Az alábbi képen melyik színésznő a kakukktojás, és miért?
Megoldás: Tovább!
Az alábbi képen melyik színésznő a kakukktojás, és miért?
Megoldás: Tovább!
Bankrablós, rendőrökkel játszmás, átverős.
Nicholas O’Brien sheriff közismert arról, hogy nem nyugszik, amíg nem kapja el a célpontját. Neki nem okoz lelkiismeret-furdalást, ha az elkövető nem marad életben, csak kerüljön rendőrkézre. Annyira munkamániás, hogy arra a házassága is rámegy. De nem ér rá ezen búslakodni, mert egy rablóbanda nyomába jár. Profik, akik katonai precizitással hajtják végre a rablásokat. A banda új tagját hálózza be, egy nem rég szabadult csapost, akinek egy újabb eset a börtönt jelentené örökre. De a bandának is megvan a maga terve, és a bandavezér, Ray személyes játszmába kezd Nickkel. Az egyik el akarja kapni a másikat, aki megmondta, hogy őt nem fogják lecsukni. Nick nem is sejti, mekkora az a terv, amit meg kell akadályoznia.
Először is, miért ez lett a címe? Ahogy elolvastam, azt hittem, a rendőrök is korruptak, és valami olyasmi lesz ez, mint az Első gyilkosság. De egyáltalán nem, és az eredeti címben sincs semmi ilyesmi. Szabad fordításban olyasmi lenne, mint a Tolvajok odúja. Az egy fokkal jobban ki is fejezi, mit lehet várni ettől a filmtől.
Ha már hasonlítgatom, szerintem sokkal közelebb van a Közönséges bűnözőkhöz, mint azokra a filmekre, amelyekre a magyar címből asszociáltam.
De pont az a baja is, hogy nagyon felidézte bennem a Közönséges bűnözőket. Mert ugyanazt a poént lövik el, amit abban a filmben. És mivel amúgy is az jutott róla eszembe, semmi meglepetés nem volt benne. Nem sikerült eredetien felvezetni azt a csavart, pedig lehetett volna valóban meglepő. Nem lett.
A cselekmény pedig túlzottan el van nyújtva. Mintha olyan mesteri egymás elleni játék lenne, mint a Szemtől szembe. De nem az, így legtöbbször csak húzzák az időt, és ostobán játszmáznak egymással rendőrök és tolvajok. Az akciójelenetek, tervezés jobban a helyén van a filmben, de többek akartak lenni egy heist mozinál, vagy egy rendőrfilmnél, de nem bírta el a film azt a plusz réteget, amit érzem, hogy bele igyekeztek erőszakolni.
Az akciójelenetek – látszik bennük az igyekezet, de nem tűntek se reálisnak, se nem elszálltak. Meg különben is, az egymásra lövöldöző rendőrök és tolvajok nem tudnak lekötni. Különösen irritált, hogy volt olyan, amikor annyira külön vette a kamera a két csoportot, hogy nem is hittem el, hogy egy térben mozognak. Végig azt vártam, ki fog derülni plusz poénként, hogy nem is egy helyen vannak. Pl. egész máshol zajlik a rablás, mint ahol a rendőrök bevetésre készen várnak. De nem, csak a kameraállás volt majdnem egészen végig fura az utolsó nagy hajszában és üldözésben.
A karakterek is látszólag eléggé mélyítettek, de igazából sok üres dolog van bennük. Minek állnak a katonák bankrablónak? Mik azok a félbehagyott szálak Nick magánéletébe? Emberibbnek igyekeznek őket mutatni, mint puszta rablók és rendőrök, de ahhoz normálisabb történeteket is adhattak volna nekik.
Fanyalgok, de főleg azért, mert jobb forgatókönyvvel több mindent ki lehetett volna hozni ebből a filmből. Sajnálatos, hogy megelégedtek a középszerrel.
Gerard Butler meg indulhatna egy Russel Crowe hasonmásversenyen…
De nem gonoszkodom tovább, egyszer megnéztem, elég is volt belőle ennyi.
Gengszterzsaruk - 5/3 okos akar lenni, de láttuk már ezt a csavart. A színészek túljátszanak, erőltetett az egész.
Cím: Isten hozott Marwenben
Készítők: ez lesz az új Robert Zemeckis film, amiben a főszerepet a dramedy ritunos Steve Carell játssza, aki a drámai de a komikusi vénáját is megcsillogtathatja. Női oldalról Leslie Mann és Diane Krüger erősíti a filmet.
Műfaj: dramedy, animációs betétekkel
Cselekmény: Mark Hogencamp egy brutális támadás túlélője. Az eseményeken egyedi módszerrel teszi túl magát: épít egy minivilágot, mely a második világháború egy alternatív változata, melybe megjelenik ő maga és az ismerősei is, a férfi fejében vad kalandok játszódnak.
Várható megjelenés: az Államokban már most novemberben, hozzánk hónapokkal később, 2018. márciusára fog ideérni.
Miért várós?
- nekem bejönnek az animáció és valós szereplők keverékei, mint a Roger nyúl a pácban.
- kíváncsi vagyok, mi lesz a vége.
- jó elegynek tűnik, amiben a dráma és a komédia is kibontakozhat.
- bízom benne, hogy a Marwenben játszódó részek története kellően kalandos lesz.
Apa-fiás, bankrablós, túszejtős, váltságdíjas.
Will sikeres nagyvárosi pénzügyi szakember, egy orvos feleséggel és egy 11 éves kisfiúval. Danny okos kölyök, de az iskolában rendszeresen megveri egy erőszakos osztálytársa. Will segíteni akar neki, ezért hétvégére felpakolja a családot, és visszamennek a szülővárosába, ami egy kis erdei városka a hegyekben. Szarvasra vadászni indul a fiával, ám a szarvas helyett két férfiba botlanak, akik veszekednek, majd az egyik lelövi a másikat. A gyilkos felfigyel a jelenlétükre, Will kénytelen önvédelemből végezni vele. De a férfiról kiderül, hogy rendőr volt. A meglőtt férfit magukkal viszik, akit Laura lát el. Ő magához térve túszul ejti Dannyt, és Willnek kell begyűjtenie az elrabolt pénzt, elvinni neki a fiáért cserébe. Az apa dolgát nehezíti, hogy senkiben nem bízhat, hiszen a rablásban rendőrök is részt vettek.
Nem szomorú, amikor egykori világsztárok olcsó pénzre váltják a tehetségük? Bruce Willis tipikusan olyan színész, aki a nyolcvanas-kilencvenes években a legnagyobbak között volt, ma pedig nagy rutinnal és unottan megy játszani olyan B filmekbe, amelyek moziba nem is valók, mehetnek egyszerre a tévébe.
Ilyen film az Első gyilkosság is.
A cselekménye, annak ellenére, hogy megpróbálnak bele csavarokat is beletenni, nagyon egyszerű. A rabló, akiről kiderül, hogy ő is egy átverés áldozata, túszul ejti a gyereket, akit az apja igyekszik visszaszerezni. Kiszámítható mozdulatokból áll az egész, amiben az okoz csak némi feszültséget, hogy mennyi rendőr és szereplő korrupt.
Próbáltak bele több eseményt tenni, hogy pörgessék a cselekményt, de nagyon soknak semmi értelme. Amikor pl. elrabolják Laurát. Nem kezdenek vele semmit, nincs megindokolva az sem, miért vitték el. Plusz, nagyon úgy tűnt, hogy a rablásban részt vevők még csak nem is kommunikálnak egymással, mindenki összevissza magában intézkedik, aztán ki is sül ebből egy nagy káosz. Arról nem is beszélve, hogy Will szüleinek történetére utalgatnak, de annyira értelmetlenül, hogy nem lehet kivenni, mi és miért történt. Volt egy első rész, mondjuk, a Nulladik gyilkosság, amit nem láttam?
A film végét is furcsának találtam. A főszereplő család megkapja a boldog véget, de különben hullnak az emberek. És nekem nagyon életidegen volt, hogy Will két embert is agyonlő a filmbe, de semmi érzelmi hatást nem látszik rajta, noha először ölt embert. Vagy, a fia. Danny összebarátkozik Levivel, a férfi tulajdonképpen a gyerekért áldozza fel az életét, amit Danny végig is néz, és még csak el se sírja magát? Érzelmileg nagyon kevés van a filmben.
Mintha az lenne a lényeg, hogy az olcsó akciójeleneteken gyorsan végigfussunk, és az nem fontos, hogy közben mennyire hitelesek a karakterek.
Mivel a karakterek vázlatosak, még Danny és Levi vannak leginkább kidolgozva, nagy színészi játékra se lehet számítani. Bruce Willis láthatóan csak jelen van, néha megmozdul, és felveszi a fizetését. Hayden Christensen jobban igyekszik, hiába, őt nem adja el a neve. Rajtuk kívül más ismerős arcra nem bukkantam a filmben.
Ahogy említettem, az akciók is tévéfilmesek, semmi látványelem.
Egyszer meg lehet nézni, de nem különösebben szórakoztató, csak háttérzaj.
Első gyilkosság - 5/3 kiszámítható, olcsó akciókkal, minden színész nagyon rutinból játszik. Csak tévés szint.
Tim Crothers egy ugandai sakkozónő életén keresztül mutatta be, milyen nehézségekkel kell megküzdeni az ország szegényeinek. A történetet a Disney filmesítette, és most magyarul is olvasható a regény, amiből a film készült. Minkettő alkotás, film és regény is, a Katwe királynője címet viseli, utalva a sakkra és a nyomornegyedre is, ahonnan a főszereplő származik.
Lindsey után egy klasszikusabb filmzene is következzen - egyike az örökre emlékezetes dallamokra, és megint a vonósok tesznek ki magukért. Az utolsó mohikán, az elkövető: Trevor Jones és Randy Edelman.
Nem teljesen betétdal, mert a sztárok helyett hegedű adja az élvezetet, de Lindsey Stirling valamit nagyon jól csinál, így hallgassuk figyelemmel A legnagyobb showman emlékezetes dalait összevágva, hegedűre!
Különben a film zenéjét és dalait Benj Pasek és Justin Paul szerezték.
Kamaszos, utat keresős, bandát alapítós, szerelmes.
Conor életében több krízis érkezik meg egyszerre: a szülei rengeteget veszekednek, a bátyjával már azt várják, mikor jelentik be a válást. Mivel az apja elvesztette az állását, iskolát is kell váltania, egy szigorú katolikus iskolába kerül, ahol a papok is kemények, és egy erőszakos diák is rászáll a fiúra. De akkor megpillant egy gyönyörű lányt, akit azzal a trükkel ismerne meg, hogy a zenekara klippet forgat, és kellene bele egy lány is. Raphina megénekelteti a srácot, majd megadja neki az elérhetőségét. Conor már csak egy banda kell, és pár szám se ártana. Az iskolatársai segítségével megalakul a Sing Street, a bátyja útmutatásával pedig készülnek a saját dalok és keresik a stílusuk. De abban a korban, Írországban hamar fel kell nőni, és az álmok helyett szembenézni a realitásokkal.
Néha panaszkodom, mert egyes filmek nálunk nem kaphatóak, nem nézhetőek. Kicsit ebbe a kategóriába tartozik a Sing Street is. A mozik bemutatták még 2016-ban, de az óta semmi nincs a filmről. Tévé se adta le. Komolyan sajnálom is, mert ez egy jó film, és megérdemelné, hogy az is megnézhesse, aki nem tudja angolul érteni.
A történet sok zsánert kever, és most kicsit többet is, mint a rendezőtől korábban megszokhattunk. John Carney romantikus, zenével is foglalkozó filmeket csinál. Ez volt a Once esetében, de a Szerelemre hangszerelve is egy kellemes, zenés, romantikus film volt. A Sing Street is zenés, romantikus, de mellette egy coming of age mozi is, amiben egy fiatal srác elkezd felnőni, miközben kapunk egy élet- és hangulatképet is a nyolcvanas évek Írországáról. Szórakoztat, de az ember agyát is mozgatja, érzelmekre is tud hatni.
A fő szál Conor szerelembe esése, ami majd inspirálja a zenélést, amivel együtt a saját identitását is keresi a fiú. Nagyon bírtam, ahogy leképezte a külsejében és a viselkedésében, hogy éppen milyen zenéz hallgatott. Kereste magát. Közben írták a dalokat, klippeket forgattak, és lassan ez lett a fő szál. Egy hangulatos, színfalak mögé belesős zenész film.
Remekül el vannak találva a cselekményszálak és súlyozásuk. Kapunk iskolai szálakat, a szerelmi szálat, a családi szálat, és a baráti kapcsolatok alakulását a zeneszerzés mellett. A háttérben ott van, milyen volt az élet akkor Írországban. Egyiket sem éreztem túl soknak, és mindettől lett annyira változatos a cselekmény, hogy egy percre nem untam a filmet.
Zenés filmet, milyenek a zenéi? Fentebb emlegettem már a rendező két korábbi filmjét. Ha azoknak a zenéje tetszett, ez is fog. Érezni belőle a nyolcvanas évek hatásait, hiszen a srácok zenéjében megmutatkozott annak a sztárnak a hatása, akit éppen hallgattak, de ez is csak jót tesz neki. Friss, kamaszfilmes, de benne van a tiszteletadás a korszakkal szemben. És nagyon kis ötletes, hogy egy kamerával, némi ötlettel, mire nem képesek a fiatalok. Retró, visszaemlékezős hangulatba is hozhat, de ez cél is volt, így ezért is jár a piros pont.
Once után újra ismeretlenebb színészeket szerződtettek, és nagyon szépen hozzák a karaktereiket. Van, aki 2016 óta ismertebb arc is lett. Aiden Gillen Trónok harca fontos mellékszereplő lett, Jack Reynor építgeti a karrierjét, ahogy Lucy Boynton is. De a Sing Street tagjai, akiket az óta se láttam semmibe, itt hitelesek és jók.
Szíve van ennek a filmnek, hangulatos, miközben benne van a korszak hangulata is.
Sing Street - 5/5 a története egyszerre kellemes kamaszfilm, de drámai is, zenés, felnövős, társadalmi.
(Carl a sikeres felvételihez nem tud eleget semmilyen tárgyból, de a barátnője talált egy kiskaput. Itt lesz sikerélmény bőven.)
(A máguslány családja útra kel, szomorkodik, és harcostársa nem éppen a vigasztalás mestere.)
(Darwin a galambok tanulmányozása közben tett nem egy idézhető megállapítást.)
A természet az erősebbet választja ki, az ember a jobb külsejűt. (Teremtés)
(Az egyik unokaöcs szeretne egy nyugodt estét, játékestet szervez, nem sejtve, mit szabadít ezzel magára.)
(Francis átgondolta az életét, változtatnia kell, de még megerősítést keres.)
(Renée az új állásában összefut a főnök helyes öccsével, akit rég távolról csodál.)
(Davos és segédje a leszámoló hadjárat közben.)
(A mágus fogságba vetette ugyan a tábornok kinevezett emberét, de azért a látszatra még ad. Mintha tárgyalnának.)
(Tom nagyon nehezen viseli, hogy a készülő regényből sokat kell húzni. De irodalmárhoz méltóan szidalmai is irodalmaik.)
Hála az égnek, hogy Tolsztoj nem találkozott veled! Most lenne egy regényünk, Háború és semmi! (Genius)
Kamaszos, magániskolás, különleges képességes, veszélyeztetett.
Kit 17 éves és problémás, az anyja már nem tud mit kezdeni vele. Az apja halála óta a lány kezelhetetlen. Utolsó lehetőségnek tűnik madame Duret iskolája, ahol tehetséggondozás zajlik, és hajlandó a lányt is felvenni. Kit nagyon nem akar menni, de az anyja nem hagy neki választást. Ott aztán sorra érik a kellemetlen meglepetések: nincs semmilyen technika, a telefonját elveszik, nincs net se. Állandóan félhomály van. Különösek a tanárok, akik irodalmat, festészetet, zenét és matematikát tanítanak nekik. Diák meg csak 5 van. Kit érzi, hogy valami nem stimmel – hirtelen megtáltosodnak. Aki megbukott matematikából, most megoldhatatlan matematikai rejtélyt old. Kit, aki alig pötyögött a zongorán, zenét szerez. A fiatal zenetanára és Veronica lehet a szövetségese, ha rá akar jönni, mi folyik itt, mielőtt utoléri őt is a többieket elnyelő őrület.
Louis Duncan sikeres ifjúsági szerző, akiben még az is megvolt, hogy saját régi sikereit modernizálja, és újra kiadja. Egy másik ifjúsági sikerszerző, az Alkonyattal világhírű Stephanie Meyer karolta fel a Sötét folyosókat és neki köszönhetően készült belőle ez a film.
Ami nagyon erősen indít. Titokzatos, rejtélyes, de jól illik az ifjúsági zsánerbe. A problémás lányok érkezése, bemutatása, a románc lehetőségét pedig a fiatal zenetanár rejti, aki helyes is, remekül zongorázik és még cuki francia akcentusa is van. Majd egyre árnyalódik a kép, ahogy elkezdik nem csak sejtetni, de mutatni is, mennyire baljós maga az épület és az is, ami benne folyik.
Még a film is jól megfogja, ahogy a lányokon elhatalmasodik valami őrület, aminek mesterművek az eredményei, de ők fizetik meg az árát. A film a hangulatával ijeszt, nem kell a jump scream elem sem hozzá, hogy frászt hozzon az emberre. Ok, egyszer van nagyon tipikus jump scream elem is, de itt annyira jól időzítették, hogy tényleg ijesztő, és nem csak mosolygok rajta jó előre.
A gondok a film utolsó részével vannak, amely lényegesen eltér a regénytől is. Valahol értem, akciót akartak bele és gyors történéseket, de nekem nehezemre esik megemészteni azt a gyors zárást, és ahogy zártak. Talán annak jobban fekszik, aki nem olvasta a könyvet, de szerintem még nekik is túl gyors lesz és eltúlzott.
A film minimál díszlettel, helyszínnel forgott, de cserébe az iskolának megvan az a horror hangulata, ami a történetben is benne van. Nem kellett bele nagy effektek, a végét leszámítva látványos jelenet sincsen, mégis működik és látványra is jó a film. Kifejezetten tetszett, ahogy a szellemalakok lebegtek, vagy, ahogy a háttérben lebegtek.
A casting már problémásabb szerintem. Uma Thurman nagyon könnyeden kirázza a madame figuráját az ujjából, a fiát játszó Noah Silver pont azt hozza küllemben, ami a szerepéhez kellett. De a lányok… AnnaSophia Robb nekem fiatal Carrie-ként ismerős, így itt öregnek éreztem a színésznőt egy 17 éves szerepére, látom rajta, hogy közelebb van a 30-hoz, mint a 17-hez. Nem játszik rosszul, csak szerintem ebből már kiöregedett. Victoria Moroles meg a Teen Wolf óta annyira ellenszenves nekem, hogy itt is végig utáltam.
De összességében ifjúsági thriller/horror vonalon korrekt kis film, bár a regény jobb.
Sötét folyosók - 5/4 ifjúsági thriller – horror határán mozog, korrekt, eredeti ötlettel, csak a vége nem stimmel.