Cím: Blonde

Készítők: Andrew Dominik rendezi, aki a jó hosszú című Jesse James filmet is összehozta anno. A szerepekre pedig olyan színészeket nyertek meg, mint Ana de Armas, Adrien Brody és Bobby Cannavale.

Műfaj: adaptáció, életrajz alapján fikció

Cselekmény: a történet egy lány meséje, akiből nagy sztár lesz, keresi a szerelmet és önmagát, de valahogy félresiklanak a dolgok.

Várható megjelenés: eredetileg még idén tervben volt, de hogy mire töltik fel?

Miért várós?

• Netflix produkció jó nevekkel. Más sokkal jobban bízom ezeknek a megjelenésében, mint a moziknak. Azoknak annyi.
• Vajon kiszőkítik Ana de Armas-t? KI! Nem tudom úgy elképzelni.
• Érdekes lesz, a valóságból hogyan játszottak fikciót. Hiszen az alap mégiscsak Marilyn Monroe élete volt…
• Talán még az Oats sztorihoz is kedvet csinál.

Főzős, éttermet nyitó, esküvőig jutó.

Max és Vika kibékültek, annyira, hogy már az esküvőt is tervezik. Szombaton lesz, Vika alig várja, már a ruháját is elhozta. Max egészen addig lelkes, míg fel nem merül, hogy egy elnöki vacsorát szeretnének aznap az étteremben megrendezni – megérzi a menekülés lehetőségét, és mivel barátja, Kosztya éppen kialvatlan és nyűgös a baba mellett, le is csap a lehetőségre. Mindent visszamond, amit Vika tud meg utoljára, és nem is tőle. Az eredmény egy nagy veszekedés, és szakítás. Az elnöki vacsora is kudarcba fullad, az étteremnek zárnia kell. Szerencsére a főnök vett egy éttermet Párizsba, így költözhet a stáb nagyja. Igaz, ott szembesülnek azzal, hogy Gyima egy rozoga hajót vett, amit a Szajnán közlekedő kulináris remekké kellene alakítaniuk. Közben Vika és Max is háborúznak: a nőnek akad egy francia hódolója, ami nagyon böki a férfi szemét.

Akkora siker lett az oroszoknál a sorozat, hogy nem csak az évad készült el, hanem kiegészítő filmekkel is előrukkoltak. Az Igen, séf Párizsban a 3. évad után játszódik – nem közvetlenül, pár hónap eltelt, de még előbb, mint a 4. évad kezdete. Ami folytatás: Násztya és Kosztya, mint kisbabás szülők és a Vika – Max páros közelgő esküvője. Ha jól tudom, magyarul nem adták le, de a Youtube-on fent van, így ha valaki angolul, franciául, vagy oroszul ért, onnan meg lehet nézni és úgy lehet nekivágni a negyedik évadnak, hogy nem marad a történetben lyuk.

Az már más kérdés, mennyire volt érdemes ebből egy filmet kihozni. A sorozatot szerettem, így elvoltam ezzel a filmmel is, de azért azt is be kell vallanom, leginkább azért, mert hiánypótlónak használtam – az ötödik évad már nem lesz szinkronnal. Talán majd egyszer…

Olyan ez a tévéfilm, mintha egy Igen, séf epizódot nyújtottak volna el 90 percre. Csak éppen, ami működik, és amit szeretek fele ennyi időben, az ebben a hosszban sok. Annak ellenére, hogy teljesen egyező elemeket használ a sorozattal.

Max és Vika továbbra is egy se veled, se nélküled kapcsolatban szenved vagy boldog. Vika sokkal érettebb és felelősségteljesebb, míg Max keveri a zűrt. A teljes szakítás túl erős Max kezdeti idiótasága után, és az is igen műbalhé, ahogy feltűnik a francia, aki egy opera és két közös vacsora után már lánykérésnél tart. Pláne, hogy most egy történeten belül kétszer is megkapjuk a „szerelem – szakítás – békülés – még jobban szeretlek” felállást. Értem én, hogy ez a tévés komédiák szükséges eleme, a Jóbarátok könyv alaposan elmagyarázta Ross és Rachel kapcsolatán keresztül, de akkor is… Más ötletet többre értékeltem volna.

Mivel hosszabb volt, a többi szakács idiótaságai is túl sok voltak. Van, pl. aki mindig lop. Itt olyan szinten, hogy már nem csak az étteremből húst, de komplett étkészletet is begyűjt meg hasonlók. Ami kicsiben vicces, ilyen mértékben már idegesítő.

Azon még merengek, Viktor mélyítéséhez mit szóljak. A sorozatból már ismerjük az egyik volt feleségét, és mindkét lányát. Most megtudjuk, milyen az apja. Mondjuk úgy, már jobban értem, miért bánik úgy Kátyával, ahogy. Értem azt is, hogyan akartak ezzel megható részeket vinni a filmbe, de nem mondanám teljesnek a sikert.

Amit viszont nagyon tudtam szeretni, az maga Párizs. Mivel egy utazó hajós étterem a helyszín, szép vágóképekkel van tele a Szajnáról és Párizs folyópartjáról Eiffel-toronnyal, Notre-Dame-mal (a film még a tűz előtt készült) és a városba érkezés is képeslap kompatibilis képekkel és útvonallal készült.

A szokott humor, a szokott karakterek a szokott húzásaikkal.

Vagyis, igen, tudtam szeretni a filmet is, és sajnáltam volna, ha nélküle nézem az első 4 évadot. De akkor is csak olyan, mint egy másfél órás rész lenne a sorozatban.

Igen, séf Párizsban - 5/3,5 sorozatban ok, de egész estés filmnek nem az igazi. Mint egy túlnyújtott rész…

https://www.youtube.com/watch?v=H0_26F6skk8

Más életmódot követő, családos, gyászoló.

Ben és Harper úgy döntöttek, másképpen fognak élni, mint amit a társadalom normaként fogad el. A gyerekeiket is egy ilyen környezetben nevelték fel, tulajdonképpen a vadonban. Ben most egyedül van a hat gyerekkel, akik közül a legnagyobb 18, a legkisebb 8 év körüli. Az asszony kórházi kezelésen van, depresszió miatt. A gyógyulás helyett rossz híreket kapnak: Harper öngyilkos lett. Ben apósa még a temetésről is kitiltja a férfit, akit a lánya megrontójának tart. Ben és a gyerekek viszont pontosan tudják, hogy Harper nem olyan temetést akart, amilyet az apja tart neki. Felpakolnak a buszukba, és útra kelnek, hogy elköszönjenek, úgy, ahogy Harper akarta volna. Út közben azonban mindenkinek rá kell ébrednie, hogy az sem megoldás, ahogy ők élnek. Egyszerre zsenik és különcök, akik nem tudnak beilleszkedni a társadalomba.

Annyi mindent ki lehet emelni ebből a filmből – van benne annyi szál és történés, hogy mindenki találhat benne valamit, amire fogékony.

Lehet családi filmként nézni, amiben egy apa és hat gyereke kalandjait követjük végig. Vannak izgalmasabbak, humorosabbak és drámai tetőpontok is. Nem egy tipikus családi film, ahhoz más rétegek is igen erősek benne, de van egy ilyen nézete is. Ahogy ez a család összetart és kapaszkodnak egymásba – szép lenne, ha több ilyen erősségű kapcsolatot lennénk képesek kialakítani. Ahogy néztem, egyszerre pörgött az agyamban, hogy milyen jó is lehet egy ilyen összetartó és egymást tisztelő és szerető családban élni, miközben azért az is bennem volt, hogy sok is lenne. Kulcsos gyerek voltam, így nekem elképzelhetetlen, milyen lehet, ha ennyire szorosan a szülő a gyerek mellett áll. Úgyhogy, simán meghasonlottam: irigylem is, de nem is tudom elképzelni magam benne.

Lehet családi drámaként nézni, hiszen több generáció között is nagyon komoly ellentétek vannak. Az após és a veje szinte hidegháborúban állnak egymással, és egy-egy gyerekben is felmerül, hogy nem jó, ahogy élnek. Látjuk, hogy a nagyfiú milyen esetlen a kortársai körében, noha szinte zseni szinten van minden másból, és egyből képes beszélni is, ahogy megint a családi körben van. Talán Bónak sikerült a legszebben megfogalmazni. Mindent tudnak, amit könyvekből tudni lehet, de a való világból tudatlanok. De az is megérne egy misét, ami majd a temetés körül lesz. Ott nem simán generációk, de világnézetek csapnak össze és egyszerre humoros, de mélységesen fájdalmas is a történet.

Ha valaki fogékony rá, akkor nagyon könnyen megtalálja benne a társadalomkritikát is. Nem egy ponton szembe van állítva Ben és családja az átlag amerikai életformával. A film pedig azt játssza meg nagyon ügyesen, hogy Benék életmódját kezeli az elején normálisnak, így el tudja értetni, hogy a különben átlagos polgári életet érezzük furcsának. Még csak az olyan apróságokban is sok minden van a sorok között, amikor először mennek be egy gyors étterembe, és a gyerekek rácsodálkoznak, hogy milyen kövérek az emberek. De ennél sokkal komolyabb kérdések is felmerülnek, ahogy megy előre a történet.

Nem látványfilm, de szépen kamerázott, kellően mozgalmas dramedy, amiben lekötnek, van cselekmény, és megmutatják, amit meg akarnak.

Sokat köszönhet a film a színészeinek is. Viggo Mortensen nagyon komoly színésszé érett azóta, hogy tünde köpenyben vándorként vonult a mozivásznon. Annyira esendő, makacs, egyszerre zseniális és kívülálló apát hoz… A gyerekek is szépen végszavaznak neki, de ennek a filmnek Mortensen volt a szíve.

Lehet rajta mosolyogni, meghatódni, és nem kevés tanulságot leszűrni az életmódunkról. Az is egy jó játék, melyik színészt – a gyerekeket is – honnan ismerjük még.

Captain Fantastic - 5/4,5 egyedi, szívmelengetően családi és mégis nagy pofon az egész nyugati kultúrának.

https://www.youtube.com/watch?v=D1kH4OMIOMc

Az élet nem mindig kedvez nekünk. A dolgok szétesnek, de csak az számít, hogyan akarjuk élni az életünket. Az számít, hogy menjünk tovább, azokért akiknek szüksége van ránk. Ezt az ígéretet tesszük életünk minden napján, hogy a nehézségek dacára soha ne adjuk fel. (Jurassic Park: Krétakori tábor)

(Egy nem mindennapi kérést akar a gyászoló erőszakkal keresztülvinni.)

• Maga sírásó?
• Igen, de remélhetőleg nem sokáig.
• Maga meg halottakat örökít meg?
• Bárkinél jobban, igen.
• Akarok egy fényképet! Mindkettőnkről!
• Ki legyen az a kettő?
• Olyat, amin együtt vannak, uram?
• Ráteszik az én Marymet!
• Rátesszük?
• Nem hiszem, hogy az ötlet az jó. Tudja, éppen Molloy ásta azt a sírt, amiben az ön Maryje nyugszik.
• Ha azt javasolja, hogy ássuk ki a szegény asszonyt, ahelyett, hogy átalakítunk egy fényképet! Maga nincs eszénél, maga mindenkinél bolondabb!
• Látni akarom az asszonyt! És kell az a fotográfia!
• Hogyne, Talán egy könnyed kis exhumálás?
• Nincs olyan, hogy könnyed exhumálás! (Mozdulatlanul)

Valódi, helyes, igaz. Csak a valóság helyes, és minden valóság helyes. Minden, ami igaz, szép. (Mű szerző nélkül)

(Duke vigasztalná Elizát, akinek egy szüfrazsett beolvasott. Nem lehet nem észrevenni, hogy milyen is az angol büszkeség, amit mindenbe bele lehet csempészni.)

Semmit nem tud rólad. Ráadásul a világnézete nagyon távol áll a valóságtól. Erőszakkal nem érhetünk el egyetértést. Elvégre, az francia szokás. (Miss Scarlet és a herceg)

(Nem csak az ingatlanbizniszben megfogadható tanács.)

Csak akkor találj ki valamit, John, ha biztosan segít. Vagy pedig tartsd a szád. (Glengarry Glen Ross)

(Amikor miss Archer beszól a kocsisnak, aki nem akarta fuvarozni őt.)

• Maga ott! Kövesse azt a kocsit!
• Szünetet tartok.
• Majd én. Már értem, miért hívják úri fogatnak. Maga a legjóképűbb úr, akit ma este csak láttam.
• Valóban?
• A lóhoz beszéltem. Azt hittem, az övé a vállalkozás. (Archer)

(A séf elkeseredésében a főnökének is megmondja, merre tart és érezhető, hogy a változások miatt.)

• Üdvözlöm, búcsúzom. Remélem, hogy többé nem találkozunk.
• Nem értem, Ön hová megy?
• A kocsmába. Velem tart?
• Nem, köszönöm. Megvagyok nélküle.
• Nagy kár, pedig gyönyörű hely.
• Mi történik itt, elmagyarázná nekem?
• Az, hogy felmondok. (Igen, séf)

Hé! A tesóknak nem szabad, mert a végén olyan lesz a gyereketek, mint a Lannisterek. (Apunál van pénz)

Emberrablós, magából kifordulós, menekülős.

Till a családjáért feladta az álmait: gitáros volt egy bandában, de megnősült, gyereket vállaltak, és egy bankban húzza az igát. Ám eljön az a pont, amikor besokall. Elgondolkozik az álmain, amiből neki már nem maradt semmi. A zene nem része az életének, a feleségét alig látja, mert éppen próbálja elindítani a divatmárkáját. A bankját az egyik megtagadott hitelkérelmű férfi kirabolja, és Tillt viszi magával túszként. Eleinte Till retteg, és csak haza akar jutni, de aztán Nappo életviteléből és világából valami rá is átragad. Egy tévedés miatt azt hiszi, a felesége megcsalja, így már kész fejest ugrani a férfival egy még nagyobb melóba is. Hollandiában kellene banki papírokat felbecsülnie, és Till ott aztán elereszti a gyeplőt. Bulizik, drogozik, tombol. A valóság azonban kijózanítóan tud hatni, pláne, ha gengszterek képében érkezik.

Ez a film számomra annyira semmilyen élmény volt, hogy azért esik nehezemre írni róla. Tulajdonképpen azt sem tudom ecsetelni, mi nem tetszett benne, ahogy azt sem, mi lett volna kedvemre való benne.

A cselekmény igazából pont azt adta, amit várt az ember. Az elejétől lehetett látni, hogy Till boldogtalan, és valamikor robbannia kell. Nappo és a felesége körüli félreértés ehhez adja meg az alkalmat, de természetesen abban is biztosak lehetünk, hogy a végére kiderül minden félreértés, és Till visszatérhet a boldog mindennapokhoz. (Ha néhány körülmény meg is változik majd a film elejéhez képest.)

A poénok. Alapvetően az adná őket, hogy a két férfi főszereplő mennyire más karakter. Az egyik alapból olyan döntéseket hoz, hogy azokon fel lehet húzni a szemöldökünk. Most komolyan, hányan mennek be a bankba azért hitelért, hogy vegyenek egy sportkocsit és elvigyék nyaralni a barátnőjüket? Persze fedezet semmi, ahogy kilátás sem, hogy a pénzt vissza tudja fizetni a férfi. Nem is kölcsön kellett volna neki, hanem adomány. De azt is meg lehet nézni, hogy kezeli a saját gyerekeit. Nappo él bele a világba, senki és semmi nem érdekli magán kívül. Talán egy kis fejlődést ilyen téren mutat, Till a barátja lesz, és ezért bevállal némi kockázatot érte a film végén.

A másik, ahogy Till önpusztításba és bulizásba kezd. De azon nem tudok nevetni, hogy részegen tetováltja magát, és még a lopott pénzt is sikerül felgyújtania.

Közben, elvileg van családi üzenet is, hiszen Till családja különben mintaszerű. De megható pillanatokat nem igazán sikerült komponálni, ez inkább egy komédia, ami nem lett vicces.

A kivitelezés is – nem egy látványfilm, bár pár olyan jelenetet tettek bele, ami már szinte akció. Volt benne bankrablás is, autós üldözések és még lövöldözés is kemény bűnözőkkel. Azonban semmi olyasmi, ami kiemelkedne vagy éppen nagyon rossz lenne.

Német film, így az nem meglepő, hogy német színészekkel készítették. Till Schweiger a producerek közt is bent van, így a cameo szerepe nem meglepetés. A két főszerepet Axel Stein és Moritz Bleibtreu kapták. Igazából velük kapcsolatban is csak ismételni tudom magam: nem voltak rosszak, de emlékezetesek sem.

Miről írjak még? Igazából azt tudom csak ragozni, mennyire nem fogott meg ebben a filmben semmi. Még csak a zenéje sem, pedig jobb híján szívesen írnék arról is. Helyette azt tapasztaltam, hogy még a filmzene is semmilyen. Van egy énekes, akinek egy ikonikus dala szól a film nagy részében, Till még a koncertjére is elmegy. Eddig még csak nem is hallottam róla, és Till gitározása sem tetszett.

A film címe, hogy nem az én napom. Nos, azt hiszem, megállapíthatjuk, hogy ez meg nem az én filmem. Háttérfilmként elmegy és ennyi.

Nem az én napom - 5/3 leginkább semmilyennek nem éreztem. Komédia, néha majdnem vicces, de igazán mégse.

https://www.youtube.com/watch?v=Km4Lpw1oiiY

5: James Bond filmek: itt kissé töprengtem, mi legyen. A Briliáns csapda is elég kultikus, Connery volt a Hegylakó mentora is. De James Bond mégiscsak Bond, ha hozzá is teszem, hogy ebből a kémsorozatból nekem azóta nézősek a filmek, hogy modernizáltak, vagyis a Daniel Craig-éra. De Connery is ikonikus Bond volt, így itt a helye.

4: A szikla: Connery, mint akciósztár. Itt ő volt az egyetlen ember, akinek sikerült megszöknie a Sziklának becézett börtönből. Most arra kérik fel egy ügynökpalántát vigyen oda vissza, hiszen a terroristák elfoglalták a börtönszigetet (Alcatraz) és igencsak csúnyán fenyegetőznek. Connery már akkor akciópapa volt, mielőtt azt Neeson divatba hozta.

3: Fedezd fel Forrestert! – mert a tanár-diák filmeket szeretem, ha ez nem teljesen ilyen is. Adott egy tehetséges fiatalember, akinek egy elit iskolában kell bizonyítani. Véletlenül botlik bele egy öregbe, akiről kiderül, hogy a legendás író, Forrester. A fiú tehetséges, a Connery játszotta író hajlandó tanítani, de szigorúan titokban. Ám a fiú bead egy novellát, amit Forrester egyik történetével kezdett el… Hogy bizonyítsa, hogy nem plagizált?

2: A híd túl messze van – klasszikus háborús kalandregényből készült klasszikus háborús film. A II. VH már a végéhez közeledik, és a szövetségesek elkezdik a legnagyobb ejtőernyős hadműveletüket. Három hidat kell elfoglalni az ejtőernyősöknek a Rajnán. Az egyik brit tisztet játszotta Connery.

1: Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag – ugyan nem Connery a film egyedüli sztárja, de ő is jócskán hozzátett a film sikeréhez. Ebben megvolt minden, amiért Indiana Jones filmet szeretni lehet. Volt egy történelmi rejtély, a Szent Grál és az utolsó keresztes története. Volt végzet asszonya, nácik, mindennapi és mitikus veszélyek, rejtélyek megfejtése és egy izgalmas apa – fiú kapcsolat. Nem csak Indy jelenét kaptuk meg, hanem beleleshettünk a gyerekkorába is. Nem egy olyan poén volt itt, ami klasszikus lett és amit Spielberg később igyekezett az Indiana Jones 4-ben is feleleveníteni, de ott fele annyira sem működött az apa – fia páros, mint itt Connery és Ford között.

Ügynökös, versenyre kényszerülő, kiutat kereső.

Egy ingatlaneladással foglalkozó irodában új rendszer kerül bevezetésre. Kezdésként egy sikeres ügynök, Blake tart tréninget az eladóknak. A lényeg: minden áron teljesíteni és értékesíteni kell, vagy az állásuknak annyi. Az új felállásban versenyezniük kell, ki mennyi eladást hoz össze. A nyertes autót kap, a vesztest kirúgják. A jó tippeket is ki kell érdemelni, első körben az évek óta keringő, reménytelen vevőknek kellene telkeket értékesíteni. Mindenki a maga módján igyekszik megoldani a helyzetet: az egykori legjobb értékesítő már rég balszerencsés, de most kétségbeesetten tapad a telefonra, a lánya orvosi számlái miatt nem engedheti meg, hogy kirúgják. Dave lázong, a konkurenciához való átmenetre és a jó tippek ellopására, eladására bujtogatja a többieket. Roma, a legjobb ügynök a nyeréshez szükséges szerződéssel érkezik, de aztán a vevőnek kételyei támadnak…

Alapvetően nincs ellenemre, ha egy színpadi műből készítenek filmet. Nagyon jók is vannak közöttük, az egyik kedvenc filmem is színdarabból lett film. (A tizenkét dühös ember, még a címét is elárulom.) Azonban soknak nem sikerül levetkőznie a színpadi sajátosságokat, amelyek egy filmen bezárják a történetet és a karaktereket.

A Glengarry Glen Ross is színpadi darab volt eredetileg, és nem tetszett a film, ami készült belőle. Bár a filmet elnézve azt is el tudom képzelni, hogy nekem a színmű sem tetszett volna. Sem a történet, sem a szereplők problémái nem fogtak meg.

Amiben találtam azonosulási pontot, az a marketing működése. Azt hinné az ember, hogy mivel eltelt közel 30 év, már más módokon értékesítenek. Bár már netes vásárlások és reklámok is támadnak, működik még ez a telefonos értékesítés is. Meglepő, mennyire azonosak a módszerek, a rábeszélés, attól függetlenül, mit akarnak eladni. Itt telkeket árulnak, nekem konyhai eszközöket próbálnak rendszeresen így eladni, és megvannak az ismétlődő sémák és az azonos fordulatok. Érdemes is belegondolni, hogy akarnak vásárlásra rávenni már nagyon régóta.

A film azonban arra koncentrál, hogy az értékesítők hogyan reagálnak a versenyhelyzetre, és a béna tippekkel való munkára, mert a jókat elzárják előlük. (Ez a tipp rendszer megint érdekes. Megveszik emberek adatait, akiket az egyéb vásárlásaik és befektetéseik alapján monitoroznak, és nem is tudják, mi történik az adataikkal. Ismerős? Igen, ez is létező gyakorlat. De ezt is a sorok közül olvasod ki.) Lesz, aki munkába menekül, más lázad. Mindenkinek megvan a maga története, a maga drámája.

Ki kellene, hogy szimpatikus legyen? Már eleve nézőként olyan tapasztalatokkal rendelkezünk, hogy idegesít, amikor felhívnak, és olyan termékeket akarnak rám beszélni, amelyekre semmi szükségünk. Így nehezemre esett azért drukkolni, hogy valakit be tudjanak húzni a csőbe.

Akármelyik karaktert is nézem, mind kétes eszközökkel, hazugságokkal és megtévesztésekkel dolgozik. Ahogy Blake indított az elején, az is eszembe jutott, hogy ez a Tőzsdecápák kicsiben. Blake mintha Gekko helyi változata lenne, akit a többiek leutánoznának, ha tudnának.

A szereposztás különben parádés, van is dráma a történetekben és az alakításokban, csak hát, senkivel nem akartam együtt érezni. Al Pacino, Ed Harris és Jack Lemmon értékesítenek Kevin Spacey felügyelete alatt, olyan ügyfeleknek, mint Jonathan Pryce.

A színdarab és a film is nagy kritikus kedvenc volt különben.

Zárásul egy érdekesség: az eredeti változatban annyit káromkodtak, hogy maguk közt csak „A kibaszott ügynök halálaként” emlegették. A szinkron lényegesen szolidabb lett…

Glengarry Glen Ross - 5/2 többet vártam. Remek színészek, de a történet nem tudott lekötni, személyes drámák sem.

https://www.youtube.com/watch?v=QgAU2RJHfvE

MOZI:

• Kutyák és macskák 3. - amerikai családi
• Lufi - kínai dráma

DVD:

Most sincs.