A héten kevesebb a bemutató, de azért találunk olyasmit, amire akár moziba is lehet menni:

- Felhőkarcoló (Rock új filmje, ami popcorn mozinak tűnik nekem. A látvány majd eladja, a történetnek lehetnek gyenge pontjai. A világ legmagasabb épülete kigyullad, és Rock megy menteni a menthetőt.)

- Férfiak fecskében

- Hotel Transylvania 3. (nem kell bemutatnom a szörnyes mesét, ami inkább irritálni szokott, mint szórakoztatni. De sokan szeretik, van már saját mesesorozata is, és az egész estések ezzel trilógiává bővülnek. Most a vámpírok és barátaik nyaralni mennek.)

Ha moziig nem jutunk el, dvd-n vár:

- Tomb Raider (kaland)

- A Pentagon titkai (Hanks és Streep, politikai botrány, érdekes is lehet)

- A párizsi vonat (terroristák a vonaton, akció)

- Gyerekrablás (akció, anya a gyerekrablók nyomában)

- Sztálin halála (szatíra? komédia? A héten majd írok róla, már előre szólok, engem kiakasztott.)

Dvd-n sok az ide csúszott megjelenés, A párizsi vonat érkezését várom leginkább. A mozi már nehezebb dió, egyik se igazán fogamra való, de van még mit pótolnom korábbról, úgyhogy nem fogok néznivaló nélkül maradni.

Hello, vasárnap! Mondd csak, melyik heti film/sorozat érdekelne részleteiben is? Mert itt a Spoiler ideje! Bár segítenél választani, mert bevallom, a héten egyik film/sorozat se tudott annyira lázba hozni, hogy mindenáron mesélni akarjak még róla.

Azért valahogy kilyukadtam az Anon mellett.

Talán, mert érdekes volt. Van csavar, amit most szabadon lelőhetek. Volt, ami tetszett benne, más nem. Így akkor nézzük, mi is történt a filmben!

Sal Frieland élte a maga kis rendőr életét. Gyilkosok nyomában járt, ami a kor technológiájával nem volt nehéz. Az emberek fejében kamera van, állandóan hálózatba vannak kötve, így a központ mindent lát és rögzít. A gyilkosságok áldozatainak elég lekérni az utolsó perceit, és máris mindent tudnak. Sal is ilyen nyomozó.

A soron következő ügyében azonban valami nagyon nem stimmel. Egy hacker feltörte a rendszert, és az áldozat azt látta, amit a gyilkos. Így a nyomozók is csak azt látják. Még ötletük se nagyon van, mit kezdjenek – és már sorozatról beszélhetünk, nem ez volt az első ilyen gyilkosság, csak az elsőt még anomáliaként kezelték.

A meggyilkolt férfiakban egy közös van: egy nő. Egy hacker, akinek senki nem ismeri az igazi nevét vagy arcát. Anon, aki kitörli a rendszerből és a fejedből az emléket, amit nem akarsz, vagy megváltoztatja, amire kéred. Sal egyszer már látta is: csak éppen a kép törlődött róla, és mindenki emlékeiből, akinek átküldte.

Hogy a nyomára akadjanak, azt találják ki, hogy Sal eljátssza a tökéletes üzletfelet, akiknek a nő dolgozni szokott. Kitalált és létrehozott életében egy üzletember lesz, aki nősülés előtt jár. Csak éppen volt egy fizetett éjszakája egy luxus örömlánnyal, amit nem akar, hogy a menyasszony meglásson. Ezt kellene kitörölni. Meghirdeti a neten az állást. Vár, amíg Anon jelentkezik és megkötik az alkut.

Anon eljön, elbeszélgetnek, módosítja az emléket. A szex helyett egy unalmas, iszogatós este egyedül otthon. A férfinak meg is tetszik a nő, aki minden adatát féltve őrzi. Törli magát az emlékeiből, még azt sem árulja el, hogy szólítsa őt Sal. De annyi időt itt volt, hogy az üggyel megbízott különleges egység rá tudjon kapcsolódni a hálózatára, és kövesse. Csak az utolsó szervernél akadnak el – így látják, amit a nő, de nem tudják, hol van.

Sal újabb megbízással csalja vissza – most drogvásárlást akar semmissé tenni. Mert ami nem látszik, meg sem történt. Anon jön, és most a csevegés csókolózásba, majd szexbe fordul. Sal balszerencséjére a tőle elmenő lány az emlékeit nézegeti, és kiszúrja az igazat. Hogy Sal igazából őt kereső nyomozó, nem egy üzletember bűnös hobbikkal.

Sal is hack áldozata lesz. Folyamatosan cserélik a szemével látottakat, így majdnem kiesik a metró elé, esik-kel, olyan embert bántalmaz, akit nagyon nem kellene. Felfüggesztik. De még nagyobb csapás lesz, amikor elkezdi Anon törölni az emlékeiből a kisfiát, akit egy tragikus balesetben vesztett el. Csak egy emlék marad: amikor a fiút a szeme láttára halálra gázolták. A történet, ami megtörte a férfit, amiért már csak a munkája és az alkohol maradt neki.

Majd egy este azt veszi észre, a gyilkosa szemével lát. Dulakodást hall, majd Anon-t látja és a tükörben a technikai zsenit, aki az akciócsoportuk esze volt. Kiderül kettejük beszélgetéséből, hogy a fiatalember az utolsó védelmi vonal, aki biztonságban tartja Anon személyiségét. De ahogy figyelte, beleszeretett. Elkezdte megölni a férfiakat, akik közel kerültek hozzá bármilyen formában. Fel is ajánlja a lánynak, hogy tartson vele, legyenek ők ketten egy. Sal és Anon azonban együttes erővel fölé kerekednek, és meghal. Anon elmegy, Sal sebesülten és a vádak alól tisztázva marad a helyszínen.

Egyszer még összefut a lánnyal, akitől szeretné megtudni, miért él így. A rendszer vadászik azokra, akik nem akarnak a részei lenni. Ha nem csinál rosszat, senkit nem érdekel, mit lát. Nem nézegetnék. A lány kifejti, ezt Sal nem tudja megérteni. Nem azért él így, rejtőzik, mert rosszat tesz vagy tenne. Egyszerűen ezek az ő dolgai, ami senki másra nem tartozik. Elsétál.

Utaltam már rá, hogy a karakterekből szívesebben kaptam volna többet. Annak látom értelmét, hogy Anon miért maradt rejtélyes. De Sal múltja kurta-furcsa. A fia halála, a házassága szétesése, az alkoholizmusa – mind olyan, amit lehetne fejtegetni, mélyebb figurát építeni, de itt nem teszik meg.

A gyilkos, aki egyben rendőr is, őt is sokkal jobban szerettem volna megismerni. Annyira hamar elintézik, hogy miért lett gyilkos, hogy semmi súlya. Azt a szálat is kezelhették volna jobban, vagy írhattak volna neki jobb indoklást.

Esetleg a világ működéséből is kaphattunk volna egy nagyobb szeletet – engem érdekelt volna, milyen ez a teljesen megosztás központú világ. Eszembe juttatta a Kört (Tom Hanks film, nem Samara horrora) és a BlackMirror egymást lájkoló részeit. Ez lenne a következménye az ott látottaknak?

De igazából nagyobb bajom nincs vele, így is nézhető, érdekes film volt. A szereposztás is teljesen korrekt.

Akinek bejött a BlackMirror, vagy egy nézhető sci-fit nézne, jó választás lesz.

Szerelmes, mintázatos, nyomozós, közelgő katasztrófás.

Dylan szereti a rendszert és a mintázatokat, ott is észreveszi őket, ahol más nem. Ez a munkájában is nagy segítségére van, légi forgalom irányítóként átlátja a sok gép pályáját. Ám valami történik, a 2:22 számkombináció feltűnik, és elvonja a figyelmét. Visszatér, ismétlődésekre figyel fel. Ugyanakkor, ismétlődnek az események. De miért? Egyre megszállottabban kutatja a dolgot, amikor megismeri a galériás Sarah-t. Szerelem első látásra, nagyon összepasszolnak, mintha már korábban is ismerték volna egymást. De a lányt ijeszteni kezdi a férfi megszállottsága, amit egy 30 éves tragikus állomáson történt lövöldözés fokoz. Segíteni akar, Dylan nem engedi. Későn ébred rá, hogy a múlt ismétlődése még egy szereplőt érint, Sarah exét. Vajon most Dylan képes lesz megakadályozni a tragédiát?

Nem pont olyan volt, mint amit vártam, de igazából így jobban tetszett. A trailer után időutazásos vagy napismétlős történetet vártam, amikor minden ismétlődik. De valami mást találtak ki, így sokkal eredetibbnek és érdekesebbnek is találtam a végeredményt.

A mintázatok ismétlődése nagy ötlet, és jól meg is valósították. Az egész logikus, miközben a realista agyammal hihetetlennek is érzem, de a film világában gond nélkül elfogadtam a szabályokat.

Több szintje van a filmnek, amit nagyon tudtam szeretni. A napi szintű minták, ahogy azokból összeáll egy 30 éves történet visszaverődése is. Minden szépen megfelel egymásnak. Még rejtélyt is hoz bele, ahogy Dylan szép lassan kirakja a kirakóst, vele együtt mi is. Nem egy krimi, nem is thriller, de valami olyasmi, a feszültsége benne van egy kis misztikus színezettel.

Mindeközben pedig ez egy szerelmi történet is. Ami önmagában nagyon nyálas is lenne. Komolyan: cukormérgezést tudna okozni, ahogy Sarah és Dylan románca pillanatok alatt fejlődik a megismerkedéstől a végzetes nagy szerelem és családalapítás felé. És mégse leszünk cukorbetegek, mert jó ellenpont a misztikus vonal, a rejtély – a kettő együtt működik. Egyik se túl sok, se kevés, a mozaik összeállva sokkal jobban néz ki, mint a részek külön.

Tudtam szeretni a karaktereket is. Dylan ezzel a rendmániával és mintázatokkal érdekessé lett téve. Kellett is, mert, ahogy most belegondolok, a főszereplő páros szép is, helyes is, kedves is – rosszat nem is találok bennük, ahogy mélységet se nagyon.

A casting is bejött. Pedig Teresa Palmer nekem kifejezetten ellenszenves, nagyon kevés filmje van, amiben szimpatikusnak találom. De ebben az volt. Jobban áll neki ez a mesebeli jólány, mint amikor keménykedik a vásznon. Michiel Huisman meg nem is titkoltan a legsikeresebb holland filmes, aki már a GoT előtt is mászott szépen fel a sztárság felé, és a GoT még többekkel megismertette. Helyes, szimpatikus itt is, én bírom.

Látványra is korrekt. Nem nyomtak bele sok CGI-t, nem is kellett. Amit mégis látványelemnek beletettek, működött. Tetszett az installáció kiállítás, jópofa volt a csillagok ragyogása is, vagy a minták kirajzolása. A 30 éves részeket is elkülönítették látványban is, már szinte noir jelleget kapott.

Hangulatos, kellemes, miközben érdekes is. Pozitív csalódás volt számomra.

2:22 - 5/4 romantikus, de okosan rejtélyes is. Tetszett a szereposztás is, az egésznek a hangulata.

https://www.youtube.com/watch?v=Af2N3N5rURI

Harcolós, kapcsolatos, csapatmunkás, katonai.

A SEAL osztagok között az egyik, ha nem a legjobb a Bravo Csapat. Vezetője az a Jason Hayes, aki már élő legenda, akitől minden újonc tanulni akar. Ő olyan csapatot tart össze, mely nem csak bajtársak, de testvérek szövetsége is, akik átvészelik együtt a válást, vagy éppen ünneplik az érkező gyerekeket. Terroristákat kapnak el, védőőrizetet látnak el, amire a parancs szól. Az újonc Clay Spenser a kiképzés poklában is e csapat felé kacsingat, de nem könnyű bekerülni. Clay az apja miatt, aki sikerregényt írt a katonai múltjából, extrán bizonyítani akar, ő nem az örege. Afganisztán, 6 hónapos kiküldetés. A Bravo nagy teherrel indul neki: az elődeiket lemészárolták. Igazságot akarnak szolgáltatni nekik.

Idén kettő katonai, speciális osztagos sorozat indult útjának. A The Brave, amely félévadot és kaszát kapott. Végigszenvedtem, nekem se tetszett. A SEAL Team, ami viszont sikeres lett. Azt hiszem, a Brave kapcsán már elemezgettem is, hogy a trend pont úgy alakult, ahogy a személyes tetszési indexem is.

Első pillantásra a bátrakat kezdtem el követni, de pár rész után teljesen kiábrándultam. Adtam még egy esélyt ennek a csapatnak, és 3 rész után rákattantam. A Seal Team nézettsége nőni kezdett, ahogy a Brave zuhanórepülést produkált nagyon hamar. Egyértelműen ez a jobban összerakott a kettő közül.

Egyrészt, sokkal realistább, életszerű katonai bevetések vannak benne. (Vagy, inkább úgy lenne pontos, amit civilként hitelesebbnek látok.) Untatni szoktak a katonai bevetések, a Sólyom végveszélyben is halálra untat, de ezt érdekesnek találtam. Most először láttam ilyen kutyás bevetéseket, nagyon bírtam is, ahogy a kutyusok is csapattagok voltak, és ahogy a bevetésekre vitték, dolgoztak velük. Nekem ez új élmény volt, ilyet még nem láttam.

Vizuálisan is törekedtek a sokféleségre. Volt pl. éjszakai jelenet infra kamerával, vagy fejkamerával végigkövetett események.

Volt változás évad közben a felépítésben is. Epizodikusnak indult, amikor minden rész egy-egy akciónak felelt meg. Különféle bevetések, sokféle élethelyzet, amibe bekerült az egység. Majd az évad másik fele átívelős lett, a csere osztaguk gyilkosainak elfogásáról. Elnéztem mindkettőt, de azért az epizodikus részek jobban estek.

Amivel viszont igazán a Brave fölé emelkedett, hogy itt van minimális karakterizálás. Személyiséget, magánéleti kérdéseket is kapnak a szereplők. Lesz, aki sérülést titkolna. Látunk egy szárba szökkenő szerelmi szálat, de egy erős pár válását is lekövethetjük. Soha nem ez a hangsúly, de nekem kellettek, hogy drukkoljak a bevetéseken is, hogy ne az aktuális kedvenceim legyenek áldozattá.

Ennek a sorozatnak volt a jobban sikerült castingja is. David Boreanaz hozza tovább a Doktor Csont karakterét, ő a nagy hős, a nagy jellem. (Poénkodtam is rajta, hogy ezt csinálta Bones előtt.) Max Thieriot meg kiszabadult a Bates Motelból, és katonának állt. Különben őt is bírom, itt újoncként a kölyökképe is előnyös – már csak azon drukkolok, hogy a második évadra megborotválkozik, mert az a sivatagi hajzat és szakáll… juj.

Nekem ez tetszett jobban, de nem csak nekem. Jövőre visszatérés a 2. évaddal!

Seal Team - 5/4 sok ismerős sorozatszínész, realista akciók, miközben építgetik a karaktereket is. Bejött.

https://www.youtube.com/watch?v=OAHa5f2F1Yw

Rejtélyes, halálos, menekülős, misztikus.

Samuel Solomon élete jobb nem is lehetne: sikeres könyvet írt, az egyetemen ő az egyik legnépszerűbb tanár. Szerelmes is, gyönyörű barátnője az egyik hallgatója. Ám közös estéjük véres véget ér: miután szerelmet vallottak egymásnak, Beatriz felvágja az ereit a kádban. Samuel megzuhan, minden veszni látszik körötte, rejtélyes álmok gyötrik. Egy gyilkosság helyszínére vezetik, egy fiatal nővel együtt, akivel találnak egy különös gömböt. Majd egy múzsa kezdi kísérteni a férfit, aki vissza akarja kapni az ellopott tárgyat, vagy végez a férfival. Rachel a fiával menekülne erőszakos rabtartója elől, a gömbért segítséget kér. Mire Samuel feleszmél, már együtt nyomoznak a gyilkos múzsák után, akik szavakkal gyilkolnak – de amit mindkettejük múltja rejt, arra nem lehet felkészülni.

Alapvetően szeretem az olyan filmeket, amelyben újraértelmeznek valamit a mitológiából. A regenyvilag.blog.hu-n szoktam is fejtegetni, hogy vevő vagyok minden olyasmire, amiben egy klasszikus mese, mitológia új köntöst kap. Legutóbb azt hiszem, épp Riordan és a Kane Krónikák kapcsán elmélkedtem ilyesmin. Ami most azért is eszembe jutott, mert a Múzsa is ilyen újraértelmezős dolog.

Méghozzá a múzsákat veszik elő, akik a görög mitológia szereplői – igen, Percy Jackson is találkozott velük. Ez azonban egy olyan feldolgozás, amiről inkább a The Curse of Sleeping Beauty jutott eszembe, amit pár hete meséltem el nektek. Egy sötétebb, horrorosabb vízió, amiben van ötlet.

Még akkor is ezt mondom, ha különben nem szeretem, amennyit változtattak a múzsákon. Csak egy volt, aki a költészettel foglalkozott, bár igaz, hogy az irodalomhoz kapcsolódik a színjátszás és történetírás is. Itt viszont minden múzsa a költészeten keresztül szivárgott át az emberi világba, amit a görög mitológiakedvelő agyam nehezen vett be. Bár tény, jót szórakoztam azon, ahogy az angol tavi költőket előszeretettel idézgették. (Az még stimmelnek is a klasszikus gyökerekkel.) Plusz, sok Dante is volt. Az már a keresztény mitológiával nehezebben békül a múzsákkal, de itt megoldották. Tudjátok, Dante és Pokol… a múzsáknak valahonnan ide kell szivárogni…

Éreztem benne valamit a baszk mondakörből is. (Amit különben regényélményből ismerek valamennyire.) Oda illenek ezek a gyilkos szellemlények, akiknek nem görög múzsás neve van. Thalia helyett itt például van Az, aki rejtőzködik. Meg is fordult a fejemben, hogy sima szellemekkel/démonokkal jobban működött volna a sztori, mint múzsákkal, de a versek miatt, gondolom, maradtak múzsák.

A lények különben ötletesek, alaposabban meg is ismertem volna hetüket. Az, aki szenvedélyes. Az, aki hazudik. Ilyen neveik vannak, és mindegyiküknek lehetne saját mitológiája. A történet különben regényből lett filmesítve – nálunk sajnos nem kapható, spanyolul meg esélytelen, hogy egy szót is értsek belőle – és sejtem, hogy papíron van is mitológiájuk.

A horror elemek helyett a thriller és rejtély dominál, de ez még tetszett is. Jó a film dinamikája, vannak csavarok és kellemesen elszórakoztatott ijesztés és vérfolyó nélkül is.

Múzsa - 5/3,5 ha a horror nem is domináns, érdekes az alapötlet és a misztikája. Lekötött, ha fura is.

https://www.youtube.com/watch?v=5earSp5yDVM

Nyári munkás, szerelmes, kavarós, kapcsolatos.

Kezdődik a nyár, Bence és Zsófi már külön utakon járnak. A fiú a barcelonai út alatt összejött egy idősebb jogásszal, akivel most együtt él, aki már gyereket szeretne vállalni, míg a fiúnak a jövőképe se tiszta. Így mindig zűrbe keveredik, egyszer közel van önmaga prostituálásához is. Zsófi nyári gyakorlatra jön Budapestre, de nem akar se hazaköltözni, se az apja cégébe próbálkozni. Így a tavaly megismert Levente mellé megy lakótársnak, akinek a szívét Dóra darabokra törte. Levi próbálkozik ugyan, de egyre erősebb a hite, hogy minden nő hazug csalfaság. A feljövő húga a másik lakótárssal, a nőcsábász Ákossal kezd zenekarba, és talán szerelembe is. Közben Zsófi összebarátkozik a munkahelyén Enikővel, aki sokat iszik, bulizik, csalja a barátját, aki különben szintén itt dolgozik, és első látásra Zsófi ideálja lesz.

Már a második évad kapcsán is azt mondtam, esett az egésznek a színvonala. Míg a Csak színház még mindig szórakoztat – igen, anno együtt kezdtek – az Egynyári kaland már csak az a sorozat, ami mellett pakolgatok, ezt-azt csinálok, nem köt le igazán.

Ez még csak nem is a helycsere miatt van. A Balaton helyett most Budapesten vagyunk, egyesek gyakorlaton, mások nyári állásban. Nem is lenne ezzel baj, a gyakorlati helyes téma még le is kötött volna. Igaz, ezzel kapcsolatba is van egy kritikám: miért van tele a sorozatzene balatoni vágóképpel, ráadásul retró stílusban? Budapest kellett volna, ha már változtattak, nem ez a tóparti feeling, ami teljesen hiányzik a sorozatból!

Ahogy a nyaralás is, ha már itt tartunk. Mindenki dolgozik, vagy próbál befutni. Ez már nem nyári kaland, hanem kapcsolati szappan. Nyoma sincs annak a játékosságnak és hangulatnak, amiért megszerettem ezt a sorozatot. Ott tartunk, hogy ez egy munkahelyi, párkapcsolati mini szappanopera – nem is csodálom, hogy esik a nézettség. A visszatérők egész egyszerűen nem találják azt, amit várnak a sorozattól.

Az sem segít, hogy a történet tele van tipikus fordulatokkal és gyerekes kavarásokkal. Most komolyan, azon kellene benne izgulni, hogy Luca és Ákos továbbjut-e a tévés tehetségkutatón? (Hozzáteszem, azon ki is akadtam volna. Lucának a hangja alig több a nullánál, nekem fájt, amikor énekelt.)

Plusz, kicsúszott a sorozat értékrendje. Megfigyeltem, ha egy szereplő kiszáll, abból ellenszenves alakot faragnak. Péter úgy vendégszerepelt a 2. évadban, miután kiszállt, mintha egy bunkó paraszt lenne. Most Dóra ment el, a színésznő már be se vállalta, hogy egy részre beugrik – nem is csodálom. Kiírták úgy, hogy csalta Levit az egyetemi professzorával és lelépett. Annyira nem jön ez a lány korábbi jelleméből! De van rosszabb is. Amikor Zsófi úgy intézi, hogy Dávid meglássa az ebédszünetben, a tetőn a takarítóval szexelő Enikőt, mindenki Zsófit nézi a szemétnek. De most miért? Enikő volt az, aki csalta a barátját. Nem őt kellene elítélni? De nem, Zsófi lesz a rossz.

Nem szerettem ezeket a negatívba lemenő szereplőket. Dávid, aki kapcsolat helyett karbantartás jelleggel akar szexelni. Enikő, aki fűvel-fával azonnal. Zsófi béna trükkjei. Bence meg az egyre idősebb nők – nem is értem, mit ettek rajta. Idén messze Dávid a leghelyesebb.

Nálam nagy csalódás. Egy-egy poén még elmegy, de nagyon csúszik a kínos szappan irányba.

5/2 bénább történet, karaktergyilkosság, gyengébb évad. Néhány poén elment, nem tetszett!

https://www.youtube.com/watch?v=7Qs2_s_4sVo

Családos egymásra találós, természetfeletti lényes, világmentős.

Drakula boldogtalan és magányos. Egy nap felhívja egy nő, félretárcsázott: vámpír jelmezt szeretne rendelni. Ugyan ebben a vérszívók ura nem tud segíteni, de az asszony határozottan megtetszik neki. Ő lenne, akire várt? Elküldi boszorkányát, hogy változtassa Emmát vámpírrá. Emma közben ezerfelé szakad: a családjának igyekszik egy jó estét összehozni. Jelmezekkel, közösen egy buliba. De kisfia, Max, attól szenved, hogy hiába okos, mindenki nagyobb nála és bántják. Lánya, Fay inkább buliba menne a kiszemelt fiúhoz. A férje, Frank meg kifulladásig dolgozik. Hatalmas veszekedés is lesz a buliból, amibe belecsöppen a banya. Akinek a varázsa mindenkit azzá változtat, aminek öltözött: vámpír, farkasember, múmia, Frankenstein szörnye. Míg a család a banya nyomába ered, hogy megint emberek lehessenek, Drakula Emma szívére pályázik – vagy megfagyasztja a világot.

El sem tudom képzelni, milyen lehetett eredeti formájában ez a történet. Mert az eredeti regényt nem gyerekeknek készítették – annyit kinyomoztam, hogy a nem mese változatban Drakula a hódításban beveti a szexet is. Nos, a mesében ilyesmiről szó sincs!

Ebben próbálták azt az üzenetet belenyomni, nagyon erősen, amit a Disney mesék is mesterien űztek, amikor ez volt a fő profil: a család fontos, a család összetart, és szeressék is egymást a tagjai! Mert bármi is jön, a család lesz az, aki melletted áll és segít, ahogy tud. Számomra túl hangsúlyos is volt ez az üzenet, nem nekem kellett levonni a következtetést, folyton szóba került valahogy, és a végén is elég direkten megfogalmazták.

Kissé gonosz vagyok, de ennyi szeretlek és érzelmes rész egy szappanoperát is leterhelne, nemhogy egy mesét.

A cselekmény ellensúlyoz némileg, folyamatosan mozgásban tartja a szereplőit. Kalandokba keverednek, együtt vagy külön is, melyben mindenki megtanulja a leckét, ami a személyes gondjához köthető. Miután ezeket megoldották, tisztába jöttek magukkal, utána tudnak családként együtt lenni, összefogni, és szembenézni Drakulával és az ő gonosz tervével.

Ebben lényegesebb üzenet is van, mint a családi nyálömlengés, amit nyomatnak. Akkor működik jól az ember, ha elfogadja magát, belátja a problémáit és dolgozik rajtuk. Ekkor tud csapatember is lenni.

A karakterek mese kompatibilisek, és mindenkit annyira lazítottak, hogy simán belefért egy gyerekmesébe. Drakula sem egy szörnyeteg lett, hanem egy-egy ponton már szinte tragikus, máskor komikus figura. Egy-egy olyan problémára vannak kihegyezve a figurák, amivel szintén a gyerekeket célozzák. Az első szerelem, az önazonosság, a bántalmazás – mert, ha a nagyobb és butább srácok zaklatják a kisebbet, az bizony bántalmazás. Szóban is az lenne, de itt fizikai is.

A grafika hagy kívánnivalót maga után. Egy-egy elemét jól megcsinálták, de nem az a minőség, amit ma tudnak a nagy mesekészítők. Azért sehol se gáz annyira, hogy fájjon, de a szereplőket jobban is megtervezhették volna – és mindenki cukisítása… azt vissza kellett volna venni. Max esetében le se jött, miért ijedtek tőle halálra a többiek.

Egyszer meg lehetett nézni, de messze nem lesz a kedvenc mesém. A Pulykaland a rosszabb.

Szörnyen boldog család - 5/3,5 van benne ötlet, bár az eredeti sztorit gyerekesebbre vették. Elmegy, de nem jó grafika.

https://www.youtube.com/watch?v=iu4sYnEdx8k

Újabb ismertető arról, mi vár ránk az ősszel! Bocs, majdnem télen. Mert jelen alkotás világpremierje november végére van időzítve, és ismerve a magyarországi forgalmazókat, könnyen lehet, hogy egy hét csúszással mi már decemberre csúszunk át. De mindegy is, csak jöjjön, aztán hadd nézzem meg!

Mit is?

A legújabb Robin Hood adaptációt.

És miért akarom megnézni?

• nagyon rákaptam Taron Egerton filmjeire. A Kingsman nagy kedvencem, és Eggsy (igen, én nem vagyok hajlandó a magyar fordítást használni a becenevére) óta minden Egerton filmet megnéztem, ha főszerep volt, ha mellék. Tudtátok, hogy még énekelni is jól tud? Ahogy az Elton John nótát tolta az Énekelj-ben! Kész. (Angolul kell nézni, ne zavarjon senkit, hogy mese. Az eredeti szinkronszínészek listája több mint impozáns.) Itt meg Egerton Robin, már alig várom!
• a divatos akcióformula szerint készül a látványvilág. Nagyon bízom benne, hogy nem viszik túlzásba, és menő lesz, mint az első Kingsman volt! Igaz, akcióban a 2 is tarolt, és Egerton mindkettőben megmutathatta, milyen sportos. Ez a minimum, amit is itt várok!
• izgat a történet. Még keveset tudni róla, és roppant kíváncsi vagyok, milyen irányba viszik el a legendát. Biztos nem olyan megfáradt hős lesz, mint Russell Crowe volt. De nem is Kevin Costner lesz visszaidézve, remélem. Kretén se legyen, mint a fuszeklik fejedelme. A Disney róka túl mese. A musical feldolgozással ki voltam békülve. Gáz, hogy még mindig A tüzes íjász a kedvenc Robin Hood feldolgozásom? De ennek a filmnek megadom az esélyt, hogy a trónjára törjön.
• vannak izgalmas ötletek a stáblistán. Jamie Foxx, mint Little John? Oscar díjas vagy Jamie, remélem, ez azt jelenti, hogy jó a script, ha már elvállaltad ezt a szerepet! Aztán, Will Scarlet Jamie Dornan lett, akit Once upon a time vadászaként szerettem, Christian Grey-ként kerültem. Tudom, volt sorozatgyilkos is Gillian Anderson mellett, ott is jó volt. Itt tippem sincs, mit várjak, premierkor kiderül.

Nagy a várási fokom, de azért egy félelmem akad. Marian úgy szerepel a karakterleírásban, mint Robin szerelme, egyben Scarlet felesége. Ettől a száltól azért előre is tartok. Még nem láttam olyan verziót, amiben Marian másnak a felesége volt. Bocs, a Russel Crowe feldolgozásban eljátszanak ezzel kicsit, de nem más karakter bevonásával. (Ott különben annak a neje, már özvegye, akinek Crowe – Robin Hood – majd kiadja magát.)

Várom, tényleg nagyon remélem, hogy jó lett! De majd beszámolok róla, ezt nagy valószínűséggel nézem egyenesen premierkor.

https://www.youtube.com/watch?v=nJ74sqozkxc

Becsavarodós, gyilkosos, meleg közösséges.

A világ megdöbbent, amikor az ismert és szeretett divattervezőt a saját villája előtt agyonlőtték. Gianni Versace betegséggel küzdött, stílust teremtett, sokat tett a melegek elfogadásáért – és Andrew Cunanan végzett vele. Andrew ekkora már sorozatgyilkosnak számított, aki végzett korábbi szeretőivel is, és amikor a rendőrség a nyomára akadt, a saját életének is véget vetett. Fiatal, megnyerő fiatalember volt, akit bevándorló apja elkényeztetett, és belenevelte, hogy különlegesnek kell lennie. De mikor apja csalása lelepleződött, Andrew ott maradt minden nélkül. Gazdag, idős férfiak kitartottja lett, miközben egyre gyártotta a hazugságokat, és kereste a szerelmet. De ahogy légvárai összedőltek, az erőszak útjára lépett, és nem volt többé visszaút.

Én ugyan kíváncsian vártam az évadot, de tudom, hogy sokan tartottak tőle előzetesen. Hiszen a jól sikerült első évad alkotógárdáját lecserélték, nincsenek az AHS évadaihoz megszokottan visszatérő szereplők (ok, volt egy Finn Wittrock, aki AHS stábtag is, de az ACS első évadából nem jöttek vissza színészek). Azt is lehetett hallani, hogy a Versace család nagyon nem díjazta a sorozatot, ahogy a dokumentumregényt sem, amiből készült.

A sorozatot megnézve komolyan nem is értettem elsőre, mi baja lehetett a családnak a sorozattal. Gianni kifejezetten szimpatikus figura, őt bírtam legjobban a teljes sorozatba. Aztán azért rájöttem: érthetővé tették Cunanan ámokfutását is. Donatella nagyon odacsapott a bátyja szeretőjének, mondhatni, majdnem sikerült öngyilkosságba kergetnie. De összességében nem volt benne olyasmi, ami miatt ki kellett volna akadni.

Érdekes volt a sorozat koncepciója. Nem lineárisan mesélte el az eseményeket, hanem ugrált a különböző idősíkok között. Kellett figyelni, kellett kicsit agyalni, de többszörösen egy emberi drámát kaptunk így. Hogy jutott ide Cunanan? Milyen jellem volt Gianni Versace? Mindkettőt szépen elmélyíti a sorozat, és emberi arcot az áldozatoknak, de a gyilkosnak is.

A sorozat folyamatosan pörgött, és ezekkel az idősík ugrásokkal folyamatosan érdekes is tudott maradni. Családi és bulvár konfliktusok között lavírozott, mindeközben képet adott a meleg közösség helyzetéről is a korszakban.

Könnyen el tudom képzelni, hogy sokaknak a meleg vonal miatt nem majd be az ACS 2. évada. Pedig nem kell 18-as karika, nincsenek kemény jelenetek. Inkább szenvedő emberek vannak, és sok szégyenbélyeg. Még Donatella is azt mondta egy ponton, mielőtt a bátyja színt vallott, hogy PR okból jobb lenne, ha titkolná a nemi identitását. (Nyomorult élettársa a temetésen, a pap jól lealázta.)

A sorozat nem arra tette a hangsúlyt, hogy a gyilkosságot bemutassa, hanem az előzményekbe mélyedt bele, és a korszakba, amiben sor kerülhetett egy ilyen esetre. Az embereket akarja megmutatni, akik próbáltak boldogulni – felvállalva, vagy titkolva a férfiakhoz vonzódásuk.

Erős a casting, és vannak is jó alakítások. Darren Criss nagyon hozza Cunanan alakját, eszembe se jutott róla a Glee. Penelope Cruz átváltozása se semmi – bár még így is fényévekkel szebb a színésznő, mint a divatikon.

Érdekes volt, lekötött, ha szórakoztatónak nem is mondanám. Ahhoz sok a tragédia benne.

American Crime Story - 5/4,5 okosan összerakott, remek szereposztással. Érdekes, informatív, de szórakoztató is lett.

https://www.youtube.com/watch?v=xL_qpDkF5A8

Jövőképes, digitális, nyomozós, karakterdrámás.

Sal Frieland nyomozó a nem túl távoli jövőben. Itt az emberek teljesen hálózatra vannak kötve, minden általuk látott dolgot rendszerre visznek, és a rendőrségnek hozzáférése van a látottakhoz. Már nem létezik névtelenség. Egy napon, miközben egy gyilkosság helyszínére tart, lát egy lányt, akit a rendszer ismeretlennek jelöl. Hibának véli. Ám a gyilkosság helyszínén szembesül azzal, hogy feltörték az áldozat kameráját. Azt látta csak, amit a gyilkosa, így a rendőrség is tehetetlen. Az ügyek egyre szaporodnak, és arra a lányra kezdenek gyanakodni: egy hacker, aki abból él, hogy kitörli és módosítja az emberek által látottakat. Az áldozatok mind az ügyfelei voltak. Sal beépül, és lehetséges ügyfélként igyekszik becserkészni a lányt. Nem számol azzal, hogy mire képes egy bosszúra éhes hacker.

Tudom, már idegesítő vagyok azzal, hogy rákaptam a Netflixre. De mit is csinálnék, ha nem csak jó sorozatokkal, de filmekkel is tele van? Én nem féltem tőle a mozit sokakkal ellentétben, de azt nagyon tudom díjazni, hogy a saját tempómba nézhetem a sorozatokat és olyan filmek vannak, amelyek jobbak az egyéb tévés kínálatnál – azt hiszem, nem kell jellemeznem az RTL és TV2 kínálatát.

Az Anon is egy Netlix produkció, ami nem való moziba, de otthon a tévé esetében remek szórakozási lehetőség. Sztárparádé, érdekes történet: soha rosszabbat!

Már a címnél érdemes megállni kicsit. Anon a felhasználóneve a hacker lánynak, többet nem is fog kiderülni a filmben. Anon, az anonymus rövidítéséből jön szerintem. Kifejezve ezzel mindazt, amit Anon képvisel a filmben. Ami a mi világunkban is aktuális téma.

Mi abban a fázisban vagyunk, amikor önként mondunk le a névtelenségünkről. Online megosztjuk magunk. De ez a mi választásunk, nincs senki kényszerítve erre. Aki akar, kimarad. A film világában ez a lehetőség nincs meg. Aki névtelen próbál lenni, a rendszer nekimegy és el akarják kapni. A megosztás elvárt és kötelező. Ha nincs mit rejtegetned, ossz meg! És van Anon, aki azt mondja, nem rejtegetnivalója van, csak nincs olyan az életében, ami másra tartozik.

A film mindkét nézetet bemutatja, és lehet mellé érveket gyűjteni. Az intim szféra védelme kontra a hatékonyabb bűnüldözés és –megelőzés. Elgondolkoztat, és akaratlanul is belegondol az ember, ő hogyan áll ehhez a kérdéshez.

De emellett egy krimi is ez a film, amiben egy gyilkost keresnek. Nem körömrágóan izgalmas, de érdekes a nyomozás ilyen high-tech eszközökkel és rendszerrel, ami a film világában van. Akad fordulat is, kis dráma is. Igaz, a drámáért nem voltam oda. Eléggé lóg a levegőben Sal múltja és traumája, azon lehetett volna még dolgozni.

Látványra semmi különös nincs benne, nem a díszletekre ment el a büdzsé nagyja. A high-tech rendszereket leszámítva semmiben nem építettek jövőképet a díszletekben, ruhákban.

Cserébe jó a casting. Amanda Seyfried nem kedvenc, általában engem irritál a színésznő, de ez a karakter és hajszín is jól állt neki. (Plusz, angolul néztem a filmet, és eredeti hanggal jobb a színésznő, mint szinkronnal.) Clive Owen is kapott végre egy normális szerepet.

Vannak hibái, de a célnak megfelel. Egy okosabb, agyalós tévéfilm.

Anon - 5/4 érdekes és elgondolkoztató történet, jó szereposztás. A látvány tévés, de oda is készült.

https://www.youtube.com/watch?v=RJOoYhQcQBI