A Netflix remek filmet készített arról, hogy Benedek pápa miért mondhatott le, és milyen utód lett Ferenc.
A történet eredetileg egy könyvben jelent meg: McCarten: A két pápa.
Ha több tényre és igazságra vágytok, érdemes fellapozni!
(De magunk közt szólva, ebben az esetben nekem a film áll közelebb a szívemhez.)
Kate és Matt beköltöznek, és a felújításkor Matt talál egy rejtett szobát. Összerakja a kulcsot, kinyitja az ajtót. 
Amikor odabent van, és eszébe jut, mire lenne még szüksége, hirtelen elmegy az áram és amikor visszajön, ott van a kért holmi. Rádöbben, amit bent kíván, megjelenik.
Kate-tel együtt mindenfélét kívánnak maguknak: festmények, pénz, ruhák, ékszerek. A munkájukat is feladják, minek, ha mindent megkaphatnak innen? Annyira jól alakul minden, hogy Matt felveti, próbálkozzanak megint kisbabával. Kate teljesen kiakad - két vetélése már volt, még egyet nem bírna elviselni. Valami eltörik közöttük.
Kate egy babát kíván a szobától, és mire Matt hazamegy, már van egy kisfiú velük. Shane-nek nevezte el Kate, és 
ragaszkodik hozzá. Matt nagyon nem akarja ezt az egészet, de bántani sem képes a babát. Hagyja, hogy Kate nevelgesse, de ő egy másik lakrészbe költözik, és kezd bekattanni.
Matt beleveti magát a ház múltjába, beszélni akar a férfival, aki az előző lakókat lemészárolta. A férfi diliházban van, és be is tud menni hozzá. Ő is tud a szobáról, és figyelmezteti: egy veszélyesebb ember van annál, akinek semmije sincs. Aki mindent megkap, amit csak kíván. Ahogy megy haza, fizetni akar a taxisnak, a házból hozott pénz porrá vált a zsebében. Rohan haza.
Kate éppen sétáltatni vinné Shane-t, nem tudja megállítani. A baba gyorsan öregedni kezd, mire Matt beér vele, már 6-7 évesnek néz ki. Kate elzárja a házban, és beadja neki, súlyos beteg, aki nem mehet ki a házból. Matt teljesen elszakad tőlük, ránézni se bír a gyerekre.
Amikor Shane betéved a szobába, azt erdővé alakítja, ahol sátorozhat. Matt nagyon kiakad, és a képébe vágja, hogy ő nem igazi gyerek, teremtmény. Ha kimegy a házból, vége. A gyerekben valami megváltozik.
Matt közben rájön, a diliházban a férfi is teremtmény volt. Ők rájöttek, egy teremtmény akkor lesz igazi, ha a teremtője meghal. Ha Kate meghal, Shane igazi fiú lesz. A nő öngyilkos akar lenni, de képtelen rá. Mattel megint egymásra találnak, és Shane kilesi, hogyan szeretkeznek. Érzi, hogy elveszti a nőt.
Kimegy, és felnőttként jön be a házba. Magának akarja a nőt. Még Matt alakját is felveszi, és szeretkezne vele. A hazatérő igazi Mattel dulakodni kezdenek, Kate elájul.
Matt mellett tér magához, Shane meghalt. Kate azonban hamarosan rádöbben, ez nem Matt. Shane, csak most úgy néz ki, mint Matt. Shane is felismeri, hogy rájött. Leteperi a nőt, megerőszakolja.
Közben Matt magához tér, és rohan be a szobába, amit Shane átalakított a valóság tükrévé. Kiszabadítja a nejét, és kimenekülnek a valóságba. Shane jön utánuk, és igazából a házon kívül vénemberré, majd porrá lesz.
Egy hónappal később a pár egy motelben lakik. Matt jön haza, de Kate nem engedi be az ajtón. Terhességi teszt van a kezében - gyereke lesz. Az arcáról le lehet olvasni, fogalma sincs, Shane vagy Matt az apa.
Álmokért küzdő, táncos, életet folytató.
Paige mindig is egyet akart: táncolni. Tehetséges, és mindent alárendel a célnak, hogy bekerüljön álmai társulatába, San Franciscóban. A felvételi előtt azonban otthon háborús helyzet alakul ki: a lány apja elhagyja a 
családját, nem csak a feleségét, de a két gyerekét is. Linda, az anyjuk összeomlik és elsősorban a lányán vezeti le az indulatait. Miközben állást keres, a lányát el akarja tiltani a tánctól. Ő azt szeretné, ha egyetemre menne, és diplomát szerezne. Így szerez neki egy magántanárt, direkt a lány táncóráinak idejére. Dylan azonban nem pont az, aminek bármelyikük is képzelte: Paige korabeli, zenész srác, aki zeneszerzést szeretne tanulni és szintén felvételire készül. Összebarátkoznak, és hajlandó segíteni a lánynak, hogy eljárhasson a táncórákra. Anya és lánya között egyre nagyobb a szakadék, valakinek engednie kell, vagy a család még jobban szétszakad.
Miközben elnéztem ezt a filmet, nem tudtam nem arra gondolni, hogy kicsit jobban megírva mennyivel több lehetett volna ez. De nem lett, csak egy táncos tévéfilm, amit egyszer megnézel és gyorsan elfelejtesz.
Több olyan kamasztéma is előkerül benne, amit viszont jól meg lehetett volna csinálni. A szülők házasságának szétesése hogyan hat a gyerekekre – itt ebből alig kaptunk valamit. Paige nem veszi fel az apjának a telefont, az öccsét meg alig látjuk, hogy tudhatnánk, ő mit reagál. Az is elég fura, ahogy végig abban reménykednek, hogy Linda valahogy megoldja, és a férfi haza fog térni. Itt megtörténik úgy a válás, hogy a gyerekeknek nem is mondják meg. Pedig nem kisgyerekekről beszélünk, Paige 17, az öccse csak pár évvel fiatalabb.
Vagy, az anya – lánya kapcsolat, ami haldoklik az eltérő elképzelések miatt. Paige táncolni akar, az anyja egyetemre akarja küldeni. Röhejes, ahogy eldöntötte, hogy a lánya csak álmokat kerget, pedig nem is vette a fáradtságot, hogy a tényeket begyűjtse. Nem is látta évek óta táncolni, és kijelenti, hogy csak hiú remény, hogy ebből meg tud élni? Ennél már csak az rosszabb, ahogy a végén varázsütésre átgondolja a nő a dolgokat. Nincs igazából konfliktusrendezés, csak egy csoda, és Linda meggondolta magát.
Ugyanez a gondom egy másik behozott, komoly témával. A felvételi és a családi helyzet miatt kialakult stressz étkezési zavarokhoz vezet Paige esetében. Egyszer említik, egyszer próbál enni, de nem megy. A végén ez is ugyanúgy megoldódik, mint Linda ellenkezése. Egyik pillanatról a másikra, minden küzdelem nélkül. Ha már feldobnak egy ilyen témát, ennél komolyabban kellett volna venni. Nincs olyan ember, aki szó szerint nem képes enni, aztán hirtelen megint gond nélkül falatozik. Kiherélték ezt a vonalat is.
Még említhetném azt is, mennyire mesebeli Dylan és Paige barátkozása is. Ennél még egy szerelmi szál is jobb lett volna, mert így ez… semmilyen. Az legalább indokolta volna, miért segít a lánynak. Így viszont maradnak a kínos baráti ölelések és a fura, steril kapcsolatuk, amit nem is igazán lehet besorolni. Barátok, de miért? Még csak közös programjuk se volt, egy bulit leszámítva, ahonnan Paige rekord sebességgel elment.
Végül, a tánc. Itt abba fogok belekötni, ahogy filmezték a balettet. Sűrűn ugyanazok a beállítások ismétlődtek, és semmi nem jött át abból, hogy ez mennyire küzdelmes hivatás, vagy mi a szépsége. Juliet Doherty valóban táncos múlttal rendelkezik, és ezt úgy-ahogy használták, de nem eléggé. Pedig az a színésznő erőssége, mert különben csak néz a kamerába olyan búbánatos, szinte szenvedő fejjel és ennyi.
Steril ez a film. Annyi érzelem és sodrás lehetett volna a cselekményben, helyette semmilyen. Utálom leírni, de még unalmas is.
Sajnálom, mert szeretni akartam ezt a filmet, de nem tudtam így érezni.
Táncra született - 5/2 jobban megírva jó is lehetett volna, így viszont csak a ki nem használt lehetőség maradt.
Agatha Christie történeteit szívesen adaptálják filmre, sorozatra és színházban is.
A Tíz kicsi néger - melyben tíz idegen kerül egy szigetre, megvádolják őket gyilkossággal és valaki (V.A:Lacky) el is kezdi a büntetést végrehajtani - az egyik legsikeresebb darab.
A kedvenc feldolgozásom az And than there were none 2015-ből, de a regényt sem érdemes kihagyni! :)
Ügyvédes, titokzatos jegyzet után nyomozó, céges.
Diane maga sem érti, de egy új világban találja magát. Nem Trump lett az elnök, Hillary nyerte meg a választásokat. A cégnek is jól megy, éppen most szereztek egy új ügyfelet. Ám a nőnek rá kell döbbennie, hogy valami itt sincs rendben. Hol van Kurt? Miért nem ismeri senki a #metoo mozgalmat? A rémálomból ébredni sem teljesen jó élmény: a cég egy nagyvállalattal olvadt egybe, és Diane megkapta a pro bono ügyek osztályát. A 
munka leköti, érdekes, de a bíróságokon rendszeresen belefut egy jegyzékbe, a Memo 618-ba, amivel elkaszálják a nyert ügyeit is, és senkinek nincs magyarázata. Mi az, mit tartalmaz, miért hátrál meg minden bíró, amikor az ügyvéd meglenget egy lapot, rajta ezzel a számmal? Ha nyomozni próbál utána, akkor leáll a rendszer. De nem adja fel ilyen könnyen. Közben a cégen belül háború kezd kialakulni, és Luca belekóstol a gazdagok életébe.
Az egyik kedvenc sorozatom, de ez az évad még az elvakultság ködén keresztül is furcsa volt. Ok, azt már megszoktam, hogy a Fight évadok rövidebbek, mint a Wife egy-egy évada volt. Ez azonban a szokottnál is kevesebb részt kapott – a 10 helyett csak 7 volt, ráadásul az egyik egy teljesen filler volt, aminek semmi köze nem volt az évad harcához.
Pedig a bevezető rész, a Clinton-elnökséggel remekbe szabott politikai szatíra. Milyen lenne a világ, ha nem Trump nyeri a választásokat? Diane kénytelen rádöbbenni, hogy van, ami jobb lenne, de abban a világban is lennének gondok. Hiszen semmi sem fekete-fehér. Ha valakit nem érdekel a sorozat, azt az egy részt akkor is érdemes megnézni – bár, előismeret nélkül Diana szála nem lesz érthető, a politikai és társadalmi közeget nagyon kitalálták benne.
Majd jön a 6 rész, amiben három fő konfliktust kapunk: a cég beolvadása egy nagyvállalatba, akik úgy kezelik őket, mint abszolút beosztottakat, és nem egyenrangúakat. Kifejezetten beszédes, hogy a főnökök az emeleten vannak elkülönítve, ahova ők csak engedéllyel mehetnek fel, és nagyon elveszettnek tűnnek, amikor valamiért fel kell menniük. Van egy kis kémjátszma, hiszen egy fenti leköltözik hozzájuk, összebarátkozik Marissával és viszonyba kezd Lizzel. (Ez különben az évad legrosszabb szála, annyira nem illenek össze, és kifejezetten utáltam, amikor fülledt pillantásokat váltanak.) Vállalati szinten eljutnak valahova, de pl. Caleb szála nyitott: most akkor átállt, vagy kémkedik a fentieknek?
A kettes, ami elég súlytalan töltelék, és inkább csak humort ad a részekhez, Luca és az új milliárdos ügyfele, aki barátként tekint a nőre, és megismerteti vele a gazdagok világát. Amiért érdemes volt ezt is nézni, David Lee, aki annyira nagy karakter, hogy minden feltűnése ad valami pluszt a sorozatnak. De itt is kiszúrtam valamit, ami zavart: Joseph, Luca fia. A múlt évadban rész is épült arra, hogy a baba az apja után fehérbőrű, és a nőt szinte megkövezték egyszer, mert azt hitték, lopta a fehér babát. Itt viszont fekete a baba!
Végül, a fő szál. A Memo 618. A törvényhozás és korrupció új szintjére jutunk vele, és ez az a szint, ami legközelebb van a joghoz. Bírósági ügyek, láttunk tárgyalótermet és ügyeskedéseket. Csak, ez sincs megnyugtatóan zárva. Most akkor mi van? Megtudjuk, mi az a Memo, mi van benne, de lesz valami következmény? Az nem derült ki számomra, így ezen a vonalon sem vagyok elégedett.
Összességében arra jutottam, hogy a sorozat már irányt vált. Nem a jog benne a fókusz, ez egyre inkább politikai sorozat lesz, csak egy jogi iroda szemszögéből közelítve a témához. Ha a készítők felől közelítek, távolodunk a The Good Wife stílusától, és inkább a BrainDead felé haladunk. A kis zenés magyarázó betéteket pl. ott vezették be, és hozták ide.
A karakterek és színészek viszont még mindig eladják.
Korrekt, érdekes, de azért érdekelne, mitől ilyen kurta. Itt nem hivatkoztak a vírushelyzetre.
The Good Fight - 5/4 egyedi a humora, van benne tartalom, jók a színészei. De ez most elég kurta-furcsa.
Rakd sorba, megjelenésük szerint a Disney meséket! (Mesék - nem az élőszereplős változatok!)
Kezd a legkorábbival!
Megoldás: Tovább!
Rendőrös, hatalommal visszaélős, menekülős.
Alicia West rossz környéken született és nőtt fel, rossz bőrszínnel. Tisztában volt vele, ha marad, nem olyan életet fog élni, amilyet szeretett volna. 18 évesen beállt a seregbe, és hivatásos katona lett. Édesanyja halála után szerelt le, tért haza és jelentkezett rendőrnek. Az igazságban és a szolgálatban hitt, aki a kollégáknak is segít, ahol tud. Így kerül éjszakai szolgálatba a társa helyett, aki randit szervezett magának. Az idős veterán egy 
segélyhívásra egyedül menne ki, Alicia a kocsiban kellene, hogy maradjon. Ő azonban kiszáll, és a szemtanúja lesz, ahogy korrupt rendőrök egy csoportja kivégez egy dílert. Észreveszik, és tudják, a testkamera mindent felvett, megpróbálják megölni. Alicia elmenekül, de senkire nem számíthat. Miközben az életéért fut, szembe kell néznie a romlott rendszerrel, és bíznia benne, a régi barátok közt lesz olyan, aki kész kiállni mellette és az ügyéért.
Nem lett sikerfilm. Sőt. Kb. a gyártási költségeit hozta be, és a kritika is mostohán bánt vele. Talán annyira szigorú nem leszek vele, de tény, hogy nem ez lesz a rendőrfilmek zsánerének megújítója.
Ami nekem a legnagyobb gond, hogy nagyon erőszakosan a szánkba rágja a mondanivalóját. Már a film elején annyira arra van mindenre kihegyezve, hogy a feketék bűnözők, de aki nem az, azt is úgy kezelik, hogy az sokkoló. A nyitójelenetben is azt látjuk, hogy a színesbőrű hősnő kocog békésen, mire megállítják a rendőrök és keményen ellenőrizni kezdik, le is döbbennek, amikor kiderül, hogy a nő rendőr. Bocsánatot kérnek? Nem. Elütik annyival a dolgot, hogy ő is biztosan tudja, hogy mennek itt a dolgok.
Folyamatosan azt látjuk mindenhol, hogy a feketék és a kékek, ahogy a cím is jelzi, nem férnek meg egymással, hanem arra van mindenki kárhoztatva, hogy ellenségek legyenek feketék és rendőrök.
Az csak bonyolítja a képet, hogy mindkét csoportban a rosszfiúk vannak kiemelve. A drogdíler fekete bandák és a slepp, valamint a korrupt rendőrök sora, akik között akad fehér is, fekete is – ők nem is így határozzák meg maguk, hanem kéknek.
Alicia változást akar hozni, de ehhez túl kell élnie a napot. Ez az a része, ami már akciófilmként kicsit jobban értékelhető. Ugyan itt is megmarad a film alap tematikája, de már inkább azon van a hangsúly, hogy menekül, milyen trükköket vet be, hogyan áldozza fel akár magát is a barátokért és az igazságért.
Nem túl látványos, de elmegy.
Nem nagy dráma, de releváns ez a téma. Csak éppen túl sok és direkt. Ez annak a tipikus esete, amikor a kevesebb több lett volna.
A szereplők nagyon könnyen besorolhatók: jók vagy rosszak. Egyetlen karakter van, aki kicsit a szürke mezőn egyensúlyoz. Jennings, aki maga nem vesz rész a korrupcióban, de tud róla, és elfordítja a fejét. De klasszikusokkal szólva: vétkesek közt cinkos, aki néma. Mouse, Alicia képviselik a fehér oldalt, míg a korrupt rendőrök és a bűnözők a feketék.
Ha már karakterek – a szereposztás még tetszett is. Naomi Harris remekül hozta a kemény rendőrnőt, akinek elvei vannak. Simán elhittem neki, hogy összeszorított fogakkal összeragasztja a lőtt sebét vagy leveri a rá törő kommandóst. A bűnbanda feje Mike Colter, akinek nem sikerült olyan magasságokba emelkednie, mint a sorozatában a bűnkirály (Mahershala Ali volt a Luke Cage első évadának főgonosza, az mondjuk nem is csoda, hogy nem ér fel hozzá Colter). A korrupt rendőröket pedig Frank Grillo vezette, akinek ez a szerep sokkal inkább hihető, mint ahogy most fest a Billions aktuális évadában.
Összességében egyszer elnéztem, nem is fájt, de még egyszer nem akarom megnézni.
Fekete és kék - 5/3,5 most aktuális a témája. Az eleje kicsit szájbarágós, de akció thrillernek elment. Korrekt.
Cím: Loki
Készítők: a legnagyobb név Tom Hiddleston, aki a sorozatban is eljátssza Lokit, ha már a mozikban megölték a karakterét. Szerződése van az ismertebbek közül Owen Wilsonnak, Gugu Mbatha-Rawnak, de arról még nem találtam semmit, kit fognak életre kelteni. A Disney a saját csatornájára gyártja, a Marvel égisze alatt.
Műfaj: sci-fi, akció
Cselekmény: egy alternatív idővonalon, ahogy a filmben láttuk, Loki meglógott az Idő kövével. Azzal pedig elkezdi felforgatni az emberi történelmet.
Várható megjelenés: a vírushelyzet miatt csúszik, most úgy tűnik, jövő év elején felkerül a Disney-re.
Miért várós?
Csapatépítős, szorult helyzetbe kerülős, túlélős.
Az ehető étkészletekkel foglalkozó cég alkalmazottai a főnökasszonnyal kötelező csapatépítésen vesznek részt. Hegyet másznak, barlangásznak. A könnyű út helyett Lucy a haladó pályát akarja leküzdeni, és neki nem lehet ellentmondani. Le is érnek a föld mélyére, de éppen ekkor földrengés rázza meg a vidéket, és a falak omlani 
kezdenek. A vezetőjük, Brandon elmenekülne, de ráomlik a kivezető járat és a sérüléseibe belehal. A csapat magára marad a föld alatt, ahonnan nincs további út. A megmentőikre várnak, miközben le kell küzdeniük a készleteik szegényes mennyiségét, és az egyre növekvő feszültséget. A dolgok egyre inkább elvadulnak, ahogy a titkaik kezdenek kitörni belőlük a bezártság, éhség és reménytelenség hatására.
Bajban vagyok a paródiákkal. Van egy gyanúm, hogy ez is az akar lenni, nem csak egy fekete komédia. De, ha meg kellene mondanom, milyen filmeket sarkít ki, már bajban lennék. Talán maga az alaphelyzet, ami visszatérő elem. Benn ragadni egy zárt helyen, ahonnan nehéz kijutni. A barlang, voltak ilyen cápás filmek is, de más föld alatti történetek is. A közös bennük, hogy a thriller és a horror határán mozognak.
Ebből a filmből a szörny hiányzott igazából, aki a föld alatti várakozást még borzalmasabbá tehetné. Mindenféle, soha nem látott mutánsok szoktak az ilyen történetekben lesben állni, és megenni a szereplőket, ha azok egyedül maradtak vagy óvatlanok voltak. Itt viszont a szereplők legfeljebb önmagukra veszélyesek, nem került elő még egy kisebb patkány vagy pók sem, aki beléjük akart volna harapni.
Mi maradt akkor?
A kis személyes titkok, melyek mindegyike nem is annyira titok. De most nyilvánossá válnak, és a szereplőknek meg kell hozni pár döntést. Freddie itt szembesül azzal, hogy nyílt titok, hogy a főnökasszony vibrátornak tartja az egykori gyakornokát – pont most lesz elege abból, hogy a főnökasszonya szexuálisan is kihasználja, és azon kezd merengeni, nem-e erőszakolták meg. De a cég helyzete is rosszabb, mint amit külön-külön a szereplők gondolnak, és együtt most rájönnek a tényleges helyzetre.
Lassan kialakul az a felállás, hogy mindenki a főnök, Lucy ellen. Az elején még komédia elemnek tűnt, mennyire parancsolgat a nő, de amikor már mindenkinek tiszta, kit és hogyan manipulál, hogy tette a céget is szinte teljesen tönkre, kezdenek elszabadulni az indulatok, és kérdésessé válik, mit tesznek meg együtt a nővel.
Ha már nehéz döntések – a film egyik sarkalatos problémája az éhség lesz. Nem véletlenül említik meg a történetben az Életben maradtak című filmet – itt is azzal a kérdéssel kell megbirkózni, hogy az életben maradásért lehet-e kannibalizmusra vetemedni. A fekete komédia felé hajlik a film ezen része, de olyan beteg humorral, hogy azt nem tudtam viccesnek találni. Nem ijesztő, m is borzongató, inkább furcsa volt, hogy min és hogyan kellene nevetni. Nekem nem is ment.
Meg különben is, mit mondjak arra a filmre, amiben az a poén, hogy az elmérgesedő nyílt seb a srác lábán annak félig-meddig hallucinálás közben Britney Spears hangján énekli a Toxic című számot? Igen, maga a seb énekel!
A szereposztás alapján valami jobbat vártam. Több ismert sorozatos nevettetőt is leszerződtettek, mint Karan Soni vagy Nasim Pedrad, de benne volt Ed Helms és Demi Moore is. Nem sokat segített semmi – mindenki simán túljátszik mindent, és egy ponton már olyan, mintha hisztérikák felvonulását láttam volna.
Jobb filmet vártam, ez inkább fárasztó volt, mint vicces.
Hivatali eltávozás - 5/3 akkora elmebetegség, hogy az már szinte vicces. De csak szinte, nekem eltúlozták.
Your song, de ezt most Ewan McGregor énekli.
Moulin Rouge!