Se mozi, se dvd. Megint Netflix hét lesz.
Minden napra egy film
Hubie, a halloween hőse
Elvaduló ünnepes, emberrablós, barátokra találó.
Hubie igazi anyámasszony katonája, aki bőven elmúlt 40, de még az anyjával lakik, nem kicsit pösze, és máig rendszeresen csúfolódásoknak van kitéve. Ennek ellenére azt tekinti küldetésének, hogy halloween idején mindenkit biztonságban tartson a városban – Salem pont arról híres, hogy előfordulhatnak természetfeletti veszélyek és boszorkányok. Hubie az egyikük leszármazottja ráadásul. Bár maga is retteg sok mindentől, ilyenkor 
bátran szembe megy az árral és minden gyanús esetet lenyomoz. Mint a kedves új szomszédot, aki néha meglehetősen állatiasan viselkedik. Közben emberek tűnnek el, és a közeli elmegyógyintézetben is szökés volt. Hubie most fut össze régi nagy szerelmével is, aki pár éve már elvált, és csak Hubie nem veszi észre, hogy benne lenne, ha barátságnál több lenne közöttük. Közben Hubie anyjának is megvannak a maga tervei.
Ezzel a filmmel kipipáltam a heti katasztrófa turizmust. Ritkán van szerencsém olyan filmhez, ami vállaltan ennyire szemét, mint a Hubie. Igen, maga Sandler is lenyilatkozta, hogy direkt szemét filmet gyártott. Nem is érdemes megnézni, tényleg szemét.
Könnyen le lehetne tudni a film minden szegmensét egy jelzővel: pocsék. De azért nézzük meg alaposabban, miért is az.
A cselekmény leginkább semmilyen. Nagyon sok szálat lekezd, aztán kicsavar és nem egyszer nem is érettem, minek csinálják és mutatják azt, amit. Nem éreztem egyszer sem, hogy tétje lenne a dolgoknak. Még paródiának is silány, ahogy fogják az ismert horrorok egy-egy elemét és kicsavarják. A farkasemberes szál – amit végig lebegtetnek, szerintem maguk sem döntötték el, hogy elmebeteg vagy alakváltó a karakter. A diliházból szökött elem, aki megindul a kisváros felé? Az alapon túl semmiben nem emlékeztet a Halloween filmekre. A boszorkányok, ahogy a szellemkastélyban eltűnnek az emberek. Minden csak átverés és idegesítően buta.
Ezt a karakterekről is el tudom mondani. Hubie egy jóindulatú debil. De most komolyan, pisis lepedőben megy be az iskolába szellemet megjeleníteni középkorú szerencsétlenként? A Trópusi vihar óta tudjuk, hogy nem szabad fullban nyomni a kretént. Adam Sandler itt fullban nyomta, és bele is tett a karakterbe minden idegesítő nüánszot, amiért a filmjei és karakterei nagyját rühellem. Ok, egy kivétel akadt. A saját női énjét, mondjuk Hubie női ikrét nem keltette életre, az maradt csak ki. De mindenki mást is elő lehetne venni. A rendőr, a farkasember szomszéd, az anya, a helyi jó nő, aki pont a helyi kreténbe szerelmes? Már csak azért is idiótaság a köbön, mert ha annyira Hubie a szerelme gimi első éve óta, akkor miért ment hozzá máshoz? Mert elhisszük, hogy nem merte megszólítani? Persze.
Külcsínben is siralmas a film. Olcsó és szemét a dekoráció, nem is rémlik semmi, amin legalább mosolyogtam vagy kicsit borzongtam volna.
Mivel ez elvileg komédia, viccesnek kellene lennie. Nem az. Sokkal inkább kiakasztó. Egy idióta siralmas kalandjai rémes jeleneteken keresztül. Talán csak az volt mosolygós, amikor egy kutyát nézett Hubie a szomszédja átváltozott alakjának, és a kutyát akarta rábeszélni, hogy adja fel magát a gyilkosságokért.
Az is fájdalmas, hogy Sandler milyen neveket elhívott ebbe a szemétbe. Stiller, Buscemi, Kevin James – ennél sokkal többre érdemesek. Sandler baráti kör, ok, tudom.
Már csak el kellene feledni ezt a borzalmat. Minél gyorsabban.
Hubie, a halloween hőse - 5/1 a történet, a karakterek, a látványvilág és a humora is szemétre való. Sandler mélyrepülés.
La Revolution
1. évad
Alternatív történelmi, vámpíros, lázadós, családi titkos.
Joseph fiatal orvos, aki az árvaházból küzdötte fel magát a társadalom egy magasabb szintjére. Lelkiismeretes szakember, aki a börtönbéli állását is mély emberséggel látja el. Amikor új halálra ítélt érkezik, Joseph sejti, hogy nem ő az igazi gyilkos. Nyomozni is kezd, hogy ezt bizonyítsa. Egy olyan járvány nyomaira bukkan, amely a nemesek körében kezdett terjedni, és felismerhető arról, hogy a fertőzötteknek kék lesz a vére. A nemesség azonban nem hagyhatja, hogy Lajos király véres projektjére fény derüljön, így hamarosan hajsza indul a doktor után, aki csak a lázadókban bízhat meg. Az ő körükben látja újra elveszettnek hitt bátyját, akit egy grófnő iránti szerelméért meggyilkoltak – kiderül, egészen más történt, és Albert küldetéssel tért vissza. Azt a kórságot akarja kiirtani, amire Joseph is felfigyelt. Egykori szerelme, Elise lehet a kulcs – ám a nő is őriz egy titkot, amely miatt mindenkinek át kell gondolnia, miért is harcolnak.
Kapott ez a sorozat hideget is, meleget is. Nálam nem érte el a kiakadás jelzőt, és inkább csak mosolyogni tudtam egyes fordulatain, amelyek nagyon eltérnek a történelmi forgatókönyvtől. Már az első részben, amikor sejteni lehetett, milyen kórság elterjesztésén dolgozik a király, jókat vigyorogtam.
Mennyire legyek spoileres? A guillotine egy orvosról kapta a nevét, aki megalkotta a francia forradalom jellegzetes kivégző eszközét. Mit gondoltok, mi Joseph doktor vezetékneve? Van az a kifejezés, hogy kék vérű. Nemesi leszármazottakra használjuk – itt kapunk egy alternatívát, hogy lett a nemesek egy jókora része kékvérű. Szó szerint. Igen, ezeken ki is lehet akadni, de felesleges. Inkább csak szórakozzunk, mert ezen a sorozaton lehet.
A sorozat kellően mozgalmas, és a kiemelt szereplők folyamatosan valamilyen ügyben vannak nyakig. Így az ő nézőpontjaik válogatásával végig mozgásban lehetett tartani az eseményeket. Ugyan egyes szálaknak idő kell, amíg kiderül, hogyan kapcsolódik be a nagy egészhez, de elég hamar összeállnak a kirakós darabjaira és a szereplők egymás közti interakcióival a szálak is összeérnek. Igaz az is, hogy több szál és fordulat is kitalálható előre. A legjobb példa erre Elise húga, akit mániásan védelmez a grófnő. A második részre már pontosan tudtam, ki az a lány igazából. De ezen sem bosszankodtam, nem az volt a lényeg.
Keverte a sorozat az alternatív történelem felépítését – ez tetszett jobban – és a szappanopera fordulatokat. Eleve Elise és Albert titkos, tiltott szerelme nagy klisé, és roppantul fárasztó is volt ugyanannak a pár jelenetnek a gyakori ismétlése. De azt is nyugodtan példának lehetne hozni, hogy a beteg nemes ifjú milyen szadista állattá válik, amint az apja megfertőzi a kórral és elkezdi felfedezni, milyen képességei lettek és új szükségletei. A Montargis fiú – Elise unokaöccse, hiszen szappanoperás, szóval naná, hogy rokon – pillanatok alatt válik egy képregényes főgonosszá, aki azért olyan kegyetlen és rémes, mert megteheti.
Látványvilágra sötét, erőszakos darab. Hasonló trükköket használnak végig. Itt is találkoztam olyan véleményekkel, hogy elavult és nem szép az akció jelenetek kivitelezése. Nekem nem volt ilyen gondom, soha nem a lövöldözések kötnek le egy filmben. Ok, talán azt az egy Clive Owen filmet leszámítva…
Francia sorozat, ennek megfelelő a szereplőgárda is. Mivel leginkább klisé karakterek vannak, emlékezetes nem is lehetett senki.
Még nem láttam második évados berendelést, bár engem érdekelne. Majd meglátjuk, lesz-e.
La Revolution - 5/4 bár jócskán alternatív történelem, és vannak buta húzások benne, elszórakoztatott.
SpoilerZóna
A titkok háza
Két pár indul egy hétvégi házba, nagyot bulizni és pihenni: Charlie és Michelle évek óta alkotnak párt, Josh és 
Mina nemrég jöttek össze. A fiuk testvérek, Mina Charlie munkatársa és jó barátja. Az első konfliktus már az érkezéskor kirobban: Mina biztos benne, hogy a tulaj rasszista, és neki is esne. A fiuk állítják le, és inkább a hétvégi örömökre koncentrálnánk, mint a nő képzelt sérelmeire.
Estére füveznek, jakuzziban lazulnak. Michelle korán visszavonul, másnapra túrát szervezett. Josh kidől az alkoholtól és a szerektől. Charlie és Mina kettesben maradnak. Elcsattan egy csók, visszakoznak, de amikor a nő zuhanyozni megy, a férfi utánamegy. Megcsalják a párjaikat, majd ők is alszanak. Másnap megegyeznek, hogy egyszeri eset volt, és nem lesz folytatása a történteknek.
Ahogy beszélnek, észreveszik, hogy be vannak kamerázva. A zuhanyzó is – vagyis, valaki felvette a kettejük közti 
szexet. Mina hívná a rendőrséget, de Charlie leállítja. Akkor Michelle és Josh is megtudja, hogy lefeküdtek. Megegyeznek, hogy hallgatnak. Mivel ők nincsenek jól, túrázni csak Josh és Michelle mennek el.
Visszatérnek, Michelle ki van akadva. Azt tudta, hogy Charlie kapcsolatban volt, amikor összejöttek. Azt azonban nem, hogy az előtte levő lánnyal is előbb csalta a barátnőjét, mint váltott rá. Nem tetszik neki a séma.
Közben érkezik a tulaj, szerelmi. Mina kihasználja a lehetőséget, és számon akarja kérni a kameráért, de a férfi láthatóan nem tudott róluk. Mina nem hisz neki, és az érkező Josh félreérti a helyzetet, elveri a férfit. Összeülnek, hogyan tovább. Míg ők beszélnek, egy maszkos belopódzik, és megöli a férfit. A 4 fiatal azt hiszi, Josh verésébe halt bele, és eltüntetik a holttestet.
Michelle előtt bekapcsol a tévé, és megnézheti, Charlie hogyan csalta meg. Josh a telefonon kapja meg a videót. A szétszéledő fiatalokat a maszkos sorra levadássza. A csalás miatt kiakadt Michelle elhajtana, de ütközik és a gyilkos megöli. Charlie, Josh következik. Mina ismeri fel 
egyedül a veszélyt és próbál elfutni, de a ködben a szakadékba zuhan.
A maszkos leszereli a kamerákat, majd áttelepíti őket egy másik, bérelhető lakásba és folytatja a kukkolást.
Románc a hegyek között
Üzleti terves, vidéki életbe belekóstoló, szerelembe eső.
Richard sikeres New York-i üzletember, aki már csak egy üzletre van attól, hogy a családi cég igazgatójának nevezzék ki, ami az évek alatt internacionális birodalommá nőtte ki magát. Egy vidéki farmot kell megvennie, és ott egy szállodacentrumot hozna létre. Az üzlet nyélbe ütéséhez ő maga utazik fel a hegyekbe, hogy tárgyaljon a tulajjal. Már az első percekben nagy meglepetés éri: Sam igazából Samantha, és egy felettébb vonzó nő. Mivel a 
felszálló pálya felújítása miatt Richard itt ragad, és a fesztivál miatt a szálloda is tele, Sam kínálja fel neki a vendégházát, amit a férfi el is fogad. Miközben a nőt győzködi az eladásról, ő bevonja a férfit a mindennapi életükbe, munkájukba és örömeikbe. Richard észre sem veszi, de egyre inkább otthon érzi itt magát, és már nem akarja az eredeti tervet megvalósítani. Meglátja a lehetőséget Sam ötletében, de még szakítania kell a régi életével.
Igazából ez a film pont annyit nyújt, amit a hasonló tévés románcok a csatornán nyújtani szoktak. Modern, romantikus mesék álmodozó nőknek, egy olyan világról és olyan férfiakról, amelyeket a mesékben kell keresni.
Mielőtt a szerelmi szálra rátérek, talán arról pár szót, hogy miért mesebeli az a világ, amit ez a film mutat nekünk. Egy olyan kisvárosi közösséget mutatnak be, ami már-már utópiába illik. Az emberek ismerik egymást és törődnek egymással, nincsenek konfliktusok – szinte várja az ember, hogy az égen feltűnik a szivárvány és egyszarvúak kergetőznek az utcákon. Mindent nyugodtan elől és nyitva lehet hagyni. Persze, jó lenne, ha lenne ilyen és nem véletlenül kanadai a film, az a nemzet híres arról, hogy ennyire, már-már bántóan barátságosak. De ennyire? Sajnos, én inkább azt tapasztaltam, hogy falun is zárni kell mindent és figyelni, mert a baj pillanatok alatt megvan.
Richard elméletileg New York-i őslakos, és a film eleje is elvileg ott játszódik. Hát, meglepődnék, ha tényleg ott forgott volna. Az egész tévéfilmen nagyon érezni, hogy nem amerikai, hanem annál északabbon készült. (Azért majd rálesek a film adatlapjára is, de látatlanba Kanadára tippelek.)
De akkor, a szerelmi szál. Ugyanannyira mese, mint minden más is ebben a filmben. Azt még csak el tudom hinni, hogy a két ember megtetszik egymásnak, de hogy pár nap után Richard az egész korábbi életét felrúgja, az durva. Mennyit lehetett itt, 3-4 napot, és már szerelmes, karriert vált és Sam viszonozza is az érzéseit? Túl gyors, plusz nagyon ártatlanul is van ábrázolva.
Annyira korhatáros a film, hogy az egyetlen csók a film záróképe, addig csak egymás kezét fogják meg, de olyan kamera kiemeléssel, mintha az lett volna a lánykérés. Ahogy a bemutatott világ túl idilli, ez a kapcsolat is.
A helyszínek azonban tényleg szépek. Egy érintetlen hegyvidék, ahol bőven van erdő, szép mező, hegyi patak. A farmon lovakat is tartanak, sokat lovagolnak is. Ok, bírom a lovakat, így ez valószínűleg csak nekem plusz, de már azt is szívesen elnéztem, ahogy a lovak futkostak.
A színészek… most nem tudom azt mondani, hogy nem volt ismerős. Már elég rég nem, de az első 2-3 évadot láttam a When calls the Heart sorozatból és itt is Erin Krakow játssza a főszerepet. Lényegében ugyanaz a szerethető, jó lélek, aki a sorozatban is. Jól áll neki, csak itt a kosztümös sorozat helyett farmert hord. Kihívás nem volt benne.
Összességében egy tipikus Hallmark produkció, ami háttérfilmnek elmegye.
Románc a hegyek között - 5/3 az a tipikus, kellemes romantikus limonádé, ami egyben mese felnőtteknek. Ok, nőknek.
Streaming Now - A Summer Romance - Hallmark Movies Now - YouTube
The Liberator
mini sorozat
Háborús, barátságos, összetartó csapatos.
Felix Sparks egyszer már volt katona, de most újra a seregben találja magát. Az első menet után egyetemre ment, megnősült, fia született. Ám a pénz elfogyott, a jogi egyetemet nem tudta befejezni, a sereg tűnt az egyetlen vállalható opciónak. Még akkor is, ha az európai hírek sejtetik, hogy az USA is be fog kapcsolódni a világháborúba. Sparks eredményei sejtetik, hogy jó vezető, aki össze tudja fogni az embereket. Így egy különleges osztagot bíznak rá: a déli államokból érkezett katonák között akad mexikói, indián és fehér cowboy is. Duplán
sújtják őket az előítéletek: egymással is nehezen jönnek ki, és a sereg is másodrendű emberként kezeli őket. Sparks átveszi a vezetést, és nem csak osztagot, de barátsokat is épít a fiúkból, akikkel aztán az olasz frontra kerülnek. Sparks annyira kötődik hozzájuk, hogy amikor megsérül és hazaküldenék az Államokba, elszökik, hogy továbbra is az osztaggal tartson. Az olasz front után Franciaországba kerülnek, hogy aztán bevonuljanak Németországba. Sok bajtársat vesztenek, gyászolnak, de még így is ledöbbennek, amit akkor találnak, amikor felszabadítják Dachau táborát.
Kezdjem azzal, amiért kritizálni szokták a sorozatot, vagy maradjak annál, hogy nekem miért tetszett? Talán kezdjük azzal, hogy ebben a zsánerben az HBO letett egy olyan sorozatot az asztalra, amit az óta sem sikerült felülmúlnia egy próbálkozónak sem. Ez volt az Elit osztag, és ennek a szériának a cselekménye sokszor kísértetiesen emlékeztet annak a sorozatéra. Hiszen mindkettő valós történet alapján, az európai fronton szolgáló egy-egy osztag történetét követi végig. Csak amit pár részben animáltak, nem lehet olyan részletes és alapos, mint az HBO sorozata volt. Így elég sűrűn találkoztam azzal, hogy ok a The Liberator, csak éppen nincs olyan, mint az Elit alakulat volt. Nincs, tény, de szerintem nem is akart jobb lenni.
A cselekményt a történelem írta, és nem véletlenek az azonosságok. Ugyanazokon a frontokon harcoltak, és haladtak Berlin felé. Kapunk itt kiképzést, csapat építést, harcokat különféle feltételek között. Ha már annyira az Elit osztagot idéztem meg, egy ponton volt olyan, hogy már szerintem is sok volt a hasonlóság. Amiért harcolunk – az a két rész, amiben az amerikaiak munkatábort látnak élőben.
De különben saját története van a sorozatnak. Itt is van egy karizmatikus vezető, aki a ranglétrán is elindul felfelé. Itt némi plusznak szánták, hogy ennek az osztagnak a rasszizmussal is meg kellett küzdeni. Az azért nagyon kemény, amikor az elkapott amerikai katonának a náci tiszt tart arról előadást, hogy náluk milyen rasszizmus: a bajtársa, akivel itt testvérként küzd és harcol, otthon egy sört se ihatnának meg együtt a szegregáció miatt. Amikor ezt egy náci rója fel… hát, kegyetlen.
Bár jobban bele lehetett volna menni ebbe a témába is, a csapat több tagját is alaposabban be lehetett mutatni, nekem tetszett így is. Sparks alakja összefogta az egészet, aki tulajdonképpen a főszereplő. Tipikus, amerikai hős, csupa jó tulajdonsággal és példakép alkat. Mivel olyan filmeken nőttem fel, mint az Armageddon, nekem a cukormázas amerikai hős imázs otthonos és nézős zsáner, itt is elnéztem.
Ki kell emelni, milyen egyedi a film látványvilága. Animált, de kb. olyan, mintha a fényképek keltek volna életre. A háborús jelenetek különösebben nem fognak meg, így nekem nem volt azzal bajom, hogy az akció ismétli-e magát. Az egyedi látvány, izgalom számomra megvolt.
Szerettem ezt a kis sorozatot és én nem bántam meg, hogy megnéztem.
The Liberator - 5/4 különleges látványvilágú animáció, cselekményében az Elit osztagot idézve meg. Érdekes.
GameDay
A Hill House után a Bly Manor kísérteteivel ismerkedem. Vannak visszatérő szereplők is. Vajon melyik sorozathoz melyik kép passzol?
Megoldás: Tovább!
Az elvarázsolt orr
Mágikus, elvarázsolt, parfümöt készítő, hercegnőért versengő.
Arthur király lánya eladó sorba került, és elérkezett az ideje, hogy személyesen is megismerje a jövendőbelijét. A herceg meg is érkezik, és a fiatalok titokban találkoznak is. Diana azonban meg akar bizonyosodni róla, hogy a férfi valóban szeretni fogja, nem csak kötelességből veszi feleségül. A vásárban egy mágus kínál választ a kérdésekre, és a lánynak egy italt ad. Megissza, és döbbenetére hatalmassá változik az orra. Így nem 
mutatkozhat – a következő város felé veszi álcában az irányt, hogy a mágust fellelve visszakérje az orrát. Az ottani hercegnő, Adéla is párt keres. Az nyeri el a kezét, aki a legjobb parfümöt készíti el a lánynak. Diana egy testvérpárba botlik, az idősebb, a parfümkészítő Tamás rég szerelmes a hercegnőbe. Diana segítségével nekiáll egy különleges illat létrehozásának, közben a két fiatal egyre közelebb kerül egymáshoz. A menyasszonyát kereső, megsérült herceg pedig Adéla gondoskodását élvezi és életében először nem a kötelességein kezd járni az esze.
A csehek a németek babérjaira törnek? A Grimm mesék élőszereplős változataira emlékeztet egyre inkább az a pár cseh mesefilm, amibe mostanában belefutottam. Hasonló a külcsín, a mesei körítés és még talán a szereplők is. Az már csak plusz, hogy a gyerekkoromba látott csehszlovák mesékhez képest nem nagyon látom a különbséget.
Az elvarázsolt orr leginkább Diana hercegnő meséje, aki az elrondított külsejének köszönhetően ismeri meg igazán, kik a jó emberek és saját maga is olyan dolgokat fedez fel magáról, amelyekre korábban nem is gondolt volna.
Ha nagyon át akarok menni közhelyek felé, akkor ez annak a meséje, hogy nem a külső számít. Pontosabban, az igazi barát és a szerelem nem a szemmel, hanem a szívvel szeret. Bár csak az orra nőtt meg, és nem is annyira, mint Pinokkiónak, a vőlegénye nem ismeri meg a lányt. A másik fiú viszont szereti attól függetlenül, milyen az orra.
Nagy tanulságokat tehát nem ebből a meséből kell ellesni, de mondjuk nem is az a célja. A célközönségnek pont elég így is, és kellemesen elvarrja mindenkinek a történetét. Mindenki szerelemre és boldogságra lel. Az különösen tetszett benne, hogy a mágus mit kezd a pénzzel, amit a jóslatokért és varázsszerekért kapott. Az is azt húzza alá, hogy nem a külsőségek és a vagyon az igazán fontos az életben. Egy ilyen mesében legalábbis biztosan nem…
A cselekmény könnyen követhető, egyszerű, és kiszámítható. Mivel mesefilm, nem a legkisebbeknek, de még a kisebbeknek, nincs is ezzel semmi baj.
A szemünket nem fogja elkényeztetni a film. A hercegnőknek akad egy-egy szebb, más kort idéző ruhája, különben elég hétköznapias a megjelenés, ha azért nem is napjainkból, hanem egy történelmibb korból – de a mai arcszőrzet divattal, szerencsére nem szakállas – bajszos alakok töltik meg a filmet.
A karakterek is mesefilmbe illők és egyszerűek. Mélység nem igen van a szereplőkben, és még csak negatív karakterünk sincs. Igazából csak annyi a konfliktus és a megoldásra váró feladat, hogy a végén mindenki ott és azzal kössön ki, aki igazán tudja szeretni.
A színészek közül két okból sem fogok kiemelni: az egyik, hogy nem is ismertem őket korábban. Nem mondhatnám, hogy elmerültem volna a cseh tévéfilmek világában. A másik, hogy annyira egysíkú szereplők vannak, hogy nagyon nem is lehet értékelni a munkájukat. Korrekt mesehősök és ennyi.
A humora is gyerekekre van különben szabva. Annyira mesés és kellemes a hangulata, hogy idősebbként se fájjon megnézni, de itt is ennyi a legtöbb, amit írhatok.
Bele sem akarok gondolni, mit fogok nézni, ha Disney és DreamWorks még sokáig nem hoz ki újdonságot, és kifogyok a cseh mesefilmekből is…
Az elvarázsolt orr - 5/3,5 kellemes, nézhető mese, de plusz nincs benne. Tévés külcsín, közhelyes tanulság.
Mit várunk?
Cím: A fehér tigris
Készítők: Priyanka Chopra a főszereplő, indiai színészekkel és rendezővel, de a többiek neve nem ismerős. Chopra azért eleget feltűnt már ebben-abban…
Műfaj: karrierfilm
Cselekmény: egy szegény indiai sofőr megcsinálja a szerencséjét, és sikeres üzletemberré válik.
Várható megjelenés: januárra van tervben a Netflixen.
Miért várós?
- Már csak a Netflix premierek meglétében bízom.
- Bírom a karriertörténeteket.
- Regény az alapja – lehet, hogy olvasni is fogok?
A titkok háza
Kémkedős, megcsalós, nyaralás horrorba forduló.
Charlie és Josh testvérek, de nem sok mindenben hasonlítanak. Charlie egyre sikeresebb a cégével, rég fix kapcsolatban él. Josh ellenben rendszeresen elrontja a dolgokat – otthagyta az egyetemet, a heves természete miatt is nem egyszer került már bajba. Most azonban összejött Minával, aki a bátyja partnere az üzletben. Kezd helyre jönni az élete, és Charlie is újabb vállalati sikert ünnepel. Így azt találják ki, hogy négyesben, Charlie barátnőjével együtt kibérelnek egy házat és hétvégén jól érzik magukat. A buli beindul, és némi füvezés után már csak Charlie és Mina vannak talpon. Tesznek valamit, amit nem lett volna szabad. Másnap fedezik fel, hogy a 
zuhanyzó be van kamerázva. Mina biztos benne, hogy az ellenszenves, szerinte rasszista tulaj perverz. A rendőrséget azonban nem hívhatják, hiszen akkor a párjaik is szembesülnének azzal, hogy mennyire a tilosban jártak. Mina maga próbálja felelősségre vonni a férfit, és ezzel tragédiák sorát indítja el és elszabadul egy gyilkos is.
Dave Franco is belép azon színészek közé, akik nem csak szerepelnek, de rendeznek is. A debütálása volt ez a film, és nem mondhatnám, hogy meggyőzött. Vagyis, Clint Eastwood nem kell, hogy féltse a kedvenc rendezőm, akit színészként is szerettem címét.
A történet nem tudja eldönteni, hogy kapcsolati dráma vagy horror akar lenni. Bár inkább az előbbi. Azt meséli el részletesen, kik ezek az emberek, milyen kapcsolati háló feszül közöttük, és melyek lesznek a csalás előzményei. Sokkal többet foglalkoznak ezzel, mint a film végén a klasszikus, gyilkos elől menekülő vonallal.
A csalás már csak azért is fontos, mert ezért nem hívnak időben segítséget. Pedig akkor nem kellett volna úgy véget érnie a történetüknek, ahogy.
A végére megérkező gyilkos és az ő munkája meg nagyon messze maradt az ingerküszöbömtől. Annyira könnyen végez mindennel és mindenkivel, hogy az már vicc. Szépen sorra levadássza a nyaralókat és kiteszik a pontot. Nem véres, nem ijesztő, már szinte steril, ahogy a gyilkos jön, elvégzi a munkát, aztán elmegy. Semmi érzelem, semmi feszültség.
Talán jobban lekötött volna, ha akad olyan szereplő, akinek az életben maradásáért drukkolni tudtam volna. Charlie egy megrögzött csaló a szerelemben – ezért mondjuk nem érdemelne halált, de nem is kedveltette meg magát. Josh sok tekintetben lúzer, és nagyon nem mutat, ahogy dührohamot kap és akkor nem kontrollálja semmi a tetteit. Még talán Michelle a legártatlanabb, de benne sem volt semmi, amiért megszerethettem volna. Mina direkt maradt a végére, mert neki sokkal véresebb véget el tudtam volna képzelni. Tulajdonképpen rá lehet visszavezetni, hogy eldurvulnak a dolgok. Ha nem csalja meg a barátját. Ha nem képzeli be, hogy a háziúr rasszista és nem akarja felelősségre vonni, amikor pedig megegyeztek, hogy vagy rendőrség, vagy úgy tesznek, mintha nem vették volna észre a kamerát. Ő nem bír leállni, pedig elég vaj van a fején – Josh meg begőzöl és kész a katasztrófa.
Látványra is semmilyen a film. A gyilkosságok is sterilek, egy helyszínen forog a film nagyja, és nincs semmi említésre méltó.
A színészeknek kellene eladni, nagyon nem is tudok rájuk panaszkodni, csak egyszerűen nem olyan szerepeket kaptak, amiben bárkit is kedvelnék.
Az csak rontotta az élményt, hogy már láttam olasz filmet, amiben hasonlóan kukkoltak.
Pedig drukkoltam, hogy jó legyen, de nem lett az.
A titkok háza - 5/2 nem is olyan régen láttam majdnem ugyanezt, olasz verzióban. Horror helyett viszonyok.7