Sportversenyes, szerelmes, múltat jóvá tevős, versenyes.
Donald Foley szenvedélyesen szerette választott sportját, ami a curling. Edző volt, és egyszer volt egy csapata, ami elnyerhette volna a neves díjat, az Arany seprűt. Ám a csapatkapitány, Chris hirtelen elment, nem csak a csapatot, de Foley lányát is magára hagyva az oltárnál. A végrendeletében, az utolsó kívánságában arra kéri 
egykori tanítványait, nyerjék meg neki az Arany seprűt! A hamvait is egy korongba öntette, amivel játszhatnak. A férfiak, akiknek mind megvan a maga baja, összeállnak. Egyikük papucsférj; a másik szélcsap, aki az aktuális szeretője nevét se bírja megjegyezni; a harmadik az első gyermekét szeretné összehozni. Chris pedig szenved, de most kap még egy esélyt. A csapattól is, a szerelemtől is – ha nem is pont azzal a testvérrel, akivel egykor járt.
Nem is kicsit nosztalgia ez a film. Egyrészt, nem mai csirke. Már 17 éves, és bizony van benne olyan színész is, aki az eltelt időszakban távozott az élők sorából. A még életben levők is megöregedtek. Arról nem is beszélve, hogy a zsáner is jelentős változásokon esett át.
A film egy romantikus sportkomédia, ami három zsánert kever. Minden szereplőnek van egy szerelmi története. Mindannyian curling játékosok, vagy drukkerek. Mindenkivel történnek komikus vagy éppen tragikomikus események. De hiába merít ebből is, abból is, karaktere nem lesz a filmnek. Egyik típusba se illik annyira, hogy abban erős tudjon lenni.
A szerelmi történetek nagyon egyszerűsítettek, és gagyik is. Képesek arra felhúzni az egyik szereplő magánéletét, hogy mivel a feleségével gyereket akarnak, folyton szexelnek. Még edzés előtt is, szinte a csapattársak előtt nyilvánosan. De még rosszabb a kiemelt szereplő, Chris sorsa. Aki hirtelen rádöbben, hogy nem az egykori menyasszonya, hanem annak elvált, jóindulatú testvére az igazi? Rosszul voltam, ahogy egyszer csak ránéz a lányra és vált. Egyik este még az egyikkel fekszik össze, másnap halálosan szerelmes a másikba?
Sport, elvileg megvannak a zsáner darabkái. Van edzés, van verseny, és ennyi. Az amerikai football szabályait se ismerem, és a baseball se az a játék, amit nálunk nagyon játszanának. De ezekről készült filmeken tudok izgulni, értem a játékot is. A curling se népszerű itthon, de most a film se nyújtott hozzá pluszt. A szabályok se lettek tiszták, izgulni se tudtam. Annyi jutott róla eszembe, hogy hasonlít a golyózásra. Azt érti valaki, mire jó a seprűzés?
Komédia, csak éppen egyszerűek és unalmasak a poénok is. Nem találják el, mivel lehetne nevettetni. A curling szerencsétlenkedések egy részét fel sem fogtam, mert a játékot sem értem igazán. A szerelmi életük poénjai a mai szinthez képest visszafogottak, de ezen túl is unalmasak.
Talán nem is lep meg senkit, hogy sztárszínész sem bukkan fel benne. Leslie Nielsen még a legismertebb, de rá sem innen fogunk emlékezni. Érezni rajta, hogy vígan elszerepelt ebben a filmben, aztán forgatás után el is felejtette.
Ki hibáztatná érte? A karakterek éppen olyan egyszerűek benne, mint a cselekmény és a konfliktusok. Kiszámíthatóak, egyszínűek, néha még szánalmasak is. Elmondani nem tudom, Amy mennyire az agyamra ment benne. (Szerencsétlen naiva.)
Nevetni akartam, nem tudtam. Csalódott vagyok!
Négy pasi meg egy seprű - 5/2 sok zsánerből merít, de egyikbe sem tartozik igazán. Kellemes limonádé, de unalmas.
