. Elfelejtik, hogy mi a fontos. (Gondolkozz kutyául)

• Végül a zsoké vallott. Ő is benne volt Manchesterrel, de nem tudta végigcsinálni. Túlságosan szerette a lovat. Szabadon engedte.
• Mit gondolt, az embereknek majd szeme sem rebben, hogy egy versenyló sétafikál Austin belvárosában?
• Azt gondolta, bűn lenne lemondani egy telivérről, csak azért, mert sérült. (Walker)

Újságíró vagyok. Mi előássuk a mocskos történeteket. (Two Sentence Horror Stories)

Jobbá váló, másokon segítő, kosztümös.

A fiatal favágó, Jean, nem bírta tovább nézni, ahogy a megözvegyült nővére és gyermekei éheznek. Munkát ő sem kapott, neki sem volt mit adni – így lopásra fanyalodott. Egy kenyeret vett el, de elfogták. 5 év börtön járt érte. A keményen dolgoztatott, megbélyegzett férfi egyre jobban elveszti önmagát, többször is szökni próbál, így az évei egyre szaporodnak: még 5, még 10 év letöltendő vár rá. A fegyházat vezető Javert pedig semmilyen mentséget nem ismer. Számára csak az írott törvény számít. Valjean elvadul, ám a sorsán változtatni tud egy jószívű püspök, aki még egy esélyt kínál a férfinak a tisztes életre. Így születik meg Madeleine apó, egy kisváros jótevője. Ám Javert nem az a férfi, aki kiengedi a kezei közül az egykori rabot. Amikor útjaik keresztezik egymást, megújult hévvel veti magát a férfi után, nem nézve, milyen ember lett belőle és mennyi embernek fontos. Újabb nehéz napok jönnek.

Vannak azok a nagy regények, amelyeket nem lehet elégszer elolvasni vagy filmen, sorozaton feldolgozni őket. (Bár, ha van egy annyira jó feldolgozás, mint a LotR filmek, merészség kell újra hozzányúlni, az is biztos.) A nyomorultak is egy ilyen történet, millió meg egy változatban létezik már, és még lesznek újabbak is. Ebből sajnos nincs még olyan feldolgozás, amit tökéletesnek éreznék. De, ahogy Victor Hugo is megfogalmazta, amíg olyan társadalom van, hogy emberek mindenük elveszthetik és tönkre tehetik őket, az ilyen történeteket el kell mesélni. Ezt el is mesélik, sokszor.

Az 1978-as feldolgozás brit. Ez önmagában nem jelentene semmit – a BBC is brit, azt a sorozatos feldolgozást nem is olyan régen a jobbak közé sorolom. Ennek a filmnek azonban megoldásai vannak, hogy nem tudtam nyugodt szívvel nézni.

Először is, számomra új koncepcióval közelítettek az eseményekhez. Mindenben Valjean alakja kerül előtérbe, és a mellékszálakat és szereplőket szinte nullára visszanyesik. Itt hossza láthatjuk, hogyan kerül börtönbe, hogyan próbál többször szökni és miként válik odabent vademberré. A későbbiekben is ő ki van emelve, a többi esemény meg eltűnt. Nem tudom, egy a történetet nem ismerőnek milyen élmény, én hiányoltam a regényből a kedves jeleneteim, amelyekben ő nincs. Eponine alakját, a Thenardier család ármányait, ahogy sorsszerűen összeérnek a szálak. Ok, így is közel 2 óra a film, valahol értem is, miért húztak így, csak éppen a nekem kedves fordulatok és próbatételek tűntek el.

Azt is sérelmeztem, hogy néz ki ’Párizs’. Már Napóleon után járunk, Párizs akkor már szép volt és rendezett. Itt meg olyan házak, szűk utcák voltak, hogy az olasz reneszánsz városok inkább beugrottak róla, mint Firenze óvárosa vagy Siena. Nem éreztem egy percre sem úgy, hogy Párizst látom. A nyomorultakban pedig az alap lenne.

Ilyen alapon a színészek és a küllemük is nagyon lefárasztott. Bár lehet, korunk eye candy projektjei elrontottak. Mert most bizony nem egyszer azon szörnyülködtem, milyen ronda – ok, átlagos – Cosette, Marius, Fantine is. Két alakot éreztem korrektnek: Javert, Anthony Perkins nagyon komolyan is játssza, és Marius nagyapja. Azt is hozzá tudnám tenni, hogy a kosztümök se tetszettek. Cosette szép ruhái nagyon, de nagyon nem tűntek a szememben szépnek. Valahogy olcsónak tűntek még az öltönyök is.

A cselekményben is van több változtatás, de ezeken könnyebben átlendültem. Hogy ismételjem magam, hatalmas az alapanyag, húzni kell és pont. De sok más… zavar így is.

A francia, 50-es évekbeli verzió, a BBC sorozat vagy éppen a musical is jobb lett ennél.

A nyomorultak (1978) – 5/3 bár a történetet rajongásig szeretem, ez a feldolgozás fura. A kiemelt részek, a színészek.

Les Miserables (1978) - Original Theatrical Trailer - YouTube

5: Altered Carbon - a történet a jövőben játszódik, amikor az emberiség már kitalálta, hogyan lehet örökké élni. A tudatot le lehet menteni, és testet létrehozni, vagy éppen másét kölcsönvenni, és abban létezni tovább. Lehet több másolatod, vagy éppen egy lemezre száműzhetnek büntetésből. Vannak azonban, akik megvetik a technikát, lázadnak. Takeshi sok oldalon állt már, és most azért hozzák vissza egy testbe, hogy egy milliárdos gyilkosának a nyomára akadjon.

4: Jexi - a telefonunk nélkül meg is állna az élet! Phil abszolút így érzi, és most szerzett be egy új, szuperokos készüléket, melytől igencsak sokat vár. De nem azt kapja, amit elképzelt. Jexi tényleg okos, és kézben tartja az egész életét. Csak éppen az engedelmesség nem az erőssége. Nem eszel egészségesen? Jexi a pizzád helyett hozatja a zöldséget. Fotókkal zsarol, megaláz, persze csak a te érdekedben. Arról meg jobb nem is beszélni, mi lesz, ha Jexi féltékenykedni kezd egy hús-vét lányra... 

3: Halál a Neten - Laura élete irigylésre méltó. Helyes lány, jó iskolába jár, a társaság közepe és a megfelelő srác is ott van mellette. Amikor a magányos Marina ismerősnek jelöli, visszaigazolja és még kedves is igyekszik lenni a lánnyal. Marina azonban nagyon tapad, Laura próbálna távolságot tartani. Marina öngyilkossága után azonban egyre durvább dolgok történnek. Olyan anyagok kerülnek ki Laura neve alól, amelyeket nem ő készített és tönkreteszik az életét. A barátai egyre komolyabb veszélyben vannak. Egyre inkább hiszi, Marina a síron túlról áll bosszút a monitorokon keresztül.

2: Mezsgye 1-3 - bármi, ami elektronikus, életveszélyes lehet. Szellemek jönnek át, akik ha megérintenek, magukhoz hasonlatossá tesznek. Vibrálás leszel csak az éterben, arra kárhoztatva, hogy a szeretteidért indulj és magadhoz hasonlóvá tedd őket. A jelenség kezdetekor pár fiatal menekülőre fogta, élni akarnak. Mikor már pár éve tart ez az állapot, a szüleit elvesztő Justine visszaindul pár nyomot követve, és talán esélye nyílik az átjáró lezárásának, az emberiség megmentésére.

1: A kör - van egy városi legenda. Egy videóról, amit ha megnézel, 7 nap múlva halott vagy. Amikor egy eltökélt újságírónő unokahúga rejtélyes körülmények között, egy videó megnézése után meghal, a nő nyomozni kezd. Balszerencséjére rábukkan a videóra, meg is nézi, és ellene is megindul a természetfeletti. Rá kell jönnie, mi volt a videón, kicsoda Samara és hogyan mentheti meg magát és a fiát. Az exét is bevonva egyre mélyebbre merülnek a régi, sötét titkokban, miközben az idejük egyre fogy, és egy gyilkos szellem már alig várja, hogy a tévéjükön keresztül a frászt hozza rájuk... Volt folytatás, videó helyett modernebb fórumra is feljutott Samara, de máig az első a legütősebb.

Előítéletekkel megküzdő, egymásra találó, elrendezett házasságot kötő.

Olaf Amerikába emigrált, és ott műveli a földjét. Egyedül van, a szülei az óhazában maradtak, más rokona nincs, csak bár jó barátja a környéken. A szülei ajánlanak neki egy menyasszonyt otthonról, és meg is egyeznek, hogy Inge átmegy és összeházasodnak. Megérkezik egy helyes, szemrevaló teremtés, ám egy hibája van: Inge német származású, és alig beszél angolul. A helyi közösség, köztük a helyi pap teljesen felháborodik ezen, és alaposan megnehezítik, hogy a fiatalok egybekeljenek. Olaf a pajtába költözik be, amíg nem tarthatják meg az esküvőt, de hamarosan így is a szájára veszi őket a közösség. Ők azonban kötődni kezdenek egymáshoz, egymásba szeretnek, és készek harcolni azért, hogy férj és feleség lehessenek, együtt fejleszthessék a földjüket.

Soha nem fogom megérteni, mi alapján adják egyesek a filmek címeit. Legalább néznék meg, mielőtt elkövetnek egy olyat, mint a Behajóztam az életébe. Az csak egy dolog, hogy a Sweet Land inkább Édes földem/otthonom/birtokom verzióban jobban átjönne, és szó szerint is jobban kifejezi, mi a film témája a szerelmi szál mellett. Olaf és a leszármazottai nagyon kötődnek a birtokukhoz. Az apám is ilyen ember, nekik a szívük a földjükben dobog. De elkalandoztam. Inge vonattal jön meg – ok, az óceánon áthajózott (ezt nem láttuk, nem emlegetik), de Olaffal már a kontinens szívében találkoznak, ahova a lány vonatozik (ezt mutatták is). A lényeg egy: nem szerettem a magyar címet.

A film nagyon sok elemében tipikusan azt hozza, amit egy tévés románc hozni tud. A történet kiszámítható, már a pár első találkozásakor látjuk, hogy össze fognak passzolni, csak éppen nehézség lesz a lány származása és a nyelvismeret hiánya. Elsőre be lehet azonosítani a vicces szereplőt, és a pár útjában álló ellenfeleket is. Egyes poénjai annyira adják magukat, hogy az ember várja, hogy azt mondják, tegyék, amit aztán hallunk is tőlük és megtesznek.

Nincs meglepetés, de talán nem is vár azt senki. Egy helyes párt várunk, akik küzdenek, és végül nyernek. Ezt meg is kaptuk. Nem is kicsit még idealizáltabbak is a szereplők, mint a valóságos emberek. Olaf egyetlen negatív vonása, hogy nehezen fejezi ki magát, és nem tudja jól kimutatni az érzelmeit. Inge meg odaadó, tanulékony, kedves, jó munkás, helyes. Az ő esetében nem is találok olyat, amibe belekötnék.

A konfliktust a pap okozza, aki egyik feltételt kéri a másik után, és amikor Inge nagy nehezen megkapja a papírjait otthonról, azt is elteszi és nem adja át. Ő az, aki a nő ellen hangolja az embereket, és csak előítélet miatt, nem ismeri a lányt. Elég, hogy német. Így kicsit tanulságot is kapunk arról, hogy mennyire csalfák az előítéletek. Amikor Frandsen komoly bajba kerül, csak Inge és Olaf állnak ki mellette, a pap és az emberei mélyen lapítanak. Meg is tanulják a leckét.

Ok, azért nem tudom megállni, Frandsen is megillette volna, hogy alaposabb leckét kapjon. Annyira felelőtlenül bánt a pénzzel, hogy törvényszerű volt a bukása. De jó ember, ő a film bohóca is, de engem akkor is irritált, ahogy majdnem magával rántotta a barátját is.

Látványelem nincs benne, és a helyszín is kevés. A két birtok, a templom és a vasútállomás. A múlt korok hangulatát a ruhákkal és a modern eszközök hiányával érték el. Erre is azt lehet mondani, amit a tévés románc előír, azt hozza.

Sztárdömping sincs, de ismerős arcok akadnak. Cumming szokás szerint hozza a formáját.

Jó filmnek nem merném mondani, de kellemes kikapcsolódásnak találtam, még tetszett is.

Behajóztam az életébe - 5/3,5 tévés románc, egyes elemei miatt érdekelt is, csak finomítani lehetett volna a keretet.

Sweet Land (2005) Official Trailer #1 - Drama Movie HD - YouTube

Se mozi, se dvd - csak további szigorítások.

Online sugárzásra viszont kikerült a Disney újdonsága: Raya and the last dragon és egy komédia: Amerikába jöttem 2.

Vadnyugatot átszelő, gyermeket mentő, vezeklő.

Kidd kapitány háború veterán, aki nem lelt békére. A nyomdája tönkrement, a feleségét elvesztette. Nem is tudott hazamenni, más életforma és megélhetés után nézett. Ha már nem ad ki lapokat, könyveket, olvassa őket. A vidéket járja, és kisebb belépőért felolvassa az embereknek a világ híreit. Éppen úton van, amikor egy elveszett kislányra bukkan. A papírjai alapján Johanna még kislány volt, amikor az indiánok lemészárolták a szüleit és a testvérét, őt pedig magukkal vitték. Éveket töltött ott, már indiánnak tartja magát és nem beszéli az anyanyelvét sem. Kidd magával viszi, de a városban sincs helye a kislánynak. Három hónap, mire ideér a biztos, akinek a gondjaira lehetne bízni. Kidd így magával viszi, a nagynénje házába akarja elvinni, miközben az úton felolvasnak, jó és rossz emberekkel találkoznak.

Ahogy visszaemlékszem rá, a film alapjául szolgáló regény ugyanúgy megosztott, mint most a film. Jiles egy tablót ad a vadnyugatról, ahogy a felolvasó és a gyermek egy hosszú utat megtesznek. Klasszikus és kevésbé szokványos western jeleneteket írt, miközben mindkét szereplője lélekben is nagy utat tesz meg. Talán ez az a kettősség, ami a filmben is benne van, és amitől felemás hozzá a viszonyom.

Ha külön filmként kezelem, rendben. Íve van annak, ahogy Kidd egyre jobban megszereti a kislányt, tanítgatja, és Johanna elkezdi a jóságát viszonozni. Egymás nyelvét tanulják, segítenek egymásnak, és egy szoros kapcsolat szövődik. Közben látjuk, ahogy a múlt mindkettőnek komoly teher, amivel birkóznak. Ahogy Johanna emlékezni kezd, akaratlanul is szembesül vele, hogy a legyilkolt nevelő családja volt az, amelyik legyilkolta a vér szerinti családját. Elég teher lehet ez neki. Míg Kidd a háború alatt tett és látott dolgoktól szenved.

Közben kell menekülniük és harcolniuk banditákkal, akik a kislányt prostitúcióra kényszerítenék. Vannak jó emberek, akik befogadják őket és ellátmányt nyújtanak. Vannak kizsákmányoló diktátorok, akik mindenkit megölnek a területükön, aki kicsit is más, mint ők. Indián, mexikói, vagy csak rosszul áll a szeme? Golyót neki! Nem csak az emberek, a táj is veszélyt rejt. Homokvihar, szakadék.

Külön-külön fel van építve mindkettő, nagyon nem is lehet belekötni, talán csak az egész dinamikájába. Ez egy hosszabb film, közel 2 óra és érződik is a hossza. Lassan haladnak az események és ezeket is folyamatosan lassítja, amikor valamelyik szereplő lelki kérdésekkel viaskodik. A regénynél, most is azt éreztem, hogy jobban pörgetni kellene, bár részleteiben érdekes és jellegzetes dolgokat mutat, aminek helye van a filmben.

A vadnyugat a saját kopárságával jelenik meg a filmen. Ahogy az emberekben van valami vigasztalan, a tájban és az ábrázolásban is. Greengrass korrekt filmes, és ez szintén látszik a végeredményen. Nem látványfilm, de a korszakot láttatja.

A színészei közül nem véletlenül Tom Hanks került a plakátra és viszi ő a filmet a hátán. Kidd tipikusan olyan karakter, akit Hanks szeret játszani. Egy etikai értelemben jó ember, szilárd értékrenddel, aki valaki másnak segít. Megvan a maga keresztje, de ez nem rontotta meg és példát mutat emberségből. Jól áll a színésznek ez a típus, de azért most már felmerült bennem, hogy sok ilyen figurát vállal.

A film üzenete különben szép: embernek kell maradni, és segíteni a másikon.

A kritikusok nálam jobban szerették – belemélyedő hangulatban talán nekem is jobban tetszett volna. Bár díjat még nem kapott, jelölései vannak: Globe, Kritikusok díja.

A kapitány küldetése – 5/3,5 a regény világát korrekten hozza, hangulatos is, csak ugyanúgy lassúnak érzem ezt is.

News of the World - Official Trailer - YouTube

Kutató, küldetést teljesítő, űrbeli, barátos.

Mando megkapta a feladatát: meg kell találnia a megmaradt Jedi törzset, hogy a gondjaikra bízhassa a gyermeket. A nyomokért útra kel és bolygóról bolygóra újabb kalandba keverednek: a Tatooine felszínén állítólag van egy, de itt egy seriffel találkoznak, aki korábban szerzett magának egy mandalóri páncélt. A visszaszerzéséért segíteniük kell a homoki sárkány legyőzésében. A páncél eredeti tulaja, Boba Fett a páncélt akarja, és cserébe segítséget kínál, ami jól is fog jönni a párosnak. Találkoznak Ahsoka Tanóval, akinek segítenek egy bolygót felszabadítani, és aki útbaigazítja őket egy kőhöz, ahonnan a Gyermek felveheti a kapcsolatot a Jedikkel. Ám Gideon moff nem tett le a tervéről, és magának akarja a gyermeket. Mando minden barátot harcba hív, amikor szembe kell szállniuk a férfival, aki többek között a mandalóri szent kardot is birtokolja.

A Star Wars univerzum hatalmas, egy hatalmas franchise van körötte. Vannak filmek, sorozatok, regények és képregények, animációk, és még ki tudja, mi nem. Az utóbbi pár film – talán 3 – nagyon nem hozta azt a szintet, amit a rajongók és a készítők szerettek volna. Nem is tudom, találkoztam-e olyannal, akinek tetszett a Skywalker kora.

Viszont, a The Mandalorian tarolt. A 2. évadra pedig megőriztek mindent, amit a rajongók szerettek korábban, és rá is tudtak tenni egy lapáttal.

Van egy minimális átívelés, hiszen Mando és a Gyermek – bocs, de a Grogu nagyon nem áll a nyelvemre, pedig megtudtuk, hogy ez a gyermek neve – a Jedi rendet keresi, hogy a gyermeket kiképezzék és megvédjék, mert az ereje miatt sokan szeretnék fogságba ejteni. Így minden részben más nyomot követnek, más kalandba keverednek, miközben lassan a fő szál is halad előre. Ezek pedig minőségi kalandok, amelyek megállják önállóan a helyüket. Kicsit a zsánerekkel is játszanak – a Tatooine kaland sci-fi western, ahol van lepukkadt kisváros seriffel, meg sivatagi lényekkel (klasszikus westernben simán lehetnének indiánok), akiknek egy közös ellenséget kell leteríteni. Ahsoka egy kémkedéssel dúsított akció részt kapott, míg a végére a háború is megérkezik. Változatos, kalandos, remekül összeáll egy sorozattá.

Az egész sorozat látványos, mozi szintűen. Nagyon odafigyeltek minden kis részletre, és nem csak az akció vagy az űrrészek lettek látványosak. Minden karakter nagyon egyedi kialakítást kapott, és hangulatosak a bolygók, az idegen lények, űrhajók. Ez egy olyan sorozat, ami drága volt, de látszik is rajta, hogy mibe fektették a pénzt.

Tele van rajongói nyálcsorgatásra használt elemmel. Sok új, kultikus figurát is teremtenek – Cara Dune és Cobb Vanth saját kedvenc lett –, de mellette régi ismerőseket is játékba hoznak. Ahsoka, akit az animációból ismerünk és Anakin tanítványa volt. Boba Fett. De a Star Wars rajongó unokatestvéremet idézve ebben a sorozatban, és ebben az évadban kapta meg története legvagányabb jelenetét Luke Skywalker. Hogy is fogalmazott? Luke soha nem volt még olyan bad ass, mint itt.

A színészeken sem spóroltak, még mellékszerepekre is nagy neveket hoztak be. Eleve Mando egy mozisztár, Pedro Pascal. A filmekben szereplő hősöket az eredeti alakítójuk játssza, így pl. Mark Hamill neve is ott van a stáblistán. De nem lövöm le a poénokat, bőven el lehet szórakozni azon, melyik színész milyen karaktert kapott.

Újabb Star Wars film nem rémlik, hogy lesz, de a sorozatokat folytatják. Kicsit elköszönünk Mando alakjától, és Boba Fett lesz a következő kiemelt karakter. Várjuk!

The Mandalorian – 5/4,5 miért nem ilyenek a Star Wars filmek is? Látványos, kalandos, van szíve és izgalmas.

The Mandalorian | Season 2 Official Trailer | Disney+ - YouTube

A jó pasi

Daniel belép Beth könyvklubjába is, és rendszeresen sokat beszélget a lánnyal. Ha Tommy nem ér rá, Beth őt keresi meg. A férfi bele is szeret, de ki semmit nem mutat: Beth a főnöke barátnője. Akkor is, ha Daniel közben rájön, hogy Tommy csalja a lányt.

Az egyik exszel egy bárban Beth is összefut – kiderül, nem is ex. Tommy egyszerre jár mindkettejükkel, de nem csak velük. Mindketten kiadják az útját. Elsőre kétségbeesik Tommy, de hamar megoldja. Egy bárban máris szed fel egy újabb nőt.

Beth pedig Daniellel beszél, és már összejöhetnek.

Karantén meló

Linda megígéri Paxtonnak, hogy segít átjutni neki az üzletház biztonsági ellenőrzésén. A büntetett előélete miatt ugyanis a férfi nem fuvarozhatná a milliókat érő kollekciót. Közben rádöbben, hogy az új szabályok miatt ideális helyzetben vannak egy rabláshoz, amivel nem tudnak lebukni. Van ott egy 3 milliót érő gyémánt, és a másolata. Csak ketten lesznek ott, amikor pakolnak, és egy helyen van a két gyémánt. Könnyű lenne az eredetit zsebre tenni, és a másolatot küldeni a letéti széfbe egy olyan vevőnek, aki nincs az országban.

Mindketten rápörögnek, és össze is jönnek a nagy tervezésben. Megcsinálják, terv szerint, elteszik az eredeti gyémántot. Egy kirúgott alkalmazott nyit rájuk, de mivel rühelli a céget, elengedi őket a gyémánttal.

Nyomozós, botrányos, bulizós, régit titkokat felfedő.

Zoe és Axel szoros kapcsolatban levő testvérpár volt: anyjuk halála után rendőr apjuk nagyon keserű lett, és a két gyerek egymásba kapaszkodott, hogy túléljék az otthoni légkört. Axel nagyon más volt, mint amit az apjuk tolerálni tudott: imádott bulizni, zenével foglalkozott, nem vetette meg se a szexet, se a drogot, se a felforgást. Amikor betelt a pohár, elment Ibizára. Egy ideig még jelentkezett, de aztán nyoma veszett. Zoe soha nem heverte ki, hogy Axel felszívódott. 20 évvel később Spanyolországban egy nagy esőzést követően holttestet mos ki az ár: Axel teste az. Nem elment, megölték és elásták a sivatagban, egy olyan család földjén, akikkel kapcsolatban állt Ibizán. Zoe a helyszínre utazik, és nem távozik, amíg ki nem deríti, ki és miért bántotta a bátyját. Az egykori barátok és szerelmek mocskos titkokat őriznek. A nőnek nem csak a bátyja sötét oldalával, de a saját vágyaival is szembe kell néznie.

Ez az a sorozat, amit simán el lehet azzal adni, hogy a Money Heist készítőjének új sorozata. Be is vetették, el is adták, ugyanúgy a Netflix sugározta spanyol sorozat. Azonban más szempontok szerint nem nagyon tudnék olyat mondani, amiben hasonlít a két széria. Teljesen más a történet, a szereplők, a helyszín.

A White Lines egy krimi vonásokkal is rendelkező, de alapvetően guilty pleasure sorozat, ami a szép és nagyravágyó, egyes szereplők esetében gazdag srácok botrányos sztorija. Mi is volt annak a sorozatnak a címe, amiben Iwan Rheon apját ölték meg, és az özvegye nyomozott a gyilkos után, miközben dőlt a sok családi szennyes? Riviéra? Az inkább idézi ezt a világot, mint a Money Heist.

A sorozatot érdemes két részre bontani. Két idősíkon ismerjük meg a történteket: a jelenben itt van Zoe, aki válaszokat akar. Kérdezget mindenkit, aki ismerte a testvérét, aztán ellentmondásokat vagy tárgyi bizonyítékokat találva szembesíti az embereket a hazugságaikkal. Nem egy nagy nyomozás is, félve is használnám a krimi szálat. Inkább thriller azzal, ahogy a szereplők kendőzni igyekeznek a mocskos húzásaikat.

A múltban pedig Axel életét követjük, aki nagyon messze elmegy. Nincs olyan határ, amit ne lépne át és halad a nagy zuhanás felé. Inkább ezt a részt éreztem botrányszagúnak: az csak a kisebb dolgai között szerepel, hogy a fiatal, 16 éves barátnője vonzó anyjával is összefekszik, vagy fogadásból kihúzza a fogát, leugrik a tetőről.

Bár, belegondolva, a jelen vonalán is bőven akad botrányszagú történet. Zoe kis viszonya a legkisebb, de ami pl. a Calafat család tagjai között zajlik, az kegyetlen. Az egyik legbetegebb anya – fiú kapcsolatot kapjuk sorozatban, ver egy kört Norma és Norman Bates viszonyára is.

Nézve még talán szórakoztató is, de ahogy utólag belegondolok abba, miket mutattak itt meg nekünk, miket tettek a szereplők, és végül hogyan halt meg Axel – hát sokkoló. Nálam elérte azt a szintet, ami már zavaró, és nem szórakoztató.

Látványra különben kifogástalan. Amit egy guilty pleasure sorozattól várok: gyönyörű helyszínek, nem egy eye candy szereplő, és színes, hangulatos, buja az egész. Vizuálisan kihozták a sorozatból, amit csak lehetett.

Színészek terén elég autentikus. Nagy név nincs benne, de nem is kell neki. (Ebben mondjuk hasonlít a Money Heist castingra, bár kétlem, hogy itt lennének olyan emlékezetes karakterek, hogy azzal befussanak a színészek.)

Egyszer érdekes volt, és végül is nem bánom, hogy megnéztem. De nem visszanézős sorozat.

White Lines – 5/3,5 eléri azt a szintet, ami már nem szórakoztató, hanem simán botrányszagú és provokatív.