Ha nem is a magyar, de az amerikai állam születéséről.
Hamilton itt épp arról énekel és rappel, hogy ő is olyan, mint az országa: fiatal, éhes és tettre kész. Nem fogja elszalasztani az esélyét.
Nektek meg jaj. Mivel a Disney kiadta dvd-n, attól tartok, visszatérő elem lesz a rovatban.
Kamaszos, tánccsapatot felépítő, versenyes.
Quinn rendületlenül halad a célja felé, ami a felvételi a Duke Egyetemre. Az apja is ide járt, és mivel Quinn őt túl korán elvesztette, így szeretné jobban megismerni. Kitűnő tanuló, aki csellózik, fénytechnikát kezel a suli menő tánccsapata mellett, és önkéntes egy idősek otthonában is. A felvételi beszélgetésen azonban azzal szembesül, 
hogy most valami mást, izgalmasat, szenvedélyeset keresnek, nem egy sima eminenst. Kínjában hagyja, hogy a felvételiztető azt higgye, tagja az iskola bajnok tánccsapatának. Mivel közeleg egy verseny, ahol meg is néznék őket, úgy dönt, az igazság bevallása helyett tánccsapatot alakít, táncolni tanul, és bejut az egyetemre. Legjobb barátnőjével belevágnak, és a kulcs a sérülése miatt visszavonult egykori legjobb táncos, Jake lehet. A versenyre készülve Quinn magáról is felfedez pár dolgot, és igyekszik kivédeni a rivális tánccsapat áskálódását.
Tini filmek. A kilencvenes években a reneszánszukat élték, majd szép lassan népszerűségüket vesztették, és nem sok sztárjuk tudott megmaradni a státuszában. Az utóbbi években azonban elkezdtek visszajönni ezek a filmek, csak éppen nem a moziba. A Netflix lendült annyira bele, hogy az már szinte brutális. Az még inkább, hogy szívesen nézem ezeket a filmeket.
A Más ritmusra is pontosan illik a sorba, amit ezek a filmek képviselnek. Van egy helyes lány, aki inkább a szomszéd lány típus, nem a bálkirálynő. Van egy célja, amihez mókás kalandok során jut egyre közelebb. Közben felbukkan az álomsrác is, így mindennek a végére a szerelem is beköszön az életébe.
Ott vannak mellette az olyan figurák is, mint az ellenfél, aki annyira nem is elvetemült és a végére még szinte barát is lesz. A legjobb barát, aki támogatja mindenben, és ha kicsit veszekednek is, akkor is kitartanak egymás mellett. Az egész csapat, akik között sokkal színesebb figurák vannak, mint maguk a főszereplők.
Annak ellenére, hogy már tisztán látom magam előtt a receptet, szívesen néztem ezt a filmet és a hasonlókat is. Hangulatos, életvidám, és kikapcsol. Itt még a tánc is megvolt plusz faktorként, amiért lehetett nézni. Az elején még reménykedtem is, hogy kapok egy korrekt, jó koreográfiákkal teli filmet. Ez az illúzió elveszett, elég hamar. Se a főszereplők, se a menőnek mondott csapat, se a zenéik nem igazán a Step up szint. Sokkal inkább rapes. Kevesebb az ugrás, a nehéz elem, néha olyan érzés volt, mint egy rapper klipjét nézni. Amikor Quinn Jake-kel táncolt, üdítő kivétel, az jobban tetszett. (Sajnos, ebből volt lényegesen kevesebb.) De még mindig azon a határon belül van, amit lehetett nézni és szórakoztató is.
A Netflix nem szokott a szereposztáson spórolni, most is felfedezni ismerős arcokat. Akin leginkább meglepődtem, a Jake-et játszó srác. A Hamiltonban játszotta évekig Hamilton fiát és Laurens-t, kettős szereposztásban. A másik meglepetés meg a rivális tánccsapat vezetője, Isaiah. Keiynan Lonsdale DC színész, a Flash és a Legends of Tomorrow stábjában is feltűnt, mint speedster, egyben a Flash sógora. (De idiótán néz itt ki rózsaszín hajjal…) Nem lettem meggyőzve arról, hogy táncosak a lábai. A főszereplő Sabrina Carpenter pedig Netflix nevelés, a Magas lányban láthattunk legutóbb szintén a csatornán.
Ahogy már említettem, nagyon a sablonokon belül marad a történet – és a szereplők konfliktusai is. Ahogy a szülővel el kell fogadtatni, hogy a tánc fontos. Mi győzi meg? Ami az ilyen filmekben szokta a szülőket – látják a gyerekük nagy előadását. Jéghercegnőtől kezdve Rocksulin át ez van mindben, de még a sportfilmekben is, ahogy belegondolok.
A humora kis kedves, de nem végig nevetős film. A kellemes hangulat azért pipa.
Nem kerül a kedvenc Netflix filmjeim közé, de a középmezőnyben azért van helye. Könnyed, mosolygós szórakozás, amire van igényem.
Más ritmusra - 5/3,5 szerethető, kedves film, de túlságosan a zsáner klasszikus elemei mellett halad.
Néha meg kell szegni a szabályokat az áttörésért. (Ares)
Légy óvatos, légy éber! Az ördög mindig köztünk jár, hogy bekebelezzen valakit. (Bosch)
(A megfáradt vámpírnak már elege van az emberiségből.)
A törvény betartatói emberek. Az ember nem tökéletes. (Amerikai hóhér)
(A térkép ellopva, a hajó elsüllyesztve. Mindenki elkeseredett, és várják, hogy Dolittle lelket öntsön beléjük. Várhatják…)
(Zsaruk viccelődnek, míg megfigyelnek és a bevetésre várnak.)
(Kim apja nem boldog, hogy a lánya külföldön vállal állást.)
Ha azt hiszed, hogy a suli és a játék összefügg, rossz helyen kopogtatsz. (Segítség, összement a tanárom)
Sportos, szerelembe eső, versenyes.
Kim gördeszkában bajnok volt, 17 éves korára a lába előtt hevert a szakma. Ám az édesanyját elvesztette egy autóbalesetben, és többé nem volt képes ugrani. Pincérnő lett, és igyekezett felszínen tartani a családot: apja munkát keresett, a lánya vigyázott rá. Az adósságok azonban föléjük nőnek, a lánynak el kell vállalnia egy 
ausztriai szobalányi munkát. A tulajok ritkán járnak ki, sokat vannak magukban a másik lánnyal. Valahogy le kell kötnie magát és felfigyel a hódeszkásokra. Egy szimpatikus sportoló, Mikke ad neki pár leckét, és a lány deszkás múltja hamar esélyes versenyzővé teszi. Közeleg a nagy alpesi verseny, ahol esélye is lenne, csak az ugrás… ahhoz fel kell dolgoznia azt a balesetet, amire gondolni sem akar. Közben a tulaj jóképű fia, Johnny felfigyel a lányra, aki jobban érdekli, mint a menyasszonya.
Tipikus new adult film, ami majdnem tini film. (Egy kicsit idősebbek a szereplők, nem középiskolások, csak azért nem tini film. A cselekmény alapján egy téli szünetben akár gimisek is lehetnének a szereplők.) Talán jobban is tetszett volna, ha nem láttam már volna egy tucat ilyet. De láttam.
Minden vonalon olyan események vannak, amelyek előre megjósolhatóak. A hódeszka nagyon hasonlít a gördeszkára, még tanítani is úgy kezdik el: Tudsz gördeszkázni? Ez pont olyan, csak kicsit máshol van a súlypont. Vajon ki lesz a bajnokság titkos esélyese? Lehet előre sejteni, hogy amint az ugrásoktól való félelmét le tudja küzdeni, nem lesz ellenfele a lánynak a pályán.
Az elején nincs barátja, és amint megérkeznek Ausztriába a tulajék, a lány szeme egyből megakad Johnny-n. Ha fordítva lennének a nemek, tipikusan az a jelenet lenne, amikor lassított felvételen közelít az álomnő. Csak itt a lány lesi így a fiút. Aki az egyetlen lesz a családban, aki kedvesen bánik vele, és a nevét is megjegyzi. Igaz ugyan, hogy van egy barátnője, aki nagyon menyasszony akar lenni, de Johnny egyre inkább Kim után nézeget… Vajon mi lesz a történetük vége? (A tipikus romantikus filmes, tudjátok: a butaságon összeveszéssel és a nagy gesztussal.)
Az is beillik a sorba, hogy az elején Georgie, a másik szobalány nagyon ellenségesen fogadja a lányt. Nem csak az ócska melókat adja neki, de ellenséges is. A végére kiből lesz a legjobb barátnője? Igen, ahogy sejtitek.
Nagyon tévéfilmes az egész, ami alapból nem zavarna. Tévéfilm. Csak éppen az Alpokban játszódik, és deszkás versenyek vannak benne. Azért egy versenyen mást is láthatnánk indulni, nem csak a film főszereplőjét meg a legjobb barátját. Alig van izgalom – és egy világversenyt komolyan lezavarnak két fordulóval? Selejtező és döntő, aztán ennyi?
A humora, akad, de nem sok. Leginkább Kim apja, aki igyekszik túlélni, amíg a lánya Ausztriában dolgozik. Kim 4 hónapnyi kaját készített elő és fagyasztott le neki, csak a mikróba kellene betennie. Erre hogy eszi majd az öreg a lasagne-t? Felettébb egyedi módon elnyalja, mintha csak jégkrém lenne.
Mai szemmel a szereposztása miatt lehet érdekes. Felicity Jones nagyon kinőtte innen magát, és Bill Nighy sem éppen egy sikertelen színész. Jones itt különben nagyon fiatal és cuki. Edward Westwick meg kábé ugyanazt játssza, amit akkoriban a Gossip Girl évadokban. Azért az már túlzás, hogy a menő kinézet nevében a végén képes a hegyen, a nagy hóban és hidegben is bőrdzsekiben feltűnni a karaktere. Mindenkin a vastag ruha, meg a sídzseki, ő meg lazán a kis bőrdzsekiben…
Egyszer meg lehetett nézni, a hegyek még szépek is, de nem egy tartós film. Egyszer nézed, még vége sincs, már el is felejtetted.
Szerelem az Alpokban - 5/3 szeretném jobban szeretni, de ahhoz túl tévés is, nagyon tipikus is. Semmi meglepetés.
5: Steve McQueen nyomában – pultos egy bárban, a szerelme a helyi seriff közeli rokona. McQueen rajongója, fontos neki a kocsija. A múltja azonban utoléri: nem élt mindig ilyen szolid életet. Egykor a bankrablók sofőrje volt, de menekülnie kellett.
4: Drive – Gázt! – szótlan hősünk vezetni nagyon tud. Egy bűnszervezetnek dolgozik, rosszkor volt rossz helyen, és a versenyzői álmoknak így lett annyi. Ám most a csinos új ismerős, akit erőszakos exe fenyeget, segítségre szorul és ő igyekszik mindent megtenni.
3: A szállító / Az olasz meló – Jason Statham az úszósportból indult, a filmeken mégis akciósofőrként indult el. A szállítóban bűnözőknek dolgozott, míg egy nap kinyitott egy csomagot, amit nem kellett volna. Az olasz melóban szintén volán mögött láthattuk, de más sofőri szerep is akad bőven a filmjei között.
2: Halálos iramban széria – Statham már ebben a szériában is 
bennevan, és volt itt is, hogy vezetett. De alapvetően Vin Diesel szériája, melyben egykor egy rendőr beépült egy illegális 
autóversenyzői körbe, akik loptak is a titkos versenyek mellett. Már kinőtte magát a sorozat, és a bűn ellenségei lettek, a fizika meg nem létezik számukra.
1: Baby Driver – Baby is a bűnözők sofőrje, mint a listán sokan mások. Mikor szerelmes lesz, próbál kiszállni, de ezt a főnöke nem nagyon hagyja. Ami a film különlegessége, hogy egy baleset miatt Baby füle szinte folyton cseng, és zenét hallgat, hogy elnyomja. Az akciók közben is ott van a zene a fülében, és remekül néz ki, ahogy zenére vezet. Azért is emlékezetes film, mert itt bizony mindenkire lecsap a törvény. Nincs YA happy end.
Iskolát mentőt, szülőkkel közös hangot találó, kamaszos.
1 év telt el, hogy a csapat megmentette az iskolát, és az igazgatónő belátta, hogy a gyerekekre figyelve, és szórakoztatóan tanítva kell iskolát vezetnie. A nyugalmat azonban többek is megzavarják: Felix apja megpályáz egy állást, de Dubaiban. Ha megkapja, vinni akarja magával a feleségét és a fiát is, noha a fiúnak semmi kedve 
költözni és új iskolába járni. Megbeszélni sem tudja a legjobb barátjával, mert Ella egyre több időt tölt Marióval. Közben Otto ősellensége, Hulda is visszatér szellemként az iskolába. Mindent el akar pusztítani, ami Otto szellemiségét őrzi, így átvehetné az iskola szellemének szerepét. Első lépésben újra kicsivé teszi Schmitty-t, majd a rosszkor rossz helyen tartózkodó szülők is apróvá válnak. Miközben Felix igyekszik mindenkit megmenteni, összement szüleivel is meg kell békülnie.
Az első rész kellemes szórakozás volt, a németek is szerették, így nem meglepő, hogy készült folytatás. Ami viszont szomorú, bár annyira nem meglepő: nem voltak következetesek a készítők. A reális és filmes idő zavaróan eltér.
Lefordítva, a történetben alig pár hónap telt el az előző részek eseményei óta. A valóságban azonban évek teltek el, és a szereplőket nem cserélték le. Egy gyereken meg nagyon látni, hogy nem 1, hanem 3-4 évvel idősebb. Akik korábban simán elmentek általános iskolásnak, most már gimnazistát kellene játszaniuk. Ha a szemem elfelejtem, és csak a történetet nézem, nincs gond, de ha melléteszem, mennyit nőttek a gyerekszínészek…
Nem is értem, miért nem lehetett évekkel előbbre tenni a cselekményt, nincs jelentősége annak, hogy mennyi idő telt el a két eseménysor között.
Kettes gondom, hogy nem volt ötletes az új ellenség megválasztása sem. Nyomorult Hulda inkább szánalmas, mint ijesztő. Meg komolyan, mi is élete sérelme? Hogy nem fogadták el Ottót leváltó igazgatónőnek? Még az is érdekesebb lett volna, ha az oktatásról alkotott más elképzelésük miatt lettek volna ellenségek. De nem. Hulda simán bosszút akart, és iskolaszellemmé válni. Mondjuk, ebben sem éreztem őt következetesnek. Ahogy Otto gyengült, az iskola romosabb és lepusztult lett. Az ugyan mire lett volna jó az asszonynak, hogy egy lebontásra ítélt épület szelleme lehet?
A karaktert azzal is ijesztővé akarták tenni, ahogy mozog, és ahogy elhagyja a testrészeit, vagy azok furán állnak. Nem ijesztő, inkább röhejes, ahogy keresztbe állnak a szemei, vagy: ahogy a járása Quasimodo lépteit idézi. Ok, hogy nem akartak egy valódi ijesztő figurát, és a végére mindenki kaphat egy második esélyt, de akkor is! Hogy lehetne egy ilyen alakot komolyan venni? Sehogy!
A gyerekek akció is sokkal kisebb volumenűek és egyszerűek. Most nincs okos kaland, csak egy gyors akció a végén, amiben butább elem is jócskán akadt. Az sokkal frappánsabb volt, ahogy múltkor Otto tesztjén kellett átjutniuk.
A látványvilág sem változott semmit, csak bővült olyan elemekkel, mint Hulda csontvázként feltűnése vagy röhejes mozgása. Ezek nélkül jobb lett volna a közérzetem.
A humort az szolgáltatja, ahogy a törpe szülei mellett most Felix kerül szülői szerepkörbe. Eteti őket, mosdatja – most sem hagyták ki, hogy babaruhába öltözteti őket, ha elfogadhatóbbak is ezek, mint amit Schmitty kapott tőle. Azt érteni, ez miért vicces. Ahogy az anya nyavalyog az étel miatt, míg a férje lelkesen fal. Ahogy visszaváltanak gyerekbe, míg a fiuknak felelősségteljesnek kell lennie. Csak éppen az zavart, hogy értelmileg is csökkennek. Schmitty attól még önmaga maradt, a méretváltástól nem lett gyerekes, mint a szülők most.
Még egy része aranyos, de már nem annyira ötletes. Plusz, a látványvilága nagyon nem jött be és a történettel is akadnak problémáim. Az első rész jobb!
Segítség, a szüleim összementek! - 5/3 ismétli magát, kevesebb a humor, és irritált, hogy el akarták hitetni, alig telt el pár hónap.
Egy férfi, aki nagy summát nyer. Egy terv, aminek nem tud ellenállni. Begyűjti a lányt, akit rég csodál. Miranda azonban élni akar, és megindul kettejük szellemi párharca, az életért.
A lepkegyűjtő - filmen is, színdarabként is siker, de eredetileg regény volt.
MOZI:
DVD:
Most sincs.
Kalandos, állatos, kincskereső, ármányos.
John Dolittle doktor különleges képességgel rendelkezik – érti az állatok nyelvét. Emberek és állatok elismert gyógyásza volt, míg szörnyű tragédia nem érte. Szeretett felesége, Lily odaveszett a tengeren. A doktor így visszavonult, mintha már nem is élne. Egy napon azonban ketten is felkeresik a birtokán: egy környékbeli parasztfiú, akit a rokonai vadászni akartak tanítani, de ő idehozta meggyógyítani a sérült mókust. A másik lady Rose, aki a beteg királynőnek kér segítséget. Dolittle muszáj, hogy elinduljon: ha a királynő meghal, a birtoka elveszik, és akkor mi lesz az állataival? A gyógymód egy különleges gyümölcs, melynek keresése közben Lily odaveszett. Dolittle önjelölt tanoncával, Tommyval, és az állataival útra kel a gyümölcsért, míg egy rivális orvos mindent megtenne, hogy akadályozza küldetésében. Hiszen az ármánykodó főnemes a királynő halála esetén nagy jutalmat ígért neki.
Dr. Dolittle eredetileg egy gyerekkönyv sorozat hőse volt. Egy jólelkű doktor, aki ért az állatok nyelvén. A történetet modernizálták, és sikeres filmmé változtatták anno, most az Universal pedig igyekezett visszatérni az alapokhoz. Ez a Dolittle nem az, akit Eddie Murphy játszott a maga idejében sikerrel.
A kor történelmi, Viktória a királynő. Ez már eleve ad neki egy pluszt, hiszen egy más közegbe helyezi el a történetet. Magukat az állatokat könnyebb mozgatni egy modern eszközöktől mentes világban. A látványvilágban sem utolsó, hogy nem autókkal van tele az utca, hanem hintókkal járnak még az emberek. A lovagló emberek mellett a struccon lovagló doktor sem olyan feltűnő, mint lenne a sportkocsik között.
De összességében, jobban néz ki történelmi korban a film világa. Színesebb, érdekesebb és mesésebb is. Azzal, hogy napjainkba helyezték, egy olyan mese veszett el belőle, ami ebben megvan. Itt simán hihetőbb egy ennyire különc, de egyben zseniális figura.
Ami még tetszett: itt az állati nyelvek tudása sem adottság, hanem tanulás kérdése. Tommy, aki Dolittle birtokán meglátja a jövőt, amit szeretne megélni, csak egy átlagos gyerek, aki a többségnél jobban szereti az állatokat. Tud rájuk figyelni, és így lesz képes arra, hogy magától is, majd Dolittle irányításával tanulja a nyelveiket.
Szinte Disney filmhez méltóan kedvesek és szerethetőek a karakterei. Dolittle pont az a karakter, aki Robert Downey Jr-nek van kitalálva. Egyszerre zseni és különc. A mentor szerepkör is kezd hozzá nőni a szerepeihez: Tony Stark ugyanúgy vette pártfogásába Peter Parkert, mint itt John Dolittle Tommy-t. Az állatok humorosak, erős egyéniségek, és eredetiben durva, milyen színészek adták nekik a hangjukat. Rami Malek, Emma Thompson, Ralph Fiennes, Tom Holland, Marion Cotillard… a szinkron se rossz különben, de ezzel a listával nem tud versenyezni.
Ha már színészek. Downey Jr. mellett még Michael Sheen, akit ki akarok emelni. Nem semmi, hány arca és milyen humora van ennek a színésznek. Ahogy látok tőle valamit, mindig elképedek, mennyi mindenre képes. Ez talán egy sablonosabb gonosz tőle, de ezt is annyira jól csinálta, annyira a sajátjává tette… Hajlamos vagyok inkább a jóképű színészeket követni figyelemmel, de Sheen egyre inkább a kedvenceim közé kerül, és a tehetsége miatt, nem a külleméért.
A külcsín remek, a szereposztás mesébe illik, a CGI gyönyörű. Akkor miért nem orbitális siker a Dolittle? Mert a történettel nem alkottak ekkorát. Kalandos, de nem élmény. Egyszerű, nem is olyan vicces. Nem véletlenül lett bukás, és a kritikusok sem szerették. Nekem a színészei sokat dobtak az élményen, de tény, hogy a cselekmény nem fogott meg, engem se.
A kisgyerekeknek azonban nyugodtan ajánlom a családba, egyszer nézhető idősebbként is.
Dolittle - 5/3,5 humoros, kellemes családi film, ami nem egy maradandó élmény, de jó néznivaló.
Nyomozós, bűnbanda nyomába eredő, apa – lánya kapcsos.
Bosch és a társa, Edgar is olyan ügyet hoz magával, amit nem képesek elengedni. Bosch a beépülése alatt ismerkedett meg egy asszonnyal, akinek a 14 éves lányát ölték meg, és máig nincs meg a tettes. A saját anyja 
esetére emlékezteti a történet, így előveszi az aktát, és keresni kezdi a nyomokat. Edgar pedig egy tömeggyilkos nyomába jár, aki itt is folytatja piszkos üzelmeit, de jól fedezi magát. Közben új esetet is kapnak: egy tudóst lőttek agyon, akinek plutóniumot kellett kicsempésznie a laborból, hogy a feleségét megmentse. Az üggyel azonban valami nem stimmel: Bosch a nő lakásában kiszúr egy részletet, ami mindent más megvilágításba helyez a szemében. Mi van, ha a nő ravasz csele volt az egész, hogy a szeretője segítségével megszabaduljon a férjétől? Közben Maddie is döntést kell, hogy hozzon. Milyen szakmát válasszon? Most Honey mellett gyakornok, és döntenie kell.
Idén megint teszteltem, hogyan érdemes ezt a sorozatot nézni. Hetiben kezdtem el, ahogy átlag sorozatot illik. Hamar rá kellett azonban jönnöm, hogy ezt így nem lehet. Annyira összefügg az egész történet, hogy akaratlanul is eleget felejtek ahhoz, hogy zavarjon egy hét kihagyás. Kicsit olyan ez a Bosch évad is, mint egy hosszú film. Az 5 résztől ledaráltam az egészet, és akkor már megint tetszett. Vagyis, megint meg tudom állapítani azt, amit az 5. évad után is írtam: ezt a sorozatot, vagyis az egyes évadokat, érdemes egyben nézni, mint egy nagyon hosszú filmet! Sokkal élvezetesebb.
Sajátos hangulata van a sorozatnak, amivel kiemelkedik a krimik közül. Az egészet belengi valami komorság és igazságtalanság, amitől már szinte skandináv krimis, noha messze nem olyan nyomasztó és kegyetlen, mint azok tudnak lenni. Csak éppen itt is azt látjuk, hogy mennyire korrupt tud lenni az egész rendszer. Sok jó ember igazságtalanul szív, míg a bűnösök majdnem mindent megúsznak. Most is láthattuk, ahogy bosszúvágyból szexuális zaklatással vádolnak egy felettest, vagy előszednek egy régi ügyet, amit már el kellett volna rég felejteni, hogy fogást találjanak egy emberen, aki most elindult a hatalmi rendben felfelé. De a bűnügyek terén is: egy gyilkost és lánykereskedőt könnyen elengednek, hogy közelebb jussanak egy nagyobb halhoz a szervezetben. Az, hogy ez mit okoz a meggyilkolt lány szüleinek, csak Bosch számára jelentős, ő mindent el is követ az igazságért, de az nem mindig elég. Mert a törvény erősebb.
Most is téma, hogy igazság és törvény mennyire egyezik vagy sem. Bosch azért izgalmas figura, mert neki nagyon erős a saját erkölcsi rendszere, és mindig kicsit mozog a törvényesség keretein belül a nagyobb célért. De mindezt úgy, hogy igazán nem lépi át a határokat. Próbálkozik ezzel más is a környezetében, de mindenkinek sikerül. A lánya, a társa, de még a főnöke is azzal szembesül, hogy a nagyobb jóért néha át kell lépni a szabályokon. De akkor mivé válnak? Lesz, aki elbukik és lesz, aki megtalálja a helyes megoldást.
Az ügyek. Talán, ha csak egy lett volna, kevés lett volna. Itt viszont van több eset is. A jelenlegi gyilkosság a gyilkos feleséggel, a múltbeli, amikor egy sorozatgyilkost utánozva végeztek egy tizennégy éves lánnyal. Közben mennek a bíróságra is, Maddie gyötrődik, hogy mit tanuljon az egyetemen, és Edgar is igyekszik lebuktatni egy férfit, aki otthon népirtásért volt felelős, de sikeresen elmenekült és gazdagon éli világát. Ahogy a szálakat váltogatják, mozgásban marad a sorozat és nem válik unalmassá. Megvan az arány, hogy minden szál követhető marad, és nem veszni el a sok irányban.
A színészek is mind visszatértek, összeszokott és jó gárda ez, Welliver már egészen Bosch.
Ez az évad két regényből lett összegyúrva, az egyik, A kilátó már magyarul is olvasható. A másikra azonban még jócskán várnunk kell… Addig is, nézhetjük a sorozatot!
Bosch - 5/4 érdekes, helyenként izgalmas is, sajátos hangulattal. Néhol azonban döcög, és Edgar, jaj.