(Leonard és Howard meglepődve nézik Stuart és az eladólány kettősét.)

• Mi a baj Stuart arcával?
• Azt hiszem, mosolyog.
• Szerinted most flörtölnek?
• Azon messze túl vannak. Rajtakaptam őket, ahogy csókolóznak Sheldon esküvőjén.
• Biztos, hogy nem újraéleszteni akarta Stuartot?
• Nem hiszem. Amikor elsősegélyen ennyire nyelveztem, ki kellett fizetnem a bábut. (Agymenők)

 (Gyuri és Erika, avagy az összeillő páros szokás szerint másként látja a dolgokat.)

• Tavaly sem ünnepeltünk.
• Mert elfelejtetted, azért!
• És? Nem dőlt össze a világ!
• Nem dől össze? Egy hónapig nem szóltam hozzád büntetésből.
• Ja, az büntetés volt? Én azt hittem, hogy évfordulós ajándék. (A mi kis falunk)

(Az elnök szembesül vele, hogy vívják a jelenlegi háborút.)

• Tom Chandlert, aki egyszerre Washington, Roosevelt, Eisenhower és némi Lincoln egybegyúrva, maguk elküldték a harcvonalba, egy harcmezőre, amit nem is látunk, az engedélyem nélkül! Játékhajók és papírtérképek, mintha újra a második világháborúban lennénk. Igaz, hogy egy 19. századi regényt használnak valamiféle kódkönyvnek?
• Igen, uram, a Moby Dicket.
• Gyűlöltem azt a könyvet.
• Tényleg elég munkás, uram.
• Mi az, hajómester?
• Uram, elnézést. Hír jött a Nathan Jamesről. Chandler admirálisnak sikerült rávennie Kubát és Mexikót, hogy együtt blokád alá vonják a Yukatán-szorost.
• És gondolom, a Háború és béke alapos átolvasásával fogjuk koordinálni a küldetést. (The last ship)

(Kevin hitetlenkedve olvassa az újságot.)

• Mi a fene? Listázták a déli oldal legerőszakosabb kocsmáit, és az Alibi lett az első?
• Én senkit nem erőszakoltam meg itt.
• Ahogy senki más sem! Itt bent legalábbis. Kint a sikátorban lehet. (Shameless)

(Míg Ruszlán leveszi a gonosz varázsló történetének lényegét, a bölcs macska lehet kicsit cinikus.)

• (…) elrabol egy hercegnőt, aki szerelembe esett, hogy visszanyerje meggyengült varázserejét a szerelem ereje révén.
• Akkor, Mila szerelmes belém?
• Minden szerelmes vak. (Az elrabolt hercegnő)

(Sheldon szülei is másként látják a dolgokat.)

• Ettől én nem érzem jobban magam. Az ő gyerekük tökéletes.
• Akárcsak a miénk.
• Hazudunk magunknak, rendben.
• Jó összeismerkedni egy hozzánk hasonló helyzetben levő családdal.
• És még mindig hazudunk. (Young Sheldon)

(Vacsora mellett a társaság házasságról, gyerekvállalásról beszél, amibe a főhős nem hajlandó pátoszt vinni.)

• Az élet (…)
• (…) egy szexuális úton terjedő betegség, és bassza meg, a halálozási arány 100%! (Pszichiáter a világ ellen)

(Roger a rosszfiúk kezei közé sétál, miközben a birtokukon kémkedett. Őket persze érdekelné, mit csinált.)

• Mit keres itt?
• Ingatlanügynök vagyok és az ügyfeleim egy ilyen kis ijesztő odút keresnek. (Lethal weapon)

Szerelmes, hercegnő mentős, kalandos, mese.

Ruszlán színész, aki arról álmodik, hogy egy napon lovag lehet belőle. Jó barátja, a darabjai írója azonban rendszeresen lehűti az álmait: lovagok csak lovagok fiaiból lesznek. Ruszlán apja színász volt, a fia is az marad. Ludmilla hercegnő kalandokra vágyik, a saját életét akarja élni, nem a baba szerepet egy lovag mellett, akit az apja ráerőltet. Amikor a lány kiszökik a palotából, a két fiatal egymásba botlik, és némi életveszélyt követve egy kalandos estét töltenek el együtt. Hajnalra szerelmesek, de még az első csók előtt a lányt egy gonosz varázsló ragadja el. Apja annak ígéri a kezét, aki hazahozza. Ruszlán természetesen azonnal a lány után indul a varázslat földjére, szembeszállva sárkányokkal és rivális kérőkkel, akár.

Láthatjátok, most valahogy nem volt kedvem sötét filmet nézni, inkább mesét választottam a kínálatból. Színes, kedves, könnyed – azt hiszem, Venomnak várnia kell minimum egy hetet. De nem baj, nekem most ehhez volt kedvem.

És hamar le is szögezem, én jót szórakoztam rajta és jókat mosolyogtam, annak ellenére, hogy most elég kritikus leszek ezzel a mesével. Talán úgy tudnám nagyon röviden összefoglalni a benyomásaim, hogy a mesét szerettem annak ellenére, hogy bőven van hibája.

A legszembetűnőbb a grafikája. Egy kis európai mesétől természetesen nem várom a Pixar szintet, és ez nem is volt bántóan rossz. Csak éppen milliószor jobbakat is lehet már látni. Szerencsére kellően színes és figyelemfelkeltő, hogy a gyengébb figurákat és kevésbé jól megragadott embereket ellensúlyozza. Kicsit olyanok, mint a kamu Barbiek. Tudjátok: amelyek töredékébe kerültek az original Barbie babáknak, még hasonlítottak is kellő távolságból, csak éppen azoknak bénább formái voltak.

Bár orosz mese, nagyon kevés nemzeti jelleget engedtek be a mesébe. Minimálisan az egy-egy épületén, vagy Mila ruháján volt egy-egy utalás, de ennyi. Ezzel is lehettek volna bátrabbak és kreatívabbak.

A cselekmény jól illik a modern mesék közé – annyi újítással, hogy Mila sem az a megmentésre váró, életképtelen lányka, aki nem áll meg a saját lábán. Kifejezetten viccesnek találtam, ahogy a gonosz varázsló agyára ment, és szökésen dolgozott, amíg Ruszlán odaért érte a kastélyba. Kalandokkal teli, varázslós mese, amely pörgeti a cselekményt a végéig.

A mai gyerekeket talán nem zavarja a következő, de nekem azért irritáló volt a cselekmény kapcsán: az eleje egy az egyben el van lopva az Aladdin Disney meséből! Tudjátok, amikor Aladdin kinyújtja a kezét Jázmin felé, hogy bízik-e benne. Itt a teljes jelenet! És az estéjük is kísértetiesen hasonlít arra, amit a sivatagban láttunk, anno. De ahogy mondtam, ez inkább az én korosztályomnak lesz zavaró, akik a Disney mesén voltunk gyerekek, a maiaknak a Disney mese nincs úgy a fejében, szerintem.

A humora is kedves, bájos, de a gyerekeket célozza elsősorban. Azért nem a legkisebbeket, de majdnem. Egy-egy jelenete azonban mosolygós nagyobb fejjel, nekem pl. bejött a Macska Kék Duna-keringő alatti ténykedése.

Pozitív az üzenete, a humora is, a cselekmény is aranyos. Vannak hibái, de ezzel együtt is szerintem ez egy szerethető mese.

Az elrabolt hercegnő - 5/3,5 kedves kis mese, de a megszokott paneleknél többet nem nyújt, közepes grafikával.

https://www.youtube.com/watch?v=Z6ib17NHEXY

5: Mad Max – tudom, ez a kicsit zsákbamacska, azért is került a sor végére. Mad Max menekülve egy halálos oázisból egy csapatnyi nő mellett találja magát, akik szabad életre vágynak az undorító hadúr háreme helyett. Folyik a vér és a benzin is egy halálos hajsza közepette. Abszolút adrenalin és akció löket, emlékezetes karakterek sorát felvonultatva. Az eredeti drámája nincs benne, de cserébe igazi popcorn látványorgia. Hardy, Theron és Hoult is kiérdemelte a piros pontot érte.

4: Hajsza a győzelemért – James Hunt és Niki Lauda vetélytársak voltak a Forma 1 világában. Mindketten világbajnokok akartak lenni, de az út tele volt buktatóval. Köztük Lauda majdnem halálos balesetével, ami után Lauda képes volt visszaülni a kormány mögé. A két ember jobban nem is különbözhetett volna: az egyik precíz és komoly, a másik egy showman. Az emberi oldala és a remek színészei még annak is nézhetővé tették, akik nincsenek oda a Forma 1 világért. Látványos, drámai, és a zenéjét is be szokták válogatni a legjobb OST albumok közé.

3: Taxi 1-2 – adott egy fiatal francia rendőr, aki leginkább a két bal kezéről és lábáról ismerős az őrsön. Nyomorult a jogosítványt se bírja megszerezni, noha a legújabb ügye egy luxuskocsikkal száguldó bandáé. Így azt a taxist fogja be segítőnek, aki a város sebesség királya is egyben. Barátságok és szerelmek szövődnek padlógáz mellett. Ezek még viccesek voltak, és működtek az akció részek is benne. Aztán sajnos a folytatások tönkretették, sorra léptek ki belőle a szereplők, és a legutóbbi fejezete egyenesen moslék. De az első kettő attól még jó és mosolygós száguldós.

2: Halálos iramban franchise – avagy család a legfontosabb az életben. Brian kezdő rendőrként épül be illegális autóversenyzők köré, akik szabad idejükben merész autós rablásokat kiviteleznek. Olyan jól sikerül az azonosulás, hogy a főnök húgába és a száguldásba is beleszeret. Aztán a banda idővel a rendőrségnek nyújt segédkezet válogatott rosszfiúk ellen. A sorozat, ami feltámadt hamvaiból, és az akciókban a fizika szabályai nem számítanak semmit. Roppant látványos adrenalin löket, döbbenetes sztárnévsor szerepeltetésével. Már készül a mellékszereplők önálló filmje is.

1: Tolvajtempó – Memphis volt a legjobb autótolvaj a szakmában. De mindenkit hátrahagyva elment, hogy az öccsének adjon egy esélyt a normális életre. A testvére azonban bajba kerül, és ha helyette a bátyja nem szed össze nagyon rövid idő alatt egy nagyon exkluzív lopott kocsi gyűjteményt, megölik. Visszatér egy utolsó munkára, de ehhez társak kellenek. Szembe kell néznie azokkal, akiket elhagyott. Stílusos, pörgős, és heist movie is az akciófilmes elemek mellett. Olyan ötletek vannak benne, hogy volt, aki ebből tanult meg kocsit lopni. Ekkoriban Nick Cage renoméja messze jobb volt, és olyan sztárok játszanak még benne, mint Angelina Jolie vagy Robert Duvall.

Időutazós, világmentős, szerelmes, kamaszos.

Gwen össze van zavarodva, túl sok minden szakadt a nyakába. A titkos szervezet messze nem jót akar, egy diktátort tenne halhatatlanná, az ő élete árán. A család két száműzöttje egyben a vér szerinti szülei, akik most igyekeznek a múltból segíteni neki. De a legnagyobb csapás: Gideon. Akibe nagyon beleszeretett, akinek munkafeladat volt, hogy magába bolondítsa a lányt. Lehet, hogy tényleg szereti és segíteni neki a harcban? Vagy nem bízhat benne? Barátai, és egy nem várt új szövetségessel harcba indul, még akkor is, amikor tudja, hogy csapdát állítottak neki. A döntései nem csak az ő életére lesznek hatással, de az egész világ sorsára is.

Máig nem értem, ez a filmsorozat hogyan maradt nálunk ki még a dvd kiadásokról is. Ok, hogy nem amerikai, hanem német, de a regénytrilógia, ami alapján készítették, nálunk is szépen fogyott és sokan várták ezt a filmet, illetve filmeket, mert mindhárom regényből elkészült a mozgóképes verzió is.

Végre végigértem rajtuk, lezártam a Páholy, Gwen és Gideon küzdelmeit. Ahogy anno írtam, ez azon fehér hollók közé tartozott, amikor a filmet jobban szerettem, mint a regényt. Az nagyon tini tipikus volt, mindennel, amit a zsánerből már untam: a helyes lánykával, akiről kiderül, hogy rajta áll a világ sorsa, és a legjobb pasi: naná, hogy mellette köt ki a végén. Több szerelmi nyavalygással, mint amit elviselek.

De a film aranyos lett, nem volt olyan nyavalygós, szóval, nekem jobban tetszett. De már a második részre esett a színvonal, talán ezért halogattam ennyit a zárást. Bár, van még egy okom is. Ugye, szinkron egyikhez se létezik. Az első még angolul megnézhető, a záró ketteshez elő kellett kotornom rég feledett némettudásom, ami nem volt egyszerű.

De vissza a Smaragdzöldhöz! Ami egyrészt kap egy hatalmas pacsit, meg egy lesajnáló mosolyt is tőle.

Pacsi, mert sokkal jobban zár, és összefogja az egész sztorit, mint akár a regény. A szerelmi szál ugyan itt is banális, de az időutazást és a hasonló szálakat nagyon rendbe tették. (Erről jut eszembe, tényleg csak engem zavar, hogy Gwen és Gideon első fokon unokatestvérek, hiszen apáik testvérek? Ha Gwen nem nevelőszülőknél nő fel, ugyanaz lenne a vezetéknevük is.)

De, könyörgöm, minek kellett bele egy tucat ciki jelenet? Amikor az öreg házi inas egy narancs sportkocsival menekíti a lányt, és az a téma, hogy nem szabad feltűnniük… könyörgöm, egy narancsszín sportautóba ülnek! Vagy, ahogy Gwent apja napok alatt kiképzi az újabb kung-fu pandának… bocs, harcosnak…

Valahogy bántotta a szemem a CGI is. Az a nem is tudom mi, iskolai szellem, vízköpő? Az kifejezetten irritálóan nézett ki. De amikor öregnek mutatták Gwen szüleit, azokat a maszkokat se vinném el referenciamunkának, ha sminkes lennék.

Ugyanakkor vannak benne cuki dolgok is. Az valami nagyon édes, ahogy a sportkocsis öregről kiderül, hogy Gwen múltba ragadt szüleinek az unokája, vagyis Gwen még akkor meg se született kisöccsének a fia. De Charlotte is jópofa jeleneteket kapott.

Nem bánom, hogy láttam, a regénynél most is jobb, csak kevesebb, mint a Rubinvörös.

Smaragdzöld - 5/3 korrektül zárták a sorozatot, de az a mesés hatás már nincs benne. A szerelmi szál is… jaj.

https://www.youtube.com/watch?v=87xmVHVCEOY

Mozi:

- A meztelen Juliet - Annie egy mániás rajongó csaja, és egyszer csak ráébred, mennyire nem is igazi ez az egész. Nekem dramedynek tűnik.

- A néma forradalom - német történelmi, melyben pár német gimnazista 1956-ban a magyarok forradalma mellett áll ki, és ezzel nem kis felbolydulást okoznak a középiskolájukban.

- Az a hülye szív - az új német komédia, aminek lesz sírós része is. A 30 éves, ingyenélő fiának feladatot ad orvos apja: vigyáznia kell a 15 éves, halálos beteg páciensére. Ők meg összeállítanak egy listát, mit kellene még átélnie a srácnak a halála előtt.

- Határeset - svpd thriller, melybe egy határellenőrnő egyszerre kezd vonzódni és gyanúsnak tartani egy turistát. A nyomozás aztán a saját sötét múltjával is szembesíti.

- Húzós éjszaka az El Royale-ban - a héten ez a thriller érdekel legjobban. Hét idegen, egy éjszaka, sok titok és veszély.

- Könnyű leckék - magyar film, arról, egy bevándorló lány hogyan illeszkedik be.

- Látlak - tini thriller, szellemekkel. Bella Thorne megint horrorféleségben.

- Operation Finale - erős szerepsoztással egy film arról, hogyan kapták el Eichmann-t.

- Sötét folyosók - regénybe olvastam, úgy kifejezetten tetszett. Ha jól megcsinálták, jófajta tini thriller/horror lehet.

DVD:

- Oceans8

- A sztárok nem Liverpoolban halnak meg

- Gotti

Rendőrös, állatrablós, társsal összeszokós, beépülős.

Max New York-i rendőrkutya, aki társ nélkül is üldözi a bűnt. Éppen egy egzotikus állatokat ellopó banda nyomában jár, akik legutóbb egy kis pandát loptak el Pekingből. Miközben lecsap az átadáson, meghiúsítja az FBI ügynök Frank akcióját, a tolvajok egérutat nyernek. Az egyetlen nyomuk egy kutyakiállításra és versenyre mutat, ahova be kellene épülniük. Ehhez össze kell dolgozniuk, mintha valóban gazda és kutyája lennének. Kezdetben a páros egymás agyára megy, és mindent megtesznek, hogy a másikat lerázzák. De ahogy a verseny egyre élesedik, és egyre közelebb kerülnek a tolvajokhoz, rájönnek, hogy együtt sokkal hatékonyabbak, mint külön. Akkor is, ha vonulni kell, akkor is, ha akciózni.

Amikor először olvastam kritikát erről a filmről, egyszerűen nem akartam elhinni, hogy annyira gyenge és rossz lett, mint amit írnak róla. Annyira azért elvették tőle a kedvem, hogy moziba ne üljek be rá, amiért utólag hálás is vagyok. Nagyon sajnáltam volna a mozijegy árát, mert most az időmet sajnálom, amit a vasárnapomból erre a filmre áldoztam.

Pedig a rendőrös, kutyás filmeknek hagyományai vannak, és olyan örök kedvencek születtek a témában, mint a Kutyám, Jerry Lee, vagy, amelyik az én szívemhez közelebb áll, az Egyik kopó, másik eb. Ez a film is valami hasonlót akart megvalósítani, csak éppen egészen más módszerrel.

Kicsit gondba is vagyok vele, hogy kinek szánták ezt a filmet: mert a nyomozós szál, az inkább felnőttes. A Beépített szépség, csak éppen Sandra Bullock helyett egy rottweiler vonul a kifutón. Minden más, a poénok és a kivitelezés, meg nagyon kisgyerekes.

Ebben a filmben beszélnek az állatok. Csak egymás közt, az emberek nem értik őket, de így is elég irritálónak találtam. Mert egyszerre akarták megtartani a normákat, amelyben az állat csak egy állat, miközben többek is lettek ennél. Mintha Zootropolis lenne, meg nem is. Már eleve az, hogy egy rendőrkutyát hagynak New Yorkban egyedül nyomozni, ez a mesevonal. De a kutyaparádén mégse léphet fel önmaga, ott kell egy társ is. Ha nyomozhat egyedül, miért nem mehet a színpadra egyedül?

A poénok annyira gyerekesek, hogy én rendszeresen kiakadtam, és nem szórakoztam ezen a filmen. Mert az egy dolog, hogy nem lett vicces a film, de nagyon buta is mellette. Egyszerűen nem lehet élvezni, mert mindig akad benne egy akkora blődség, hogy az fáj.

Az érzelmi oldala se áll össze. Az egyik kopó, másik ebben elhittem, hogy ellenségekből barátok lesznek az ember és a kutya. Itt mi a vízválasztó? A semmiből egyszer csak legjobb pajtások lesznek, persze.

De van még rosszabb is. Nem elégedetek meg azzal, hogy az állatoknak adtak emberi hangot, és szerintem lazán többet beszélnek a filmben, mint az emberek, a szájukat is mozgatták a beszédüknek megfelelően. Vagyis, CGI. Ami a szemek tekintetében kifejezetten ijesztő lett. A kis mexikói forma eb, amely betanítja a kifutóra Maxet, neki lettek a legijesztőbb szeme. Olyan ijesztő, mű üvegszemek, hogy rám horrorfilmes hatást tettek. Egy horror komédiába simán vinném innen a kutyákat.

Egyszerűen felnőtt fejjel élvezhetetlen a film, de szerintem a kutyakedvelő kicsiknek bejön.

Kutyaparádé - 5/2 viccesnek szánták, de a legkisebbeknek az. És azok a műszemek… horrorba is elmenne.

https://www.youtube.com/watch?v=7SgNz4Xbq9I

Szektás, gyilkossági nyomozásos, lelki.

Harry Cora ügye után elvált, sokan haragszanak rá az ügyben játszott szerepe miatt is. Egy barát lánya mégis tőle kér segítséget, olyan zavarba ejtő üggyel állnak szembe: egy kiskamasz fiú a családi kiránduláson megmérgezte a szüleit. Miért tehette? Harry a helyszínre siet, és nagyon nem ért azzal együtt, hogy Juliant felnőttként kezelje a bíróság. Ahogy elkezd összebarátkozni a gyerekkel, neki megnyílik és bízni kezd a férfiban. És Julian körül bőven akadnak titkok: a két felnőtt nem is a szülei voltak. Az anyja jönne érte, és hazavinné egy szektába, ahol gyanús dolgok folynak régóta. Az ügyben nyomozó Heather személyesen is érintett – a legjobb barátnője, első szerelme abban a szektában tűnt el. Így a nyomozás lehetőséget jelent az ő történetének kiderítésére is, ami Julian ügyével is összefügg.

Az első évad sokkal jobban be lett reklámozva, most nem éreztem olyan érdeklődést a sorozat újabb évadja iránt. Ennyit számít, hogy abban főszerepet is vállalt Jessica Biel, most pedig csak produceri kreditje van? Lehet. Pedig a sorozat elég jól megtartotta a minőségét, akinek tetszett az első évad, ezzel is elégedett lesz.

Nyugodtan lehet nézni annak is, aki esetleg most akar bekapcsolódni az eseményekbe. Mindössze egy szereplőt hoztak át ebbe az évadba, a nyomozót. Az ő újabb ügyét ismerhetjük meg, és az előző esetre csak egy utalás van, az sem a krimi részt érinti. Majdnem, mintha egy antológia sorozat lenne. Új ügy, új hangulat, stílusban pedig nagyon hasonló.

A cselekmény jó arányban adagolja a fordulatokat és a lelki részeket. Alapvetően mindig van egy viselkedés, egy reakció, amit meg akarnak érteni, és a kiderülő igazság hozza magával a fordulatokat. Minden részre jut valami nagy felismerés, sötét titok, ami mindig fenntartja a feszültséget a következő részig.

Most a szekták kerülnek a középpontba, de könnyeden átcsúszik a történet egy női thriller világába is. A kezdés, a szekta működésével és múltjával nekem érdekesebb volt. Aztán kiderültek a mindenféle visszaélések a családokon belül is, a szektán belül is, és nagyon egy átlag femi-thriller sorai között éreztem magam, ahol a legtöbb szereplő személyiségbeli és kapcsolati konfliktusait az okozza, hogy valaki (gyakran az, akinek védenie kellett volna) szexuálisan zaklatta. Az első évad ezen a téren volt erősebb, ott meglepő dolgokat tudtak beletenni, itt sokkal tipikusabbnak éreztem ezt a vonalat.

Próbálkoznak Harry karakterét is építeni, a múltjába láthatunk bele kicsit jobban. A karakter szerintem maradt ugyanolyan, legfeljebb azt értjük jobban, miért van ennyire rákattanva arra, hogy egy-egy ügy mögött a motivációkat is megértse.

Julian, Vera és Marin karaktere is sokrétegű, de szerintem kevés volt a játékidő, hogy igazán belemehessenek a különböző rétegekbe, így kicsit összecsapottnak hatott.

Megint próbáltak színészileg is érdekessé tenni a sorozatot. Bill Pullman megint szerepben, jól áll neki Harry. Mellette Carrie Coon lenne a vonzerő. Korrekt is a játéka, de nincs meg benne az a sztárfaktor, amit anno Jessica Biel smink nélkül is beletett.

A hangulata, a pszichés megközelítés viszont nagyon üt, szépen megvan ebben az évadban is.

Nekem tetszett ez az évad is, elvoltam vele.

The Sinner - 5/4 elsőnél gyengébb, de érdekes a történet, és pszichésen okés, fordulatos. Karakterközpontú.

https://www.youtube.com/watch?v=PDpmL97S2SQ

A héten két film volt, aminek van kedvem lelőni a poénját.

1: A hitehagyott – Toller tiszteletes már látja, hogy a férfi, aki olyan nagylelkűen adományoz a templomnak, a cégével környezetszennyez és nem egy jó ember. De mivel adományozó, nem tud mit tenni ellene és eléggé kiábrándul a kétszínű emberek tucatjaiból. Michael elkobzott alkatrészeit szedi elő, és netes videók segítségével összerak egy öngyilkos mellényt. Azt tervezi, hogy felrobbantja magával a gyülekezetet és azokat a kétszínű embereket. De nem számít arra, hogy Michael özvegye is eljön a szertartásra. A nőt nem akarja bántani, így visszarohan a sekrestyébe, és leveszi a mellényt. Helyette szögesdrótot teker magára, rengeteg sebet okozva. Az özvegy utána jött, összenéznek, és vadul csókolózni kezdenek. És itt vége a filmnek.

Én pedig még mindig nem fogtam fel. Mi van?

2: Egy kis szívesség – Emily visszajött, és mindent a férjére akar fogni, akire mérges, mert képes volt viszonyt kezdeni Stephanie-val. Megsebzi magát, és a rendőrségen azt vallja, Sean erőszakkal kényszerítette eltűnésre, és a biztosítási pénzért megölte az ikertestvérét, akinek ugyanolyan tetoválása és DNS-e is volt, mint a feleségének. A rendőrség hisz neki, a férfit letartóztatják. Stephanie úgy tesz, mintha hinne neki. Ám, mikor kettesben maradnak, számon kéri a barátnőjét, mit tett és miért. Így kettesben elég sok mindent bevall neki, főleg amikor Sean is érkezik, és ő is számon kéri a nejét. Emily annak idején végzett az apjával, most a testvérével. Előkerül egy fegyver is, Stephanie meglövi a fenyegetőző férfit. Emily meg gratulál nekik a jó előadáshoz. Átnézte a lakást már korábban, kiiktatta a lehallgatókat és a kamerákat, tudja azt is, csak vaktöltény és festékpatron volt itt. Amikor hozzá kerül a fegyver, ő már valóban meglövi a férjét. A rendőrség kijön, de már érte. Stephanie közli vele, volt még egy kamera. A ruhája egyik gombjába, így élőben bevallott mindent a neten közvetítve. Pár hónappal később Stephanie egy kisebb vagyonért adta el a blogot, magánnyomozóként is ténykedik, és elkezdett randizgatni is. Sean a fiával elköltözött és egy jó egyetemen lett tanár, miközben írt egy újabb bestseller regényt a vele történtek alapján. Emily börtönbe került, de utalnak rá, hogy jól elvan ott is, és már kialakított magának egy kis udvartartást.

Amiért ezt ki akartam emelni, mert meg kell jegyeznem újfent, mennyire más így, mint a regényben volt. Ott Emily győz, Stephanie megalkuszik, és játssza a jó barátnőjét, míg Sean ki lesz utasítva az országból, vissza kell mennie Angliába. A rendőrség azonban talál egy nyomot, ami hozzá vezetne vissza, így már csomagol, és azt tervezi, követi a gyerekükkel a férjét Angliába, hogy megint eljátszadozzon vele kicsit. A film sokkal csajosabb, szórakoztatóbb, míg a regény inkább a Holtodiglan vonalán halad és sokkal rosszabb emberekről szól.

Ez most kicsit regényes spoiler, de a filmhez is köthető, így nem bánom: a regényben az van, hogy Stephanie kamaszként komoly viszonyt kezd a féltestvérével, aminek sose volt képes véget vetni. 17 éves kora óta rendszeresen lefeküdt vele, ha néha próbáltak is szünetet tartani, mindig visszataláltak egymáshoz. Egy szünet alatt ismerkedett meg a leendő férjével Stephanie, de a házassága mellett is megmaradt a viszonya a bátyjával. A regényben konkrétan kimondják, hogy a fia vér szerinti apja is Chris, a féltestvére. A férje az évek alatt gyanakodni kezdett, és mielőtt arra a végzetes autókázásra elindult, hagyott egy üzenetet, hogy így nem képes már tovább élni. Direkt karambolozott a sógorával az anyósülésen, halálra ítélve magát is, meg a neje szeretőjét, akiről sejtette, hogy ő Miles igazi apja is. A filmben ellenben egyetlen botlásról van szó, az apjuk temetése utáni közös gyászban. Se a viszony, se az apaság kérdése, se a férj öngyilkossága nem téma. Elég nehéz lenne szimpatikussá tenni egy ilyen vérfertőző viszonyba létező nőt… nem is próbálták meg.

A hétre ennyi volt, én meg nagy töprengésbe vagyok, keddre mit nézzek meg moziba. Venom? Csillag születik? Vagy azt a Puskin feldolgozást? Ezt majd még kitalálom.

Visszaemlékezős, traumával szembenézős, bántalmazós, pszichés.

Jennifer élete sikeres: menő dokumentumfilmes, aki egyetemen tanít, és szenvedélyes kapcsolata van a vőlegényével. Ám egyszer telefonál az anyja, aki megtalálta a régi naplóit, és most feldúltan kérdi, miért nem mondta el, mi történt vele gyerekként. Jennifer nem is érti: ok, egy idősebb fiú volt az első szerelme és szexuális tapasztalata 15 évesen. Mi ebben olyan tragikus? Aztán kénytelen rájönni az anyja mutatta naplóból, hogy csak 13 volt, még egy gyerek, akit a 40-es edző megrontott. Jennifer nyomozni kezd, a saját leveleiből, naplóiból, az akkor ismert emberekkel beszélget, hogy megfejtse, mi történt valóban, mit ferdített el az emlékezete, amikor Mrs. G. egy nyáron lovagolni tanította, és az életébe lépett Bill. Most kell rájönnie, mivel csapta be magát, hogy túlélje.

Nem jó nézni ezt a filmet, pedig érdemes. Nagyon profin meg van csinálva, aktuális, és jól egyensúlyoz egy komoly dráma és egy szórakoztató film határmezsgyéjén. De akinek bejönnek a femi-thrillerek, nekik is érdemes leülni elé. Sok mindent át fognak tudni értékelni az olyan típusú történetek kapcsán is.

Ha jól számolom, én 2 módon dolgoztam fel és figyeltem a történetet.

1: femi-thriller. Ami egy nyomozás története, az igazság rekonstruálása. Mi történet a gyerek Jenniferrel? A felnőtt nőnek le kell bontania a hamis emlékei falát, ami nem egyszerű feladat. Filmesen pedig remekül kitalálták, hogy mutassák ezt meg. Folyamatos flashback elemek vannak, ahogy Jennifer visszaemlékezik a történtekre. És ezek az emlékek módosulnak, ahogy valami eszébe jut, ahogy valamit megtalál és rádöbben az igazságra. A legkifejezőbben azt emelném ki példának, ahogy a történet kezdetén egy nőiesedő, nagykamasz 15 évesként látja magát, majd szembesül az akkor készült fotókon azzal, hogy olyan 13 éves volt, aki kisebbnek nézett ki. Minden tekintetben gyerek volt. És a múltbeli emlékben hirtelen a gyereket látjuk. Krimisen bomlik ki, kik és mit tettek vele. Ami brutális.

2: pszichológia. Tökéletesen bemutatja, hogyan csapta be magát Jennifer gyerekként, majd nőtt ez rá az egész életére. Elnyomta a traumát, kicserélte egy más emlékkel. Az önvédelmi mechanizmusai nyersek, húsba vágóak, kemény nézni. Ahogy mindezt valami szépnek akarja látni, holott undorító. (Melyik hangzik jobban? Hogy az első szerelme egy idősebb fiú volt, vagy: 13 évesen megrontotta egy 40-es pedofil?) Maga a folyamat, ahogy elkezdi felfogni, igazán érteni, mi történt vele. És kitör mindaz, amit elnyomott. Ahogy saját magával is küzd, ahogy az elfojtások most is jönnek, és nem akar szembenézni az eseményekkel. Ezt is megmutatják vizuálisan is: nagyon kész, ahogy a gyerekkori énje vitázik a felnőttel. Ahogy tulajdonképpen az elfojtás küzd a józan, felnőtt ésszel.

A film nem véletlenül lett ennyire húsbavágó: a filmben látott Jennifer a saját történetét megíró és leforgató Jennifer Fox. Így a film annak is a krónikája, hogy küzd meg mindezzel Jennifer Fox. Egy film, ami egyben vizuális terápia is.

A szereposztás is nagyon eltalált. Laura Dern nekem unszimpatikus, de itt nagyon erőteljes az alakítása. Debicki lett jellegtelen, míg Ritter remekül hozta a nyálasan nyájas szörnyeteget.

Pozitív csalódás, de nem egy könnyed filmélmény. Ez elé le kell ülni és feldolgozni.

A történet - 5/4,5 kemény film, Dern nagyot játszik benne. Lesokkolja az ember agyát ez a megközelítés.

https://www.youtube.com/watch?v=jXfgbNGm_9g

Kezdetét vette egy új horror antológia, amely a Black mirror felépítéséhez lesz hasonló. Minden rész egy más horror történet, más színészekkel. Belekezdek, aztán majd elmesélem, tetszett, vagy kaszálom.