Űrlényekkel fogócskázó, elveszett kapitányt kereső, időutazós.
A csapat éppen egy punk bulival ünnepelte, hogy sikeresen megmentették a világot, amikor Sara nyom nélkül eltűnik. Ava elől igyekeznek eltitkolni az esetet, de persze sokáig nem lehet és megkezdik a kutatást. Kiderül, hogy a nő űrlények fogságába került és begyűjtötte egy fejvadász. Ahogy arra is fény derül, hogy Gary egy űrlény, de 
még így is próbál Sara segítségére lenni, aki egy idegen bolygón, egy őrült zseni kísérletében kell, hogy résztvevő legyen. A világban és az időben elszabaduló lényeket természetesen el kell kapni, és ehhez a Legendák új tagot soroznak be: Spooner gyerekként lett idegenek által elrabolva, azóta érzi őket és a nyelvüket is képes fordítani. A csapat tagjaként tanulja meg mindezt kezelni. Közben egyesek szakítanak, mások házasodnak vagy éppen családot alapítanak.
A Legendák őrültek, akik dilis helyzetekbe keverednek. Itt jó értelemben szokott elgurulni a gyógyszer és tartanak meg a sorozat nézőjeként. Csak éppen lassan kezd több lenne az idióta elem, mint amit még viccesnek tartok.
Az idei kezdés kifejezetten zavaró volt számomra. Amennyire tudtam szeretni a fantasy lényeket, vagy a pokolból szabadul lelkek történelmi rosszaságait, annyira nem érdekelt, hogy egyes űrlények mit és hol kavarnak a történetben. Nem is néztek ki jól, de a történetek is… Az sem segített sokat, hogy kezdetektől Sara Lance az a szereplő, akivel nem szimpatizálok. Már azóta, hogy kihajózott szinte kamaszként Oliver Queen és apja társaságában. Most egy teljes és sok helyet kapó mellékszálat visz, a másik bolyón, Bishop fogságában. Rendben, azért egy jelenet volt, amin mosolyra gördült az ajkam: amikor Sara Lance meghalt és mutatták a holttestét. (Különben miért van az, hogy csak az a halál végleges és azok a tragédiák megkerülhetetlenek, amelyek zavarnak? Igen, én még mindig sajnálom Rip családját, bezzeg Rory lányát nem kellett javítani az idővonalon…)
De oda akartam kilyukadni, hogy a sorozat első fele nagyon nem tetszett. Az űrlényes befogások az időben, a Sara utáni nyomozás is untatott. Arról nem is beszélve, hogy nagyon irritáló, hogy mennyire a jelen körül kell maradniuk. Tudom, olcsóbb mondjuk egy 1960-as évek elejét leforgatni, mint lenne a nagy francia forradalmat, de így meg nem is igazi időutazók, inkább csak a huszadik századot járók.
A második felére kezdtek visszatérni, és már jobban szerettem a sztorit. Mivel a második fele a jobb, az utóérzetem is pozitívabb. Constantine körüli ügyek jobban lekötöttek – még akkor is, ha nagyon nem tetszett, amilyen véget írtak a szereplőnek. Persze, ezt is értem: valahogy ki kellett írni, és nem lehetett túl nagy tragédia. Hol van az már, amikor az egyik főszereplő végleges, hősi halált halt, hogy mentse a többieket? De nem ő az egyetlen, akinek a története itt most parkolópályára került. Lesz még egy távozó. Kezdem unni, mennyire hasonlóan köszönnek el az egyes szereplők. Házasodnak, a családra koncentrálnak – jellemző, hogy ki maradt már csak az eredeti felállásból?
A sorozat egyik mozgatója, hogy a Legendák személye változik. Ennél merészebbek is lehetnének az írók, mert nagyon úgy érzem, sokan lettek a Legendák. Nem is jut mindenkinek normális szál – nem véletlen, hogy az is elment, aki az évad végén távozott. (Ha minden igaz, Matt Ryan csak karaktert vált, a másik szereplő viszont leköszön.) Van még, akinek nem sok értelme van a hajón – pl. Nate, akinek fel sem tűnne a hiánya a történetből.
Elnézem, néha még jól szórakozom rajta, de most a kezdés nagyon nyögvenyelős volt.
Legends of Tomorrow – 5/4 az elején nagyon nem tetszett a koncepció, túl jól se nézett ki, de a végére magára talált.
család a farmból próbált megélni, de ugyanolyan reménytelen maradt a helyzet. Mire Eugene kamaszodik, már bármikor elveszthetnek mindent és a fiúnak hiányzik az apja, aki mesés alakká nőtt a képzeletében. Olcsó füzetekből a törvénykívüli jófiúk lesznek a hősei. Ezt használja ki Allison Wells: a bankrabló és gyilkos nő sérülten a család pajtájában rejtőzik, és meggyőzi Eugene-t, hogy nem gyilkos és csak a körülmények áldozata ő is. A fiú egyre inkább beleszeret a nőbe és kést vele tartani Mexikóba is.
A legfrissebb még Oscar-díjat is vitt haza, mint a legjobb idegen nyelvű film, 2021-ben. Még egy kört mindenkinek – az angol címét jobban szeretem, de nekünk ez van. A cím nem adja vissza, mennyire kemény drámát kapunk az italozásról. A film hőse egy születésnapi bulin hall egy elméletről. E szerint fent kellene tartani 0,5 ezrelékes alkoholszintet a vérben, és sikeresebbek, boldogabbak lennénk. A tanárok tesznek egy próbát, de elszalad majd az a bizonyos ló…
nekem ez tetszik jobban. A bűnös. A történet szerint egy rendőrnek kisiklott az élete, vizsgálat folyik ellene. Amíg eldől, maradhat-e a cégnél vagy meghurcolják, a segélyhívásokat kell felvennie. Egyszer azonban egy bajba jutott nő hívja, akit szerinte elraboltak. Az irodába zárva, a telefonjával igyekszik megmenteni a brutális végkifejletig. Jön az amerikai remake is, már tényleg. De magasan van az a léc.
Tudom, az ilyen listákba gyakran előveszem Adler-Olsen krimijeiből készült filmeket is. Nem véletlenül, a Q ügyosztály az egyik kedvenc skandináv krimi sorozatom. A filmek is jönnek szépen sorban, 4 résznél tartunk. Mivel az első a kedvencem, most inkább a harmadik részt teszem ide. Palackposta: amit egy elrabolt fiú vetett a vízbe, utolsó segélykérésként. Ahogy pedig nyomozni kezdenek, kiderül, hogy milyen tragédia zajlik évek óta: vallásos családból lopnak el egy testvérpárt, de csak az egyik térhet haza.
öreg, aki már csak arra vágyik, hogy felakaszthassa magát és meghalhasson. Valami azonban mindig közbe jön: segítenie kell tolatni az új szomszédnak, el kell érnie, hogy a szomszédot ne csukják intézetbe, hasonlók. Mogorva, de a szíve arany. Még inkább így látjuk majd, amikor a múlt is megelevenedik, és látjuk, hogy minden csapás ellenére hogyan tartott ki és élete az életét Az ember, akit Ovénak hívnak.
Végül, de nem utolsó sorban a skandinávoknál vettem először észre, hogy más szemlélettel készülnek háborús filmek. Az egyik királyról szóló nem kötött le különösebben, A homok alatt annál jobban. Fiatal, még szinte német fiúkat látunk, akik most hadifoglyok. A háború véget ért, de ők csak akkor mehetnek haza, ha egy norvég partszakaszon felszedik az aknákat. Még a kirendelt tiszt is másként kezd nézni rájuk, ahogy felismeri: ezek csak gyerekek. Ez persze a tragédiákat nem teszi könnyebben feldolgozhatóvá.
a férfival. A rendőrség ki nem mondottan a nőre is gyanakszik, aki elvesztette a harmadik babát is. A testvére igyekszik tartani benne a lelket, miközben Madisont látomások kezdik kísérteni. Ezekben ugyanaz az alak, aki Derekkel is végzett, más embereket öl meg. Hamarosan azt is kikövetkezteti, hogy a gyilkos neve Gabriel és egy régi sérelemért áll bosszút. Ahogy Madison az anyját is megkérdezi Gabrielről, kiderül, hogy a lánynak volt egy képzeletbeli barátja gyerekként, aki szintén erre a névre hallgatott. Ráadásul Madison örökbe fogadott gyerek volt, aki nem emlékszik a korábban történtekre. A rendőrség most utánanéz, és döbbenetes dolgokra jönnek rá a múltjával kapcsolatban.
kapcsolatot, de nem lehet tagadni, hogy inkább a másik kell nekik, nem az aktuális párjuk. Egy új megbízás töri meg a kínos csendet. Egy fiatal, zavart férfi keresi fel őket azzal, hogy még gyerekként látott egy gyilkosságot, ami most sem hagyja nyugodni. A véletlen úgy hozza, hogy éppen az a politikus akarja velük megfigyeltetni a zsarolóját, aki szintén érintett az ügyben. Miközben Robin titkárnőként épül be, igyekeznek azt a régi ügyet is felderíteni. Ahogy egyre mélyebbre ásnak, úgy lesz egyre nehezebb nem felhozni a saját életük problémáit is.
bukáshoz segíti csak: nem tér haza. Lénárd is útra kel, és bizonyítja, hogy a bátyjával ellentétben neki a szíve is jó. Némi tündéri segítséggel a kastélyba talál, ahol felébreszti a királylányt és belevág a három próba teljesítésébe. Miközben a fiatalok között gyengéd érzelmek is szárba szöknek, a gonosz erő is megtalálja a maga lovagját, hogy megakadályozza a mese boldog befejezését.
kisfiúnak a járás képességét, mindössze a hit által. Fenn ezzel visszakerül oda, ahonnan saját hibájából letaszíttatott: saját rovat, egy jó lapnál.
neki szentelt lelkeket a pokolba rántja.
háromgyerekes apaként is így él. A fiait a kosarazásra edzi: a kisebb, Dominic azonban más iránt érez szenvedélyt. Játékokat tervezne. Mielőtt apa és fia kapcsolata végleg megromlik, LeBron egy WB megbeszélésre magával viszi a fiát. A cég egy algoritmusa kitalálta, hogy digitalizálják a sportolót és egy csomó mindenbe szerepeltessék. LeBron gagyinak találja az ötletet, amin Al-G Rhythm megsértődik. Csapdába csalja a párost és digitalizálja. Kosár meccsen kell győzniük a virtuális világban, ha haza akarnak jutni. Dom Al-G hatása alá kerül, míg LeBron Tapsi Hapsi segítségével vág bele a fia tervezte kosármeccs megnyerésébe.