Beépülős, rasszistás, rendőrös.

A vietnami háború idején nem csak a háborúellenes tüntetések tartják lázban az országot: megerősödik a Ku Klux Klán is. Az egyetemet végzett fekete, Ron, mindig is rendőr szeretett volna lenni. Mivel most ki van adva, hogy a testületnek is sokszínűnek kell lenni, fel is veszik. Értelmes munkát azonban nem kap, az irattárban senyved. Mikor átteszik a hírszerzőkhöz, a szeme megakad egy újsághirdetésen. Betelefonált a klánhoz, és szóróanyagot kér tőlük a tevékenységükről. Mire Ron észbe kap, már meghívták a klánba. De oda természetesen ő maga nem mehet, így a főnök engedélyével kis csapatot hoz létre. Telefonon továbbra is ő tárgyal a klán helyi vezetőjével, míg a zsidó Flip eljár helyette a gyűlésekre és rendezvényekre. Mikor a klán kiszemel egy célpontot, ők is akcióba lépnek.

Spike Lee is olyan filmkészítő, olyan rendező, akinek a neve egyben jelenti mindazt, amit ő képvisel. Mindig kicsit szerzői filmek is, amik kikerülnek a keze közül. Ez alól a Csuklyások sem jelent kivételt.

Aminek nagyon tudom sajnálni a magyar címét, újfent. A BlacKkKlansman ötletes, van benne nyelvi játék, ami a magyarban abszolút nem jelenik meg. Mondjuk, tippem sincs, hogyan lehetett volna magyarban visszaadni. Örüljek, hogy kísérletet sem tettek rá? Marad tanulságnak annyi, megint ütősebb az eredeti cím, ahogy a magyar címek esetében megszokhattunk már.

A téma a rasszizmus, a feketék helyzete elsősorban az Államokban. Nekem nem ez a film lesz, ami a témáról a legemlékezetesebb, az Amerikai História X máig nagyobbat üt. De vannak is ebben jó jelenetek, láthatóan gondosan összevágott snittek. Az áhítattal felfelé néző fekete arcok ugyan nekem giccsbe hajlanak, de ahogy a feketék gyűlését témában és vizuálisan is párhuzamba állították a KKK gyűléssel, annak volt üzenete.

Nem tudom, az volt-e a filmes szándék, de én azt szűrtem le magamnak, hogy minden faji jellegű megkülönböztetés és harc szégyen az emberiség létében. Teljesen mindegy, hogy ki harcol és miért. Amíg faji alapon megy, csak gyűlölet és értelmetlenség. Nem tudom, minek kellene eljönnie, hogy az emberiség felismerje végre, hogy egy faj vagyunk, össze kellene tartanunk, nem egymást gyilkolni azon az alapon, hogy kinek mennyi pigment van a bőrében. Mintha erről bárki is tehetne…

A film közvetlen cselekménye már szinte abszurdba hajlik. Tudom, hogy igaz történet az alapja. Tudom, hogy született ebből egy dokumentumregény, amit Lee filmesített. És mégis, nekem logikailag nem akar összeállni a történet. Minek kellett Ron továbbra is a telefon mellé, amikor már Flip játszotta őt? Most a végén akkor mi van? Egyáltalán elértek valamit, mert a bomba robbant. Na, mindegy, nem is akarom megfejteni. Az üzenet érdekesebb volt, mint maga a cselekmény, ami közbe untam is.

A színészek mentik a helyzetet, jó alakítások sora erősítette ezt a filmet. Adam Driver újra bizonyítja, hogy több ő, mint Kylo Ren. John David Washington is leteszi a névjegyét. De a mellékszerepekben feltűnő Topher Grace, Ryan Eggold, Buscemi a plusz, ami kellett.

Inkább érdekes, mint szórakoztató film. A regényhez nem kaptam kedvet tőle.

BlacKkKlansman – 5/3 jó színészi játékok, érdekes a történet is, de valahogy mégse rántott magával. A vége is…

https://www.youtube.com/watch?v=9I3qS8Ceo-A

A héten elindult a Counterpart (magyarul azt hiszem, Képmás címmel futott.) második évada. Tudjátok, ez az, amelyben van két világ, amelyek ugyanazok voltak egykor, de egy ponton elszakadtak egymástól, minden másolódott, de más utat járt be a történelmük. Egy ponton át lehet járni, és megy is nagyban a kémkedés és egymás befolyásolása. Igényes kémes sci-fi, aminek a szereposztása is emeli a fényét.

(Lorenzo veszélyes lépésre készül, de rá nem jellemző a félelem.)

• Légy óvatos!
• Az leszek.
• Komolyan gondolom! Alig úsztad meg a legutóbbi merényletet.
• Én az eltékozolt élettől félek, nem a haláltól. (Medici)

(A csapat esküvőre készül, amiket Mina nem éppen szeret.)

• Utálom az esküvőket.
• Én imádom őket.
• Pontosan tudod, mi fog történni és hosszúak is. Nagyon hosszúak. (The Resident)

(A család legidősebb fia abba akarja hagyni a papi tanulmányait, mire az apja tudni akarja a terveit.)

• Talán… bejárom egy hátizsákkal Európát.
• Én átszeltem egy hátizsákkal a te korodban Európát, azzal a kis különbséggel, hogy a németek lőttek rám.
• Megfeledkezel arról, hogy nem írattad alá a bevonulási papírod a nagypapával, mert annyira hittél abban, amit teszel.
• Németeket akarsz ölni? Most azonnal aláírom a papírokat. (The kids are alright)

(Mac beszélt az apjával, és Jack finoman érdeklődne, hogy ment.)

• Ez az öreged?
• Igen.
• Hé, mielőtt felveszed, hogy ment a nagy ebéd? Egy Darth Vader – Luke Skywalker skálán, csata az égen vagy party az evokokkal?
• Nem vágta le a karomat egy fénykarddal, de nem volt tánc és tűzijáték sem. (MacGyver)

(Mikor az egyik lány maga alatt van, jól jön egy húg, aki összekaparja.)

• Szar az életem.
• Még hogy szar? AIDS-es vagy? Csóró vagy? Kim Dzsong Un rád hajtott? Nem! Akkor nem szar az életed. (Bűbájosok)

Testvéres, összecsiszolódós, örökséges.

A három lány nem ismerte egymást, soha nem találkoztak még. Nagyon különböznek is: Lauren gyönyörű szőkeség, aki a divatszakmában igyekszik érvényesülni. Olivia 28 éves zsidó lány, akit két dolog izgat: a családi cukrászat megmentése és a tökéletes, zsidó orvos vőlegény megtalálása. Salma a legidősebb lány egy arab nagycsaládban, aki hátrányos helyzetű gyerekeket tanít történelemre. Meg is lepődnek, amikor kiderül, hogy közösen örököltek egy lakást. Mert mindhárman fattyak, és az apjuk a párizsi luxuslakását rájuk hagyta. Be is költöznek, bár mindenki a maga tervével. Olivia például el akarja őket üldözni, hogy a lakás eladása után megvehesse a cukrászdát. De ahogy egyre jobban megismerik egymást, kezdenek igazi testvérekké válni, akik felveszik a harcot apjuk fiával a lakásért.

Tudom, én is nagyon sajnálom. Hétvégén a Robin Hood volt programba, de közbejött a munkajog vizsga. A mozi elmaradt, de megígérem, hogy jövő hétre ki lesz pipálva RH, akkor is, ha nagyon rosszak a kritikái. Helyette nézzük ezt a nem éppen friss mozi élményt, de mivel DVD-n még nem jött ki, így a keddi nap a Bűbájosoké.

Akikkel az a legnagyobb baj, hogy nem bűbájosak. Akkor működne ez a film, ha szerethető lenne ez a három lány, akiknek nagyon akarnék drukkolni. És finomítanak rajtuk a film cselekménye közben, de egyikük sem egy Amelie. Közel sem. Lauren igazából élhetetlen és sznob. Olivia olyan téveszmékre épít életet, amelyek aztán minden jót ki is ölnek a mindennapjaiból. Képes kidobni a minden tekintetben tökéletes férfit szex után – mert akkor jött rá a nyakában hordott keresztből, hogy keresztény és nem zsidó a szerencsétlen. Vagy, amit a lányokkal művel. Még Salma tűnt a leghitelesebbnek, leginkább igazinak köztük, aztán jött a liftes jelenet a szomszéd sráccal, akivel addig két szót sem beszélt – én elsőre el se hittem, hogy nem álomjelenetet látok, hanem tényleg kavarnak.

Szóval, nem szerettem meg a szereplőket és nem is tudtam drukkolni nekik. Amikor, még a film elején a féltestvér bátyjuk megkérdezi tőlük, hogy ha nem ismerték az apjuk, soha semmi kapcsolatuk nem is volt, mégis, miért fogadják el a lakást, és az a kollektív válasz, hogy miért ne, eléggé le is írtam őket. Nagyon akartam valamit találni, amiért bűbájosak és szerethetőek lennének, de nem ment.

Ha már itt tartunk, lehet, hogy ez a férfi nézőket nem zavarja, de nekem az agyamra mentek a bugyis jelenetek. Megszámlálhatatlanul sokszor fekszenek az ágyon egy bugyiban, vagy a lakásban járkálnak pólóban és tangában. Most komolyan, ezt miért kellett egy elsősorban női komédiában? Így akarták bevonzani a pasikat is?

Komédia, ha legalább az működne. De a film nem lett vicces sem. Talán két jelenetet találtam az egészben, amin elvigyorodtam, és az egyiken szerintem csak azért, mert köröttem nevettek rajta. A lányok a végére testvérekké válnak, és hiányzott ennek az érzelmi oldala is. Nagyon evés jelenetet tettek bele, ami miatt elhiszem, hogy megszerették egymást.

Nem sok minden történik benne, és a film vége is furcsa. Most akkor mi van az örökségükkel? Mindegy, nem is akarom érteni. Valami happy end van, és kész.

Szóval, francia film, de nem lett jó, hiába tetszett trailer alapján. Jövő héten jön Robin Hood!

Bűbájosok - 5/2 nem lett jó. Nem vicces, nem megható, hiányzik a dinamika. Jobbat vártam!

https://www.youtube.com/watch?v=Jwt6B0CdCMo

Egy lista már volt a témában: Link

De akkor 5 újabb horror, amit pótolhatsz, ha kimaradt volna!

5: Insidious sorozat - ha jól számolom, már 4 résznél jár ez a filmes világ. Ha az alapokat akarom vázolni, akkor vannak olyan emberek, akik álmukban képesek kiszakadni a testükből és egy szellemi síkon bolyongani. Csak éppen ez veszélyes, mert a testük meg akarják szállni a halottak szellemei, mert közöttük akadnak igazán ijesztőek és borzalmasak is. A filmek középpontjában egy család és a nekik segítő médium áll - a testkilépés sajna öröklődik a családban, így mindig van valaki, akit meg kell menteni odaátról. Ha Vera Farmigáról azt mondtam, a Démonok között előtt is voltak horror tapasztalatai, akkor ez áll filmbeli férjére, Patrick Wilsonra is, aki ebben a sorozatban alapozta meg a horror arcát, a jófiú oldalon. Démonok között film még lesz, nem lepne meg, ha Insidious is érkezne még. Eddig ennek egységesebb a színvonala.

4: Vaksötét - ez akkora siker lett, hogy már készül a folytatása is, a Vaksötét 2. A film főszereplője pár kamasz, akik betörnek a környékükön lakó fura és vak férfi házába. Könnyű pénzszerzés a cél, de amit odabent találnak, az messze nem az áhított pénzt. Egyrészt, a férfinak van egy szörnyű titka a pincébe rejtve, amiről tudni se akarnál. Másrészt, ő nem egy jóságos öreg vak, hanem egy veterán, aki látás nélkül is brutálisan lekapcsolja, aki az útjába kerül. Van egy gyilkos ebe is segítségül, de más eszközzel sem bánik rosszul. A hajsza megindul, és a kölykök már az életükért küzdenek. Stephan Lang az Avatar főgonosza után újabb ikonikus rosszfiú szerepet kapott, a kamaszok között pedig ott a 13 okom volt Dylan Minnette-je és a most kicsit eltűnt Jane Levy, aki pedig ezzel szépen kijött a sorozatszínész skatulyából.

3: Sinister - létezik a folytatása is, de az első volt az, amelyben minden szerencsésen összeáll. A történet szerint van egy válságban levő író, aki olyan eseteket dolgoz fel regénnyé, melyek valóban megtörténtek. Mivel egy ideje nem megy az írás, a családját beköltözteti egy házba, ahol családmészárlás történt és írni akar az esetről. Míg dolgozik, a padláson nagyon durva videókra bukkan. Le vannak filmezve a családok legyilkolásai. És a férfi felfigyel egy démon jelenlétére is a kockákon. A házban szaporodnak a fenyegető jelek, a gyerekei viselkedése is változik, a démon kísérteni kezd és az író félni kezd. De már elindította a folyamatot, melynek a végére megint híres lehet. Csak nem éppen úgy, ahogy eredetileg akarta... Jó a csavar, a gyilkosságos videók sokkolóak, és itt még a jump scream sincs eltúlozva. Ethan Hawke is jó volt benne, és a Purge mellett egy másik horror szériát is elindíthatott ezzel a filmmel.

2: Az árva - bár igazság szerint thriller zsánerben is nevezhetném, van annyira hátborzongató, hogy nagy vérengzés nélkül is listára vegyem. A történet szerint van egy szimpatikus házaspár - Vera Farmiga már a Démonok között univerzum előtt is képviseltette magát a horror világban - akik örökbe fogadnak egy kislányt. Ő Esther, aki látszólag aranyos és kedves. De a családdal egyre különösebb dolgok történnek, és az anya gyanakodni kezd, hogy a bajok mögött Esther áll. Nyomozni kezd a lány múltja után, és valami olyasmire bukkan, ami szintén beleférne a legdurvább filmes csavarok listára, ha írnék ilyet. Nagyon eltalált a hangulata, nagyon működik Esther figurája és a csavar a film végén. Az öcsémmel máig veszekszünk miatta: egyszerűen nem hiszem el neki, hogy előre kitalálta a végét!

1: Fűrész - nagyon hangsúlyozom, hogy az első rész! Én ugyan a teljes sorozatot el bírom nézni, de az első az, amikor még nem az volt a lényeg, hogy Jigsaw minél borzalmasabb halálnemeket ötöljön ki. Ez legalább annyira karakterdráma is, és horror nélkül is megállná a helyét. Ezt mutatja, hogy eredetileg színdarab volt, ahol eleve nem szólhatott minden az ötletes gyilkosságokról. A történet szerint van egy sorozatgyilkos, aki nem szokványos módon öl. Elkapja az áldozatait, és feladatot ad nekik. Ha teljesítik, élhetnek - csak éppen nem egyszerű a teljesítés. Általában megfeleltethető az elkapott személy egy elkövetett bűnével/hibájával, és bántania kell magát, ha élni akar. Kudarc esetén jön a halál. A rendőrség nyomoz, miközben egy újabb játék vette kezdetét. Két férfi, egy fürdőszobába megbilincselve, és a kulcsot kell megszerezniük a jelek alapján, miközben egy hulla fekszik a szoba közepén. Szép lassan kiderül, hogy kapcsolódik egymáshoz az életük, mit visz el a Fűrész, ha a láncot nem... És bizony ennek a filmnek a végén van egy olyan csavar, hogy még mindig borzongat, pedig már láttam nem egyszer. Ez egy okos film volt, amiben összeállnak a részletek egy döbbenetes megfejtésig, és igen, vannak benne véres halálnemek, de még nem egy agyatlan slasher. Nem véletlenül lett kultikus, máig ez a sorozat legjobb darabja, ami, ahogy fent kifejtettem, nem jelent egyet a legvéresebbel.

Halálba kergetős, kísértős, megszállottas.

Három nővér: Ana, Camila és Maria betörnek egy szenátor házába. Egy széfből kell pénzt elhozniuk, vagy Camila egy gyilkos kezei közé kerül. A széf azonban üres, de ők nem mehetnek el üres kézzel. Túszul ejtik a szenátort és a feleségét, akik odaadnak mindent, csak annyit akarnak, menjenek el innen. De a lányok körülnéznek, és a pincében ráakadnak a pár kamasz lányára, iszonyatos állapotban és lekötözve. Kihozzák, hiába tiltakoznak a szülők. A lányok maguk is bántalmazó szülő mellett nőttek fel, kórházba akarják vinni Tamarát. Aki azonban megszökik előlük, és a lányok a saját bőrükön tapasztalhatják, mi rejtőzik a lány külseje mögött. Egy démon, aki saját rémálmaikat és félelmeik használja ellenük.

Talán felértékelem kicsit a filmet, mert Az apáca idén akkora csalódás volt nekem. Azt untam, hiába volt hangulata, nem tetszett az a film. Ebben több minden volt, amit értékelni tudtam, és így nálam előbbre van a rangsorban.

Egyrészt, nagyon ígéretes az alapsztori. A lányok betörnek, és egy megszállt lányra bukkannak, aki rajtuk is beveti ördögi praktikáit. Két oldalról is lekötött a film: egyrészt, a traumákkal, amelyet a démon felszínre hoz. Már az elején lehet sejteni, hogy mi rejtőzik a nővérek múltjában, de szembesülni vele, és a kis titkokkal mellette, az már önmagában is horror. Gondolkodtam is rajta, melyik a lányoknak a sokkolóbb. A jelen a démonnal, vagy a múlt az apjukkal. Nem egyszer az apára szavaznék, aki érdemelne egy helyet a pokolban.

Aztán, maga a démon működése a jelenben. Itt vannak a jump scream elemek, de ezeket egészen normálisan használják. Nincs eltúlozva, és bár az elején direkt azt figyeltem, mikor van olyan helyzet, hogy Tamara hirtelen felbukkanjon a lányok mögött, ezt hamar elengedtem. Szerintem sokkal izgalmasabb és horrorosabb, ahogy a múltat és a félelmeiket használja, hogy az öngyilkosságba kergesse őket.

A látványra nem költhettek sokat, tuti, hogy lényegesen kevesebb pénzből készült, mint Az apáca, de Tamara lett olyan hátborzongató karakter így is, mint a démon apáca a másik filmben. Az itteni ördögűzést is többre értékeltem, mint azt a vérköpést a kútban, amiről még mindig nem tudom eldönteni, hogy nevetséges vagy simán félrecsúszott az írói szándék.

Jól használják a filmben a zárt teret, hangulata lett és nyomasztó az a ház, amit a démon megszáll és sokoldalúan felhasznál. Ahogy egy-egy kis elemből megindul a horror, például egy keresztből a falon, az működik.

A karakterek kevés vonással jellemzettek, de annyira igen, hogy érdekeljen a sorsuk. Tulajdonképpen felfedeztem a tragikumot mindenki életében, és mondhatni, senki nem azt kapja, amit érdemel. Pokol volt nekik az élet, még a démon nélkül is.

Mivel mexikói horror, talán senkit nem lep meg, hogy ismert színészt nem találni benne. Nem is kellett bele, működött a film így is. És megvolt benne az a hangulati plusz, amit az amerikai szuperprodukcióba idén horrorba nem leltem. (Tudom, Az apáca csalódása még bennem van.)

Talán nem kellene ennyire Az apácához méregetnem, de idén az volt a menőnek szánt horror film és nekem csalódás volt. Az ilyen kisebb, másodvonalas horrorok jobban tetszettek idén. Majd 2019-ben pedig visszatér Az… na, arra kíváncsi leszek, addig is, maradnak ezek.

Ahol a gonosz lakik - 5/4 ezt akarta az Apácától, de ez a film hozta el! Korrekt film, jó sztori, nekem tetszett!

https://www.youtube.com/watch?v=WcXn_c3fuEg

Mozi:

- Álommeló - JLo olyan állást kap, amihez se képzettsége, se lehetősége, de személycsere miatt bizonyíthat. Romkom a Dolgozó lány nyomában.

- Aquaman - előre félek tőle. A DC próbálkozik, Aquaman nagyon formabontó is. Momoa kiválasztását még mindig emésztem. Vajon milyen lett a film?

- Milliárdos fiúk klubja - kis átverős dráma, szerintem jó szereposztással, de van egy olyan sejtésem, hogy nem sokakat fog érdekelni.

- Pókember - Irány a Pókverzum - még nem a Marvel mozi. Ezzel vannak fenntartásaim is. Majd meglátjuk.

A hétvégén kénytelen voltam vizsgára magolni, így a tervezett Robin Hood mozizásomból nem lett semmi. A kritikák kezdenek különben is nagyon elbizonytalanítani. Na, mindegy, RH helyett egy hét közbeni mozifilm élményt mesélek holnap.A jelszó: francia filmből sose elég!

DVD:

- A védelmező 2.

- Lajkó - Cigány az űrben

Múltért megfizetős, betegséges, családos.

Steven sikeres sebész, egyben szerető férj és családapa is. Az életében látszólag minden rendben, ő az ember, akit irigyelni szoktak a többiek. Van az életében azonban egy fiú, akivel rendszeresen összejár, ajándékokat vesz neki. Martin ragaszkodik is az orvoshoz, a családjába is lassan beférkőzik – ő lesz Steven lányának az első szerelme. Azonban Steven kisfia hirtelen megbetegszik. Képtelen felállni, majd az evés se sikerül neki. Orvos szülei kórházba viszik, mindenféle vizsgálatokat végeznek, de nincs magyarázat, mi történik a gyerekkel. Míg Martin nem kezd el beszélni: isteni büntetésről és jóvátételről. Egy pokoli döntésről, ami elől Steven nem menekülhet, vagy mindenkit elveszít. Steven nagyon nem akar ebben hinni, de lassan kifogy a lehetőségekből, ahogy a lánya is megbetegszik.

Lanthimos filmjeit szereti a kritika, rendszeresen jelölik és kap is díjakat. Már a színészek között is olyan renoméja van, hogy a legnagyobbak közül is szívesen szerepelnek a filmjeiben. Bevallom, nekem annyira nem fekszik az ő művészete. A homár, intellektuálisan érdekes volt, de utáltam nézni.

És ugyanígy érzek a Szent szarvassal kapcsolatban is. Tudom, látom, miért értékes filmes alkotás, de nem tudom szeretni, nem tetszik, és cseppet sem szórakoztató. Taszít, de az agyamat pörgeti. Talán azt tudnám mondani, hogy egyszer érdemes megnézni, de gondoskodni kell róla, hogy utána legyen valami normális programunk. Mert ez a film úgy lenyomja az ember hangulatát, hogy elég belőle felébredni.

A film cselekménye sokban emlékeztet egy görög tragédiára, és azok is ilyenek: egyszer érdemes megnézni, elolvasni, feldolgozni fejben, de aztán nem szeretünk visszatérni hozzá. Steven egy ember halálát okozta, és ennek meg kell fizetnie az árát. Áldozatot kell bemutatnia, ami embertelen, lehetetlen és nem lehet előle menekülni. Mintha vele is a görög istenek játszanának.

Brutális is lesz a végpont, ahova az események kifutnak.

De különben is van valami a filmben, ami taszított. Legszívesebben azt mondanám, hogy a cselekménybe levő szürrealizmus minden területen megjelenik. A családban, a karakterekben. Nyers, szókimondó film, ami lesokkol pl. a házaspár bizarr szexuális életével – most Steven akkor nekrofil? De én azon is sokkot kaptam, amikor lazán beszélgetnek ismerősökkel olyanokról, mint a kamaszlányuk első menstruációja. Egyszerre bántóan nyíltak, ugyanakkor a lényeges dolgokról mégsem beszélnek.

Nagyon mai, nagyon húsba tépő, ahogy itt hallgatni tudnak lényeges dolgokról. Ahogy úgy tesznek, mintha minden rendbe lenne, és várják, hogy valóban minden elrendeződik. De magától nem fog, ezért tenni kell, és a film szürrealista világában brutális, amit lépni kell. De a mindennapjainkban is ébredni kellene, nekem ez volt a film üzenete. Hogy nem beszélünk dolgokról, hogy a felszín életét éljük az igazi tartalmak helyett, míg valamiképpen mindez az arcunkba nem robban.

Színészileg is erős a film. Nicole Kidman a második reneszánszát éli, de a társai méltók is itt.

Csak ismételni tudom magam: értékes film, amit érdemes megnézni, de tetszeni nem fog.

Egy szent szarvas meggyilkolása - 5/4 rossz élmény nézni, komor és taszító, de ugyanakkor tartalmas, nagy színészi játékkal.

https://www.youtube.com/watch?v=jAppezZHRtU

Kísérletes, álomvilágos, problémás.

Annie és Owen is küszködik a világgal. Mindketten különcök, akikre a mindennapok túl nagy terhet rónak. Annie nem bírja túltenni magát a húga halálán, amiért magát okolja, és egy gyógyszer hatása alá kerül. Aminek most lesznek a tesztjei, a továbblépés, ahova be akar kerülni. Owen a jóképű bátyja árnyékában él, akinek a disznóságait a család mindig leplezi. Most is azt akarják, hogy a bűnt, amiért Jed bíróság elé áll, Owen vállalja magára. A pszichés betegsége miatt ő könnyen megúszná. Mindketten, bár Annie csalással, bejutnak a kísérletekre. Egy MI vezérelte virtuális vakóságban próbálja a program segíteni a traumáik feldolgozását. A géppel azonban valami baj van, vissza kell térnie az egyik eredeti tervezőnek is. Értetlenül szemlélik, Annie és Owen világai miért kapcsolódnak össze.

Vannak azok a filmek, sorozatok, amelyekről tudom, hogy jók. El is tudom mesélni, miért. ÉS mégis, nekem nagyon nem tetszenek. Ebbe a kategóriába sorolom be a Maniac című sorozatot, amelybe rengeteg jó dolog van, de nekem idegen és zavaró az egész.

A történettel alapból még nem lenne bajom. Orvosi kísérlet, problémás emberek, akik egymásra találnak a kísérlet során. Csak éppen nem tetszik maga a cselekmény. Leginkább furcsa az egész, amivel nem tudok mit kezdeni. Leginkább a valóságban játszódó részek. Amikor az orvosok és tudósok szálai mennek, szabályosan szenvedtem. Nagyon nem tudott lekötni, hogy a számítógép gyászol, vagy a zseniális, de kidobott szakember anyakomplexusban szenved, virtuális szex-valóságokban szórakoztatja magát, vagy éppen feldolgozatlan kapcsolati traumája van egy másik tudóssal a kísérletből. Elvileg ez a valóság szintje, és gyakran szürreálisabb, mint a képzelt világok.

Amik között azért akadtak ötletesek is. A fantasy valóságot kifejezetten szerettem. Az is bejött, ahogy valóban a traumáik feldolgozására épült a rendszer. Ha közbe öntudatra is ébredtek, olyan dolgokat kellett megoldaniuk, amelyek az életben is kísértették őket. Még azt is elég finoman sikerült ábrázolni, ahogy ezek a virtuális valóságban átélt kalandok az életben is közel hozták egymáshoz a két főszereplőt.

A látványvilága egyedi, és tele van ötlettel. Hangulatos. Az már a személyes problémám, hogy nem volt vevő erre a hangulatra. Nekem ez is inkább furcsa, mint szórakoztató volt. És ide tudnám tenni a karakterek különös megjelenését, az olyan hajviseleti és öltözködési dolgokat, mint az egyik valóságban Owen derékig érő fonott haja, vagy dr. James nagyon retró szemüvege ebben a futurisztikus környezetben.

A stáblista egy mozifilm esetében is komoly lenne. Ha csak felsorolást tartok: Emma Stone, Jonah Hill, Justin Theroux, Gabriel Byrne, Sally Field, Billy Magnussen, nézőcsalogató tud lenni. Rengeteg jó alakítás is van ebben a filmben. Stone, akinek egyszerre megvan a karakter sebzett, de erős oldala is. Theroux, akire rá se lehet ismerni, annyi komplexust beletesz a figurába. Vagy Magnussen, aki már szinte rutinból hozza a jófiús rosszfiút. Jonah Hill direkt maradt ki a felsorolásból. Két okból is: szerintem így soványan rosszul néz ki. (Mondjuk, ducin is.) Másrészt, annyira ellenszenves nekem a színész, hogy az már szinte utálat.

Egyedi, már szinte művészi, a Legion is eszembe jutott róla, de nem az én szájízem szerinti.

Maniac - 5/3 ennél jobb objektíven, egyedi történet és látvány, erős színészek, de nekem nem tetszett.

https://www.youtube.com/watch?v=L6cDDmk-O5A