A heti részt már jobban meg tudtam emészteni. Igaz, The Regime (s01e02) még mindig kiakasztóbb, mint amit el bírok viselni, de most legalább volt, amin nevettem is. Elena pillanatok alatt került az új testőre hatása alá, és igazítja hozzá a politikát. Némelyik agyament ötlet még vicces is, ahogy a képzett orvos hirtelen a népi gyógyászatba veti minden hitét, mások már kevésbé. A túlzások és a karikatúrához képest is felnagyított elemek most is taszítottak. Az a végén a vérvonalas történet? Nincs változás a kívülről ronda szerkesztett palotával sem, ahogy a kormánytagok ármánykodásával sem. Lehet, itt az lesz a legérdekesebb, hogy a nőn keresztül hogy akarja mindenki a maga pecsenyéjét sütögetni? Plusz, hetente ledöbbenhetek rajta, hogy volt, aki ilyen jeleneteket bevállalt.
Érdekes ponthoz ért a The New Look (s01e07). Dior most nyitja majd az új szalont, és már keresik a tökéletes helyszínt hozzá. Chanel meg a parfümökkel bűvészkedik, hogy Svájcban nyithasson üzletet. Minden eddiginél jobban ki van hangsúlyozva, mennyire más ez a két ember, akiket csak az köt össze, hogy mindketten átírják a divat történetét. Chanel maga csinálta ember, kellően önző, a jég hátán is megél. Benne megvan az a gátlástalanság, ami Diorban nyomokban sem. Mi több, ha nem lennének az emberek, akik Christian mögé állnak és segítik, itt simán úgy látszik, el is bukott volna. Már a befektető oda állította volna, ahova csak akarja. De ez a rész több teret adott Maisie Williamsnek is, aki a haláltáborból hazatérve próbálja hasznossá tenni magát. Ott is lesz még valami titok, majd kiderül, mit kezdenek vele. Továbbra is Binoche benne számomra a legemlékezetesebb, ő tényleg hoz egy olyan jelenséget Chanel bőrébe bújva, akit megjegyez az ember.
Azt se gondoltam volna, hogy a Tokyo Vice (s02e07) eljut oda, hogy azt a jakuza tagok kezdem el sajnálni, akit az első évadban ki nem állhattam. A hatalmi váltás a szervezeten belül nagyon nem jön jól ki neki, és a testvérével nem kicsit szorítják sarokba. Nyomorult kissrác meg nagyon kezd belesüllyedni a mocsokba, észre se veszi, és már tönkre is tették az életét. Érdekel is, hogy azon a történetszálon majd mire lyukadnak ki. Lesz onnan még visszaút? Különben ez egy kitekintő rész volt, megnézhettünk, Jake honnan származik. Azzal meg csak szaporodnak a kérdések, mert egyáltalán nem olyan az otthona, ahonnan menekülnie kellett volna. Szerető szülők, rajongó húg. Talán abban van a válasz, amit majd a húga kérdéseire válaszol. Hogy az unalom miatt menekült innen, neki kellett a kiszámíthatatlanság és a pezsgés. Aztán azért kicsit majd itt elérik a japán szálak, és már készítve van elő a következő nagy összecsapás. Elvben tudni vélem, hova lyukadunk ki, de azért még ebbe nehezen látom bele. Nem segít, hogy Keller történetszálát egyre feleslegesebbnek érzem, és ezzel a családi háttérrel Elgort még inkább fiatalítva van. Minden esetre, minden szálon haladtak kicsit, nár érezhetően elő van készítve a finálé elővezetése.
Texasban visszaváltott a Young Sheldon (s07e04) a szokott felállásra. Vagyis, a német tanulmányi útnak vége, visszatért a család. Most szembesülnek azzal, mi változott, amíg nem voltak itt. Nyomorult Marynek azért fájhatott, hogy mennyire jól elboldogultak nélküle. Nem nagyon haladtunk semerre, poénok se igazán voltak. Így maradt annyi a benyomásom, hogy túl gyorsan lezavarták Németországot, vagy Taylort Missy szálán. Gyors visszarendeződés volt, talán csak Connie kivételével, akinek nem lesz háza egyik részről a másikra.
A mi kis falunk (s08e17) kapcsán már nincs új a nap alatt. Újfent több kis részből jött össze a nagyobb, és igyekeztek legalább 1-1 mondatra minél több szereplőt belenyomni. A poénok is ugyanarra épülnek – Janó és a doktornő, vagy Bazsó üzelmei. A polgármester kapcsán ugyan volt célozgatás, mi alakul közte és Zömbikné között, de meglepne, ha tartósan abból valami kijönne. Nem rosszabb az átlagnál, de nem is kiemelkedő rész.
A Resident Alien (s03e03) kapcsán lassan eljutok oda, hogy minden jobban érdekel, mint Harry szerencsétlenkedései. Kb. mindenki előbb el tud jutni valamilyen megoldáshoz, mint ő. Ott van körötte minden válasz, az emberek, akik kapcsán rájöhetne a szürkék mesterkedéseire, de egyszerűen van rá. Dudik remekül komédiázik, de engem már fáraszt a karakter butasága. Azt várom, a polgármesteréknél mikor esik le a tantusz. De akár a seriffhelyettes is belenyúlhat valamibe, és ott van még Linda Hamilton is, akit most ugyan nem mutattak, de ő is esélyesebben tesz valamit, mint Harry. Abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán megértette az úrlény, amit felfedezni vélt a Yellowstone Parkban. Pedig elvben sokkal intelligensebb, mint az emberek, de ezt egyre jobban meg tudom kérdőjelezni. De nem ez a mélypont, mert ezek bosszantanak kicsit, de azért még elszórakozom a beszólásokon vagy a kisvárosi idiótákon. Az űrlény maszkok, azok viszont megviselnek. Megint volt Harry feje helyén is, és a rész végére jött egy új lény is. Ő madárszerű. Még rondább, mint Harry űrlény alakja. Hát az volt a mélypont.
A Masters of the Air (s01e09) a végére tartogatta a poént. Vagyis, ebben a kisebb film hosszúságú záró részben hangzik el, hogy ők voltak a levegő urai. Mondhatnám azt is, hogy a Luftwaffének erre a részre lett annyi, és a légteret az USA és az angolok uralták Európa felett. Nem is nagyon tettek mást, mint első körben hazaért mindenki. Vagyis, Rosie is ki lett lőve a végére, de a szövetségesek fölé még elvezette a gépet és a szovjetek gyorsan haza is küldték. Ő kapta meg a torokszorító részt is, mert ahogy menten át Lengyelországon, ő látott haláltábort. Mivel ő zsidó szereplő benne, pláne hatott rá. Nem véletlen, hogy amikor az egyik társának később bűntudata van, simán tudja mondani neki, hogy azért, amit ők megtettek másokkal, megérdemlik. A fogolytáborból is szabadultak – volt, aki megszökött, volt, akit felszabadítottak. A végén már nem is volt más küldetésük, mint élelmet szórni a kiéheztetett vidékre. Mindenki már a jövőt tervezte – kaptunk újdonsült apukát, meg friss jegyes vőlegényt is. Stílusosan meg a záróképen hazarepült a század. Igaz, az nem maradt el, hogy megnézzük a végén az eredeti fotókat, és pár sort kiírjanak arról, kivel mi történt később. Egyedül azért volt hiányérzetem, mert voltak olyan fontos mellékszereplők, akik egyszerűen eltűntek, pedig az is érdekelt volna, velük mi lett. De korrekt zárást írtak, lezárva a háborút és a közös kalandokat. Nem ez volt a leglátványosabb vagy a legizgalmasabb rész, de kerek véget adott a szakasz történetének.
Végül, ha nem is új évad, de folytatás. A téli szünet után visszatért az Invincible (s02e05) és jókora vérfürdővel. Mark még fel sem épülhetett teljesen a sokkból, otthon is egy vészhelyzet közepébe csöppent. A Földön, az űrből is eszméletlen veszély jön, és a csatában meg hatalmas vérfürdő lesz. Kétszer is fordult akkorát a gyomrom, amit eddig a The Boys tudott csak produkálni, de most sikerült itt rajzban is megismételni a bravúrt. Már az durva volt, ahogy a magát másoló lányt tucatszor tépték darabokra, de ami a Hangya helyi verziójával történt… Na, ott kezdett ugrálni a gyomrom. Nyilván nem azzal lesz vége a sorozatnak, hogy most mindenkit megölnek, de azért ez brutális. Egyre jobban sajnálom ezeket a szerencsétleneket is. Magánéleti nyomor, bűntudat, meg ezek a brutális csaták is. A történet viszont kerek, ki van találva, és jól meg is vannak rajzolva az akciók. Az már más kérdés, hogy egyre inkább gyomor kell hozzá. Mondjuk, amíg az egyéb és személyes drámákkal többé teszik a sorozatot ilyen kegyetlen akcióhalmaznál, nem fogok panaszkodni. Hiszen volt már olyan sorozat is, amit csak a véres csaták miatt néztem. Ebben meg van más is.