Mindenki tudja: Paco eladja a birtokát, így amikor este hívják, rohan a pénzzel a megadott helyre. A kocsiból kiveszik a táskát, visszakapja a lányt. Viszi haza. A szülők nagyon hálásak, mindenki megöleli, de ennyi. A lánynak nem mondják meg, hogy a biológiai apja Paco. Aki hazamegy, és szembesül vele, hogy a felesége elhagyta. Elúszott a birtok, a neje elment, és a lánya se tudja, ki ő neki.

A család utazik haza. Miután elmentek, az itt lakó nagyszülők összenéznek, hogy beszélniük kell. A nő rájött, hogy a másik lánya, aki elraboltatta a pénzért az unokahúgát.

Testvérlövészek: Charlie buzgóságában a folyóba önti az összes szert, amit kikevertek. Későn kiáltanak rá, hogy ne csinálja. Annyira maró az anyag, hogy Morris és Warm másnapra kiszenvednek. Charlie a kezét veszti el. Ráadásul a Sisters testvérek most állandóan menekülhetnek, mert volt főnökük ki akarja végeztetni őket. Elszánják maguk, hogy visszatámadnak, ha öngyilkos küldetés is. A férfi bárjában azonban áll a ravatal: közben meghalt. Így ők is hazamennek az anyjukhoz.

Mi kell a férfinak: Ali hazugságai kiderülnek, elveszti a szerelmét. De a szerződést megköti, végre a kinevezést is megkapná a cégnél. De már nem kell neki. Felmond, saját céget alapít. Mivel megígérte a tortát Will fiának születésnapjára, elviszi. Beszél Will-lel is, kibékülnek és a végén látjuk, ahogy egy családként, boldogan élnek.

Henry könyve: Henry már tervezi, hogyan ölje meg a szomszédot, aki szexuálisan és fizikailag zaklatja a nevelt lányát. De mielőtt cselekedhetne, összeesik. A kórházban kiderül, agydaganata van, se a műtét, se a sugár nem segít. Haldoklik. A kisöccsét kéri meg, ha meghalt, adja oda a könyvét az anyjának. A nő, amikor az ablakon át látja, hogy a szomszéd valóban mit művel, elszánja magát a tettre. A fia utasításait követve a könyvből felkészül a gyilkosságra. De a végén mégse húzza meg a ravaszt. Beolvas a férfinak, és elmondja, feljelenti. A fia mindent dokumentált, van bizonyítéka is. Miután elmegy, jön a telefon is: több panasz is érkezett rá, befolyásos testvére ezt már nem tudja elsikálni. Vizsgálat lesz: a férfi erre öngyilkos lesz.

Christina Henry családjával nőhet fel.

Gyerekes, varázslatos, varázsiskolás, gonosz ármányos.

Mary heves, érzékeny kislány, aki nagyon szeretne egy igazi családot, barátokat, de bármibe fog, semmi nem akar sikerülni neki. Utálja a vörös haját, és hogy nem tud barátokat szerezni. Egyik nap az erdőben sétál, összebarátkozik kettő cicával, amikor különös, kék színű virágra bukkan. Hazaviszi magával, és éjjel csoda történik. A seprű szárnyra kap, és meg sem áll a lánnyal egy égi varázsiskoláig, ahol az igazgatónő lelkesen fogadja a lányt. Mary különleges erők birtokosa, a lány úgy érzi, végre megtalálta a neki való helyet. Míg rá nem ébred, hogy a falak mögött gonosz üzelmek folynak. Hogy nem ő a különleges, hanem az a kék virág. Amiért az igazgató és tudós barátja bármire képes, akár gyerekrablásra is. Mary az útjukba igyekszik állni, és akár varázs nélkül is hazavinni a barátját.

Ahogy elindult a mese, és elkezdtem megismerni a szereplőket, nagyon hamar az jutott eszembe, hogy Mary elképesztően hasonlít Anne-re, a kis árvára, aki szintén nagyon utálta, hogy vörös a haja. Az a leányzó ugyan nem kacérkodott a mágiával, de a helyzete, a viselkedése és a természete nagyon olyan, mint ennek a mesének a hősnőjéé.

Ami nem kis kihívás a nézőnek. Mert nincs lehetőség közömbösségre: annyira átütő a lány személyisége, hogy az ember vagy megszereti, vagy megutálja. Mert mindig jót akar, csupa szív, de soha nem képes elnyugodni. Minden lében kanál, ami meg elég fárasztó. Még csak nézni is, nem hogy elképzelni, hogy vele kelljen ilyen tempóban pörögni.

Helyenként éreztem is, hogy nekem sok Mary. Nem is a hevessége miatt, hanem ez nála nagyon erős naivitással párosul. Amilyen életvidám, kedves gyerek, mindenkiről ugyanezt feltételezi. A nézőnek, szerintem még a gyerekeknek is hamar leesik, hogy a mesében kik a rosszak, és mikor kellene a kislánynak menekülőre fogni, de ő ezt nem látja. A jósága egyszerre a gát, de az ereje is. Mert ezzel viszi végbe a tetteit, de ha kevésbé lenne ilyen, eleve sokkal kevesebb bajba keveredett volna bele.

A történet végig bájos és kellemesen humoros. Nem tömték tele buta és nagyon kicsiknek szánt poénokkal, de szerethető figurákkal és színekkel igen. A kedvenceim a cicák lettek, pedig nem is vagyok macskás. Azon kész voltam, amikor nyakörvet kapott nyomorult macska, de ő ennek ellenére is csinálta, amit akart.

A cselekmény mozgalmas, aranyos, és kellően keverednek benne a különféle hagyományok. A varázsiskola, a szereplők külseje, a neveik, az egésznek a környezete nyugati. A boszorkányok is inkább idézik a nyugati, mint a keleti hagyományokat. Ugyanakkor egy-egy darabkája, mintha anime kölcsönzés lenne. Ahogy a hősnővel jár a macska, tiszta Sailor Moon. Mary ruhája is felidézi az anime hősnők egyenruháit. A varázsiskola érkezhetett volna Howl szomszédságából is.

Olyan, mintha egy nyugati mesét bolondítottak volna meg keleti elemekkel, a jellegzetes mese ábrázolásukkal. Nem véletlenül emlegetem A vándorló palotát, az jobb különben, de sok mindenben eszembe juttatta azt a mesét.

Az egész kedves, szerethető, és pozitív dolgokkal van tele. Önelfogadással, a barátság erejével, hogy az igazi mágia odabent lakik. Helyes mese.

Mary és a varázsvirág - 5/4 egyszerre van benne a klasszikus gyerekmesékből és a keleti világból. Egyedi, bájos.

https://www.youtube.com/watch?v=888z3ku4t3I

Tárgyalótermi, pszichológiai ráhatásos, munkahelyes.

Bull végre visszatérhet a munkába – a szívrohamból felépült, de pár dolgon változtatnia kell. Búcsút kell mondania az alkoholnak, jobban oda kell figyelnie magára. Ám azonnal egy tragédia árnyékolja be a munkakezdést: leszakad egy híd, és Cable már soha nem ér be dolgozni. Nehezen is találnak a helyére valakit, hiányzik nekik a lány. De a munka nem áll meg – fel kell mentetni az anyát, aki agyonlőtte a lánya megerőszakolóját. A börtönőrt, aki a viharban hazarohant a családjához, míg a börtönben két rab megfulladt. A fiatalembert, akit most tettestársként akarnak lecsukni, pedig csak a bátyját fuvarozva, nem tudva, mit tett a másik. Közben Bull életében újra felbukkan Izzy, és felkavar mindent maga körül, pedig Jason már éppen továbblépett volna és boldog lehetett volna mással.

Elég egyetlen magánéleti szál olyan irányú haladása, ami nekem nem tetszik, és valósággal meg tudom utálni a sorozatot, amit addig szerettem. Nagyon nem akarom, hogy a Bull is feliratkozzon ebbe a sorba, de most nagyon nem tetszett az évadzáró!

Izzy – fel nem fogom, miért van olyan hatással Bullra, amilyen van neki. Akárhányszor felbukkan, mindig jön vele a baj is. Már akkor is kiakadtam, amikor az évad közben 1 részre visszajött. Most pedig képesek lesznek állandóra behozni? Nem fogom kibírni. Nekem annyira hihetetlen, hogy Bull mindig és mindent félre képes dobni miatta. Ha már szétmentek, mindkettejüknek más kapcsolata van, akkor miért képesek azonnal visszaváltani párkapcsolatba egymással? Akkor minek váltak el?

Ok, ideje félretennem az Izzy ellenszenvem, mert ez a részlet az évad végén rontotta csak el a hangulatom. Különben a sorozat koncepciója még mindig tetszik.

Igaz, most furcsa volt az évad kezdése. Idő kellett, amíg visszarázódtak a napi ügyek intézésébe és túljutottak a gyászidőszakon Cable miatt. Addig a sorozat is szenvelgős volt, de aztán a részenkénti ügyek életet leheltek a sorozatba.

Azt azonban érezni, hogy tolódnak az arányok. Már inkább a jogi csavarásokkal és a nyomozásokkal adják el a részeket, nem azokkal a befolyásoló trükkökkel, amik miatt elvileg az emberek Bull és a csapat segítségét kérik. Sokkal kevesebb az esküdtek kiválasztása, a módszerek, amivel hatnak rájuk. Helyette megtervezik a jogi védelmet, és a nyomozó csapat mindig a legjobbkor jön elő egy új felfedezéssel. Nekem az eredeti koncepció jobban tetszett, de mivel a jogi sorozatokat is szeretem, azért nem fáj az irány ilyen haladása.

Sokkal zavaróbbnak találom a magánéleti szálak alakítását. Marissát komolyan sajnáltam az évad végén, olyan szomorú, hogy mindig van valami, ami miatt soha nem kaphat meg mindent. Azt meg már fejtegettem, hogy Izzy mennyire nem tetszik nekem, meg semmi, amihez köze van. Utálom azt a karaktert.

Cable helyére Taylor érkezett, és nekem nem jön be, ahogy Meehan játssza. Olyan kifejezéstelennek érzem az arcjátékát, soha semmiben nem változik. Se lelkesedés, se fájdalom, se semmi. A nő is olyan karót nyelt. De Chunk és Danny is nagyon háttérbe kerültek idén, alig kaptak játékidőt.

Lesz 4. évad is, hát félve várom, hogyan alakul a sorozat jövőre.

Bull - 5/3,5 a vége elvette a kedvem. Vannak jó esetek benne, ha kevesebb is a pszichológia.

https://www.youtube.com/watch?v=9AS4nBjws5A

Melyik a kakukktojás?

Megoldás: Tovább!

Zsenis, tervet végrehajtós, családi titkos.

Henry nem egy átlagos 11 éves. Szó szerint zseni, aki nem csak okosabb a korabelieknél, de sokkal érettebb is. Tulajdonképpen ő hozza a családi döntéseket az anyja helyett, befekteti a pénzük, vigyáz az öccsére, és nagyon segíteni akar a szomszéd kislánynak is. De bármivel próbálkozik, a felnőttek közönye miatt nem ér célt. A nevelő apa túlzottan befolyásos, így a bántalmazás ügyét még csak ki sem vizsgálják. Így egy kockázatosabb tervet kell kidolgoznia és végrehajtani. De valami közbejön, amit nem láthatott előre. Sokat fáj a feje, szédül, közbe elhomályosodik a látása. Van, amikor a zsenialitás sem menthet meg. Henry így egy könyvet ír, melyben az utolsó kívánságát hagyja az anyjára. Susan pedig élete legnehezebb döntését kell, hogy meghozza.

Szerettetek már olyan filmet, amit a kritika lehúzott? Még akkor is, ha ti is érzitek, hogy komoly bajok vannak a történettel? Mondjuk, mert van benne valami, ami miatt szíven üt. Ami az egyik kedvenc motívumod egy filmen. Esetleg egy kedvelt színész.

Henry könyve jól le van pontozva, bármerre is nézem. Van is benne igazság, pontosan látom én is, mi mindent lehet ennek a filmnek felróni. Kétszer is zsánert ugrik: egy családi, kalandos filmnek indul, minimális dramedy hangulattal. Megismerünk egy zseniális gyereket, aki olyan helyzetbe kezd keveredni, ami akár Stephen King tollára is áhítozhatna. De akkor átugrunk kőkemény drámába, majd egy újabb fordulattal thrillerbe. Erősek az ugrások, és valahogy mindegyik szál csonka marad.

Mert a szereplők érzelmileg túl hirtelen váltanak a zsánerekkel együtt. Csak egy példát hadd mondjak! Susan, aki a dráma rész végére teljesen összeomlik, és maga alatt van. Majd ugrunk a thrillerre, és varázsütésre minden rendben lesz vele? De a filmnek folyamatos hibája, hogy pszichésen nem kidolgozott. A szereplők gyásza, fájdalma soha nem mélyülhet el, pedig elég komoly traumákat szenvednek el. Túl könnyen lépnek tovább.

Bele lehet kötni abba is, hogy Henry rendben, hogy zseni volt, de ennyire nem lehetett az. A lépésekre kidolgozott terve, ami működik is. Ahogy annyira szó szerint eltalálta, mikor mit gondol az anyja, hogy a kazettával pont olyan, mintha beszélgetnének.

Abba inkább nem akarok belegondolni, hogy az mennyire hiteles, hogy Christina helyzetével egy felnőtt sem akar törődni. Hogy egy ilyen komoly és folyamatos bántalmazást ennyire szőnyeg alá lehet söpörni. Aztán meg pillanatok alatt megoldanak mindent… persze.

De minden hiba ellenére, nekem tetszett a film. Mert a dráma szíven ütött. eszembe juttatott egy olyan filmet, amin a mai napig bőgök: A jövő kezdetét. A két főszereplő gyerekben sok a közös vonás, és így még tragikusabbnak éreztem Henry történetét. Aki zseni is, ami az egyik kedvenc filmes esetem - nagyon bírom, amikor az egyik szereplő ennyire több intelligenciában, mint a többiek. Izgalmas, milyen ember és mire használja, amivel több az átlagnál.

Szerettem, mert a gyerekszínészeit is bírom. Henry az a Jaeden Martell, akit sokan Az miatt jegyeztek meg. A kisöccse meg az a Jacob Tremblay, aki szerintem korunk egyik legjelentősebb gyerekszínésze. Naomi Watts az anyjukként kb. azt hozza, amit már láttunk tőle pár anya szerepben, de ez jól áll neki.

A film különben bukott, a kritika se szerette és a közönség se. De ez most különösebben nem érdekelt, nekem tudott tetszeni a hibáival együtt is.

Henry könyve - 5/4 bőven akad benne kritizálni való, de a drámája fájt. Jó értelemben más, mint amit vártam.

https://www.youtube.com/watch?v=Dz8R2xxeyaA

Cím: Boss Level

Készítők: Carnahan hozott már össze jó akciófilmet. A Liam Neeson farkasos kalandja pl. kifejezetten tetszett. A stábban is bőven akadnak tehetséges színészek. Grillo karakteres B vonalas, Watts volt már nagyobb csillag is, de jó színésznő. Mel Gibson, ő meg egy egész külön történet.

Műfaj: sci-fi akció

Cselekmény: Roy különleges alakulatos katona, akit bevonnak egy kísérletbe. Ami nem más, mint egy halálig tartó időhurok. Egyelőre ennyit tudok róla, de az időugrás és katonai program jó emlékeket idéz fel - volt egy Gyllenhaal film hasonló koncepcióval, amit szerettem.

Várható megjelenés: jó kérdés, talán jövőre.

Miért várós?

• Bejönnek az akció és sci-fi keverékek.
• Az időugrós filmeket is bírom.
• Grillo azok a színészek között van, akik nem tudtak sztárrá lenni, de nagyon korrekt B filmeket hoznak sorra. Remélhetőleg ez a film se lesz csalódás.
• Mel Gibson lassan rehabilitálódik. Kíváncsi leszek, ez a film milyen karakterként mutatja.

Családi, varázslós, gyerekes, rejtett órát keresős.

Lewis 10 éves és különcnek számít. Rajong egy sorozatért, melynek hősét utánozva mindig ez pilóta szemüveg van a fején. Mindenhova magával cipeli a golyóját, ami a szülei utolsó ajándéka volt. Hiszen Lewis megárvult, és új életet kell kezdenie a nagybátyjánál. Jonathan bácsit eddig nem ismerhette – a férfit kitagadta a családja. A bácsi is különc, a háza pedig különös. Lewis hamar rájön, hogy valami nem stimmel benne. Már menekülőre fogná, attól tartva, hogy a bácsikája megölné, amikor bevallják neki az igazat: Jonathan és társa, Florence varázslók. Lewis is tanulni kezd, élvezi is, az iskolában is jobb lesz a helyzete. De azt nem árulták el neki, hogy a ház sötét titkot rejt, egy gonosszá lett mágus utolsó művét, amely elhozhatja a világ végét. Lewis pedig tudtán kívül beindítja az eseményeket…

A gyerekkönyvek is olyan forrást jelentenek, melyekhez a filmesek szívesen nyúlnak. Pláne, ha ez több kötetes, sikeres sorozatról van szó. Ugyanis, ha az első filmet szeretik az emberek, könnyeden lehet folytatni és mozis sorozat is útjára indulhat.

A végzet órája is egy ilyen próbálkozás volt – az gondolom, senkit nem lep meg, hogy a moziba kerüléssel egy időben a filmes borítós első kötet meg a könyves boltokba került. A jobb filmek közé teszem, de a várt siker elmaradt.

Talán, mert ez egy gyerekfilm, nem az egész család igényeit szolgálja ki. Lewis a fő karakter, aki barátokat szeretne, meg biztos családi hátteret. Kisgyerek, aki sok tekintetben ártatlan még, így olyan hibákat vét, amelyet a nagyobb nézők eleve elkerülnének. Mi tudjuk, az anyjaként megjelenő nő nem lehet az igazi anyja, Lewis bármennyire szeretné. Ahogy abban is biztosak lehetünk, hogy nem jó ötlet egy hét lakat alatt tartott, ijesztő könyvből varázsolni, hogy barátokat szerezzen. Egy gyereknek ez a teljesen ok, de nem minden néző gyerek.

A humora is a kisebbekre van kitalálva. Ismétlődnek is, Florence és Jonathan piszkálódása elsőre aranyos volt és mosolygós, de amikor már sokadszorra is ez ment, untam kissé.

A CGI egészen rendben van, azt látni, hogy valóban törekedtek arra, hogy jó munkát adjanak ki a kezeik közül, és akkor talán új sikersorozat indulhat. Bár ide is jut egy de. Egyetlen olyan poén és CGI trükk van benne, ami nem is kicsit volt kiakasztó. Megvan, amikor Deadpool új lábakat növeszt, és első körben bébi lábai vannak? Itt látunk valami sokkal borzalmasabbat. Nem is mondom meg, mi az, hadd szörnyülködjön, aki megnézni a filmet. (Jellemző, hogy ezt is poénnak szánták, de bizonyos kor felett ez már nem vicces.)

A sorozatra törekvést mutatja az is, hogy nem aprózták el a szereplőválogatást sem. Jack Black e film kedvéért mondott le arról, hogy a Libabőr 2. részében főszereplőként legyen jelen. Abszolút jól áll neki ez a különc varázsló szerep, kedvére bolondozhat és akad egy-egy érzelmesebb része is, de a komédia, amit ki kellett domborítania. Cate Blanchett lett Florence, a tragikus múltú boszorkány. Az ő karaktere egyszerűbb, de neki is írtak egy-egy jelenetet, amiben övé volt a vezetés.

A film tanulságait is a gyerekeknek lehet átadni. Ne nyúlj olyasmihez, amitől eltiltanak! Nem mindig az a barát, aki annak mutatja magát.

Kissé fáradt vagyok, így inkább bántom a filmet, de szórakoztató. Egyszer simán nézős.

A végzet órája - 5/3,5 egy jelenetet leszámítva korrekt látvány, kalandos családi film jó színészekkel.

https://www.youtube.com/watch?v=a9Vg7aMr7P4

Gondolatokat hallós, karrierépítős, szerelmi zűrös.

Ali keményen dolgozik sport ügynökként, akinek az a mottója, hogy mindig nyerni kell. Ezt az egész életére alkalmazza: a kapcsolataiban is ő a főnök, semmiben nem enged. Így nagy csapásként éli meg, hogy már megint nem ő kapja a kinevezést a cégnél. Nem érti, miért nem veszik be a nagyfiúk közé. Egy csajos bulin a jósnő felajánlja, hogy segít neki megérteni a férfiakat. Egy büdös tea, némi részegség, és másnap arra ébred, hogy hallja a férfiak gondolatait. Elsőre meg akar szabadulni e képességtől, de aztán rájön, ezzel megszerezheti a kinevezést. Manipulálni kezdi a munkatársakat, a sportolókat, és a férfit is, aki a szerelme is lehetne. A kezdeti sikerek után azonban rá kell jönnie, hogy nem ez az út vezet a célhoz. Ki kell engesztelnie a szeretteit, és rájönni, mit akar ő maga.

Már a cím sem véletlen. Pár éve Mel Gibson játszotta ugyanezt, csak abban még fordítva voltak a nemek. Ott a férfi fedezte fel, a nőnek mi kell. De változott a kor, most a nőknek kell feltenni a kérdéseket. Itt éppen egy romantikus komédia keretei között.

Számomra érdekes volt, hogy a nőket milyennek mutatja a film. Azt látjuk, hogy férfiasabbak a férfiaknál, és még így is el vannak nyomva. Egyszerre kellene keménynek és rendíthetetlennek lenniük, és mégis nőnek. Mert azzal is elijesztik a többieket, ha a férfias szokásokat és attitűdöket követik. De ha meg nőies nő lesz belőlük, akkor nem tekintik őket egyenrangúnak. Érdemes is megnézni, hogy Eli minden barátnője, akinek fix pasija van, akik nőiesek és csajosak, igazából megcsalt nők, csak nem tudják.

De akkor mi lenne a megoldás? Eli a végére megtalálja a középutat. Megmarad irányítónak, de már nem erőszakosan, és sokkal jobban kifejezi magát emocionálisan. A párkapcsolatában pedig képes lesz komoly engedményeket tenni, és ott is partneri viszonyt kiépíteni a főnök-alávetett felállás ellenében.

Valahol szomorú, hogy most ilyesmik a szociológiai – pszichológiai konfliktusok a társadalomban. Soha nem ér véget a nemek harca?

De vissza a filmre! Ami komédia, és szórakoztatni akar. Abszolút ráépíti a poénokat arra, hogy Eli mennyire megdöbben azon, mit gondolnak igazából körötte a férfiak. Vagy, bár azokat kevésbé éreztem viccesnek, amikor a férfias viselkedése miatt alakulnak ki fura helyzetek. Az ágyjelenetek – abszolút korhatárosak – nem is tudtam eldönteni, hogy komolyak vagy ez paródia.

A szerelmi szál különben is a film gyenge pontja. Romantikus komédia tipikus: összejönnek, jól megvannak, buta félreértésből szakítás, majd nagy gesztussal békülés és még nagyobb boldogság. Annyira ez az örök recept, már unom is, hogy folyton ismételve írom le.

A karakterek is tipikusak. A meleg asszisztens, a fiatal sportoló, aki még maga se nagyon tudja, mit akar, az apja annál jobban. Az ideális barát jelölt, egy helyes kissráccal. Mivel komédia, elment így is, a zsánereknek megfelelnek. Taraji P. Henson meg van annyira jó komika, hogy simán elviszi a filmet a hátán.

Egyszer simán meg lehet nézni, vannak jó pillanatai. Csak az eredetiség szikráját hiányoltam nagyon, gyakran éreztem úgy, hogy ezt másban már láttam.

Mi kell a férfinak - 5/3,5 a romantikus része tipikus, a sport komédia elmegy, Henson is jópofa. Egyszer nézős.

https://www.youtube.com/watch?v=HeoLiTirRp4