(Utolsó tanári tanács a bánatos Anne-nek.)

Az örök boldogság keresése. Teljesen ésszerűtlen elvárás mindig boldognak lenni. Őszintén szólva, ez sem nem lehetséges, sem nem reális. Nem tudod megismerni az örömöt hacsak nem ismered a fájdalmat is. Mindazok, akik a legnagyobb magasságokat elérik közülünk, elmerülhetnek a legnagyobb mélységekbe is. (Anne with an E)

(A család indul a karácsonyi bevásárlásra.)

Nem lesz könnyű. Ez kemény próba. De Quinnék nem adják fel. Ha tartjuk a tervet, két óra alatt megjárjuk azt az istenverte helyet. Öltözzetek! Irány a pláza! És menjetek WC-re indulás előtt, ne feledjétek anya szavait: „A pláza mosdójába jár a méltóság meghalni”. (Merry Happy Whatever)

Egy igazi, önzetlen jótett mindig újabb jótettet szül. (Klaus)

(Elromlott a telefon, de a boltos nincs oda, hogy Phil újat akar.)

• Tudja, az ilyen hipszterek, mint maga, rendszeresen járnak ide. Picsognak, hogy meghalt a mobiljuk és hogy kéne egy új. Olyanok, mint a drogosok. Tényleg, zavaros a tekintetük, vakaróznak, azt mondják: Adjon egy telót. Kinyalom egy új telóért, jó? Én meg mondom, magának nem új mobil kéne, hanem elvonó.
• Én nem vagyok drogos.
• Nem, maga nem az. Rosszabb, mint egy drogos. Mert a drogosok legalább néha napján felállnak a kanapéról, hogy szerezzenek még cuccot. A drogosok járnak a szabadban, és a drogosok bandáznak a hasonszőrű haverjaikkal. Legalább a kardio megvan nekik. Magának nincs. Ott ül a seggén egész álló nap és bámulja ezt a kis fekete kütyüt. Szívja a crack pipát, igazi retardált. Még mindig akarja az új mobilt, mi?
• Kérném.
• Szánalmas. (Jexi)

(Gilbert levele, melyben végre felfedi magát és érzéseit.)

Drága Anne,

mivel az útjaink talán örökre elválnak, úgy érzem, könnyítenem kell a szívemen. Szeretetem és vágyakozásom legkedvesebb célja te vagy. Te, és egyedül te vagy szívem kulcsának őrzője. Kérlek, ne ijedj meg. Nem számítok a jóindulatodra, de jó lelkiismerettel nem tudom nem felfedni magamat. Nem köteleztem el magam és nem is fogom, hacsak nem neked, Anne, én Anne-m E-vel. Mindig így volt, és mindig így lesz... te.

Szeretettel: Gilbert

Utóirat: Köszönöm a tollat.  Sok szerencsét a Queens-en." (Anne with an E)

Ne nézz hátra, hogy ki jön mögötted! Ne is törődj velük! Koncentrálj az előtted levőkre, mint az életben. Ne engedd, hogy a múlt visszahúzzon! Csak a jövő számít. (Nincs akadály)

(Philnek nem megy a telefonos ismerkedés, a mobil hiába erőltette. Már ő is belátja.)

• Miért rángattál bele ebbe Jexi?
• Nem tudtam, hogy ilyen béna vagy a csajokkal. Szégyellem, hogy a te mobilod vagyok. (Jexi)

(Ha összeállsz régi harcostársakkal, nem úszod meg a nosztalgiázást.)

• Hé, Mayfeld!
• Igen?
• Ő itt Mando, a pasas, akiről meséltem. Réges-rég többször dolgoztunk együtt.
• Ő lenne az a tag?
• Igen, mind fiatalok voltunk, próbáltunk nevet szerezni magunknak. Bizony, viszont azzal, hogy egy mandalorival dolgoztunk együtt, azzal szert tettünk némi hírnévre.
• Igazán? És neki mi haszna származott belőle?
• Egyszer megkérdeztem tőle. Emlékszel, mit feleltél, Mando? Lőgyakorlat. (The Mandalorian)

• Billy, üzemanyag kell, party üzemanyag.
• Szívesen segítenék, Kion, de tudod, hogy többé nem engednek be az italboltba, a tulaj nem szolgál ki engem. Próbálkoztam álöltözettel, de úgy is felismert. (Behavazva)

(Motiváló beszéd az értekezleten.)

Valami nagyon egyedivel kell előrukkolnunk. Jobbnak kell lennünk az összes listánál: jobbak, mint a körözöttek listája. A Télapó listája. Schindler listája. (Jexi)

(Egy kis veszekedés, és Donnak már minden gyanús.)

• Ó, szia. Főztem teát. Kérsz belőle?
• Nem mérgezett, ugye? (Merry Happy Whatever)

(Miután a vendéglátók megmutatták a bio kertet, és megsértődtek egy piac említésétől, a vendégeiknek megvan a véleményük.)

• Ezek nem százasok.
• Inkább mínusz háromszázasok. (Családi vakáció – Irány Ibiza)

Mobilos, életmódot változtatós, függős.

Phil átlagos hipszter, akinek már gyerekkorában is a mobilt nyomták a kezébe, ha a szülei mással voltak elfoglalva. Most is a mobil a legfontosabb az életében. Ám minden fenekestül felfordul, amikor kénytelen új készüléket venni. A mobil rendszere, Jexi, azzal a céllal létesült, hogy jobbá tegye Phil életét. Phil olvasatlanul el is fogadja Jexi használati feltételeit, aminek eredményeképpen a mobilja felülbírálhatja a döntéseit. Így eshet meg, hogy a szokásos sült helyett salátát kell ennie, új útvonalon kell munkába mennie, és a szokásos esti Netflix helyett sportolhat a munkatársaival. A mobil még csajozni is elküldi. Mire Phil élete valóban jobb lesz, Jexi féltékeny kezd lenni Cate-re. Ennek eredményeképpen Phil megtapasztalhatja, milyen, ha a mobil tényleg rosszat akar neki.

Komoly gondban voltam, mi legyen a szilveszteri filmem. A Star Wars vége nagyon ellenemre van, akciót és mesét nem akartam, így kiesés alapon maradt a Jexi. Nem sok jót vártam, de gondoltam, szilveszter, komédia, majd elleszek valahogy.

Meg is lepődtem, ahogy elkezdődött a film, megérkezett Jexi és egyre többet nevetgéltem a filmen. Sőt, végig jól szórakoztam. Nem lesz a kedvenc filmem, de biztosan megnézem még.

A történet vicces, és jól kitöltik vele a játékidőt. Mindig van valami, amibe Jexi bele tud avatkozni. Phil élete minden területét megreformálja: étkezés, vezetés, társas kapcsolatok, munka. Nem hagytak benne üresjáratokat, nem voltak unalmas pillanatok.

Nagyon bejött maga Jexi. Egy gonosz zseni – ki tudja, nem-e egy boszorkány szelleme lakik benne, aki egykor a Mardekár kiválósága volt… Már az első beszólásain kész voltam, annyira cinikus, gonosz és aljas húzásai vannak. A hús helyett saláta a legkevesebb, annyira nagyon piszok kis dolgai vannak, és ahogy végig kommentálja Phil dolgait…

A film humora alapvetően arra épül, amit Jexi tesz Phil dolgaival, meg amiket mond neki. Amiért jár a nagy piros pont, hogy szexuális poénok is akadnak benne, de nem mennek le undorítóba vagy vállalhatatlan regiszterbe. Itt még ezeken is tudtam vigyorogni, pedig az ilyen témájú poénok nem szoktak tetszeni.

Kellemesen csalódtam a film szereplőiben is. Adam DeVine a fejemben el lett könyvelve egy inkább idegesítő alaknak, mint jó színésznek. Hiába, a Tökéletes hang karaktere jut róla eszembe, hiába volt közben egy Netflix filmje is Rebel Wilson mellett, amiben övé volt az abszolút jófiú szerep, aki a végén vitte a csajt. Itt viszont jól áll neki Phil, aki alapvetően rendes tag, csak nagyon szürke. Eddig nem is sejtettem, hogy DeVine tud ilyen unalmas is lenni – ahogy írtam, engem inkább idegesíteni szokott.

De rajta kívül akadnak ismerős arcok bőven a filmen, jó szórakozás vadászni, ki miből ismerős. Azért senki sem akkora név, hogy magában eladja a filmet, de így együtt kellemes stáb gyűlt össze a filmhez. Ki kell emelni Rose Byrne teljesítményét is, aki Scarlett Johansson egy korábbi filmjéhez hasonlóan egy MI hangja lett, fizikai megjelenése nincs a filmen. Nagyon ment az orgánuma a filmhez, bírtam.

Még tartalma is van: mennyire a mobil rabjai vagyunk – mekkora a világ köröttünk.

Évzárásra remek volt és biztosan fogom még látni ezt a komédiát. Tetszett.

Jexi – 5/4 meglepően jól szórakoztam, simán a telefon a kedvenc szereplőm. Mardekár diák, tuti!

https://www.youtube.com/watch?v=CUexfAo6kV4

Év vége, így nézzük is meg, melyek a legnézettebb bejegyzések a blogon! (A címek linkké alakítva, ha nosztalgiázni lenne kedvetek! :)

5: Az élet önmagammal - sorozat egy életunt reklámszöveg-íróról, aki egy kis probléma miatt kénytelen a klónjával osztozni az életén és a feleségével.

4: Black Mirror Bandersnatch - virtuális film egy játékkészítőről, akinek mi választhattuk meg a döntéseit, és alakíthattuk így az életét és a filmet.

3: Mindhunter - az FBI profilozóiról készült parádés sorozat 2. évada, melyben Holden nem csak Ted Bundyval interjúzik, de megold egy sorozatgyilkosos ügyet, így nevet szerezve az egységnek.

2: Üveg - a Széttörve és a Sebezhetetlen közös folytatása, melyben arra kerestük a választ, léteznek-e szuperhősök.

1: Narcos - a 3. évadban Escobar már halott, de a drogbiznisz nem. A trónkövetelők itt vannak, és megindulnak a gyilkos játszmák.

Bosszúállós, halálba kergetős, egyetemi.

Laura élete egészen tökéletes: az életvidám, kedves lány népszerű az egyetemen, szoros a kapcsolata az anyjával, álmai szakmáját tanulja, és egyre komolyabb a kapcsolata egy helyes orvostanhallgatóval. Amikor a pszichológia óra különce, a magányos és szótlan Marina ismerősnek jelöli a Face-en, visszaigazolja, és igyekszik kedves lenni a lányhoz. Ám amikor Marina állandóan figyeli, zaklatja, letiltja a lányt. Legközelebb már annak a híre jön, hogy Marina öngyilkos lett. Ezzel együtt megbolondul Laura számítógépe. Olyan videókat és megjegyzéseket posztol, amelyeket addig még nem is látott. A barátai is rejtélyes esetek halálos áldozatai lesznek. Egyre biztosabb benne, hogy Marina áll bosszút a síron túlról. Ahogy a még élő barátokkal egyre többet megtud a fekete tükrök mágiájáról, ahogy egyre nagyobb veszélyben vannak mindannyian, úgy válik egyre őrültebbé mindenki.

Úgy tűnik, a horror filmek közül nekem inkább azok tetszenek, amelyekért a kritikusok nem voltak oda. Nem mindig, de megint egy olyan filmet találtam, amin jól szórakoztam, mások meg jól lehúzták. Van ez így…

A Halál a neten ismerős témát dolgoz fel: mennyi veszély les ránk a modern technika miatt. Tudjuk, Samara imádott a tévén keresztül lecsapni, Stephen King is mesélt a halálos mobilokról. Itt sem vezet semmi jóra a közösségi média és a mobilok, számítógépek használata. Nem teljesen szellemes a film, ennél jobb az ötlete.

Az okkult tudományokban a fekete tükrök sajátos mágiára voltak képesek. Általuk át lehetett tekinteni a másvilágra, és szélsőséges módszerrel ennél jóval többre is képesek voltak. A film azt az ötletet veti fel, hogy az eszközeink képernyői is ilyen fekete tükrök. Ez volt az ötlet, ami miatt nekem tetszett ez a film. Hiszen valóban: ha nem fut semmi rajta, még a mobil képernyője is fekete tükör, elég csak belenézni és látni magunkat rajta.

Tetszettek a kis rajzos betétek is, a videók, amelyekkel Marina az oldalát feltöltötte. Sötétek, horror közeliek, de volt bennük művészi is. Ahogy aztán azok a képek visszaköszöntek a valóságba, külön is elnyerték a tetszésem.

Ok, ha abszolút horrorként nézem ezt a filmet, akkor ijesztőnek nagyon nem lehet nevezni. Laura barátainak megölése egyáltalán nem ijesztő. Nincs se jump scream, se durva jelenet. Ha belegondolok, az a legvéresebb jelenet, amikor az egyik srác a fejét a lift falába csapkodja.  Marina szellem alakja is semmilyen. A poszterre ijesztőbb képet tettek ki, mint amit a filmben fel lehet fedezni.

Ez azonban nem zavart, mert tetszett az alaptörténet. Bírtam a monitorok a fekete tükrök azonosítást, és amit ebből ki tudtak hozni. Nem utolsó sorban Laura karaktere is szimpatikus volt. Talán tipikus jó kislány, de ez kifejezetten jól állt Alycia Debnam-Careynek, aki végre nem zombik elől menekült, vagy posztapokaliptikus világban vezette a túlélők egy csoportját.

William Moseley már kevésbé jó karaktert kapott, ő kimerült egy eye candy barát szerepkörben, de mivel nincs új The Royals évad, be kell érnem ezzel.

Összefoglalva bőven akad a filmben hiba is, nem egy ijesztő horror. Vannak viszont ötletei és olyan színészei, akiket ilyen-olyan sorozatban megkedveltem, itt is bírtam őket.

Halál a neten - 5/4 bírtam az alapötletet, ha a film végét nem is. Színészek, grafika is rendben volt.

https://www.youtube.com/watch?v=nDNgs0dgjj4

MOZI:

• Tőrbe ejtve - amerikai krimi
• Az átok háza - amerikai horror
• Különleges életek - francia komédia
• Lola és a fiúk - francia dramedy

DVD:

• Férfiak, nők és gyerekek

Nyaralós, családegyesítős, összebékülős.

Philip és Carol mindketten túl vannak már rossz kapcsolatokon, de egymásban megtalálni vélik a társat, aki mellett ki akarnak tartani. Carol tini gyerekei azonban még barátkoznak a gondolattal, hogy anyjuk egy idősebb férfival éljen együtt. Julien miatt különben is sokat aggódik a nő, félő, hogy nem fog sikerülni az érettségije. Philip ad egy ötletet, amit a fiainál is használt: ha megvan a vizsga, a gyerek választhatja ki, mi legyen az idei nyaralás helyszíne. Julien abszolválja az érettségit, így a család Ibiza felé veszi az irányt. Philip eleinte visszakozna, de aztán ő is velük tart. Hamarosan az is kiderül, hogy Julien nem a bulizás miatt akart ide jönni, hanem egy lányt keres. Miközben Philip és Carol pár bulis helyzetet is túlélnek, a családi összetartás is alakul, és Julien is rátalál valaki fontosra.

A patchwork családok egyre több filmben tűnnek fel. Hol komédiázva, hol több drámával beszélnek arról, hogy fogadják el a gyerekek az új családtagokat, és válnak együtt erősebbé, mint külön-külön.

A Családi vakáció a komédiák közé sorolható, és egy nyári limonádénak el is megy.

A történet roppant egyszerű: a családi vakáció alatt Carol gyerekei is megbarátkoznak az anyjuk új párjával, miközben mókás helyzetek sorába keverednek. Julien és a középiskolai álomlány kutatása kevesebb szerepet kap, nem is megy át a film romantikusba, szerencsére.

A poénok alapvetően abból indulnak ki, hogy Philip mennyivel idősebb, és mennyire más életstílust követne, mint ők. Nekik bejön, hogy napi kétszer is medencés buli van a hotelben, és a szobájukban is hallani mindent, tombolhatnak az erkélyen, míg Philip inkább szundikálna. Ők élvezik a tömeget, a bulikat, a véget nem érő pörgést, míg Philip szívesebben nézné meg a sziget kulturális élményt kínáló épületeit, pl. a templomokat. Nekik nincs bajuk a drogokkal, az önmaguk kifejező extrém emberekkel, Philip viszont hitetlenkedve néz szét maga körül. Ok, azért a kórházból mindenki kimenekülne a sok fura szerzet láttán, az már nem csak a férfinak volt sok.

De minden ilyen helyzeten túl, mégis csak az lesz a lényeg, hogy Philip ott van nekik. Amikor kell, önzetlenül segít, és még jó tanácsokat is tud adni. Szeretné őket, megbízható – és ez többet ér, mint némi kellemetlenség amiatt, hogy más fordulatszámon működnek. A végére ráadásul Philip is fiatalodik mellettük, és sokkal lazábban viselkedik, mint eleinte.

Hangulata van a filmnek, a szép tengerpart adja magát a nyári hangulathoz. A zenék, a pörgés visszaadja, milyen is lehet egy buli sziget. Ami hibádzik, hogy valóban vicces legyen. Kellemes, elnézem, de igazán nevetni nem tudtam rajta. Pláne, hogy a poénok nagyja egy kaptafára készült. Ami nem, pl. a család, akik részesülnek saját öntözőrendszerük locsolójából, inkább undorító, mint vicces. Az sem poén sokadszorra, hogy mindig Philip, akinek az utcai árusok drogot kínálnak, ő meg egyre változatosabban utal a rendőrségre.

Christian Clavier szimpatikusan alakítja Philip karakterét, hamar meg lehetett kedvelni. Mathilde Seigner jó partner mellette. Ők sokkal emlékezetesebbek, mint a két kamasz mellettük. El Clavier adja, de ez nem is meglepő.

Egy esti mosolygásra megfelel, de nem lesz visszajáró vendég a tévémen.

Családi vakáció – Irány Ibiza! - 5/3 hangulatos, de kissé buta film. A helyszín és a két főszereplő azért el tudja adni.

https://www.youtube.com/watch?v=vWykh-piSA4

Fejvadászos, csillagközi, védelmezős, kalandos.

Mandalorian volt, az egyik legjobb fejvadász a céhben. Most különleges feladatot vállalt el, amiért kisebb vagyont fizetnek: egy 50 éves menekültet kell begyűjtenie és leadnia, lehetőleg élve. Ám Mando döbbenetére egy különös, még gyermek lényt talál, aki az életét is megmenti. Leadja, de a lelkiismerete megszólal, képtelen magára hagyni a kicsit. Visszamegy érte, és menekültté válnak, akikre fejvadászok sokasága és egykori birodalmi katonák is vadásznak. Míg a helyüket keresik, megmentenek egy farmer közösséget, szöktetnek meg foglyot és állnak bosszút az átverésért, míg lehetőségük nem nyílik megállítani a gyerek nyomában járó sötét erőket.

Star Wars – ha minden jól ment volna, akkor az utolsó mozi lenne most a téma, amit sokan szeretnének. De nem így alakultak az események, a mozi csalódás. Így decemberben Star Wars háztájon a sorozatuk, The Mandalorian, ami pozitív visszhangot tudott kelteni.

Először is, érdemes pontosan belőni, mikor is játszódik a sorozat. A Birodalom már elbukott, vagyis Darth Vader itt már nem játszik. Még bujkálnak birodalmiak, a köztársaság igyekszik rendet teremteni. Kylo Ren még nincs, a mozik története még a sorozat jövője. Félmondatokból össze lehet rakni, mikor is járunk, de arra nem fektettek külön hangsúlyt, hogy a mozikhoz képest besorolják az időrendbe. Gondolom, arra számítottak, aki belevág ebbe a szériába, a félmondatokból is pontosan tudni fogja, mikor és hol járnak.

A történet annyira külön szálon fut, annyira semmi köze a Skywalker családhoz, hogy akár előismeretek nélkül is élvezhető. Kicsit olyan, mint egy western, csak itt a világűr a vadnyugat, amiben Mando a magányos pisztolyhős, aki járja a vidéket.

Tetszett a sorozat felépítése: egyszerre van átívelés, összefüggenek a részek, mégis, szinte mindegyik egy külön történet, egyben kaland is. A Gyermek megmentése és védelmezése, ami az egész történeten átível. Még rengeteg kérdés is maradt, akár egy következő évadra való. Azért azon kattog az agyam, hogy mennyire lehetett sikeres ez a vállalkozás, ha a Gyermeknek nyoma sincs a Kylo Ren korszakban – bár, ha 50 év alatt ennyire keveset nőtt, akkor még szinte bébi, amikor az újabb galaxisközi vészhelyzet előállt.

Minden részben akad egy munka, vagy egy segítségnyújtás, amit le is zárnak, és a csapat halad tovább a csillagokban. A 4 résztől egészen rákaptam, megáll a sorozat a saját lábán.

Talán a grafikája nem olyan erős, mint a mozifilmeké, de így is elég látványos. Nem volt hiányérzetem, és még jól is állt a sorozatnak, hogy nem olyan világfordító események vannak benne, mint a mozifilmekben. Ez egy gyermek megmentése, egy hitvallás betartása. Emberközeli történet, amiben nagyon meg lehetett kedvelni a szereplőket.

Érdekesnek találtam a Mandalorian hitet, ahogy titkon fennmaradtak. Egyszerre nemes elvek bajnokai, közben a leghalálosabb gyilkosok közé tartoznak az univerzumban. A szektájuk, de Mando története is fokozatosan mesélődik el, tetszett is így.

A gyermek, akit direkt nem hívok bébi Yodának, meg nagyon cuki. Tuti, érte is sokan nézték.

Jó a szereposztása, elég látványos, jó a története és az évadzárót Taika Waititi tette emlékezetessé. Simán jobb lett, mint a Skywalker kora.

The Mandalorian - 5/4,5 humoros, korrekt a története, jó a casting. Annyiban marad alul a mozitól, hogy olcsóbb.

https://www.youtube.com/watch?v=rIamCAaPGrE

Julie: az anyja is megtudja, hogy felvették a lányt az egyetemre. Hallani sem akar arról, hogy itthon maradna őt ápolni. Mire átmegy az étterembe a bulira, a menedzsere által elcipelt Stuart is visszatér. Kibökik, mennyire tetszenek egymásnak, és már tervbe van, mikor és hogyan találkoznak New Yorkban.

Addie: miután összeveszett Dorrie-val, kimenekül a hóviharba, és megint összetalálkozik a celofános nővel. Amiket ő mond neki, elgondolkoztatja. Valóban önző volt? Dorrie is az elevenére tapintott, mindig olyan srácok után fut, akik csak kihasználják és igazából nem akarnak vele lenni. Megveszi a malacot, amit Dorrie kinézett, majd a buliba visszatérve kibékülnek a lánnyal. A malac meglép, Addie nagyon keresi. Egy srácnál (JP) találja meg, akivel láthatóan megvan közöttük a kémia.

Dorrie: miután beolvasott a barátnőjének, a pompomlány is megkapja a magáét. Azt hitte, van köztük valami, de most úgy viselkedik vele, mintha nem is ismernék egymást. Neki ez nem kell. A lány bevallja, ő még nem vállalta fel, hogy leszbikus. De Dorrie annyira bejön neki, hogy most, itt, miatta megteszi. Kibékülnek és mindenki előtt csókolóznak. A barátnők lazán fogadják az egészet.

Kion: bár a menedzser nem jött el, örül annak, hogy jól sikerült a buli. Kárpótolja, hogy Stuart itt van.

Tobin és Angie: Tobin féltékeny, így magára hagyja Angie-t és JP-t, amíg az autójában szerelőre vár. A lány próbálna beszélni vele, de Tobin most nem vevő erre sem. A buliban a tetőre megy fel, Angie utánamegy. Elmondja, megijedt. Attól, hogy a legjobb barátja a nagy Ő. Pedig ő az. Barátokból pár lesznek.

Színházi darabot felépítős, karriert építős, szerelmes.

Barlow híres balerina lánya, aki maga is táncos lett. Tehetséges, az anyja segíteni is tudna, de a lány a saját útját akarja járni, nem az anyjáét. Nagyon küzd, hogy bejusson egy új produkció, a Free Dance stábjába. Charlie futárként tartja fenn magát, de a zongora a szenvedélye. A Free Dance számára is egy álom. Zander, a fiatal és elhivatott koreográfus és rendező mindkettejükben meglátja a lehetőséget, és ad nekik egy esélyt a darabban. Ahogy a közös próbák zajlanak, Charlie egyre szerelmesebb a lányba, aki meg is ihleti, és egyre több saját ötletet visz be a zenébe. Ám Zander is felfigyel a lány kedvességére és szépségére. Barlow nem csak a két férfi között őrlődik, de küzdenie kell a szerepéért is, hiszen a pénzemberek egy sztárt akarnak a főszerepben látni, akinek a neve maga is reklám.

Annyira utálom, amikor egy filmnek semmi köze egy másikhoz, de beleerőltetnek egyetlen közös, minimális részletet, és így máris eladják folytatásnak. Így kapott több részt a Honey, és ezt megcsinálták a High Strung filmmel is. Itt nem is értem, miért. Az a film nem lett nagy siker, nincs benne semmi, ami miatt eladhatóvá tenne egy másik filmet. Nekem mondjuk tetszett, de ahhoz a kisebbséghez tartozom, aki látta.

De vissza a Free Dance világához. Tudjátok, mi a közös pont? Annyi, hogy a High Strung iskolájában az egyik tanár lánya Barlow. Még csak az iskola sem tér vissza! Egy nagyon mellékszereplő, abban fel sem tűnő gyereke és máris folytatás? Borzalom.

Ok, még egyet tudok, de az már szinte belemagyarázás. Mindkét filmnek ugyanaz a komponista szerezte a zenéjét és mindkettőben van színpadi előadás. Szerintem is erőltetett, és sajnálom, hogy belenyomták a film címébe a High Strung előtagot.

A film cselekménye egyrészt kiszámítható, másrészt hiányokkal teli. Pontosan lehet tudni, hogy a kezdőként belépő Barlow és Charlie lesz a darab szíve és lelke, bizonyítanak. Az is megjósolható, hogy szerelmi háromszögbe keverednek. Nem lep meg, de aki az ilyesmit szereti, annak ez nem is gond. Én is elnéztem volna, ha rendesen megírják a szálakat. Ehhez képest ennyire béna románcot nem is láttam… nagyon régóta. Most akkor mi van a film végén? Mert igazából semmit nem tisztáznak, mondanak ki, még csak nagyon nem is sejtetik. A darab sorsa és a szereplők további karrierje is homályban marad. Már menet közben is komoly gondjaim voltak a történetszálak logikátlan alakulásával, de a vége a legrosszabb.

A karakterek minimális kidolgozottságot kaptak. Mindenki egy klisé: a híres anya árnyékából kilépni akaró lány, az álmodozó zongorista és a munkamániás rendező. Csak Barlow kap minimális előtörténetet, a többiek lógnak a semmibe. Charlie mégis hol tanult meg így zongorázni? Még Mozart is tanár mellett, ő meg feltűnik a semmiből? Zander szemtelenül fiatal, hogy kapott máris ennyi felelősséget és bizalmat, miért olyan híres már most?

Mivel ilyenek a karakterek, a színészek is pályakezdők, vagy még nagyon ismeretlenek. Thomas Doherty már Disney filmekben feltűnt, de ez az első komolyabb szerepe. A másik két színészt másban még nem láttam.

A zene és a táncok viszont tetszettek, ez sok mindenért kárpótolt.

A High Strung jobb, a Free Dance annak ok, akinek elég a zene és a tánc ütős sztori híján.

High Strung Free Dance - 5/3 a zene és a koreográfia eladta akkor is, ha a történet gyalázatos. Bár a szereplők szépek…

https://www.youtube.com/watch?v=X7uSVcslSHg