5: Fekete dicsőség - igaz történet alapján. A sportág: kosárlabda. Adott az edző, aki a sok középiskolai testnevelés tanári év után végre megkapja a lehetőséget, hogy egyetemi csapatot vezessen. Családjával együtt elköltözik, és nagyon hamar azzal szembesül, hogy a semmiből kellene építkeznie. Semmit nem tud ajánlani a leendő játékosoknak. Így gondol egy merészet, és tehetséges fekete fiatalokat toboroz. Akkor ez nem divat, mindenkivel meg is gyűlik érte a baja. De kiáll a fiúk mellett, akik lassan csapattá kovácsolódnak, és nyerni kezdik a meccseket. Harcuk nem csak a pályán, de a rasszizmussal mindenhol máshol is folyt. 

4: Aranytartalék - a sport: baseball. Connor mindene a sport, de sajnos nem egészséges módon. Fogad, veszít, mindig bajban van. Az egyetlen kiútnak az tűnik, ha elvállalja Chicago legrosszabb környékén a gyerekliga leggyengébb csapatának az edzését. Mivel a srácoknak van egy csinos tanárnőjük is, Connor kötélnek áll, és próbál valamit kihozni a helyzetből. Tragédiákon túl, összetartva a csapat eredményeket kezd el hozni, és hősünk is össze tudja kapni magát. Nem Disney családi, de lehetne. Keanu Reeves volt a húzónév, de ma már kiszúrhatjuk az egyik kissrácot is, aki most felnőttként egyre jobban jegyzett név: Michael B. Jordan.

3: Sose hátrálj meg - sportfilm, de mellette erőteljesen az ifjúsági zsánerben is benne van. A sport: MMA (harcművészet). A kamasz Jake új iskolába kerül, ahol természetesen azonnal rászáll a nagymenő Ryan. Provokálja,  még a barátnőjét is eszközként használja a fiú ellen. Szerencsére barátra is akad, aki bemutatja a fiút a harcművész edzőjének. Jake tehetséges, igyekszik kerülni a balhét, és rendeződni látszik az élete. De Ryan nem hagyja annyiban, belekényszeríti egy illegális versenybe a fiút. Nem várt siker volt, lett is két folytatása, de egy sem ért az első nyomában. Korrektül nézett ki, tele volt ígéretes színészekkel (Amber Heard, Cam Gigandet, Djimon Hounsou, Leslie Hope, Evan Peters) és szórakoztató is lett a végeredmény.

2: Csoda a jégen - a sport: hoki. Megtörtént eset alapján. A szovjet csapat verhetetlen, legyen szó VB-ről vagy olimpiáról, senki nem tudja megszorítani sem őket. Az amerikaiak viszont egyre nagyobb bukásokkal számolhatnak, a liga kész váltani. Új edző kerül a csapat élére, Kurt Russell remek alakításában. Ő új módszerekkel keresi a játékosait, és edzi őket. Csapatot épít, és még valamit a fiúk fejébe ver: itt ők nem egyének, nem számítanak az egyéni villanások. Nem a hátukon levő név, hanem a mellükön levő számít. Az Államokat képviselik. Kezdik is hozni az eredményeket, az olimpián nagyon hamar ők lesznek Hamupipőke. Már a liga is reménykedik, csoda történhet itt. A döntőért pedig a szovjetekkel kiállni, akik a világ legjobbjai. Papíron esélyük sincs, de ők ezt nem hajlandóak elhinni.

1: Eddie a sas - a sport: síugrás. Szintén megtörtént eset alapján. A kis Eddie egy dologban volt mindig biztos: belőle egyszer olimpikon lesz. Az nem számított, mennyire volt beteges és béna a mozgása. Már felnőtt, amikor szembe kell vele néznie a ténnyel, nyári olimpián esélye sincs. Sebaj, megtanul síelni! Még egy edzője is lesz, Peary személyében, aki bajnok is lehetett volna, ha nem rontja el a zűrjeivel a karrierjét. Eddie küzd, teljesíti a kvótákat, és az álma valósággá válik. Kijut az olimpiára. Innentől kezdve már azért megy a harc, hogy ne pusztuljon bele a szereplésbe. Jó komédiának, működik drámának is. Amennyire egy ilyen film lehet, még látványos is. Képviseli az elvet, hogy nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos. Tetszett, ahogy edző és tanítványa kiegészíti benne egymást: az edzőnek volt tehetsége, a fiúnak szíve és hite a sporthoz. Vicces, megható, nagyon szerethető film. A főszerepben pedig Taron Egerton és Hugh Jackman.

Tengeralattjárós, elnök mentős, akciós.

Valami történt a tengeren, az orosz vizekhez közel. Egy amerikai tengeralattjárónak nyoma veszett, és a flotta sürgősen, de lehetőleg titokban ki akarja deríteni, mi történt. Mivel az orosz elnök is azon a környéken tartózkodik, egyszerre küldenek ki két egységet. A Joe Glass vezette USS Arkansas a tenger mélyét kutatja, míg egy SEAL csapat az elnöki megbeszélést kémleli ki. Mindketten meglepő adatokra bukkannak: egy orosz tengeralattjárón szabotázs történt, mintha az amerikaiak süllyesztették volna el. A kevés túlélőt Glass menti ki, köztük Andropov kapitányt is. A SEAL pedig végignézi, ahogy a védelmi miniszter puccsot hajt végre az elnök ellen. A két csapat új küldetésre indul: kiszabadítani az elnököt, és megakadályozni, hogy a szabotőrök kirobbantsák a 3. világháborút.

Nem esett le azonnal, de ezt a sztorit már olvastam is. Lopakodó halál lett a regény magyar címe, és a Könyvmolyképző adta ki pár éve. Vallomás: olyan rég olvastam, hogy már nem is nagyon maradtak róla emlékeim. Lehet, hogy újra kellene olvasnom…

De a filmet most láttam, és esti edzés mellett kiválóan meg is felelt nekem. Egy laza akciófilm, amit kicsit sem kell komolyan venni. Lefutja a kötelező köröket, és annyi. Se a zsánernek nem ad semmi újat, se a nézőnek. Csak egy megnézed, majd elfelejted film.

Kezdve azzal, hogy a történet nagyon mese habbal. Ahogy a puccsot kivitelezik, ahogy a háborút ki akarják robbantani. De a kevés hős, akik megmentik a helyzetet, ők is inkább Bruce Willis aranykorába illenek, mint napjainkba. Attól félek, ma már sokkal realisztikusabb, amit a Homeland mutatott, nem ez. Az egész filmben éreztem, mintha csúszott volna 20-30 évet. A 80-90-es évek termésébe sokkal jobban illeszkedne.

Ennek ellenére a kötelező akció elemeket szépen felsorakoztatja. Sorra hozza a nehéz helyzeteket, és a változatosnak tűnő akciókat. Felváltja látjuk, ahogy a SEAL csapat áll helyt, majd a tengeralattjáró legénységének hősiességét. Mondanom se kell, hogy a 4-5 fős SEAL lazán felülkeveredik a fél orosz hadseregen, ha mégis bajba kerülnek, egy hősi önfeláldozással a többiek megmenekülnek. Azt már nem is minősítem, amikor a fél orosz sereg lő egyetlen amerikai mesterlövészre, akit még csak megsebesíteni se tudnak, míg az egyetlen amerikai a nagy részüket kilövi, a maradék meg felrobban a lövész által kilőtt járművekkel együtt.

De hiába szólom le ezeket, amíg néztem, abszolút nem zavart. Mert az egész filmet se lehet komolyan venni, ez csak egy esti, szórakoztató akció, amiben nem kell semmi komolyabbat keresni. Ha valaki egy komolyabb tengeralattjárós, vagy tengeri taktikás műsort akar, a Das Boot vagy a The last ship jobb választás a számára.

Igaz, az akciójelenetek néha jobban zavartak. Korrektnek tűnik, de valahogy fura is. Gyakran éreztem műnek az akciókat, mintha a CGI nem lenne a helyzet magaslatán. Pl. amikor megérkezik az orosz romboló, és körbejárja a kamera. Az nagyon műnek hatott.

A casting nem rossz, de nincsenek olyan karakterek, hogy bárkinek erőlködnie kellett volna. Gerard Butler, Gary Oldman, Michael Nyqvist és Toby Stephens a legismertebbek benne.

Ha nem várunk tőle sokat, akkor egyszer simán nézős, még szórakoztató is.

A Hunter Killer küldetés - 5/3 korrekt akciófilm, de az átlagból nem emelkedik ki. A látvány, sztori is csak elmegy.

https://www.youtube.com/watch?v=4Wb5zUnLMZo

Mozi:

- A világ gyengéd közönye: dráma, már a látott képek is belőle lehangolóak.

- Bazi nagy francia lagzik 2. francia komédia, melyben a főszereplő páros azzal szembesül, hogy külföldi/színes vejeik családostól elköltöznének.

- Colette: egy írónő sztorija, akit a férje kihasznált, de ő fellázad és saját jogon és néven lesz ismert.

- Életem értelmei: francia dramedy egy apáról, aki egyedül marad a gyerekekkel.

- Elrabolt világ - link

- Mi - horror, de egyelőre még nem raktam össze a sztorit.

DVD:

- Legendás állatok 2.

- Ami nem öl meg

- A teljes Rocky sorozat

Szerelmes, menekülős, bérgyilkosos.

William nem érti, mi értelme az életének, igyekszik is véget vetni neki. Csak éppen nincs szerencséje, bármit is próbáljon meg. Amikor árammal csapatná agyon magát, áramszünetet tud csak okozni. Amikor felakasztaná magát, kiszakad a csillár. Amikor a folyóba ugrana egy hídról, egy hajóra pottyan és csak a csuklóját veri be egy kissé. Így más megoldást választ: felbérel egy bérgyilkost. Leslie már nem mai csirke, de még mindig nagyon lelkes. Hogy meglegyen a havi gyilok kvótája, már csak egy halál kellene neki. Így William megbízása éppen a legjobbkor jön. Csak éppen egy kiadó felfigyel William könyvére, kiadnák és egy szerkesztő is jár a munkához. Ellie nem csak helyes, de nagyon egy húron pendül a fiatalemberrel, akinek így már lenne miért élnie: a könyve és a lány miatt. De egy szerződést visszavonatni egy gyilkolásra kész bérgyilkossal nem éppen egyszerű mutatvány.

Rémlik, hogy már láttam ilyen filmet. Abban is az volt, hogy a magát megöletni akaró főhős kap egy okot az életre, és már futnia kell, mielőtt a bérgyilkos beéri. De bárhogy is töröm a fejem, nem ugrik be, mi volt annak a filmnek a címe.

Annyira nem is baj, mert itt van ez a film, ami tökéletesen megfelel a fekete komédia igényem kielégítésére. Én már azon jókat vigyorogtam, amikor megmutatják, William eddig milyen balszerencsés volt saját halálának kivitelezésében. Simán járt volna neki a Darwin-díj, ha egynémely ötlete befut. De nem, jött helyette a bérgyilkos, aki szintén küszködik a maga bajával. Az a nő, akit kétszer is agyon kell lőnie, mert elsőre csak megsebesítette… kész. A film legvégét leszámítva jól szórakoztam a filmen.

A vége. Azt értem, miért került ez így és oda, de utálom a befejezetlenségét. Csak egy olyan jelenet kellett volna még, amiben megmutatják, mi van 1 hét múlva. Így, hogy nem tudom, mi történt a szereplőkkel, nem vagyok elégedett. Frusztrál. Talán ez passzol jobban egy fekete komédiába, de akkor se tetszett!

Pedig különben ki volt ez találva. Nagyon hamar szimpatikus lett a bérgyilkos történetszála és a srácé is. Leslie kalandjairól még a John Wick is beugrott, mintha annak nézném egy kicsavart verzióját. Itt is van bérgyilkosok szövetsége, csak természetesen itt poénra vették, ami ott véresen komoly. Bár, simán el tudnék képzelni az itteni szervezet munkáiról is egy sorozatot – ha minden igaz, a John Wick kap majd egy ilyen tévés kivezető szálat.

William története inkább klisé, de mosolyogtatóan az. Nagyon eltalálták a két egymásba szerető, halálhoz vonzódó karakter szerelmét, akik meg tudnak egymásba kapaszkodni. William kissé szerencsétlen, de lehet, hogy pont ettől éreztem aranyosnak a figuráját? Abban egyszerre volt valami bájos, ugyanakkor poénos is, ahogy kisfiúsan megkéri a bérgyilkost, hogy adjon halasztást a gyilkosságra, mert munkaebédre kellene mennie…

A karakterek talán egyszerűek, de a komédiába tökéletesen illenek így. A főszereplőknek van egy alapkonfliktusa: William az életcél hiányával, Leslie a nyugdíjazástól való félelmével küzd. Amint ez megoldódik, rendben lesznek. A színészeket is eltalálták hozzájuk. Aneurin Barnard éppen ez a művész fazon itt, mint amit Timothée Chalamet is játszani szokott.

A humorom nagyon eltalálták, röviden: a végét leszámítva kifejezetten szerettem.

Bérgyilkost fogadtam - 5/4 fekete komédia a javából, ami mellette még aranyos is. Csak a vége ne lenne pont ez…

https://www.youtube.com/watch?v=iwGCdFJZjv8

Sorozatgyilkosos, múltat kutatós, újságírós.

Pat igyekszik beilleszkedni szülővárosában, de nincs könnyű dolga. Félvér lány, akinek annyira világos a bőre, zöld a szeme, hogy rendszeresen megállítják a társaságot, ha velük van. Mit keresne egy fehér lány feketékkel? Az anyja is furcsán viselkedik, és Pat egy titkot sejt a háttérben. Amikor kicsit kutakodik, rábukkan az anyakönyvének kivonatára. Ebből kiderül, hogy ő igazából Fauna Hodel, az anyja nem az anyja. Az igazi rokonai Los Angelesben élnek. Felveszi a kapcsolatot a nagyapjával, aki meg is hívja magához a lányt. Fauna elutazik, de a rokonai furcsák, fenyegetőek. A válaszokat egy újságíró szolgáltatja: neki meggyőződése, hogy évekkel korábban dr. Hodel volt a Fekete Dália gyilkosa, és még mindig aktív gyilkos. A lánnyal együtt erednek a rejtély nyomába.

Hallottátok már a mondást, hogy Amerika a sorozatgyilkosok hazája? Ha szeretitek a krimiket, előbb-utóbb már biztos belefutottatok. Az vitathatatlan tény, hogy az embereket érdeklik az ilyen esetek. Ha nem is mindenkit, de sokakat. Nem véletlen, hogy annyi sorozat, regény, de ismeretterjesztő kötetek is foglalkoznak velük.

Az Államokban megvannak a hírhedt esetek is, amelyeknél elég egyetlen hívószó, hogy felidéződjön egy történet. Az Unabomber. Sam fia. Ilyen a Fekete Dália is, ami a rendkívül színes és sokféle feldolgozásnak hála nálunk is ismert történet. Volt a film Josh Hartnett főszereplésével, beletették az AHS-ba, közben emlegetik a Gyilkos elmékben. Most pedig egy egész sorozatot építettek köré.

Ami a csavar, hogy nem a gyilkosság idején járunk. Évekkel később, amikor két esetben levő, de mégis kívülálló akarja megtudni az igazat. A sorozat ráadásul irodalmi gyökerekkel rendelkezik, hiszen az igazi Fauna Hodel emlékiratain alapul. Különben, ezt egy ponton a sorozatban is láthatjuk. Minden rész végén ott van az eredeti: egy bevágás, egy fotó. Jót is tesz a műsor hitelességének, de különben is érezni, hogy van egy alap, amit követnek. A fent emlegetett feldolgozásoknál valóságosabb, nem is olyan történetszerű.

Mert ez a sorozat nem egy izgalmas krimi. Néha hiányoltam is belőle a pörgést, az igazi nyomozást, valami életet. Szép lassan haladnak az események, az elején elképzelni sem tudtam, ilyen távolról hogyan érünk el a Dália ügyig.

Amiben viszont erősebb: a korhangulat és a külsőségek. Végig megvan benne a retró feeling, és nem csak a zenék vagy a szereplők kinézete miatt. (Bár tény, hogy a ruhák sokat segítettek abban, hogy pár évtizedet visszapörgessék a naptárat.) Fullasztó, nyomasztó az egésznek a hangulata, a True detective is felötlött bennem. Mindkettőben rámennek arra, hogy hatást, érzéseket váltsanak ki, és ezek nem jó érzések. Ok, egy Fekete Dália gyilkosság kapcsán ne is érezzük jól magunkat.

Igyekeznek a fő karaktereket mélyíteni, és igazi drámákat adni nekik. Jay kapcsán ezeket jobban át is tudtam érezni, ha a sorozat végére irritáltak is a férfit kísértő ázsiaiak árnyai. Fauna kapcsán inkább azon voltam készen, hogy a faji előítéletek korában egy gazdag, fehér nő jó ötletnek tartotta a lányát félvérként neveltetni.

Jó a casting, van hangulata, de kell hozzá türelem és monotóniatűrés.

I am the night - 5/3,5 hangulatos, noir, jók a valós elemekre utalásai, de maga a krimi elég sovány.

https://www.youtube.com/watch?v=KcknCCOlH-E

- Hannah Grace holtteste

Megan érzi, hogy valami nem stimmel a holttesttel, amit behoztak a kórházba. Az adatai alapján Hannah Grace a neve, de a volt pasija jelszavával bejut a rendőrségi szerverre, és sok minden nem stimmel. Hannah szeme barna volt, ezé a lányé kék. Hannah 3 hónapja halott, ez a test meg frissnek tűnik. Még Andrew-t (az ex, aki még mindig rendőr) is megkéri, hogy nézzen utána az esetnek.

Közben egy férfi betör hozzájuk, és Hannah testét akarja. Még időben elkapják, el akarta égetni a holttestet. Azt mondogatta, meg kell tisztítania.

Megan egyre paranoiásabb, érzi, mintha valaki követné. El is kéri a biztonsági felvételeket, hogy visszanézhesse, járkál-e valaki a folyosókon. Kiszúr egy árnyékot, ami mintha egy fiatal lányé lenne és mozogna. Mentora, Lisa segítségét kéri, aki csak egy árnyékot lát. Ő arra gyanakszik, Megan megint gyógyszereket szed, visszaesik és hallucinál.

Közben kezdenek eltűnni az emberek. Aki Hannah holttestének közelébe kerül, annak annyi. Elintézi az egyik biztonsági őrt, akit beránt magához a hullák tárolására szolgáló fiókba. A tetőn Lisa is áldozatul esik. Elkapja az egyik hullaszállítót is.

Közben Megan megtudja, hogy Hannah egy ördögűzésen vesztette életét 3 hónapja. A visszatérő betörőről kiderül, hogy Hannah apja. Ő mondja el, a démont nem tudták kiűzni a lányából. Neki kellett végeznie vele, hogy több embernek ne árthasson. De a démon benne maradt, és most gyilkol. Minden élettel erősebb, és gyógyítja a testet. Ezért kell tűzben vesznie.

A férfi feláldozza magát, Andrew hív segítséget, míg a kiütött démont Megan a krematóriumban elégeti. Később látjuk, ahogy elkezdi újra felépíteni az életét, és már nem esik vissza a függőségbe.

- Velvet Buzzsaw

A képek életre kelnek, ha valaki egyedül van a közelükben. Sorra mindenkit meg is ölnek. Gretchen keze a gömbbe ragad, ami ki is tépi azt. A nő elvérzik a kiállítóteremben. Morf dulakodik az életre kelt szoborral, súlyosan megsérül a nyakán, kivérzik. Josephina testére átúsznak a graffiti minták, végeznek vele. Rhodora tetoválása fellángol, és széjjelégeti a nőt.

El kellene pusztítani minden festményt, de ellopták őket a furgonról, melybe szállították őket.

A végére, mikor mindenki halott, látjuk, ahogy egy csöves kiteszi a kerítésre az ellopott képeket árusítás céljából. Vagyis az átok nem ért véget, a vérrel is festett képek újra le fognak csapni.

Barátnős, szerelmes, életet élvezős.

Diane, Vivian, Sharon és Carol vagy 40 éve legjobb barátnők. Mindegyikük elérte, amit az élettől várt: van köztük sikeres bíró, hotel tulajdonos, elégedett családanya is. Együtt alapítottak egy olvasó kört, ahol minden hónapban kibeszélnek egy regényt. A férfiakat még mindig két kézzel faló Vivian az ő hónapjában a Szürke 50 árnyalatát hozza, mint havi olvasnivalót. Bár barátnői eleinte nem szívesen veszik kézbe a botránykötetet, olvasni kezdik, és mindenki ráébred, mi az, amire még szüksége van az életben. Diane megismerkedik egy vonzó pilótával, és hirtelen rájön, lehet még nő is, nem csak nagymama és anya. Carol a házasságát akarja felforrósítani, míg Sharon a válása óta először randizni kezd. Vivian pedig újra összefut a nagy szerelmével, akivel többet is tervezhetne, mint egy forró kalandot.

A siker egyik fokmérője, hogy valamiből hivatkozási alap lesz. Bár irodalmi értéke egy nagy nullánál is kevesebb, tény, hogy Christian és Ana története korunk egyik nagy sikere. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy ilyen filmek is elkészülhettek miatta. Amiben tulajdonképpen az alaphelyzet az, hogy négy nő olvasni kezdi a könyvet. (Azért megjegyzem előre is, hogy a Perfume, amiről majd jövő héten mesélek, még ennél is jobban idéz meg egy sikerregényt.)

De szerencsére nagyon hamar más vizekre evez a történet. Nem a regényről beszélgetnek, nem az miatt történnek dolgok velük, csak egyfajta serkentőnként hat, amire elkezdik átértékelni a dolgaik és mernek dolgokon változtatni. Egy visszafogott komédia kezd kibontakozni, ami egyszerre lesz egy barátnős sztori, meg szerelmi történet is.

Igaz, bőven akad benne klisés helyzet is. A legjobban talán a férfifalóé, aki most rádöbben, hogy legyen bármilyen szórakoztató is bárkit megkapni, és viszonyokba bonyolódni kötöttségek nélkül, mégis, az a bizonyos szerelem hiányzik. (Mondanom se kell, hogy a nagy Ő pont ilyenkor toppan be, csak a nőnek el kell fogadnia, nem elüldöznie.)

A humora egészen izgalmas a filmnek. Van olyan, hogy visszafogott szexkomédia? Mert itt bizony lesz olyan, hogy a kiéhezett asszony Viagrát csempész a férje italába, aztán jön a kényes helyzet, amikor a rendőr megállítja őket hazafelé, és előállítja a férfit. Aki nem csak a lábán áll, ha értitek… Amiért pedig izgalmas, hogy abszolút szexen és kapcsolatokon komédiáznak, de úgy, hogy mégse alpári a végeredmény. Abszolút vállalható a film, minden poénjával együtt.

Még azt is összehozták, hogy derűsen csengjen a végkövetkeztetés. Lehet, hogy megöregedtek, de még nem halottak. Élvezhetik az idősek is az életet, fedezhetnek fel új dolgokat, és bizony szerelmesek és vággyal teltek is lehetnek még.

A karakterek abszolút szerethetőek, és nagyon erős a casting is. Talán a mai fiataloknak már nem olyan ismerősek a színészek, de a főszereplő négyes sokat tett hozzá a filmtörténethez. 4-ből 3 Oscar-díjas. Diane Keaton, Jane Fonda és Mary Steenburgen. Olyan színészek végszavaznak nekik, mint Andy Garcia vagy Don Johnson. Érezni az egészen, mennyire élvezték ők maguk is a filmet. Jól is áll nekik a karakterük, rájuk szabottak.

Talán nem lepek meg vele senkit, hogy ez a film nekem milliószor jobban bejött, mint az a bizonyos 50 árnyalat a folytatásaival együtt.

Könyvklub - 5/4 hangulatos, szerethető film, aminek az üzenete klisés, de a Szürke 50 poénokat bírtam.

https://www.youtube.com/watch?v=cy7Oc5oz0H8

Képességes, terroristás, családos, küzdős.

A mutánsok két csapatra szakadtak: John vezetésével páran maradtak a hálózatba, akik a mutánsokkal jobban bánó országokba igyekeznek menekíteni az ittenieket. Ám Lorna és Andy egy új csoport bűvkörébe kerülnek. Akik azt mondják, nem elég, hogy folyton menekülnek. Saját mutáns államot akarnak létrehozni, ha ehhez harcolniuk is kell. Így a John mellett maradóknak állandó feladata lesz az is, hogy visszaszerezzék a családtagjaikat Reeva bűvköréből. Andy legalább minimálisan kapcsolódik a családjához: a nővérével olyan kapocs van köztük, hogy így is hatnak egymással, és vannak közös álmaik. Marcos viszont egyre kétségbeesettebb, ahogy a szerelmével együtt a gyerekét is elveszítette. De ahogy Reeva tervei egyre jobban testet öltenek, Lorna felméri mibe csöppent, és kap mindenki egy esélyt, hogy a jó oldalra álljon.

Megváltozott a sorozat a 2. évadával, ami szerintem jól állt neki. Már nem a Strucker család menekülése, és általuk a mutáns hálózat megismerése a téma. Nem is a kormány az ellenfél. Most mutáns csoportok feszülnek egymásnak, és sokkal dinamikusabb ettől az egész sorozat. Az emberek, mondhatni, nagyon perifériára szorultak.

A sorozat továbbra is kiemelten foglalkozik a Strucker családdal, akiknek most fel kell fedezni azt is, mit örököltek gonosztevő őseiktől. Ebben a témában van is hiányérzetem, mert behozták azt a zenedobozt, aztán nem kezdtek a családi titokkal semmit. Mire való az a doboz? Helyette előjött Reed képessége is, és Andy pusztító énjét is meg kellett szelídíteniük. Így szülők – gyerek, de testvérek közti konfliktus is került terítékre. Szinte sajnálom is, hogy nem volt egy Lauren – Andy párbaj, vajon melyik az erősebb?

Kiemelt helyen van Lorna és Marcos is, akik szeretik egymást, de a nézeteik miatt eleinte nagyon más oldalon találják maguk. Ők hozták a sorozat limonádé vonalát – azért nagyon durva volt, ahogy nyomorult Marcos hol láthatta, hol meg teljesen elvették tőle a gyerekét.

A harmadik helyre jön Blink és John. Akik a legkevésbé érdekeltek, nem véletlenül tettem őket ide. Úgy éreztem, velük nem is tudnak mit kezdeni. Talán nem is véletlen, hogy ilyen-olyan módon ki is vonták őket az események sodrából.

Sokkal izgalmasabbak az új szereplők. Elsősorban Reeva, akinek a képességét most sem értem egészen. Blokkol másokat, de miért üvölt, mint egy denevér? Volt, akit azzal a sikollyal ki is végzett. Most akkor mit is csinált ő? De Grace Byers érezte a karakterét, nekem simán az évad legemlékezetesebb gonosza volt. Akkor is, ha lehetett volna még bőven építeni a karaktert.

Ez különben igaz mindenkire. Annyian vannak kiemelt helyen is, hogy csak vázlatosan lehet megmutatni, milyen emberek és hogyan fejlődnek.

A CGI és látvány szerintem rendben volt, inkább néha a ruhák és sminkek akasztottak ki. Andy új haja pl. tetszett, de Lorna az apját utánzó fejpántjával nagyon nem jött be. Különben is irritált, ahogy körbeírták, hogy Magneto lánya, de kimondani nem lehet.

A sztori is elszórakoztatott, ha néha voltak is benne hézagok. Nagyobb agyalás nélkül, csak nézve kellemes kis kikapcsolódás. Sokkal inkább befogadóbarát, mint a Legion.

The Gifted - 5/3,5 bele lehetne kötni a cselekménybe, a karakterekbe is, de szórakoztatónak találtam.

https://www.youtube.com/watch?v=YOi3WNrSk3E