Egyetemes, napismétlős, gyilkosos, jobbá válós.

Theresa fájó fejjel ébred egy kollégiumi szobában, ahonnan viharzik tovább. Besiet órára, flörtöl kicsit titkos szeretőjével egyben tanárával, és este menne a születésnapi bulijába. De csak menne, mert odafelé meggyilkolják. Theresa fájó fejjel ébred, megint Carter szobájában. Megint a születésnapja van. Döbbenten tapasztalja, ismétli a napot. De hiába változtat, a gyilkos megint lecsap és végez vele. A lány egyre jobban kiakad, a jófej Carter hisz neki, és ad egy tanácsot: nyomozza ki a gyilkos személyét! Ahogy Theresa minden halála előtt lenyomoz egy gyanúsítottat, rádöbben, mennyire rossz volt eddig. Az anyja nem lenne büszke rá. Így magán is változtatni kezd, és felismeri, kik az életében fontos személyek. Már csak a gyilkost kell leállítani, hogy egy jobb és értékesebb életet élhessen.

Vannak olyan filmek, melyek arra épülnek, hogy a főszereplő folyton újraéli a napot, amíg meg nem old valami fontosat. A klasszikus példa az Idétlen időkig, de idén volt egy Mielőtt elmegyek is, vagy pár éve a Holnap határa. Sorozatokban is rendszeresen előfordul ez a motívum. Az egyik kedvenc történetvezetési formám ez, regénybe és filmbe is szívesen olvasok/nézek ilyet.

Így a „Boldog Halálnapot!” előtt is tele voltam várakozással. Leginkább egy kellemes kis horror komédiát vártam és erre ezt kaptam.

Az ötlet nagyon bejön, és helyenként a film is nagyon tud működni. Amikor nem veszi komolyan magát, amikor az a horroros komédia tud lenni, aminek nagyon akartam nézni. Theresa nyomozása a lehetséges gyilkosai után mosolygós. De nem ilyen az egész film. Egy-egy részen tényleg horror akar lenni, és egyszerűen a tini komédia után nem bírtam felfogni, hogy csöppentem egy thrilleres horroros történetbe. Azért rossz ez így, mert ha csak ilyen lenne, vagy csak olyan: eldöntené, hogy nevettetni vagy ijeszteni akar, akkor működne. Külön-külön jó tini horror vígjátéknak szerelmi szállal és thrilleres nyomozásnak is. De a két fele nem illik össze, és ez rontja az élményt.

Az elején nehéz volt az is, hogy drukkoljak a lánynak. Nem jó ember, megkeseríti a környezete életét. Igen, idővel kiderül, miért ilyen és változni is fog, de addig a halála inkább kívánatos, mint elkerülendő.

A látványában is az a kettősség van, mint a stílusában. Tinifilm vs. gyilkolós thriller. Külön-külön OK, de itt sajnos egymás mellé teszik őket.

A színészekkel különösebben nincs gond, ez a film nem a színészi játékról szól. Senkinek nem ez lesz az ugródeszka a karrier felé, de azon lehet játszani, ki honnan ismerős. Lori karakterén gondolkodtam sokat, nem volt szimpi: a Shameless-ben is utálom. Rájöttem.

Egyszer meg lehet nézni, nem rossz, csak sajnos nem is olyan jó, mint ami lehetett volna.

Boldog Halálnapot! - 5/3,5 nagyon vártam, és ha nagyot nem is csalódtam, de jobbra számítottam. Az alapötlet nagyon jó, de a film nem tudja eldönteni, hogy vígjáték, horror vagy tinifilm akar lenni. És ahogy egyikből csúszik a másikba, fura. Pedig ötlet lenne benne, a folyton lecsapó gyilkos és Theresa nyomozása is tetszett, még a személyiségfejlődése és a szerelembe esése is elment. Ismert színész nincs benne, de ezen nem is kell meglepődni. Csak egy könnyed kikapcsolódás, mélységek nélkül. Azért horror komédiának jobban tetszett volna.

https://www.youtube.com/watch?v=QSVYATiZjF8

Családos, űrkalandos, fejlesztésért harcolós.

Az emberiség a Marsra készül. A kilövés napján a leváltott kapitány a tévén keresztül nézi a társait, akiket ő képzett ki, és akik most nélküle indulnak a nagy kalandra. Amint látja a sikertelen kilövést és robbanást, Tom Hagerty rohan, hogy segítsen a médiával és a családokon, akik elvesztették egy szerettük. Tom fellépése annyira hatásos, még azt is sikerül elérnie, hogy a kormány újabb kilövésbe fektessen be, hogy a program vezetője, Laz, újra kapitányként szeretné látni. Tom beleegyezik, és a komoly készülés mellett igyekszik rendezni a kapcsolatát egyetlen lányával. Denise az anyja öngyilkossága után lett önpusztító, és apja miatta nem volt az első csapatban. Most együtt próbálnak túllépni a szeretett anya és feleség elvesztésén. Ez is, és a Marsra készülés is egyre újabb kihívásokat hoz.

Csak nem divatba jön megint az űrhajós film? A mozikba most startolt az Armstrong életéről és a Holdra szállásról készült film, a tévében pedig még a címében is hasonló The first vált elérhetővé, mely az első Marsra szállás története. Elsőként nézzük a sorozatot!

Ami nagyon hamar fel fog tűnni, hogy nem éppen kalandfilmes, technikai nehézségeket legyőző alkotásáról van szó. Látatlanban valami olyasmit vártam, mint a Mentőexpedíció, csak éppen nem a Marson, hanem az odavezető úton adódtak volna mindenféle helyzetek, melyeket az asztronauták megoldanak. Nagyon nem ilyen lett ez a film, de így is sikerült lekötniük és tartalmasnak lenniük.

A Marsra szállás, a technikai nehézségek és az anyagiak előteremtése csak háttértörténet a filmben. Ez inkább arról szólt, hogy a családoknak és az asztronautáknak milyen áldozatokat kell hozniuk, hogy elindulhassanak az űrbe, és mennyire bizonytalan az egész vállalkozás, mégis hajtja őket egy alig érthető kényszer, ami miatt oly sok mindent feláldoznak.

A sorozat központi karaktere Tom Hagerty kapitány lett, akinek annyi drámát raktak a nyakába, hogy egy családi dráma évad is kitelt volna belőle. De az tetszett, ahogy felépítették az ő történetét. A részek alatt folyamatosan ismerjük meg a múltját, mint egy kirakóst. Tudunk egy-egy tényt, pl. hogy az első csapat éléről leváltották, de több résznek el kell telnie, míg az is kiderül, pontosan hogyan és miért történt ez. A múltban ott van a felesége elvesztése, a lánya függősége, és most a törékeny kapocs, hogy megmentse a lányát, igazából saját magától, Denise elég önpusztító.

A kettejük dinamikája viszi előre a sorozatot, és kaptak egy nagyon szép jelenetet. Denise üzenete a Marsra tartó apjának, az nagyon tetszett.

De a többi karakter is megkapja a maga drámáját, ha kisebb súllyal is, mint Tom.

Ha már karakterek, a sorozat színészileg is elég ütősre sikerült. A prímet Sean Penn viszi, aki nagyot játszik ebben a filmben. Drámában mindig is bitang erős volt, de itt a kora ellenére azt is elhittem neki, hogy ki merik lőni az űrbe és elküldeni a Marsra. Fizikailag is rágyúrt erre a filmre. Mellette Melissa George volt emlékezetes, aki a visszaemlékezésekben is át tudta adni, miért roppant annyira bele a lánya és a férje az elvesztésébe.

Látványra is korrekt a film, technológiailag hihető, és a kilövés, Marsra indulás jól néz ki.

A Mars kipipálva, kedden mesélek a Holdra lépő első emberről készült filmről is!

The first - 5/4 drámai, emberi oldalról megfogott történet, Sean Penn remek alakításával, erős fináléval.

https://www.youtube.com/watch?v=ngl2W_VLp1o

Egy film se volt annyira jó, hogy végigmeséljem, így gyorsan lelövöm a heti poénokat:

- Vissza a gyökerekhez - Valentin visszanyeri az emlékeit, de már látja, mit hagyott hátra is. Még utoljára megszívatja az após jelöltjét, aztán hazamegy. A barátnője utána megy, ő tényleg szereti. Együtt maradnak, és vidéken nyitnak egy új stúdiót, de ezúttal kényelmes és divatos holmikat terveznek, miközben közel vannak a családhoz is.

- Látlak - a végére kiderül, hogy nem a szellem akarja bántani a lányt. Nem ő ölt meg a barátnőjét sem. Bittner professzor is részt vett a kísérletekben, és az ő lánya is akkor halt meg. Ugyanakkor volt a születésnapja, mint az asszisztens fiú barátnőjének. Ő ölte meg a lányt, és kente a fiúra, akivel szintén ő végzett. És most ő van a lány nyomában, hiszen Roni születésnapja is azon a napon van, amikor a lányáé és a halott lányé. Először Kirk-öt kapja el, aki rájött, hogy ő áll az események mögött. Leütötte a srácot és elásta a kertben. Majd Roni után indult. A lánynak még időben leesik, hogy bezárta magát egy óvóhelyre a gyilkossal, menekülni próbál.

A tó beszakad alattuk a szabadban. Bittner lehúzná a lányt, megfújtaná, de az általa megölt pár szelleme Roninak segít. Míg a fiú kihúzza a felszínre Ronit, a lány a mélybe húzza Bittnert. Roni megköszöni, a fiú szelleme eltűnik. A lány próbál kimászni a fagyos tóból, de mindig visszacsúszik. Már az emlékei kezdenek pörögni előtte: az apja, majd Kirk és a kevés együtt töltött idejük. Majd lassan csúszni kezd vissza a tóba.

Kirk megragadja, és kihúzza. Összebújnak. A fiú elmeséli, hogy végre megtalálta az apja szelleme. Ő ásta ki, miután Bittner végezni akart vele, A páros együtt távozik.

Bittner szelleme távolról figyeli őket.

- Zéró páciens - a fertőzöttek betörnek a laborba, és Morgan életét akarják elvenni. Az ő vére lehetne a gyógyír ellenük. Morgan a doktornővel és a vérétől normálisabb nejével menekül. A felesége a vég előtt hátramarad fenntartani a fertőzötteket - Morgan nem akarja itthagyni, de a neje erre a doktornőre mutat, aki terhes. Neki is egyértelmű, hogy Gina Morgan gyerekét várja. A babát kell megmenteni! Gina és Morgan kijutnak, motoron menekülnek, míg Morgan arról narrál, hogy már a gyerek miatt is meg kell találni a gyógymódot.

- Hívatlanok 2 - először az anyát szúrják le, míg a lányát kimenti a házból. A fiával menekülő apa egy karambol után a kocsiba ragad. Míg a srác segítségért rohan, az apját agyonszúrják. Luke be is kattan, megkeresi a húgát, közben végez az egyik támadóval. De a húga is sérült, elrejti, amíg egyedül próbál segítséget szerezni. Dulakodik egy másik maszkossal, beesnek egy medencébe, és Luke meg lesz késelve. Lassan vérzik el e medencében. Az utána merészkedő húga húzza ki, és most ő indul el segítségért. Közben a maradék két gyilkos üldözi. Az egyiket agyonlövi a helyszínre érkező és legyilkolt rendőr puskájával, a másik egy autós üldözésben marad alul. Záróképen látjuk, ahogy Kinsey Luke betegágya mellett ül a kórházban, aki jó pár gépre rá van kötve.

Családos, szerelmes, régi ellenséges, nyaralós.

A Hotelben esküvőt tartanak, és Drakula azt veszi észre, ő az egyetlen, akinek nincs senkije. A szörnyek is buzdítják, ideje lenne újra randiznia. A mobiljával próbálkozik, de Mavis rátalál, és hogy a lányát ne bántsa meg, a magány helyett a sok munkára panaszkodik neki. Mavis azonnal szervezni is kezd egy családi nyaralást, az Örökség nevű hajón elindulnak Atlantiszba. A hajó kapitánya ember, Erika. A grófnak azonnal megtetszik, és udvarolni kezd neki. Nem is sejti, hogy Erikának hátsó szándékai vannak: a dédnagyapja egy célra nevelte – elpusztítani a szörnyeket! Hiszen Erika eltitkolt vezetékneve a Van Helsing. Ám miközben a nő a gyilkosságon dolgozik, elkezdi megszeretni a férfit és átértékelni a tanultakat.

Az első rész után nem hittem volna, hogy ez a mese ilyen karriert fut be. Ez már a harmadik egész estés mese, ami moziba is került, de ezen felül sorozatként is életképes. Azonnal le is írom, hogy nekem nem tartozik a kedvelt meséim közé. Mai napig azt tartom az egyetlen jó poénjának, amikor Drakula az Alkonyaton élcelődött.

De valamiért sikeres. Miért? Mert a gyerekeket célozza, és nekik hozza is, amit kell.

Egyrészt, a története nagyon egyszerű és könnyen követhető, de azért gyerekes kis fordulatokat tesznek bele, amik fenn tartják a kicsik figyelmét. Ahhoz nem elég, hogy a nagyobbak figyelmét is egy az egyben lekösse, de háttér mesének elmegy.

Pozitív üzenete van, ami az elfogadásról szól. Hogy a mese nyelvezetét használjam: szörny, ember, mindegy, mert mind egyforma. Azt hangsúlyozzák és a végére nagyon a szánkba is rágják, hogy teljesen mindegy, ki hogy néz ki és milyen faj tagja, amíg szeretik egymást. Az elfogadás az érték, és együtt jobb, mint külön.

Ugyanakkor megjegyezném, hogy ennek ellenére nincsenek vegyes párok a történetben. Drakula sem egy szörnnyel jön össze, hanem egy emberrel, aki ugyanolyan emberszerű, mint ő. A farkasember neje is farkas, ahogy tüskés lény párja is tüskés lesz, és így folytathatnám. Amit látunk is, hogy a vámpír összejön emberrel – elvileg két faj, de ha emberi alakban van, mennyi a különbség? Van két foga, ami kicsit élesebb. Látva Van Helsing jelen kori alakját – amit nem mesélek el, mert nem tudom eldönteni, hogy vicces vagy gyalázatos, nézze meg mindenki maga – az sokkal szörnyszerűbb, mint a vámpírok.

DE nem is szörnyű, vagy ijesztő, vagy sötét ez a mese. Ez aranyos mese, humoros és a szörnyes téma nem jelenik meg külsőségeiben. Nincs vér, nincs sötétség, eszméletlenül színes az egész. A vámpírok is felvesznek színes holmikat, gond nélkül szórakoznak a napon és a szörnyű lények is aranyosra vannak rajzolva.

Erre példának hoznám a polipot. Ő az egyetlen, aki egyetlen pillanatra ijesztő lehetne egy gyereknek a piros szemeivel, de aztán meg lehet nézni, milyen buli állat lesz belőle, akitől már senki nem ijedne meg.

Az egyetlen, amibe a grafika szintjén bele tudnék kötni, Erika. Elmondani nem tudom, mennyire emlékeztetett Betty Boop alakjára, amit kimondhatatlanul irritálónak találtam.

Eredetiben brutális, milyen színészek adják a hangjuk a karaktereknek. Abból is jól látni, milyen sikertörténet lett a mese. Nálunk is jól megy, bár szerintem csak elmegy szint.

Hotel Transylvania – 5/3 a kisebbeknek még vicces is, nekem már a fárasztó kategória. A grafika korrekt.

https://www.youtube.com/watch?v=ZE2CYdcucgg

Épp emlegetem, hogy kezdenek kifogyni az új sorozatok, erre rám cáfolandó a Netflix azonnal bedob kettő újat:

- Castlevania 2. évada - egy hősies vadász, és pár társa küzdenek, hogy megállítsák Drakula embereket megsemmisítő tervét. Anime gyökerű.

- The Chilling Adventures of Sabrina - új dizájnt, keményebb stílust és új szereplőket kap a Sabrina, a tiniboszorkány.

De indult egy másik sorozat is, ami nem Netflix, és ajánlás helyett elrettenteni szeretnék: Legacies. Az Originals gyalázatos vége után ez a folytatás, Klaus lányával a főszerepben többek között. Amit Plec művelt a Michaelson család végével, a Vámpírnaplók végéről nem is beszélve, ne kapjon még egy esélyt! Látatlanba is utálom ezt a sorozatot!

Következzen 5 előadó, 5 dal címe. De melyiket ki énekelte, és melyik filmnek volt a betétdala?

1: Celine Dion                                            a: Lose yourself

2: Eminem                                                 b: We remain

3: Adele                                                     c: Ashes

4: Nick Jonas                                            d: Home

5: Christina Aguilera                                  e: Skyfall

Megoldások - tovább!

Jövőbeli, emberi döntéses, technikás, elgondolkoztató.

Az emberek között telepaták élnek, akik képesek mások emlékeibe, gondolataiba lépni. Honor is ilyen nő, aki a rendőrségnek segít egy lázadó nyomára bukkanni, aki olyan csuklyákat készít, melyek lehetetlenné teszik az olvasást. Ross nyomozóval egyre közelebb kerülnek egymáshoz, de a férfinak is megvannak a maga titkai. (The Hood Maker) Charlie 11 éves, nagyon szereti az apját. De valami megváltozott, Charlie egyre biztosabb benne, hogy az apját lemásolta egy idegen, és harcolnia kell ellene. (The Father Thing) 20 évvel egy nukleáris háború után a megmaradt túlélők le akarják állítani a háború alatt beüzemelt gyárakat, melyek lassan minden erőforrást elhasználnak. Hiszen a jelszavuk: minden lecserélhető. Az emberek nem így gondolják, ha van is egy titok, ami a gyárban vár felfedezésre. (Autofac)

Philip K. Dick az a szerző, akinek a regényeivel folyamatosan próbálkozom, de még mindig nem jutottam el arra a szintre, hogy nagyon odalegyek a sci-fi regényeiért. A novelláit viszont nagyon szeretem, és az Agave ki is adta a szerintem egyik legjobb novelláskötetét, az Elektronikus álmokat. Ezeket a történeteket nézte ki az Amazon is, és egy antológia keretében mind a 10-et meg is filmesítették, és készítettek belőle minőségi sorozatot.

Egy adaptáció esetében mindig fontos kérdés, hogyan viszonyulnak az alapanyaghoz. Dick novellái nem mai csirkék, de még mindig aktuálisak, és döbbenetes, némelyik mennyire előre megjósolta a világ haladásának irányát. De az Amazon nem a jelen kérdéseit akarta feszegetni, hanem ahogy Dick is tette, a jövőét. Így megőrizve a történetek szellemiségét, ha a cselekményt kicsit át is kellett alakítani.

A legtöbb történet esetében remek munkát végeztek. Van benne olyan, mint a fent is említett The Father Thing, ami nem igényelt átdolgozást sem, egy remek, forrásához hű adaptáció lett, abban a horror zsánerben, amit a Stranger Things és Az is képvisel. Meg is lepett, mennyire jól ráéreztek ebben a részben a horror elemekre, okosan és hatásosan építkezve. De ilyen a Human Is, mely az eredetiben is már az űrgyarmatosítás korában játszódott, így nem kellett még jobban a jövőbe helyezni a cselekményt.

Volt, amiben nagyon eltértek Dick történetétől, de a szellemiségét megtartották és nagyon működött is. A Safe and Sound eredetileg a hidegháború korszakának volt fekete tükre. Most a modern technika, az állandó megosztás és hálózatok veszélyeire, és a mögöttük levő manipulációkra tették a hangsúlyt. Új szereplők, új történet, de egyezik a mondandó. Az Autofac, a The Hood Maker is kapott új szálakat, még agyalósabb és ütősebb lett tőle az anyag. Talán szórakoztatóbb is.

De volt, amivel nem tudtam mit kezdeni. Szerencsére ilyen 1-2 volt, ami 10 részből nem rossz arány. Ha nem ismertem volna az eredeti novellákat, talán ezekkel is jobban megbékélek.

Mind a 10 részt jellemzi a nagyon erős látványvilág. Látszik, hogy komoly pénzekből készült, és szép is az eredmény.

A stábon se spóroltak, minden részben ismert arcok tucatjai fedezhetőek fel. Jól is játszanak.

A novellák tehát elérhetők magyarul, a sorozat tudtommal még nem, de érdemes akár angolul is belevágni. A novellák és a sorozatrészek is tartalmasak, jók, szórakoztatóak.

Electric dreams - 5/4,5 szórakoztató és elgondolkodtató, erős színészekkel és játékkal, remek látványvilággal.

https://www.youtube.com/watch?v=RtX_LVwEJhA

Cím: Mary Poppins visszatér

Készítők: Rob Marshall film lesz, aki már vezényelt le sikerrel musicalt. A szereposztásra sincs panasz: Emily Blunt a képek és trailer alapján remek Mary Poppins lesz, Ben Whishaw-t bírom, és filmen láthatjuk Lin-Manuel Mirandát, akit biztosan nem kell annak bemutatnom, aki képben van korunk legnagyobb musical sikerével, a Hamiltonnal. De bőven vannak nevek a stáblistán, lehet böngészni ismerős után!

Műfaj: családi

https://www.youtube.com/watch?v=TbJEHnK8zpw

Tartalom: Michael Banks felnőttként 3 gyermek édesapja, de egy nagy veszteség után talajt vesztett. (Szerintem a neje halt meg, de ez csak tipp.) Mary Poppins érkezik, hogy megint rendbe tegye egykori mentoráltja életét.

Várható megjelenés: karácsonyra

Miért várós?

- gyerekkorom egyik kedvencének folytatása, naná, hogy várom!

- bírom Emily Bluntot és szerintem jól áll neki a szerep.

- ezt hozza a Disney karácsonyra, és családi filmben nálam ők az etalon.

- szeretem a musicaleket, és ezzel kiélhetem magam, amíg valahol nem látom a Hamilton-t.

Börtönös, zenés, drámai, barátságos.

Gertrud mindene a zene. 80 feletti, rokonok nélkül élő, magányos nő, akinek az tölti ki az életét, hogy a börtönben zongorát tanít pár fegyencnek. Mikor az egyik diákja kiesik, új lány jelentkezik a helyére. Jenny megtestesíti mindazt, amit Gertrud nem akar a zongora mellett látni. Trágár, erőszakos, mosdatlan, szemtelen. Amikor közli a lánnyal, hogy nem hajlandó tanítani, dührohamot kap, és komolyan összeveri a tanárnő védelmére kirendelt őrt. Ám amíg egyedül maradt, játszani kezdett a hangszeren, és Gertrud döbbenten fedezi fel benne a tehetséget. Kiderül, csodagyereknek indult, de a karrierjét tönkretette a versenyekbe való beleundorodás, és nevelőapja, aki bántalmazta a lányt. Hajlandó adni egy esélyt a lánynak, és egy versenyre készíti fel, ami közben egyre jobban összebarátkoznak és segítenek egymáson.

A németek filmjei közül inkább a vígjátékokat szoktam emlegetni és ajánlgatni nektek, de azért vannak nagyon komoly filmes alkotásaik is. Most éppen egy ilyenre akadtam, és melegen tudom ajánlani mindenkinek, akinek egy mélyen emberi és drámai történetre támad gusztusa – ez lenne a 4 perc.

A történet alapja látszólag egy nagy klisé: a megszállott, de már kissé az életbe belefáradt tanár találkozik a nagy tehetséggel, akinek segít kibontakozni, közben önmagában is új energiákat és célokat fedez fel. Rengeteg ilyen film van, és rengeteg módon lehet tehetséges a tanítvány: sportfilm motívum, találhat remek énekest vagy színészt, de láthattunk már olyat is, amiben egy matematika zseni bukkant elő a semmiből az egyetemi folyosókon.

Itt klasszikus zene és zongora a motívum, amit azért is emelek ki ennyire, mert Jenny vonzódik a könnyedebb műfaj felé is, de Gertrud hamar leállítja az ilyen zongorázási kísérleteit. Szigorúan klasszikusok. Mint Chopin.

Ez azonban ne ijesszen el senkit! Én ugyan szeretem a klasszikus zenét, és többet hallgattam is belőle, de ez nem zenei film. Nem azon van a hangsúly, Jenny miket játszik és gyakorol. Nem azt látjuk és halljuk, ahogy fejlődik és versenyez. Nem musical vagy klasszikus értelemben zenés film a 4 perc!

Ez egy kőkemény dráma. A fókusz a két nőn van, akik látszólag nagyon különbözőek, mégis közel tudnak kerülni egymáshoz, barátkoznak, és segítenek egymáson. Mindketten tele vannak titkokkal és fájdalmas múltbeli eseményekkel, mindketten sebzettek, csak ezt másként élik meg. Gertrud elfojt mindent és szenved, míg Jenny dührohamokban éli meg az érzelmeit. Az, hogy egymás mellé sodródnak, mindkettőre jó hatással lesz, és ezt a folyamatot látjuk a filmen, miközben egyre többet megtudunk róluk.

Így hiába van egy zongoraverseny is a film cselekményében, az sem kap nagy hangsúlyt. A cselekményt előre viszi, de egyszer sem éreztem fontosnak, hogy Jenny nyer vagy sem.

Pazar a két színésznő teljesítménye is, nem véletlenül nyertek díjat is az alakításukkal.

Lelkizős film, amiben a barátság erején túl a zene erejét is remekül megfogalmazták. És általánosíthatunk, a zene nem véletlenül van ennyi ideje és súllyal jelen az emberek életében. Ha nem is mindenkinek a film klasszikus vonalán, de biztos van egy kedves dala…

Díjnyertes film, nem véletlenül. Tartalmas filmre vágyóknak javaslom!

4 perc - 5/4 komoly, és komor is, de nagyon emberi és eredeti történet, erős karakterekkel.

https://www.youtube.com/watch?v=Q-0gi0hCefc

Családi menekülős, maszkos gyilkossal küzdős.

Mike és Cindy nehéz döntést kell, hogy meghozzanak: kamasz lányuk, Kinsey sok problémát okoz, rossz társaságba keveredett. Hogy megmentsék, bentlakásos iskolába íratnák. Családi programként, a fiukkal kiegészülve el is indulnak megnézni az iskolát. Rokonoknál, egy kempingben szállnak meg az út közben. Szezonon kívül vannak, csak ők vannak a kihalt telepen. Este egy különös lány kopog be hozzájuk, de el is megy. Mire a család észbe kap, a lány maszkban visszatért két társával, és vadászni kezd rájuk. Nincsenek indokok, csak nyers kegyetlenség és a rohanás a semmibe. A szülők a gyerekeiket igyekeznek menteni, a testvérek egymást óvják, míg a maszkosok egyre közelednek.

Komolyan törtem a fejem, milyen emlékeim maradtak az első részről. Eljutottam addig, hogy semmi. Valószínűleg láttam, megvan a horror filmek között, de nem emlékszem rá. Így, mondhatni tiszta lappal álltam neki a folytatásnak, hiszen nem tudtam, mire számíthatok.

Azért annyira előzetesen rákerestem, hogy a két rész nem függ össze, így nem is olyan nagy baj, hogy a Hívatlanok cselekménye nem ugrik be.

Most pedig azt mondom, bár ez az Éjjeli préda is hamar elveszne a memóriám kukájában. Nem vagyok elégedett az utóbbi időszak siker horrorainak többségével, de ezt látva komolyan visszasírtam az apácás démonos riogatást.

Kezdve azzal, hogy a cselekmény szinte semmi. Kapunk egy nagyon tipikus családi drámát, amiben van egy sértett kamasz, aki nagyon haragszik a szüleire – már meg is tippeltem, ha valaki túléli a családból, az a lány lesz, aki komolyan meg is bánja majd, hogy úgy viselkedett a szüleivel, ahogy. Majd jön a kemping és a maszkosok, akik annyira szimpla gyilkosok, hogy nem érdekeltek. Bejönnek, és gyilkolnak. Mert miért ne? Még csak arzenáljuk sincs, jó nekik egy szimpla kés, egy autó, meg se erőltetik magukat. Pillanatok alatt unni kezdtem.

De lett rosszabb is! Mert elkezdett átmenni röhejesbe, ami egy horror filmnek nem áll jó, kivéve, ha horror komédia, de itt erről szó sem volt! Nem is tudom eldönteni, melyik jelenetet találtam a legröhejesebbnek. Luke medencés haldoklását, vagy a gyilkost, akit fel lehet robbantani, de akkor is hajt utánad a lángoló kocsival, és a látványos összezuhanása után is lesből lecsap egy késsel… borzalmas, egyszerűen nem találok jobb jelzőt.

Ráadásul még csak szimpatizálni se tudtam a családdal. Ahhoz túl keveset tudtam meg róluk, kimerült annyiba, hogy a lánynak magániskolába kell menni. Az elején még abba se voltam biztos, hogy tényleg családtagok. Amíg nem kezdték el Mike-ot a srácok apának hívni, már elméletem is volt, hogy az anyjuk második férje, a gyerekeknek nem vérrokona. Pedig de. Gondolhatjátok, mennyire jó a karakterépítés, ha még a családi viszonyokat se láttam át egyből! (Se a gyilkosnak, se a menekülőnek nem tudtam drukkolni. Gáz!)

Általában az ismert arcok felfedezését is díjazom egy filmen, de most ezzel se éreztem jobban magam. Christina Hendricks már a Mad Men részekbe se volt szimpatikus. Martin Henderson játszott olyan filmbe, amit bírok, de most csak az jutott róla eszembe, hogy nagyon megöregedett. A többiek meg ismeretlenek. Azok is maradnak, hogy gonosz legyek!

Nekem nagyon nem tetszett, ehhez képest a Látlak is halálosan rémisztő.

Hívatlanok 2. Éjjeli préda - 5/1 régi típusú trash horror, amit untam is, nem is véres, a színészek és karakterek is fájtak.

https://www.youtube.com/watch?v=pBjc1g-CZKw