Szuperhősös, pszichológiai intézetes, átverős.
David Dunn titokban az utcán járőrözik, és segít az embereknek. Fia, Joseph a háttérből mellette áll, és adatokkal segíti a munkát. Most éppen a sorozatgyilkos és emberrabló nyomában vannak, aki lányokat ejt áldozatul. David ráakad, lecsap rá, de az akció rosszul sül el, a rendőrség közbeavatkozik. Mindkét fél, David és Kevin is egy pszichiátriai intézetbe kerül. Dr. Staple olyan emberekkel foglalkozik, akik szuperhősnek képzelik magukat. Rá akarja őket ébreszteni, hogy nincs bennük semmi különleges, egy trauma és egy sérülés miatt hiszik maguk másnak. David és Kevin énjei is merengeni kezdenek, kinek van igaza. Csak képzelték, hogy természetfelettiek? Az intézetben kezelik Mr. Üveget is, aki csak látszólag van katatón állapotba. Még nem tett le róla, hogy bizonyítsa a világnak az elméletét. De nem ő az egyetlen, akinek van egy titkos terve.
M. Night Shyamalan olyan rendező, akit a kezdeteknél mennybe emeltek. A Hatodik érzék egy olyan film, ami a mai napig hivatkozási alap. De aztán nem akart összejönni az újabb siker, pedig próbálkozás volt bőven. Egészen a Széttörve címűig, ami újra kasszát robbantott, és aminek már nagyon vártuk a folytatását.
Amire a rendező húzott egy nagyot. Ugyan nem a legnagyobb sikerét mosta egybe ezzel, de volt még egy filmje, amit tematikailag ide lehet illeszteni, és amit nem tiport a kritika a földbe. A Széttörve és a Sebezhetetlen közös folytatást kapott, ez lett az Üveg. Annyit már leszűrtem, hogy megosztó lett. Van, aki nagyon utálja a végét. (Moziból kijövet volt, aki nagyon szidta.) Nekem tetszett, igaz a film egészére mondom, nem kifejezetten a végére.
A vége, amit nem fogok most elmesélni. Nem olyan, mint amit vártam. Igazság szerint el sem tudom dönteni, hogy érzek miatta. Van, ami miatt szomorú vagyok, de valami nagyszerűt is érzek benne. Keserédes? Talán ez a jó szó, de frappáns. Nem olyan csavaros, mint a Hatodik érzéké. Olyan még egy nem lesz. De jó, ötletes és nagyon megy a tematikához. De ezzel le is álltam, nem a végét akarom elemezni!
A cselekmény is ötletes. Már eleve az, ahogy David, Mr. Üveg és a Horda egy univerzumba kerülnek. De ezt megfejeli a pszichiátriai intézet, ahol a film akció helyett intellektuális kihívás lesz. Meséltem már nektek Az őslakó című filmről, melyben egy történelem professzor azt állítja, már több ezer éves és a tudós barátok igyekeznek cáfolni ezt. Itt ugyanezt a jelenséget látjuk, egy szellemi párbajt, csak egy sokkal divatosabb és mai témával. Létezhetnek-e szuperhősök? Shyamalan nagyon jól csinálja, hogy a film sokáig nem foglal állást. Mi láttuk az előzményeket, tudjuk, hogy Kevin állati énje mennyivel több embernél. Láttuk, ahogy David sebezhetetlen volt, nem csak képzelte. Mégis, engem sikerült pöccögetnie a filmnek, hogy megkérdőjelezzem, amit láttam. És a színészek is remekül adják, ahogy inog a hitük. A csapda, a gondolkoztatás, ez a pszichés feszültség nagyon bejött.
Az is, ahogy a képregényes sablonok, világ, mindent áthat. Szinte enciklopédikusan.
Nagy a sztárdömping is. James McAvoy iszonyat nagyot játszik ebben a filmben, de Samuel L. Jackson is. De rajtuk kívül is, nagy nevek és feltörekvő csillagocskák, jó alakítások vannak.
Nem az akció lesz maradandó élmény. Hanem a film intellektuális kihívása és McAvoy.
Üveg - 5/4,5 a vége miatt talán nem fog mindenkinek tetszeni. De a sztori okos, McAvoy meg remek.
Shrek sikerét messze nem érte el, újabb egész estés kaland nem is indult belőle, de rövidfilmekben azóta is felbukkan a legnagyobb szemekkel nézni tudó, spanyol virtusú kandúr. Saját filmjében különben az ő múltjába is betekintést nyerhettünk. Melyben akad kaland, szerelem, bűnbocsánat. Meg a macska, aki Antonio Banderas hangján beszél, és hatalmasak a szemei. Tanulságnak meg annyit, hogy a romlott tojást ki kell dobni!
szerepét a kartell elleni harcban. A második részre azonban már övé az abszolút főszerep. Megint van egy merész akció, mellyel jó nagyot lehet ütni a drog bizniszen. De a politika bekavar, és a sicario maga kell, hogy boldoguljon. Lehet egy korrupt, gyilkos alak is erkölcsös? Sokkal inkább akciófilm, mint az előzménye. Látványos, szikár, de az a pofoncsapás nincs benne. Az elsőben benne volt az illúziók halála - Alejandro mindezen már régen túl van, ő megy a saját útján véren és golyókon keresztül. A szereposztásra, a látványra nem lehet panasz, és akciófilmnek is korrekt.
Hófehérke kalandfilm készült, de a filmmel, és a hősnőjével is akadtak bőven gondok. (De most komolyan, Kristen Stewart, mint Hőfehérke? Hol kellene a varázstükörnek szemüveget íratni? Theron jó pár évvel idősebben is messze jobban néz ki, a színészi képességekről nem is beszélve.) Nem is meglepő, hogy a folytatásra már csak a Vadászt vitték át, akinek megismerhettük a múltját, a szerelme történetét, és kaptunk egy újabb boszorkány királynőt is. Látványos, tele A listás sztárokkal. Nálam messze felülmúlta az első részt, mondhatni, minden tekintetben.
miatt, de kezdem azt gondolni a 2. részt látva, hogy ez sokkal inkább lesz Dumbledore nagy kalandja, mint a legendás állatok megfigyelőjéé. Mert még Voldemort előtt is volt egy olyan sötét lelkű mágus, aki készen állt felforgatni a muglik és varázslók életét. Az első rész kifejezetten szerethető volt, bevezetett jó szereplőket. Azt nem is bánom, hogy láttam és szerettem. A Grindelwald bűntetteiről már nem tudok ilyen kedvesen beszélni. Tartalmában nagyon üres lett, csak egy hosszadalmas expozíció a sorozat következő része előtt. Hát igen... most erről akarnak annyi bőrt lenyúzni, amit nem szégyellnek. Hiába a jó színészek, látvány, ha a sztorit ennyire semmibe veszik...
megalakulhasson a Gyűrű Szövetsége. Egyszer régen volt egy hobbit, akit egy minden lében kanál mágus a törpék útjába sodort, akik elindultak visszavenni az otthonuk és a vagyonuk egy sárkánytól. A durva az, hogy a legfontosabb aztán nem is az lett, hogy mi történt Smauggal vagy a törpökkel. Hanem, hogy Bilbó beesett egy barlangba, ahol összefutott egy igencsak mutálódott másik hobittal. Akinek volt egy drágasága... mondhatni, a többi már történelem. A recept nagyjából ugyanaz volt, mint a nagy testvér esetében: gyönyörű tájak, neves színészek, szemkápráztató CGI és akciók, miközben szerelmi szálat is kreáltak, és igyekeztek a korábbi nagy kedvenceket is bevonni egy kicsit. Csak éppen, szerintem, nagyon túlnyújtották. Hogy is lehet újabb trilógiát forgatni egy akkora regényből, ami a GYU első kötetének a felét, ha kiteszi? A kevesebb több lett volna, de így is helye van a polcon.
vigyáznia. Az sem segít, hogy rájön arra, a barátja csalja. De mindez eltörpül amellett, amikor az öccse egy lomtalanításról hazahoz egy hasbeszélő bábut pont Halloween előtt. A figura életre kel, és a maga módján segíteni próbál nekik, ami közelebb áll a horrorhoz, mint az igazi segítséghez. A srácok meg akarnak szabadulni a figurától. Slappy ezt zokon veszi, és a Halloween rémségeinek életre keltésével bosszúhadjáratba kezd. A fiataloknak rá kell jönniük, ez az egész hogyan kötődik Stine egy könyvéhez, és mire jó pontosan Stine kézirata – vagy Slappy mindent tönkretesz.
váljon. A feszültséget a feleségével bolondozva vezeti le, aki negyed annyira sem izgatott, mint a férje. Majd csörög a telefon: idén sikerült. Az irodalmi Nobel idei nyertese Joe lett.
Mivel a lányuk szülés előtt van, David utazik a szülőkkel Stockholmba. A gépen egy újságíró, Nathaniel Bone férkőzik a közelükbe. Gratulál, és hamar kiderül, életrajzi könyvet szeretne írni a férfiról.
cselekményei üresek voltak. Joe tetszett neki, mint férfi. De amikor azt hitte, közeledne hozzá, csak a kisgyerekére hívta át vigyázni. De hamarosan már elcsattant az első csók. Viszonyuk lett, és Joe elhagyta érte a nejét és a kisbabáját, az állását is fel kellett adnia. Joan egy kiadóban dolgozott, látta, mire van kereslet. Ő biztatta Joe-t, aki ekkor már az ő férje volt, hogy írjon regényt. Csak éppen nem volt jó a végeredmény. A történet rendbe volt, a stílusa rémes. Azt ötlötték ki, hogy Joan átírja. Megszületett a Dió, az első Castleman siker. És ez lett a recept: Joe hozta a történetet, szerkesztett és Joan írta az összes regényt.
Mégis, Joe az egészet erre húzza fel. A háttérben levő nejére, aki mindig támogatta, aki miatt írhatott. Joan szalad el innen, iszonyatosan rosszul érzi magát. Az sem segít, hogy pont a ceremónia előtt David is számon kérte a szüleit, 
akinek az újságíró szintén elmesélte az elméletét. És David emlékszik, hogy gyerekként az anyja időnként zárt ajtók mögött volt, nem mehetett be hozzá. Most összeállt neki, olyankor írt.
Joe utána siet, de irtózatosan összevesznek. Joan most jut el addig, hogy elég volt. Pakol össze, menne el innen, el akar válni. Gyűlöli, hogy öv az érdem, ő a zseni a családban, Joe mégis arra kényszeríti, hogy a kis háttérfeleség szerepét játssza. De nem tovább. Joe közben szívrohamot kap.
Virginia Vallejo sikeres tévés, aki saját műsort is vezet Kolumbiában. Meghívást kap Pablo Escobar egyik ünnepségére, és lehetősége van interjút is készíteni a férfival. Escobar karizmatikus, és nagyon gazdag, aki a szép nőknek sem akar ellenállni. Ugyan drogból szerezte a vagyonát, és egy nagy kartell vezére, a pénzéből a kolumbiai népnek is bőven juttat, így a nő úgy dönt, nem érdekli, honnan van a pénz. Szeretők lesznek, szövetségesek, ami bántja is Escobar feleségét, gyerekei anyját. Ám ahogy a kormány és az Egyesült Államok Escobar fejét akarja, a férfi egyre brutálisabb tettekre vetemedik, és Virginia képtelen mellette maradni. Escobar közellenség lesz, vele Virginia is ellehetetlenül, és egy ponton már nem lát más kiutat, mint az amerikaiakat.