Minden napra egy film

Minden napra egy film

Garcia!

1. évad

2023. március 18. - BBerni86

Eredetileg képregény volt, és már magyarul is létezik, jegyzem meg. Ahhoz nem jött meg a kedvem, de akciósorozatnak kellemes kikapcsolódás volt ez a 6 rész. Mellesleg olyan befejezéssel, hogy akár folytathatnák is a sorozatot.

Fura, hogy éppen az akció az, ami főleg a sorozat elején bántotta a szemem. Nagyon lehetett érezni, hogygarcia.jpg igazából nem ütik meg egymást, és beállított az egész verekedés. Pedig Garcia letarolta, aki az útjába került, csak éppen ez nem nézett ki jól.

Cserébe egész jól eltaláltak egy határmezsgyét, ahol a történet paródia, fantasztikum és kémfilm között mozog. Néha olyan, mintha James Bond paródiája lenne, de igazából mégsem. Megvan benne ugyanaz a szuperügynök mentalitás, csak a sorozat annyira nem veszi komolyan magát. Lazább, szórakoztatóbb és nem akar a nagybetűs kémfilm lenni.

A fantasztikus elemek mennyire kellettek? Egy-egy eleme nem tetszett – Garcia olyan erőt kapott, hogy simán méterekkel üti és rúgja arrább az embereket, meg vastag páncélajtókat tör be. Amikor meg hallunk egy náci tudósról, meg a szuperkatona szérumról, már más bajom is lett. Ahogy James Bond visszaköszön, úgy emlékeztetnek a dolgok Amerika Kapitányra is. Csak Garcia spanyol hazafi volt ennyire, és balszerencséjére neki nem volt olyan csapata és barátai, mint Steve-nek. Itt kb. olyan helyzet áll elő, mintha Peggy és Bucky összefogtak volna, hogy jégre tegyék a kapitányt. Ugyanakkor a történethez kellettek belőle darabkák – a képességei magyarázzák Garcia szuperügynök státuszát, és természetesen a másik oldalon is kell egy hasonló, hogy valaki legalább kihívást jelentsen a számára.

Mindez azzal van tetézve, hogy hoz egy feszült politikai hangulatot. Ármánykodnak a hatalomért küzdők, és elég keserű képet kapunk arról, hogy milyenek a hatalomban levők. Mit tesznek meg a pénzért, és mennyire azok, akiknek mutatják magukat. A játszmák, egymás hátba támadása és a korrupció mindennapos eset. Azt nem tudom eldönteni, mennyi valóságdarabkát tartalmaz spanyol pártokról és politikai életről, akár lehetnek igazi utalások is, passz.

Van egy komédia szín is benne. Ezt leginkább Antonia alakjában éreztem – ahogy rohangál, az esetenkénti gyerekes viselkedése. Abban van is kihagyott lehetőség, hogy Garcia 60 év után ébred fel és kerül ki a modern korba. De olyan könnyen alkalmazkodik, mintha tényleg csak aludt volna egyet. Az, hogy mennyit változott a világ és bár fiatal testben van, a nézetei alapján öregember, csak olyan szinten kapott szerepet, hogy nem értette, hogyan lehet vezető politikus egy nyíltan kommunista, vagy megjegyzi Antoniának, hogy az ő idejében a lány már Riki felesége és 3 gyerekük is lenne, nem csak most értek volna el az összeköltözésig.

De az egésznek mindennel együtt van egy hangulata, ami nézette a sorozatot. Volt egy látványterv, amit szépen be is tartottak. A retró beemelése, vagy Garcia öltönyei mind ilyenek.

Bár a kémfilm nem a zsánerem, és egyes történetszálak nem tetszettek, összességében korrekt műsor volt. Rápihenve akár egy 2. évadot is megnéznék.

Gazfickók városa

A helyzet az, hogy most láttam, de már el sem tudnám mesélni rendesen, miről szólt. Tény, hogy nem vagyok a bűnfilmek nagy rajongója, de azért ennél jobban le szokott tudni kötni a történet.

Itt viszont leginkább azon gondolkodtam, hogy ki minek csinálja, amit. Gyakran egyszerűen nem találtam arra magyarázatot, hogy mi van az emberek indítékaival. A korrupt, és teljesen a bandáknak dolgozó rendőr esete gazfickok_varosa.jpgtiszta. Még azt is meg tudom érteni, hogy egy vezetőt zsaroljanak, és ő a békéjéért sok mindent megtesz nekik. De csak egy pontig. Azért nem arra volt bizonyítékuk, hogy gyilkos vagy sátánista lenne, mindössze házasságtörésre. Azért ennyivel évekig sakkban tartani, röhej. Ha annyira jó rendőr, amilyennek elmondták, miért nem kezdett valamit korábban a helyzettel? De említhetném azt is, hogy a csapat rajtaütése a drogcsempészeten mi célt szolgált. Sok halott volt, és miért így kellett intézni?

Mert a főszereplők nem a korrupt rendőrök voltak. Az a csapat tényleg rendet akart tenni. De ilyen módszerekkel? Valahogy nem fért össze az addig ténykedésük azzal, ami utána jött. Ok, a történet folytatásához és a konfliktushoz kellett, de az egészet nézve az nem működött.

Nem találtam szimpatikus szereplőt. Ha nem is voltak korruptak, biztos akadt egy olyan magánéleti szál, ami bántotta a szemem. Pl. Willy, ha jól emlékszem a nevére, magát nem adta el, de a feleségét megcsalni a főnök lányával nem esett nehezére.

Az ész, az hiányzott a történetből és a szereplőkből is.

A látványvilág se ragadt meg. Volt pár akciójelenet, de azokból is egyre emlékszem csak jobban. A már emlegetett támadásra, amikor beszállították volna a drogot. De az sem a jelenet miatt ragadt be, hanem már akkor sem értettem, hogy ki támad kire és minek. Sima lövöldözés, semmi extra. Meg természetesen éjszakai jelenet, hogy még véletlenül se legyen követhető, ki kicsoda és a sötétség sok mindent jótékonyan elfed.

Jean Reno az egyetlen ismerős arc benne, de az ő esetében ez egy rövid mellékszerep. Leginkább azért, hogy kiírhassák a nevét. Az övét biztosan többen ismerik, mint a főszerepet játszó Lannick Gautry nevét.

Itt nem esik nehezemre sem azt írni, hogy hamar elfelejtem. Már szinte töröltem is.

Sorozatnéző

The Good Doctor, Miss Scarlet és Duke, Alaska Daily és The Last of Us

Vonjunk hamar mérleget? Az elmúlt napokban 4 heti nézős sorozatom részeit néztem meg. Volt 1 csalódás, 2 semleges és 1, ami tetszett. Akkor összesítve ez egy semmilyen hét eddig.

 

A The Last of Us (s01e09) volt csalódás. Már írtam, hogy meglestem, a játéknak mi lett a vége. Nem nyúltak hozzá, ugyanazt kapta a sorozat is. Vagyis, erre számítottam, mégsem esett jól.

Egyrészt, jó része agyatlanul volt megcsinálva. Amikor Joel bevadul és profi kommandósként írtja a Tűzbogarakat, az annyira játékszagú, hogy legszívesebben áttekertem volna az egészet. Üres, unalmas, sima semmilyen akció.thelast109.jpg

Hiányzott az érzelmi töltet is. Ahhoz képest, Joel milyen döntésre jutott, érzelmileg sivárnak éreztem a részt. Lehet, a mészárlás miatt? A nagy vallomás, hogy már a családtagjának tekinti Ellie-t, az is olyan lapos volt.

Ahhoz különösebben nincs hozzátennivaló, hogy az emberiség java helyett a személyes érzéseit helyezte előtérbe. Az csak nagyon keveseknek megy, hogy az egyéni érdek helyett a közösségit helyezzék előtérbe. Nekem ez volt az önző, emberi viselkedés, amit el is tudok hinni.

 

Az Alaska Daily (s01e08) pedig visszaevezett a gyilkosságok köréhez. Vagyis, egy újabb halott lány kapcsán kezdtek DNS-tesztért játszmába. Több helyszínen is mozgásban voltak, és mutatták a folyamatot, ahogy anyagot alaska108.jpggyűjtenek, és használják, amit megtudtak. Már feszegettem múltkor, hogy Eileen mennyire az igazság bajnoka. Most is azt éreztem, hogy neki nem a cikk a lényeg, hanem az igazság és a bűnösök számonkérése. Ha máshogy intézik a dolgokat, minden robbanhatott volna a lapban is, de nem az volt a lényeg.

Mellette kétféle kiadó-téma érkezett. A múlt heti részben túszhelyzetbe keveredett pályakezdő nem jött vissza, aggódtak érte, és egy baráti, egymást segítős csapathangulatot kaptunk. A másik a lap fennmaradása és a hatalmi játszmák, de most vállalati szinten.

Így együtt kitöltötte a részt, elég változatos is volt, csak az a nagy pillanat, amiért emlékeznék erre az epizódra, az nem volt. Függővég viszont pipa.

 

A Miss Scarlet és Duke (s03e04) újabb Duke nélküli részt kapott, és meg is kell állapítanom, hogy csak Eliza nem elég a szórakoztatásomhoz. Múltkor ott volt mellette a magánnyomozó cégvezető, most viszont jobban magára volt utalva.misss304.jpg

Az ügy szépen lezajlott így is, krimiként még tetszett is. Ahogy követte a nyomokat, összerakta a történetet, és pont annyit és úgy zsarolt/fenyegetett, hogy a lehető legjobb irányba alakuljanak az események. Vagyis, nyomozóként jobban bírom a nőt, mint hölgyként.

Az emlékezetes részeket mind mellékszereplőkhöz tenném. Legyen az Duke tanítványa, a rendőrségi fejes fia vagy a boncmester. Könnyed krimi, humoros részekkel és jól használt mellékszereplőkkel.

Az átívelés újfent a magánéleti szál. Az éttermes nő visszatér és Eliza arcán egyre jobban látni, hogy már komolyan bánja, hogy nem mert kockáztatni, amikor Duke több akart lenni, mint a barátja.

Kosztümös kriminek tehát bírom, de Eliza Scarlet magánügyei és személye nem tetszenek, ezért a semleges pont.

 

Végül, a The Good Doctor (s06e16) is univerzumépítésbe kezd. Kb. olyasminek tudom képzelni, mint amit a Chicago sorozatok összehoztak. Ott is volt egy év, amikor az ügyészség munkáját is nyomon követhettük. Ha itt tgd616.jpgnem is ügyészek, de védőügyvédek jönnek.

Vagyis, ez volt a The Good Lawyer (még nem láttam hivatalos címként, de elhangzik kétszer is, és passzolna az alapsorozathoz) bevezető része. Ennek megfelelően Shaun és a kórház alig jelent meg a részben. Shaun-t beperelték, és véletlenül pont olyan ügyvédbe botlott, akinek szintén van egy pszichés nehézsége.

Joni ugyanis kényszerbeteg. Megvannak a kis rituáléi, amelyek miatt úgy gondolják, hogy nem lehet belőle tárgyalótermi ügyvéd, csak adatgyűjtő és kutató. Ismerős, nem? Shaun is megvívta ezt a harcot. Ki is áll a fiatal nő mellett, és ragaszkodik hozzá, hogy Joni védje a tárgyalásán. Ami persze esélyt ad a lány főnökének, hogy meglássa benne a lehetőséget és indulhat is a saját sorozat.

Nem is az ügy volt érdekes, hanem Joni karaktere és ahogy megmutatták, neki miképpen kattog az agya. Kicsit vázolták, hogy miket kell leküzdenie majd. Láttuk a főnökét és a testvérét.

Én ki vagyok éhezve egy tárgyalótermi sorozatra, szóval én örülnék, ha berendelnék. Ennyi alapján a casting is ok. Felicity Huffman és Kennedy McMann is szimpatikusan hozták a karaktereik, Huffman hosszú nyakláncát meg komolyan irigyeltem is.

Párcserés játszma

Ez tipikusan az a film, amit el tudok képzelni színházban is, vagy nemzetenként külön leforgatva is. A BÚÉK volt még ilyen, ami hirtelen eszembe jut, csak ennek pikánsabb a témája. Mondjuk, ugyanaz lesz a lényege: az extrém helyzetnek köszönhetően kiderülnek a párok és személyek titkai, vágyai és kénytelenek szembenézni az parcseres_jatszma.jpgéletükkel. Csak most nem a telefonokba néznek bele, hanem swinger klubot alakítanak házilag.

Igazából az utolsó szó, amit extrémnek érzek benne. Ahány ház, annyi szokás. Vannak nyitott kapcsolatok, poligámok, kinek mi felel meg. Itt viszont nem simán swinger klubba mennek, hanem a baráti kör tagjai alakítanak egyet maguk között. Nem idegenekkel mennek el, hanem a barátaikkal, a barátnőik férjével. Már van egy bonyolult kapcsolati háló, amit most szexszel tesznek még bonyolultabbá. Egyszerűen nem érzem hihetőnek, amit alapelvként kikötnek: csak szex és más semmi. De lehet, hogy csak nagyon nő vagyok, és nem tudom elképzelni, hogy egy közös éjjel után minden ugyanúgy menjen tovább, ahogy előtte. Pláne, hogy vannak befejezetlen történeteik a múltból, vagy a jelenben kell szembenézniük még a nemi identitásukkal is.

Érezhetőn komédiának szánták, és ki lehet emelni, mi van poénnak szánva. Maga a film hangulata is könnyed és jobb szó híján bulis. Hiába vannak benne komolyabb elemek, azok nem változtatnak ezen. Könnyen meg is oldják őket, amit szintén túl könnyűnek érezek a helyzethez képest. Bár lehet, hogy csak érettebbek a szereplők, mint tűnnek? Lauráról simán leírnám, ő szépen rájön arra, hogy nem is igazán férfi és kapcsolat kell neki, hanem magának kell kitalálnia, mit akar kezdeni az életével és újra ki kell találnia magát. Mások viszont egészen egyedi helyzetekbe sodródnak bele – nem is csak a házasságig jutnak el, de hármassá válnak a gyerekeik dadájával? Ez direktbe nincs kimondva, de ahogy a nő bólogat nekik engedélyezően a szertartáson, hogy kimondják az igent, az majdnem olyan, mintha hárman házasodnának és nem ketten.

Egyik szereplővel jobban együtt lehet érezni, mással kevésbé, de az mindenképpen pozitív, hogy a filmben nincs ítélkezés. Ahogy jó és rossz szereplő sincs, csak emberek, akik keresik a boldogságot. Ezért a konfliktusok sem olyan élesek, mint lehetnének. Azért elég nagy cserebere lesz a végére, és igencsak patchwork családok alakulnak ki.

Sok színész esetében az eye candy faktor érvényesül – mint pl. a titkos melegé, akinek a legfőbb tevékenysége az edzés és a kutyájával való játék és fényképezés. De Sergio is leginkább azzal volt emlegetve, hogy ő volt a Trójában Brad Pitt alfele. Eva Ugarte, a kiemelt szereplő, Laura kapott ennél némileg nagyobb játékteret, egyben ő az, akit már másban is láttam. Jól állt neki a szerep, kedvelhető nő. (Közben nézegettem a szereposztást, és ugyanabban a filmben volt a Raquel-t játszó színésznő is, bár rá nem emlékszem belőle.)

Meglepően nézhető volt az alapötlethez képest, de azért nem ez lesz a kedvenc komédiám. Azt meg várom, hogy lesznek-e belőle más nemzeteknek feldolgozásaik.

A Discovery of Witches

3. évad

Ez a sorozat egyike azon keveseknek, amelyek annyira jól elkapták az alapjául szolgáló regényt, hogy akár párhuzamosan is lehetne nézni/olvasni őket. 2 évad alatt nem hibáztak, és a végjátékot sem rontották el.a_discovery.jpg

Azonnal belecsöppenünk az eseményekbe: Matthew az ikrek védelmében kénytelen a családfán saját al-ágat létrehozni, de ez persze nem megy egyszerűen. A múltból visszatér egy ismerős, sorozatgyilkos fenyegeti a lények létezésének titkát, és Matthew múltjából is visszatér valaki, aki bosszúra szomjazik. Közben megy a Tanácsban az intrika, és a boszorkányok elveszett könyvét is össze kellene már illeszteni. Cselekmény tehát van bőven, és mivel csak 7 részes az évad, nem is értek rá elkalandozni.

Pláne, hogy ebben a sorozatban fontosak az érzelmi részek. Nem nyálas, de igyekeznek megmutatni, hogy Matthew és Diana miért olyan erős páros. Most gyerekeik születnek, és mellette arra is van tere a készítőknek, hogy megmutassák, szegény Gallowglass mennyire szereti a nőt, és hogy áll félre, hogy semmi ne veszélyeztesse a boldogságát. Ennek a sorozatnak megy úgy egy kapcsolat ábrázolása, hogy ne csak addig legyen izgalmas, hogy összejönnek, majd összeházasodnak.

Még mindig nagyon hangulatos a sorozat. Jól variálják a helyszíneket – nem viszik túlzásba, sok az azonos vágókép is, de nézve nem jutott eszembe azon merengeni, hogy már megint ugyanúgy érkezünk meg Velencébe, vagy a Clermont család kastélya megint ugyanabból a szögből látszik.

Tetszett, ahogy a 2. évadban az időutazást megfogták és Londont, de azért napjaink az, ami legjobban áll nekik. Itt megvan annak a hangulata, ahogy ősi, többszáz éves vámpírok működnek, akik sok tekintetben mai lényekké váltak – orvosok, genetikusok, akik teljesen otthon vannak a modern tudományban és eszközök használatában. Ugyanakkor őriznek valamit a régmúlt korokból. De ez már a regényben is megvolt – miközben széleslátókörű, nyitott lények, századok alatt megkövült szabályrendszereket és hiteket követnek. Minden változás nagyon nehéz.

A casting továbbra is kifejezetten jól sikerült. Az ősi vámpírokkal csaltak mindössze – őket idősebb színészek játsszák, jelezve, hogy ők az öregek, de kinézni nekik sem kellene úgy, mintha valóban öregebb korukban változtak volna át. Persze, megértem: fura lett volna, ha pl. Matthew egy dögös, harmincas vagy még fiatalabb nőt hív anyának.

Vissza, szereplők. Matthew Goode és Teresa Palmer kifejezetten tetszettek főszereplőként. Palmer a legtöbb filmjében ellenszenves nekem, de Dianát szinte szimpatikusabban játszotta, mint ahogy meg lett írva a karakter. Amikor oda kell csapni, badass tud lenni, különben meg szépen dominál a családjáért élő asszony kedvessége és bája. De itt sok mindenkit ki lehetne emelni: Owen Teale magát jónak gondoló, de sötét boszorkánya. Peter McDonald, aki átvette Baldwin szerepét idén, és sikeresen hozta is, hogy helyenként utálni lehet, máskor meg becsülni. Új szereplőként érkezett Toby Regbo és Jacob Ifan. Az utóbbi sikerült jobban – démoni nem, de vonzó gonosz lett belőle. Regbo esetében azt tudnám dicsérni, hogy kora ellenére mennyire simán hozza a naiv, szinte kamaszt. Zavart is, más szinten, hogy pár száz évnyi élet után, nem is kamaszként vámpírrá válva, maga Regbo arca tűnik idősebbnek, mint a karakter és az eljátszott fiatalság.

Simán újranézős az egész sorozat, hangulatos és a szerintem egyszerű megoldások ellenére is nagyon szerethető.

Akna

Kétféleképp tudtam nézni ezt a filmet, és nem is döntöttem még el, melyik az igazi.

Az első a könnyebb: azt fogadom be, amit láttam is. Kalandfilmnek nézem, amiben katonánk véletlenül ráállt az aknára, és egy rossz mozdulat, és a levegőbe repül. Természetesen minden összeesküszik ellene: a kimentésre várni kell, jön a homokvihar, este meg a ragadozók. Mindezt úgy, hogy mellette a társa holtteste, étel és vízkészlet meg nincs, az akkumulátor is merül a telefonba. Nyugi, annyira nem drámai, hogy Mike kínjában kannibalizmusra vetemedjen. Ilyen tekintetben a legdurvább, amikor az ívóvize kifogyása után a vizeletét kell meginnia, ha nem akar szomjan halni. Ilyet meg már láttunk filmen, és Bear Grylls is szinte minden kötetébe bedobja, hogyan tegyék ihatóvá a pisit a bajba jutottak. (Igaz, Mike a helyhez kötöttsége miatt nem tud szűrűt ásni a homokba, neki az akna.jpgautentikus megoldás marad.)

Nézhető így is, és ha nem piszkáljuk, hogy mennyire hihető, hogy egy helyben tud maradni egy homokviharban, még szórakoztató is.

Ugyanakkor dráma is – emberi bűnökről, bocsánatról és továbblépésről. Az újabb lépés megtétele, ami áthatja a filmet. Egy más szintre viszi, mert, ahogy a múlt és a kapcsolatai lassanként megelevenednek, az derül ki, hogy Mike megrekedt. Cipeli az apja miatti dühét és fájdalmát, az anyja miatti gyászát és a barátnőjével is van egy rendezetlen ügye. Túl kell lépnie az eddigieken, hogy megtehesse a következő lépést, saját családja legyen, és boldog lehessen. Metafora szinten nézhető, hogy az aknáról lelépni, tovább menni jelenti egyben az életben tovább haladását.

A sivataggal, szomjazással, de ezzel a más szinten értelmezzük a történetet módszerrel is magyarázható, hogy sok minden csak hallucináció, amin Mike keresztülmegy. Azon lehetne is vitázni, mi történt meg. Egy ponton megtámadják idegen katonák – azt nem hittem el. A vadak éjjel még hagyján, de nem hiszem el, hogy képzett katonák ne tudnának leszedni egy férfit, még ha az mesterlövész is, akinek nyílt terepen egy helyben kell állnia. Ott van a berber férfi és a kislánya – őket szintén képzeletnek gondolok. A férfi Mike vezetője a lelki utazáson. Amiket elmond magáról, éppen azok zárják ki, hogy fizikailag is jelen legyen.

Visszatérő motívum a térdelés. Mike minden jelentős változásánál az életben térdelt. Hatásos is volt, amikor ezeket összevágják, és ott van egy egész élet, térdelésekben.

Európában különben jobban vevők voltak a filmre, jobbak a kritikái is. Az amerikaiak rühellték, nagyon le van pontozva. Azt aláírom, hogy Armie Hammer nem képes ugyanarra egy helyben ragadva, mint pl. James Franco vagy Ryan Reynolds a maguk beszorult filmjében, de katonának hiteles. Éppen az az alkat, akiről elhiszi az ember, hogy kommandós. Annabelle Wallis viszont csak díszletelem, nem is tudom, egyáltalán van-e szöveges része. Talán az üzenetben a telefonon, de ennyi. De talán az a nagyobb ok, hogy ez nem egy menő amerikai akciófilm, amit lehetne várni a téma alapján.

Egyszer simán el lehet nézni, és nagyon igyekszik szólni is valamiről, nem csak lövöldözésnek lenni.

Sorozatnéző

Chicago Fire és Med, Young Sheldon, Servant

Kezdjük azzal, ami nem tudott újat mutatni. A Chicago Fire (s11e15) egyre inkább untat, és annyira ciklikus az egész. Ugyanazokat a konfliktusokat játsszák, csak legfeljebb a szereplőket cserélik fel. Most pl. Severide van továbbképzésen, Stella maradt egyedül, míg korábban a nő utazgatott és a férfi várta haza.

Ennyire stabil házasság mellett gáz lenne, ha még mindig a tűzvizsgálós nő miatt lenne féltékeny, így az új srácotcfire1115.jpg dobták be, hogy majd ő kavar a nővel. Aki mellesleg kapott egy új frizurát, amivel pont úgy néz ki, mint Cush Jumbo, aki különben sokkal jobb színésznő nála.

A mentés most se maradt meg a fejembe, marad ez megint magánéleti szappan. Mert persze Violeték szálát viszik tovább, és Herman családi krízisét is.

Ami különben a rész őszinte, hatásos része: mit szenved a család is, míg a rákos anya és feleség küzd és szenved az életéért. Amikor a férfi is összeomlott, amikor felfogta, hogy valamit a gyerekeiért is tennie kell, az volt a rész legerősebb része.

 

cmed815.jpgA Chicago Med (s08e14-15) zsonglőrködött pár szállal, és szerencsére ezek jobban is kötődnek a kórházhoz, mint a dokik és nővérek magánéletéhez. Küzdöttek a faggyal, megszorításokkal és a takarítók sztrájkjával. Kicsit többet kaptunk abból, mit is jelent egy kórház vezetése, és ez jót is tett neki.

Még mindig téma a 2.0 műtő előnyei és hátrányai. Azért most kihangsúlyozták azt is, hogy hiába adnák el úgy, mintha a gép egy kezdő, kevésbé rutinos sebészt is átvezet a nehéz műtéteken, még bőven van olyan eset, amihez igenis kell az ember és a tehetsége.

 

A Young Sheldon (s6e14) egyetlen dologra volt kihegyezve, amit úgy tudnék jellemezni, hogy jön a baba. Ugyanys614.jpg szinte várom, hogy a szülők viszony-barátai mikor robbannak a képükbe, de ezt most még eltolták. A legjobb rész különben az volt, amikor Sheldon megjelent a kesztyűkkel, hogy mivel vezetni nem tud, majd levezeti a szülést.

Simán kihagyható, semmi extra rész, a legmeghatóbb része kb. hogy ki után nevezték el a kislányt. De ennyi, nincs benne olyasmi, amire emlékeznék később.

 

Végül, amire már várok legalább 2 évada. Az igazság pillanata - Servant (s04e09). Végre belátták, hogy nem servant409.jpgnyerhetnek Leanne ellen, ha Dorothy még csak tisztában sincs az egész történettel. Úgyhogy, most elmondták neki, és hagyták visszaemlékezni, mi történt tavaly augusztusban.

Az vitt is mindent, amikor Dorothy felfogta. A reakciója, a kiüresedett tekintete az üvöltés után, Leanne szónoklata a babával, és ahogy lezárták, hogy jövő hétre derüljön ki mi lesz, hatásos lett. Ugyan a nagy kérdés és misztikus most is elmaradt, de nagyon kellett már ez a tiszta víz megtalálása.

Innen jöhet a végjáték – abban már kevésbé bízom, hogy válaszok is lesznek, de majd kiderül. Határozottan itt vagyunk a finisben, és nem győzök örülni neki, hogy most valóban léptünk egy nagyot. Nem külön horror epizód, nem időhúzás, hanem ami kell, hogy elköszönhessünk.

Sorozatnéző

The Last of Us, Miss Scarlet és Duke, The Good Doctor és Alaska Daily

Heti sorozatrészek, első rész. Mert ma annyit pótoltam, hogy holnapra is hagyok belőle. De akkor nézzük is a hét első feléről: a The Last of Us (s01e08) újabb világvégi túlélési módszert mutatott be.

Valahol csodálom is, hogy eddig nem kerültek sorra. A kannibálok – mondjuk, szektában, és egy részük nem istlou108.jpg tudta, miért nem temetik el a holtakat. De akkor is. Megvolt a maga félelmetessége, főleg, hogy egy olyan kór tizedelte az embereket, ami a testet sajátította ki. Csak egyszer főzzenek levest egy fertőzöttből, és mindenkinek annyi. Már, ha a gomba nem fő meg – passz, erre nem voltak kísérletek.

A durva talán az, hogy maga a szektavezér (szerintem pedofil hajlamai is bőven voltak) és a közösség kifacsart gondolkodása mennyivel ijesztőbb volt, mint a húsfeldolgozó pajtájuk, pedig lógott ott minden. Azt mondanom se kell, hogy miért gyászos e rész. Amitől eleve féltem. Kimenni lóval az éhező emberek közé? Szegény pára. Sejtettem, hogy ilyen véget fog érni előbb-utóbb, de akkor is mélységesen sajnáltam.

Joel megint badass lehetett, még félholtan is. Ellie is kitett magáért a túlélésben. Mindezt jól megkomponált látványvilágú nyomortanyán.

Talán a történet egésze nem ment sokat előre, de a világépítés haladt. Vannak ilyen veszélyek is.

 

A Miss Scarlet és Duke (s03e03) heti játékos része jót is tett a lelkemnek szegény ló végzete után. Mondjuk, Duke a héten nem volt, de betudtam időhúzásnak. Eliza félretehette a féltékenységet, és neki is kevertek egy misss303.jpgmásik férfit.

Vagyis, Franciaországba utazott egy eldugott fogadóba, hogy egy hírhedt csalót nyakon csípjen. Csak éppen az a sikeres magánnyomozó, aki őt is fel akarta már bérelni párszor, szintén itt volt ugyanebből az okból. A csaló kavart, volt rejtélyes halál, a nyomozók is trükköztek, és jó kis félreértések komédiája keveredett az egészből.

Közben az Eliza által megbízhatatlannak gondolt férfi is megmutatta az emberi arcát. Vagyis, előzőleg Duke kapott egy nőt, akt olyan szemekkel néz rá, és most Eliza mellé is került egy férfi, aki Duke vetélytársa lehet. Valami készül…

A játékosság és a történet tetszett, az kevésbé, hogy megint maradtak az olcsó megoldásoknál. Pl. egy teljesen semleges fogadóban játszódott az egész rész, hiába elvileg külföldi epizód, kihoztak mindent egyetlen helyszínből, ami nem is kifejezetten franciás.

 

A The Good Doctor (s06e15) heti eseménye, hogy visszahoztak egy korábban kiírt szereplőt. Vagyis, visszatér dr. Kalu. Orvosi esettel jön, de nagyon hamar Shaun baráti táborának erősítője lesz. Sokkal jobban, mint ahogytgd615.jpg akkor volt, amikor a rezidenstársa volt évadokkal korábban.

Nézve nem zavart, de így utólag azért bajban vagyok azzal, hogy már megint mennyire a magánéleti gyötrelmeik köszönnek vissza az ügyekben, amelyen dolgoznak. Morgan a legjobb példa – komolyan küzd azért, hogy teherbe essen, erre egy problémás terhességgel kell foglalkoznia. Ahogy Alex meg egy olyan férfit kénytelen gyógyítani, aki részese volt annak, hogy szétment a házassága.

Jobban szeretem orvosi sorozatnak, és azért kórházi rész volt, csak jobban áthallott az egész a magánélet felé.

 

Végül, visszatért az Alaska Daily (s01e07) is. Töltelék rész volt, vagyis egyik nagy ügyet sem vitték tovább. A alaska107.jpgcsapat ünnepelt, sé Eileen nem tudott menni, mert túszul ejtették a kiadónál.

Példabeszédes is lett, ahogy az egészet kiterelték arra, hogy mi az újságíró feladata és mit tesz velük a média. Eileen meg is kapta a lehetőséget, hogy megfogalmazza a hitvallását, ami az oknyomozó újságírás etikáját is magába foglalja.

Vagyis, volt izgalom a részben, bár lehetett sejteni, hogy az évad felénél nem fogják megölni a főszereplőt. Ugyanakkor egy karakterábrázoló rész volt, ami a hősnőt mutatja be. Simán úgy éreztem, hogy aki most kapcsol rá a sorozatra, innen be is tud lépni, mintha új nézőknek lett volna szánva, hogy kb. milyen a sorozat és mit kell tudni a főszereplőről.

 

Mára ennyit, holnap megyünk Chicagóba, és végre haladásról is tudok beszámolni a Servant kapcsán.

Érettségi után, érettség előtt

Megfogadtam párszor, hogy elengedem a címek miatti morgást, de ez olyan mellélövés, hogy nem tudok elmenni előtt. Kínrím, minek? Ráadásul nagyon félre is visz. Főszereplőink a diplomát szerzik meg, nem az érettségit. Eredetileg meg Get a Job - inkább az állásszerzéssel kellett volna játszani. Még egy Diploma után is jobb lett volna, csak azt már más elhappolta, tudom.erettsegi_utan.jpg

A történet különben egyszerű: van egy baráti társaság, akik megszerezték a diplomát, és mindenki azt várja tőlük, hogy nőjenek fel. Állás, önállósodás, félretenni a gyerekes dolgokat. A történet meg arról szól, ahogy megtalálják az egyensúlyt. Egy olyan állást és szakmát, amit szívvel tudnak csinálni, önmaguk benne - de rendes munka, amit elkötelezetten és komolyan végeznek.

A kiemelt szereplő Will, aki egy multinál a ranglétrán is elindul felfelé. Sokat komolyodik, kompromisszumokat köt. Az elején ő az, akit mindenkinek terelgetni kell - az apjának, a barátnőjének. A végére eljutunk oda, hogy ő segít a többieknek a helyes útra találni. Cserébe meg is kapja majd a támogatást, hogy a biztos céges jövő helyett belevághasson abba, amit igazán szeretne és amiben jó is lehet.

Nem igazán komédia, de azért könnyed. Nem igazán dráma, de megvannak a maga pillanatai. Így egy lazább dramedynek nevezném, a könnyen emészhető fajtából. A humora nem mindig feküdt nekem - az pl. nagyon gyerekes, ahogy majd visszavág a Gay Harden játszotta igazgatónak Will. Annál jobbat is kitalálhattak volna. Más ötletei viszont kifejezetten jól működtek - pl. az apa álláskeresése.

Ezzel elértem oda, ami a filmhez vonzott és így utólag is az erősségének mondanék. Jó színészekkel pakolták tele. Miles Teller szépségversenyt sose fog nyerni, de ezeket a szimpatikus fiatalokat a küszködéseikkel rutinosan hozza. Anna Kendrick itt még simán a cuki szakaszában járt, de tényleg cuki is tudott lenni. A kedvencem meg Bryan Cranston állását vesztette apa karaktere volt - nála működött legjobban a dramedy faktor is. Ahogy kitalálta, hogy kerül vissza a dolgozók világába, és megcsinálja, bármilyen vicces vagy nehéz dolog kerül elé. Az egyik legszerethetőbb karakter lett a filmben.

Elrejtve meg komolyabb témákat és kritikát is behoznak. Abból is megvolt a kedvencem: ahogy a gyerekek meg vannak kímélve a kritikától, mindenért trófeákat kapnak, és mondhatni, tévhitekben ringatják őket. Amikor egyik szereplőnk felkel ellene, egyet tudtam érteni. Nálunk talán még nem tartunk ott, ahogy a film állapotai mutatják a kisiskolások világát, de nem is kellene eljutni oda.

Maradandó és igazán értékes filmnek nem tartom különben, de a később esti műsorsáv értelmes darabja lehet, amit nem csak megnézek és gyorsan törlök az agyamból.

Mindenki a vonatra!

Egy könnyed kis spanyol komédia – ismerős panelekből, de szépen összerakva.

Kb. ezt tükrözik a kritikák is. Vannak jók, amelyek viccesnek találták a filmet, mások meg szinte értékelhetetlennek találták. Megjegyzem, nekem most volt hangulatom hozzá, és olyasmiken is tudtam vigyorogni, ami más esetben igencsak irritált volna.

Két oldalról közelítjük az eseményeket: a film felében szerencsétlen apát és nagyapát követjük, akik egy lemaradtmindenki_a_vonatra.jpg gyerekkel hármasban igyekeznek utolérni a vonatot és a rajta levő kicsiket. Ők aztán belekeverednek mindenféle helyzetbe, mert a pénz persze a vonaton van a gyerekekkel, és sikerül mindig rossz időben tenni egy-egy megjegyzést. Pl. a hippiknek nagyon nem volt jó ötlet arról beszélni, hogy mennyire finom a sonka. Máris az úton találták magukat, és annyi lett a fuvarnak. De lopnak kocsit, benzint, részeget, keverednek konfliktusba rendőrökkel és másokkal is.

A vonaton eközben a gyerekek élvezik a nagy szabadságot. Pénzük van, felügyelet nincs. Csak éppen az egyik kalauz utálja a gyerekeket, megsejti mi zajlik és le akarja őket buktatni. Estére indulhat is az állóháború közöttük.

Kergetőzések, félreértések és egy-egy olyan poén, amiről nem is tudom eldönteni, hogy vicces vagy fárasztó. Konkrétan nyomorult részeg, akit az autójával együtt magukkal visznek. Ő olyan szinten el van tévedve, hogy folyamatosan meglepi az embert, mit hisz és mi van igazából.

Egyik poén jobban ül, más kevésbé. Azt feleslegesnek éreztem, hogy a kislányok ki is sminkelik a kalauzt, miután gyógyszerekkel kiütötték. De ahogy a vonaton lefutották és elejtették, az parádés. Gyakran azt kapjuk, amit a történet dinamikájából adódóan vár az ember, de vannak meglepetések is. Az pl. eszembe nem jutott volna, hogy úgy rázzák le a rendőröket, ahogy.

Mindenki tanul valamit, és szépen kisimulnak a konfliktusok a végére. Barátságok köttetnek, és az is megfejtésre kerül, hogy miért kell matematikát tanulni az iskolában.

Vidám hajsza az egész, ami változatos kalandokat variál végig. Ugyan vannak hasonló elemek benne – fizetés nélkül nem egyszer lépnek le a felnőttek, de annyi a helyszín és a sokszínű ember, akivel összetalálkoznak, hogy az tudja ezt feledtetni.

A gyerekek aranyosak, és jó közöttük a dinamika. Megvannak a hangadók, az engedelmesek, és el lehet hinni, hogy ők így összeállnak és kezelik a helyzetet. A szülői oldal szerencsétlenebb hatást kelt – nem véletlen, hogy a túlkorosnak kinéző fiúval mennek ők, míg a cuki kicsik a vonaton vannak.

Szerethető, családdal is nézhető darab. Nem eredeti ötletekkel van tele, de attól még működött.

süti beállítások módosítása
Mobil