• Titán - francia/belga thriller, sci-fi
• A farkas és az oroszlán - francia családi
• A francia kiadás - német/amerikai dramedy
• Az igazság bajnokai - dán akció
• Egy tolvaj lánya - spanyol dráma
• Hableány - francia/német romantikus fantasy dráma
• Post Mortem - magyar horror

A Titán és A francia kiadás is várós volt nálam, de most egyikre se lenne kedvem beülni. Visszamenőleg marad a Venom 2. része, és a Dűne - amit előbb el akarok olvasni, úgyhogy fel kell szívnom magam, hogy nekiálljak a vastag Herbert-kötetnek...

Hatalomátvevős, vámpíros, véres éjszakás.

Benny álmodozó egyetemista, aki sorra készíti a zenéket és ismert DJ akar lenni. Egyelőre még senki nem hallgathatja meg a műveit, keresi azt a pluszt, amivel tényleg befuthatna. A család támogatja, és kifejezetten szoros a kapcsolata a bátyjával. Jay sofőr, és Benny mindig szívesen keresne valamivel többet, így ajánlkozik, ha szükséges, szívesen helyettesíti. Jay távol tartaná ettől, de most valóban jól jönne neki egy helyettes. Benny így a bátyja nevével indul el két lányért, akik egyik buliból mennek a másikba. Zoe pimasz és sértő, Blaire viszont gyorsan leveszi a lábáról a srácot. Így is kénytelen szembenézni azzal, hogy a lányokkal valami nem stimmel. Egy olyan világ részesei, amelyről ő semmit nem tudott eddig, noha azzal is meg kell barátkoznia, hogy a bátyja ebben a másik világban fontos ember. Háború közeleg, és ezen az éjszakán Benny-n is múlik, milyen lesz a másnap.

Már nem is emlékszem, mikor volt az utolsó olyan vámpíros film, ami át tudta értelmezni a zsánert. Láttunk már szerelmes, szenvedő, vérszomjas vámpírokat, az emberiség vesztére törőket, de olyanokat is, akik csak szenvedtek a saját létezésüktől is. Most nagyobb kedvem van a gyilkos fajtához, különben, szerencsére ebben a filmben ilyenek léptek színre.

Ennek ellenére nem éreztem ezt a filmet jónak. Nem tűnik egy kerek, egész műsornak, inkább olyan, mintha egy sorozat bevezető része lenne. Már minden folyamatban van, és a film elején pár kockában mondanak el egy egész előzménytörténetet vámpírokról, békéről, egyezményekről.

Az különben egészen egyedi megoldás, hogy a motorháztetőre festenek ki képeket, mintha diakockák lennének. Csak éppen pár mondatban nem lehet mindent elmondani. A lényeg ott volt, de én ilyenkor mindig csak újabb kérdések gyártok. Most éppen azon akadt el nálam a lemez, hogy miért olyan különleges a Boyle Heights. Olyan városrész, mint a többi, mi benne az extra? Nem derül ki, csak el kell fogadni és kitenni a pontot.

A történet alapvetően három szálon fut. Látjuk, ahogy Viktor szervezi a hatalomátvételt és egyetlen éjszaka alatt, mindössze két segítővel mindent meg akar szerezni. Valahol röhejesnek is érzem, hogy három vámpír ilyen könnyen átrendez egy egész, több évtizede fennálló hatalmi struktúrát. Igencsak elkényelmesedett minden vámpírvezető itt… Még ezzel együtt is ezt a szálat szerettem – Viktor elvetemült figura, és olyan hidegvérrel vitelez ki rettenetes dolgokat, hogy jó volt nézni. Alfie Allen megvillanthatta, mit lesett el a Trónokban, amíg az általa játszott alakot kínozta Iwan Rheon karaktere. Rheon jobban hozza a gonoszt, de ez már egy más történet. Nem volt rossz itt Allen sem, még ha Lucy Fry Zoéja megszállottabbra is sikerült.

Ha már elkezdtem felhozni a színészeket, még valami, amitől sorozat nyitófilm érzetem volt. Mellékszerepben volt nem egy színész, aki ismertebb. Alexander Ludwig, Megan Fox, még talán Allen is. Ők azonban elhullanak a történet folyamán, és a kevésbé ismert színészek maradnak, akik akár a sorozatot is vihetnék tovább.

Mozgalmas a film, van benne vérengzés meg taktikázás is. Azon túl, hogy olyan, mint egy kiragadott eseménysor egy nagyobb történetből, talán még Benny volt a bajom. Sok döntését nem értettem – az egyik percben a vámpírokkal van, aztán mégse. Olyan kis… szerencsétlen alak, aki sokáig úgy néz ki, fogalma sincs semmiről, még magáról sem.

Összességében így egyszer meg lehetett nézni, de önálló filmként nem éppen emlékezetes.

Az éjszaka fogai – 5/3 egyszer nézhető, de pont olyan, mintha egy sorozat nyitófilmje lenne pár ismert névvel.

Night Teeth | Official Trailer | Netflix - YouTube

Kamaszos, iskolát változtatni, szerelmes, családos.

Egy nyár alatt nem kevés változás történet a Moordale soraiban. Otis és Maeve nem állnak szóba egymással, a klinika bezárta kapuit. Ugyan van, aki a helyükre próbál lépni, de az új iskolavezetés hamar leszámol a kezdeményezéssel. Hope, az új igazgatónő a kedves és jó fej kezdés után hamar kimutatja a foga fehérjét. Az egész egy csíkkal kezdődik a folyosón, hogy libasorban haladjanak a gyerekek. Majd jön az egyenruha, az elavult megközelítése a szexualitásnak és az egyre nagyobb elnyomás. Van, aki lázad. Van, aki a saját életét igyekszik rendbe tenni. Otis titokban járt Rubyval, az iskola legnépszerűbb lányával, míg kenyértörésre nem vitte a dolgot és fel is vállalják a kapcsolatukat. Maeve látogatja a húgát és igyekszik kibékülni az anyjával. Eric és Adam építgetik a kapcsolatukat, miközben Adam magáról is most tanul meg sok mindent.

A kulcsszó idén a cselekményben a felnőtté válás, a sorozatra meg talán az arányok lesznek. Nekem tetszett, amit összehoztak, és határozottan többre értékeltem ezt az évadot, mint az előzőt.

Az arányok miatt. Ott teljesen olyan érzésem volt, hogy az a furcsa, aki a normák szerint normális. Most viszont belőttek egy olyan szintet, amivel meg voltam békülve. Megtartották az egyedi karaktereket és a sokféle szexuális preferenciát, de nem azokat halmozták. Nem is az volt a lényeg, hogy valaki a fiúkat vagy a lányokat szereti, mit gondol a saját neméről, sokkal inkább az önelfogás felé mentek el.

Még mindig bemutatnak egyet a szexualitás különféle formáinak ábrázolásával, de nem kezdett a sorozat light pornóvá válni. Általában a részek nyitányában letudtak valami szexuális elemet tartalmazó jelenetet, és utána már nem volt ott a kényszer, hogy a szereplőket az ágy felé tereljék.

Itt elkezdenek szembenézni magukkal és egyre inkább felnőttek lesznek a szereplők, de velük együtt maga a sorozat is. Lesz, aki próbál változni és nyitottabb lenni, így maga is boldogabb tud lenni, mint Adam. Nagyon finoman megfogták, ahogy kis lépésekkel halad és kinyílik a személyisége. Otis, aki kipróbál egy érzelmeket nélkülöző kapcsolatot, hogy megérjen benne a döntés, neki a szerelemhez több kell, mint egy dögös test és jó szex. (Valahol sajnáltam is Rubyt, mert benne is sokkal több van, mint amit enged látni magából. Otis felé nyitni kezd, neki igazi lesz a kapcsolatuk, csak éppen Otis számára Maeve kezdetektől az, aki érzelmileg is megfogja, és a lánynak igazából nem volt esélye vele szemben.)

Jean terhessége is érdekes irányba tudta kanyarítani az eseményeket. Most kevésbé találtam irritálónak azt is, ahogy a fiával bánt a nő. Neki is megvoltak a szembenézései, és mintha finomabbak lennének az eszközei. Különben Gillian Anderson még mindig az egyik legjobb alakítást hozza a sorozatban. Főleg, ha mellé teszem, hogy milyen Thatcher alakítást láttunk tőle nem is olyan régen. Mintha nem is ugyanaz a nő lenne.

Az iskolai dráma is jól lett tálalva. Nem is simán a konzervatív nézetek és a haladók csatája volt ez, a végére szinte szabadságharc jelleget öltött a diákok és Hope összecsapása. Megvoltak a maga csúcspontja, és szerettem, hogy Hope sem lett démonizálva. Láttuk az ő drámáját, a személyes tragédiáját is.

Most talán a tanácsadás volt kevesebb, de annyi volt, hogy emlékeztessen, mivel indultunk.

Roppantul érdekel, lesz-e negyedik évad. Az alapokat letették hozzá.

Sex Education – 5/4,5 még benne van a sajátos hangja, a színessége, de mellette elkezdett felnőni is. Tetszett.

Sex Education | Season 3 | Official Trailer | Netflix - YouTube

- The Night House

Beth megtalálja Owen rejtekhelyét, és sok fotót más nőkről. Mind hasonlítanak rá, de mégsem ő az. Az első gondolata az, hogy a férje megcsalta. De az egyik nőt élőben is megtalálja, és kiderül, addig nem ment el a férfi. Az erdei, rejtett házban kutatva találja meg a megoldást: ott vannak bezsákolva és elrejtve a többi nő.

A késztetés, amiről Owen magyarázott, a gyilkolási vágy volt. Olyan nőket ölt, mint a felesége, hogy ne Beth legyen az áldozata.

A nő teljesen eltörik, a férfi kísérti az álmaiban és lassan már ébren is. A barátnője tanácsára készülne elmenekülni, de egy álom még visszatartja. Ott mondja el a férfi, aki csak Owen alakját vette fel, de nem ő az, hogy ő tulajdonképpen a Halál, aki elől Beth egyszer már megmenekült. A nőt akarja visszakapni, ezért sugallta a férjének, hogy ölje meg. A hasonló nőkkel igyekezett átverni, de nem tudta. Owen inkább magával végzett, mint a feleségével.

Beth majdnem öngyilkos lesz a kísértet hatására, de a barátai időben felébresztik. Ő látja az üres csónakban a Halál árnyát, továbbra is.

- The Submarine Kid

Spencer szakít a barátnőjével, és a barátaival sem érzi jól magát. Ha velük van, mindig kísérti egy nőnek az árnya, akivel még Afganisztánban találkozott.

A könyvesboltban megismert Alice a kivétel. Őt viszi el a barátai bulijába, utána le is fekszenek. A lány jelenléte elűzi az afgán nő szellemét. Ám rá kell jönnie, hogy igazából Alice sincs jelen. Egy újságcikkből megtudja, hogy a lány már halott. A Submarine Kid menyasszonya volt.

Spencer így utánozni kezdi a kölyköt, és gyakorol, hogy minél tovább vissza tudja tartani a levegőt. Méreti mindenkivel, meddig tud víz alatt lenni. Amíg ott van, Alice-szal van. Már komolyan aggódnak miatta, mert nem jön fel, akár a csapba engedett vízbe is képes lenne belefulladni.

Alice lesz, aki rá akarja ébreszteni, ez nem mehet így tovább. Egyikük sem azt kapja, amit akar. Alice a Submarine Kölyköt szereti igazából, és Spencer sem menekülhet el a háborús trauma elől. Spencer nem akarja elhinni neki.

Abba a tóba megy bele, amely elnyelte a Kölyköt. Ő is eltűnik - a barátai és a barátnője úsznak be, és keresik a testét. Közben Spencer nem Alice mellett van, az afgán nő kísérti megint. Most tud szembenézni a mészárlással, amibe belekerült, amibe megsérült. Ahogy nyílik a szeme igazából, megtalálja a Kölyök koponyáját és rajta a búvárszemüvegét. Azt felviszi magával.

Alice újságja mellé teszi, így a szellemvilágban Alice és a Kölyök együtt lehetnek, Spencer pedig folytatja az életét.

Harcos, világmentő, erőket egyesítő.

Robottudósok egy hatalmas erőművet akarnak beüzemelni, de ehhez különleges zöld energiára van szükségük. Két lény van az univerzumban, aki ebből született: Hulk és a Förmedvény. A Förmedvényt bérlik fel, hogy szállítsa le nekik a Bosszúállót. Ott aztán csapdába csalják, és az ő energiáit ugyanúgy kivonnák, mint Hulk erejét. A számításokba azonban hiba csúszik, Hulk erősebb, mint várták. A reaktor túltölt. Erre figyel fel Tony Stark, aki Vasemberként érkezik felmérni, mi történik. Hulk oldalán elhárítják a veszélyt, ha legalább annyit verik egymást is, mint a robotokat. Csak éppen a kísérletben egy új létforma született, egy tiszta energia, amely magát Zzzaxnak kezdi el nevezni. Még több energiát akar, és Tony hajóját veszi célba. A két Bosszúálló kénytelen minden ellenérzést félretenni és együtt indulni ellene csatába.

Ha elkapna a Marvel hiányérzet, szerencsére még találok olyan animációt, amit nem láttam. Mondjuk, a humorosabb darabokat jobban kedvelem, mint a tisztán akció történeteket, de most kicsit megvakartam ezzel is a viszketést, amíg jön a Hawkeye.

A történetet nem lehet és nem is kell az idősorba beletenni. A Bosszúállók már fennáll, csak ennyi a lényeg. Ez egy szimpla akció, ami egy sorozatban egy epizódnak felelne meg, amiben elrendezik a rosszfiút és mennek tovább másfelé.

Az ismert szereplői Hulk és Vasember. Vasember, vagyis Tony Stark nagyon magát adja. Zseni, ezt tudja is magáról, és mindig kapható egy kis világmentésre. Itt elég magányos figura, a munkája van neki és Jarvis. Gyártja a beszólásokat, és a vagyona révén tulajdonképpen szabadkeze van. Ha olyanja van, akár egy egész államot is el tud látni állammal, vagy milliókat érő robotokat ver laposra. Hulk esetében viszont nekem fura, hogy mennyire el van tűnve mögötte Banner. Pedig nekem a kettő elválaszthatatlan lenne, de itt most csak Hulk van. Furának is találtam, amikor egy ötletéért Vasember megdicséri Hulkot azzal, hogy nem is olyan ostoba. Hulk mégiscsak egy zseniális tudósból jött létre, nem kellene ennyire meglepődni azon, hogy nem agyilag zokni… Még ha itt Banner szóba sem kerül, ahogy már írtam is.

Nincs érzelem, legfeljebb barátság erősödik. Az meg a tesztoszteronnal teli akció vígjátékok sajátja, hogy a két kényszerű szövetséges a közös küzdelmek alatt jó baráttá is válik. Itt is, eljutunk onnan, hogy egymást verik laposra, addig, hogy együtt mennek el pitét enni.

Maga a történet, a megoldandó helyzet is túl egyszerű. Zzzaxnak energia kell, és mivel Tony gépe van a közelben, az ő felszerelését kezdi el kisajátítani, így Tony a saját alkotásait kell, hogy legyőzze. Az egésznek volt egy videójáték hangulata is: egyre nehezebb ellenfeleket kellett összeverni, hogy a végén a Boss Level jöjjön, ahol a főellenség vár. Egyszer meg lehetett nézni így is, de az értelmet nagyon hiányoltam a történet mögül. Csak verekednek, néha van egy-egy beszólás és vége is a történetnek.

Ha már a beszólások. Vannak, de a nagyja erőltetett. Hulk és Vasember végig beszólnak egymásnak, közben a gonosznak is, de valahogy nem az igazi. Érezni belőle, hogy nem a helyzet, inkább csak a belenyomott humor miatt kellettek.

Az animáció… elmegy. Láttam már szebbet is, de bőven rosszabb minőségű mese is akad a frissebb darabok között is.

Azt különben díjaztam, hogy az eredetivel ellentétben eredi szinkronhangokat alkalmaztak.

Vasember és Hulk: Egyesített erők – 5/3 próbáltak bele humort is tenni, de különben csak egy verekedéssor az egész műsor.

Iron man Hulk heroes united 2013 - YouTube

Háborús, barátos, túlélős.

Öten voltak jó barátok, gyerekkoruk óta. Wilhelm és Friedhelm, a fivérek, akik apjuk megbecsüléséért küszködtek. A férfinak a katona Wilhelm volt a kedvence, érzékenyebb és olvasni szerető kisebb fiát csak bántotta, bár a bátyja igyekezett védeni az öccsét. Greta, aki énekesnőnek készült, és hittek benne, hogy sztár lesz egyszer a tehetséges, csinos lányból. Viktor, akinek mesterszabó apja üzletét kellett volna átvennie, de a zsidó származásuk miatt mindent elvesztettek. Viktor és Greta pár is voltak, de már titkolni kellett a kapcsolatukat. A fiatal Charlotte, aki rég szerelmes volt Wilhelmbe és az alkalmat várta, hogy ezt bevallhassa a fiatalembernek. A testvérek bevonulnak, Charlotte ápolónő lesz, és megfogadják, a nyertes háború után karácsonykor ugyanígy fognak ünnepelni. A világháború azonban mindenkit meggyötör és megváltoztat: az idealista álmodozó megtanul érzés nélkül ölni, a katona elveszti a hitét, elárulnak és elárultatnak.

Lassan 10 éves ez a mini sorozat, de annyira örök a téma, hogy egyáltalán nem éreztem elavultnak. Talán egyes témák megfogásába bele lehetne kötni, de összességében én elnéztem és jól le is törtem, mire a végére értem. Mondanom se kell, az 5 főszereplőből 2 hal meg a végére, az egyik pont az én kedvenc szereplőm.

A világháború van kivesézve, több nézőpontból is. Az 5 barát teljesen más utat jár be a háború évei alatt, és így több frontot, a hátországot és sokféle nézetet is megismerhetünk. A keleti fronton van egy nagy zuhanás: a kezdeti sikerektől hogyan jutunk el oda, hogy minden elveszik és az emberek nem lesznek többek ágyútölteléknél. Kicsit a zsidók elleni visszaélések is megjelennek, de jó érzékkel nem holocaust film lesz, egészen más nézőpontok kerülnek kiemelésre. A partizánok kapcsán van egy nagyon durva jelenet benne: amikor megtalálják a zsidókat az Auschwitz felé vezető vonaton. Különben is érlelte bennem a film, hogy az emberi nem megilletné a kihalást, ott aztán tetőzött ez az érzésem. A háborús kórház pedig érzékletesen szemléltette, hogy a háború milyen pokol. A karrierista lány esetében pedig újabb emberi hulladék tulajdonságra vetül a fény.

Annak ellenére, hogy a háború nagyon sokakat tesz bűnössé és iszonyatosan pusztul benne a szereplők eredeti személyisége, mégsem tesz senkit igazán ellenszenvessé. Legjobban talán Greta a példa, aki nem csak viszonyt kezd egy nős férfival, de ez a férfi ráadásul náci tiszt is. De közben a lánynak volt nemes célja is az önző mellett: igen, karriert akart, de mellette Viktor életét is menteni próbálta. Ráébredt sok mindenre, és a végére vezekelt.

A három részben egyaránt sikerült betenni háborús jeleneteket és drámát, szerelmi történetet és jellemfejlődést – bár inkább leépülést kellene írnom a pontosság kedvéért. Ha egymás mellé tesszük, ahogy az elején isznak és a végén majd a halottjaikra, mintha nem csak 3 év telt el volna, de legalább 30.

Nem csak azért viselt meg ennyire, mert pont a kedvenc szereplőm hal meg három nappal a fegyverletétel előtt, de az is, ahogy egyik pokoli történet követi a másikat. Nincs dicső pillanat, nincsenek nyertesek, ez egy lejtmenet elejétől a végéig.

Működött a narráció, és mozgalmassá tette, ahogy váltogattunk a helyszínek és a szereplők között. Nem mindenkinek jutott egyformán izgalmas rész, de a nagy egészhez hozzátettek.

Látszik a film külcsínén is a beletett munka, ahogy a színészek is igyekeztek.

A sok tragédia miatt nem esett jól – de ilyennek kell lennie egy világégést bemutató műnek.

Generációk háborúja – 5/4 korrekten össze van rakva a történet, árnyaltak a szereplők. Több szinten benne a tragédia.

https://www.youtube.com/watch?v=TmyGPX23px4

Melyikük a kakukktojás?

Annyit súgok, a rokoni kapcsolataik és a karrierjük körül kell keresgélni...

1: Eric Roberts

2: Emily Osment

3: Liam Hemsworth

4: Elizabeth Olsen

5: Jonathan Firth

Megoldás: Tovább!

Középkori, lovagos, bűntettes, több nézőpontból feltáró.

Jean de Carrouges és Jacques Le Gris egykor barátok voltak, a nagyon más hátterük ellenére is. Carrouges nemesi sarj, akire örökölt poszt és földek várnak, egy tisztes név. Le Gris mélyről küzdötte fel magát, és az eszének köszönhetően lett hűbérura bizalmas embere. Ahogy a szegényebb csillaga emelkedett, a jobb születésűé viselkedése és meggondolatlan természete miatt egyre süllyedt. A barátok lassan ellenségekké lesznek, akik egy végső ponton túl élet-halálra szóló párbajban találják magukat: a Párizsból hazatérő Carrouges a feleségétől azt kell hallja, hogy Le Gris betört az otthonukba, és meggyalázta őt. Egyik férfi sem enged az igazából, és a király elrendeli az istenítélettel felérő párviadalt. A tét nem csak a maguk igaza, Marguerite további sorsa is. De mi az igazság? Mindenkinek más.

Azt se gondoltam volna, hogy ennek a filmnek a kapcsán fogom írni, hogy mennyire kellemesen meglepődtem. Mivel láttam már nem egy Ridley Scott történelmi filmet, volt elképzelésem, mit kapok. Részben igazam lett, de kaptunk egy elég nagy csavart és valami olyasmit, amit eddig nem kötöttem volna a rendező nevéhez.

Ami nagyon ismerős lesz: brutális csatajelenetek és a kor ábrázolása. Nyers, mocskos, valósággal érezzük a csaták brutalitását és az egész kornak a barbár vonásait. Itt bizony megcsapott, hogy nem a korhatár jelre ügyeltek megszállottan – ha valakit leszúrnak, fröcsköl a vér rendesen és a kard sem marad tiszta. Akkor sem szépelegnek, amikor valakit holtan szégyenfára húznak vagy éppen a testi kapcsolatokat ábrázolják. Látványosak a csaták, annak a bizonyos utolsó párbajnak is megvan a maga ereje.

Ehhez jön hozzá, hogy megvan a kor kritikája is. Nincs szépelgés itt sem. Ahogy a főnemesek ítélnek, az egész rendszernek az igazságtalansága. Ez nem az a film, ahol bármilyen szinten lovagias lovagokat találunk. A király egy kölyök, a hűbérúr dorbézol, az egyik főszereplő lovag meg kb. olyan értelmi szinten áll, mint egy paraszt, csak éppen büszke katona, amitől még veszélyessé is válik.

A csavar és a film zsenialitása meg az, hogy a teljes történetet megnézhetjük mindhárom főszereplő szemszögéből. A barátság, az elhidegülés, az erőszak – Carrouges, Le Gris, végül Marguerite szemszögéből. Nagyon imádtam, ahogy ezt ki tudták vitelezni és eljátszani a színészek. Ugyanaz a jelenet, de mégis kicsit más, ha nézőpontot váltunk. Vagy éppen nagyon más – elég csak arra gondolni, ki hogyan bánik a nővel és ezt milyennek élték meg. Ahogy ugyanannak a karakternek három arcát látjuk a háromszor ugyanaz, mégis más történetben. Pszichésen is izgalmas, de színészi játékban és a történetben is.

Amit pedig pluszban beharangoztam már: ez a film tökéletesen elmegy #metoo filmnek is. Ahogy a nő nézőpontjához érünk, szembesülünk azzal, hogy milyen fokú elnyomásban volt része. A házassága, az erőszak, ahogy semmilyen saját szava nem lehetett. Minden téren jobb volt Marguerite, mint a férje. Szép, okos, művelt – jó, harcolni nem tudott úgy, de a férfi meg csak azt tudott. Mégis, a nő nem több egy birtokolt tárgynál. Miközben középkori történelmi film, annyira mai ez a témaválasztás, annyira aktuális most. Láttam, kapott érte Scott kritikát, de szerintem ez egy olyan húzás, ami releváns, ami nagyon maivá teszi ezt a középkori történetet. Az, hogy Comer milyen remekül játssza, csak ráadás.

A színészekre különben sem lehet panasz. Néha brutális külső, de jó alakítások sora.

Határozottan kellemesen meglepődtem, ezt a filmet érdemes volt megnéznem.

Az utolsó párbaj – 5/4,5 miközben hitelesen középkori, erőszakos, katonás, mellette modern is, jó alakításokkal.

The Last Duel | Official Trailer | 20th Century Studios - YouTube

Cím: Ambulance

Készítők: Michael Bay készít feldolgozást egy dán filmhez, ez már önmagában érdekes. Ha hozzáteszem, hogy Jake Gyllenhaal kapta a főszerepet, még érdekesebb. (Azért érdekelne, melyik rabló szerepe az övé.) A casting jó, és egyelőre még remélni merem, hogy a dráma is súlyt kap, és nem csak akció felé lesz átírva a történet.

Műfaj: thriller, dráma

Cselekmény: egy férfinak sürgősen pénz kell a felesége életmentő műtétjére. Bűnöző barátjához fordul és egy milliós rablásba vágnak bele. Csak éppen a dolgok rosszul sülnek el, egy rendőr megsérül, a páros meg kénytelen elrabolni egy mentőt a mentőssel és egy beteggel.

Még töröm a fejem, a dán verziót láttam-e, de az biztos, hogy nem lesz újranézve, amíg ez ki nem jön. Így rejtély, mi lesz a vége. Azért egy majdnem happy enddel kiegyeznék…

Várható megjelenés: 2022 februárja a jelenlegi premier dátum

Traumát feldolgozó, szerelmes, misztikus.

Spencer a harmadik kiküldetésről tér haza Afganisztánból. Megsérült, de látszólag jól van. A barátai, a szülei és az öccse is bálványozzák, a barátnője – aki már 3 éve vár rá – már alig várja, hogy elkezdjék a közös életüket. Ám Spencert rémképek gyötrik, és nem akar mást, csak menekülni minden elől. Még azt sem tudhatja biztosan, nem kell-e visszatérnie egy negyedik kiküldetésre is. A könyves boltban segít be, amikor egy új lány sétál be hozzá. Mosolygós, életvidám és fejből el tudja mondani a Submarine Kid képregény minden sorát. Spencer számára Alice lesz a menekülés, és megszállottan igyekszik a Kölyökké válni, akire a lánynak szüksége van. Miközben a barátok már Spencer életét féltik, Alice lesz, aki felveti a kérdést: nem lenne ideje felébredni mindkettejüknek?

Le lett szinkronizálva ez a film. Magyar címet is kapott: A tenger alatt járó fiú. Csak éppen annyira nem szeretem, hogy maradnék az angol változatnál. Abban benne van a filmben megjelenő képregény, maga Spencer alakja és az a történet is, ami összeköti a férfi és a női főszereplőt a filmben.

Egy kis időt kell neki hagyni, mire az embernek leesik, hogy mit is néz. Ahogy felvezeti a történetet, a fiúról, aki imádott búvárkodni, és hozzászoktatta magát a víz alatti létezéshez, szinte képregényfilmet vár az ember. Majd jön egy hatalmas ugrás és egy nagyon is valós dráma. A tengerészgyalogos fiú, aki visszatér a háborúból és élnie kellene tovább. Csak éppen, hogyan?

A könnyedség nagyon hamar tűnik el, és marad egy dráma, amiben sok-sok démon akaszkodik Spencer nyakába, miközben játssza, hogy vele minden rendben van. Dehogy van! Nem is jó nézni, mert sok kérdésre nincs válasz, és direkt bizonytalanságban hagynak. Pl. csak a film végén ismerjük meg annak a nőnek a történetét, aki az egész film alatt kísértette a fiút. Nekem az sem tetszett, hogy nem tudtam átérezni Spencer szenvedését. Persze, nem jártam a cipőjében, de nem tudok mit kezdeni azzal, ahogy menekül, és amiért egyetlen szót sem lehet kihúzni belőle, pedig olyan is faggatja, aki átesett a háború poklán és megértené.

A szerelmi szál sem tetszett. Alice alakját az elejétől erőltetettnek éreztem, és műnek a nagy vidámságát. Azon meg kellett volna lepődni, mi az ő igazi története, de nem jött össze. Talán, mert, ahogy művi az egész lénye, az elejétől nem éreztem igazi alaknak. Bár igaz, ő lesz az, aki a végére feleszmél és igyekszik rendezni a dolgokat. Mondjuk, eleve nem így lett volna erre szükség, ha nem hálózza be Spencert az elején, de az már egy más történet.

Nem látványfilm, kifejezetten tévéfilmes a külcsín. Egy átlag kisváros, ami bárhol lehetne. A háborús jelenet is ugyanaz a jelenetsor végig, csak egészen a film végéig nem nézhetjük meg, mi sült ki a dolgokból végül.

A szereposztással nagyjából elvoltam. AHS visszatérőként Finn Wittrock filmjeit elnézem, ha jobban is áll neki a pszichopata külcsín, mint ennek a filmnek a sebzett, de jó fiúja. Emilie de Ravin nehezebb eset. Már eleve az, hogy ezért a szerepért barna lett a haja. Sokáig rá sem ismertem, annyira megszoktam már szőkén. Másrészt, ahogy már írtam is, nem volt természetes Alice figurája. Nem azt a derűt éreztem ki belőle, ami Spencert megfogja, hanem csak annak tettetését.

Bár az tetszett, ahogy a két történet párhuzamba áll, és másként merülnek a fiúk, de ez nem mentette meg az összképet. Egyszer bőven elég, majdnem sok is volt ez a film.

The Submarine Kid – 5/2,5 a párhuzam tetszett és a háborús traumához is másként nyúlt, de furcsa maradt így is.

https://www.youtube.com/watch?v=Qa9MP9ZsBUY