Catherine Weldon férje meghalt, a nő úgy érzi, vége a rabságnak. Fogja is a férje portréját, jelképesen a folyóba veti, és a saját életét kezdi el végre élni.
Korábban sikeres portréfestő volt, így ehhez akar visszatérni. Dakotába ír, hogy a legendás indián törzsfő, Ülő Bika portréját festené meg, akiről még nem készült kép. A katonaság rossz ötletnek tartja, még el sem kezdődött a festés, de már ellenzik. Catherine levelét az indiánoknak nem is továbbítják.
A nő erről mit sem tud, lelkesen indul útnak. A vonaton egy katonatiszt el is beszélget vele, de amikor meghallja a nő terveit, Grove is el akarja ijeszteni innen. Semmi szükség rá, hogy az indiánokat bármi módon hergelje vagy emlékeztesse a múltra. Éppen egy új rendeletet akarnak érvényre juttatni, nem hiányzik nekik Ülő Bika alakjának újbóli erősödése.
A kitett nő a semmi közepén ragad a bőröndjeivel. Egy arra járó indián látszólag segítene neki, de csak a csomagjait lopja el. A kitikkadt, megviselt nő a városba érkezik. Grove visszaszerzi ugyan a csomagjait, de már a férfi és a helyi vezető is azonnal hazaküldené. Fel is rakatnák egy vonatra, csak azzal nem számolnak, hogy a szállítására kijelölt indián származású katona éppen Ülő Bika rokona.
Aki elviszi a nőt az indiánok közé. Ülő Bika beszél is vele, de semmi kedve portréhoz modellt ülni. Catherine

A kormány közben dolgozik a földtörvényen. A kiéheztetés Ülő Bika és Catherine akciója miatt nem sikeres, Grove indián vezetőket talál, akik az új szabályozás mellett érvelnének a szavazás előtt. Ülő Bika és

Végül Grove lesz az, aki az indiánok elleni támadás előtt kihozza a táborból a

Catherine az indián ügy propagandistája lesz, az Ülő Bikáról készült portréja múzeumba kerül.