Beteg világos, megőrülős, drámai.
Arthur Fleck élete megszokott mederben zajlik. Lenézett hirdetési bohócként járja az utcákat, rendszeresen kinevetik és megverik. Pszichés beteg, a gyógyszereiért egy segélyklinikára jár el heti több alkalommal. Esténként az anyjához jár haza, aki már szinte megszállottan várja, hogy Thomas Wayne megmentse a fiát és őt. 
Mindeközben Arthur a komikusi sikerről és a szomszéd nőről ábrándozik. Eljön azonban a pont, amikor minden összeomlani látszik körötte. Nyilvánosan megalázzák, kirúgják, és a biztos családi háttérről is kiderül, hogy nem több mocskos hazugságnál. Amikor a metrón pár gazdag ficsúr beleköt, elszakad a cérna és Arthur szabadjára engedi a dühét. Ezzel rálép az útra, mellyel arcot ad az elnyomottak haragjának és őrületének, Arthur Jokerré kezd válni. Miért élne tragédiában, ha csinálhat belőle komédiát is?
E film előtt fel sem merült volna bennem, hogy Todd Phillips képes komoly és jó filmet készíteni. Mindig a Másnaposok jut róla eszembe, amiről valljuk be, se a társadalomkritika, se a releváns problémák, de még a józan ész sem ugrik be.
Igaz, a Joker is az őrülettel foglalkozik, de nem azzal, amivel a Másnaposok. Ezt a filmet egyszerre tudtam élvezni, és mélyen belém is vágott. Nem volt jó látni. Mert hiába a képzeletbeli Gotham a helyszín, úgy éreztem, bármelyik modern nagyvárosba is játszódhatna napjainkban. Ahol a kevés kiváltságos éli arany életét, míg a tömegek haragja és nyomora egyre nő. Annyira mai és élő ez a téma, hogy az borzongató.
Most kedvem lenne Joker mellett írni védőbeszédet, akit itt egyszerre láttam áldozatnak és a kora gyermekének. Arthur számára egyszerűen nem jutott egy jó lap sem az életben. Nem elég, hogy mentális beteg, szegény, még a családi háttere is olyan, amilyen. A társadalom kitaszítottja. Egyszer meg is fogalmazza: ha ő heverne vérezve az utcán, egyszerűen átlépnének a haldokló testén. Nincs esélye, Joker felé löki minden az életében.
A film elején van egy mondat, amit poszterre is rányomnék. Arról, hogy a világ megőrült. Ha a világ őrült, akkor nem az a normális, aki őrült? Reménytelenség, nyomor – Arthur egész lénye kiált a segítségért, de csak egyre lejjebb nyomják. Joker az egyetlen menekülés a számára. Akire figyelnek, aki visszaüt. Aki a rossz szabályokon átlép és elhozza az anarchiát. Mert ezt a világot robbantani kell, annyira beteg.
Morálisan megvetendő, amiket tesz? Törvényt szeg? Igen. De van más választása? Nem láttam ilyet. Azért volt zseniális és rettenetes ez a film egyszerre, mert én is azt éreztem, Jokernek meg kell születnie és szörnyűnek kell lennie, mint a világnak, ami életre hívta. Batman a kedvenc DC hősöm, de ennek a filmnek a végére képes lettem azt mondani, hogy Gotham nem a Sötét Lovagra, hanem a Bohócra várt. Ő kell nekik.
A film hangulatának megfelelő a látványvilága. Csak az előzetes után nagyon tartottam a maszkoktól, de a filmen maximálisan működik. Még Joker elsőre furcsának talált arcfestése is. Az a véres mosoly a végére…
Joaquin Phoenix nagyot játszik – azért durva lesz, ha Ledger után újabb Oscar Joker születik.
Velencéből már elhozta a fődíjat, érdeklődve várom, mire jut vele az Akadémia 2020-ban.
Joker - 5/5 ez már túlmutat képregény-filmen. Tömény társadalomkritika: borzalmas és gyönyörű.
