Szerelmes, menekülős, bérgyilkosos.

William nem érti, mi értelme az életének, igyekszik is véget vetni neki. Csak éppen nincs szerencséje, bármit is próbáljon meg. Amikor árammal csapatná agyon magát, áramszünetet tud csak okozni. Amikor felakasztaná magát, kiszakad a csillár. Amikor a folyóba ugrana egy hídról, egy hajóra pottyan és csak a csuklóját veri be egy kissé. Így más megoldást választ: felbérel egy bérgyilkost. Leslie már nem mai csirke, de még mindig nagyon lelkes. Hogy meglegyen a havi gyilok kvótája, már csak egy halál kellene neki. Így William megbízása éppen a legjobbkor jön. Csak éppen egy kiadó felfigyel William könyvére, kiadnák és egy szerkesztő is jár a munkához. Ellie nem csak helyes, de nagyon egy húron pendül a fiatalemberrel, akinek így már lenne miért élnie: a könyve és a lány miatt. De egy szerződést visszavonatni egy gyilkolásra kész bérgyilkossal nem éppen egyszerű mutatvány.

Rémlik, hogy már láttam ilyen filmet. Abban is az volt, hogy a magát megöletni akaró főhős kap egy okot az életre, és már futnia kell, mielőtt a bérgyilkos beéri. De bárhogy is töröm a fejem, nem ugrik be, mi volt annak a filmnek a címe.

Annyira nem is baj, mert itt van ez a film, ami tökéletesen megfelel a fekete komédia igényem kielégítésére. Én már azon jókat vigyorogtam, amikor megmutatják, William eddig milyen balszerencsés volt saját halálának kivitelezésében. Simán járt volna neki a Darwin-díj, ha egynémely ötlete befut. De nem, jött helyette a bérgyilkos, aki szintén küszködik a maga bajával. Az a nő, akit kétszer is agyon kell lőnie, mert elsőre csak megsebesítette… kész. A film legvégét leszámítva jól szórakoztam a filmen.

A vége. Azt értem, miért került ez így és oda, de utálom a befejezetlenségét. Csak egy olyan jelenet kellett volna még, amiben megmutatják, mi van 1 hét múlva. Így, hogy nem tudom, mi történt a szereplőkkel, nem vagyok elégedett. Frusztrál. Talán ez passzol jobban egy fekete komédiába, de akkor se tetszett!

Pedig különben ki volt ez találva. Nagyon hamar szimpatikus lett a bérgyilkos történetszála és a srácé is. Leslie kalandjairól még a John Wick is beugrott, mintha annak nézném egy kicsavart verzióját. Itt is van bérgyilkosok szövetsége, csak természetesen itt poénra vették, ami ott véresen komoly. Bár, simán el tudnék képzelni az itteni szervezet munkáiról is egy sorozatot – ha minden igaz, a John Wick kap majd egy ilyen tévés kivezető szálat.

William története inkább klisé, de mosolyogtatóan az. Nagyon eltalálták a két egymásba szerető, halálhoz vonzódó karakter szerelmét, akik meg tudnak egymásba kapaszkodni. William kissé szerencsétlen, de lehet, hogy pont ettől éreztem aranyosnak a figuráját? Abban egyszerre volt valami bájos, ugyanakkor poénos is, ahogy kisfiúsan megkéri a bérgyilkost, hogy adjon halasztást a gyilkosságra, mert munkaebédre kellene mennie…

A karakterek talán egyszerűek, de a komédiába tökéletesen illenek így. A főszereplőknek van egy alapkonfliktusa: William az életcél hiányával, Leslie a nyugdíjazástól való félelmével küzd. Amint ez megoldódik, rendben lesznek. A színészeket is eltalálták hozzájuk. Aneurin Barnard éppen ez a művész fazon itt, mint amit Timothée Chalamet is játszani szokott.

A humorom nagyon eltalálták, röviden: a végét leszámítva kifejezetten szerettem.

Bérgyilkost fogadtam - 5/4 fekete komédia a javából, ami mellette még aranyos is. Csak a vége ne lenne pont ez…

https://www.youtube.com/watch?v=iwGCdFJZjv8

Sorozatgyilkosos, múltat kutatós, újságírós.

Pat igyekszik beilleszkedni szülővárosában, de nincs könnyű dolga. Félvér lány, akinek annyira világos a bőre, zöld a szeme, hogy rendszeresen megállítják a társaságot, ha velük van. Mit keresne egy fehér lány feketékkel? Az anyja is furcsán viselkedik, és Pat egy titkot sejt a háttérben. Amikor kicsit kutakodik, rábukkan az anyakönyvének kivonatára. Ebből kiderül, hogy ő igazából Fauna Hodel, az anyja nem az anyja. Az igazi rokonai Los Angelesben élnek. Felveszi a kapcsolatot a nagyapjával, aki meg is hívja magához a lányt. Fauna elutazik, de a rokonai furcsák, fenyegetőek. A válaszokat egy újságíró szolgáltatja: neki meggyőződése, hogy évekkel korábban dr. Hodel volt a Fekete Dália gyilkosa, és még mindig aktív gyilkos. A lánnyal együtt erednek a rejtély nyomába.

Hallottátok már a mondást, hogy Amerika a sorozatgyilkosok hazája? Ha szeretitek a krimiket, előbb-utóbb már biztos belefutottatok. Az vitathatatlan tény, hogy az embereket érdeklik az ilyen esetek. Ha nem is mindenkit, de sokakat. Nem véletlen, hogy annyi sorozat, regény, de ismeretterjesztő kötetek is foglalkoznak velük.

Az Államokban megvannak a hírhedt esetek is, amelyeknél elég egyetlen hívószó, hogy felidéződjön egy történet. Az Unabomber. Sam fia. Ilyen a Fekete Dália is, ami a rendkívül színes és sokféle feldolgozásnak hála nálunk is ismert történet. Volt a film Josh Hartnett főszereplésével, beletették az AHS-ba, közben emlegetik a Gyilkos elmékben. Most pedig egy egész sorozatot építettek köré.

Ami a csavar, hogy nem a gyilkosság idején járunk. Évekkel később, amikor két esetben levő, de mégis kívülálló akarja megtudni az igazat. A sorozat ráadásul irodalmi gyökerekkel rendelkezik, hiszen az igazi Fauna Hodel emlékiratain alapul. Különben, ezt egy ponton a sorozatban is láthatjuk. Minden rész végén ott van az eredeti: egy bevágás, egy fotó. Jót is tesz a műsor hitelességének, de különben is érezni, hogy van egy alap, amit követnek. A fent emlegetett feldolgozásoknál valóságosabb, nem is olyan történetszerű.

Mert ez a sorozat nem egy izgalmas krimi. Néha hiányoltam is belőle a pörgést, az igazi nyomozást, valami életet. Szép lassan haladnak az események, az elején elképzelni sem tudtam, ilyen távolról hogyan érünk el a Dália ügyig.

Amiben viszont erősebb: a korhangulat és a külsőségek. Végig megvan benne a retró feeling, és nem csak a zenék vagy a szereplők kinézete miatt. (Bár tény, hogy a ruhák sokat segítettek abban, hogy pár évtizedet visszapörgessék a naptárat.) Fullasztó, nyomasztó az egésznek a hangulata, a True detective is felötlött bennem. Mindkettőben rámennek arra, hogy hatást, érzéseket váltsanak ki, és ezek nem jó érzések. Ok, egy Fekete Dália gyilkosság kapcsán ne is érezzük jól magunkat.

Igyekeznek a fő karaktereket mélyíteni, és igazi drámákat adni nekik. Jay kapcsán ezeket jobban át is tudtam érezni, ha a sorozat végére irritáltak is a férfit kísértő ázsiaiak árnyai. Fauna kapcsán inkább azon voltam készen, hogy a faji előítéletek korában egy gazdag, fehér nő jó ötletnek tartotta a lányát félvérként neveltetni.

Jó a casting, van hangulata, de kell hozzá türelem és monotóniatűrés.

I am the night - 5/3,5 hangulatos, noir, jók a valós elemekre utalásai, de maga a krimi elég sovány.

https://www.youtube.com/watch?v=KcknCCOlH-E

- Hannah Grace holtteste

Megan érzi, hogy valami nem stimmel a holttesttel, amit behoztak a kórházba. Az adatai alapján Hannah Grace a neve, de a volt pasija jelszavával bejut a rendőrségi szerverre, és sok minden nem stimmel. Hannah szeme barna volt, ezé a lányé kék. Hannah 3 hónapja halott, ez a test meg frissnek tűnik. Még Andrew-t (az ex, aki még mindig rendőr) is megkéri, hogy nézzen utána az esetnek.

Közben egy férfi betör hozzájuk, és Hannah testét akarja. Még időben elkapják, el akarta égetni a holttestet. Azt mondogatta, meg kell tisztítania.

Megan egyre paranoiásabb, érzi, mintha valaki követné. El is kéri a biztonsági felvételeket, hogy visszanézhesse, járkál-e valaki a folyosókon. Kiszúr egy árnyékot, ami mintha egy fiatal lányé lenne és mozogna. Mentora, Lisa segítségét kéri, aki csak egy árnyékot lát. Ő arra gyanakszik, Megan megint gyógyszereket szed, visszaesik és hallucinál.

Közben kezdenek eltűnni az emberek. Aki Hannah holttestének közelébe kerül, annak annyi. Elintézi az egyik biztonsági őrt, akit beránt magához a hullák tárolására szolgáló fiókba. A tetőn Lisa is áldozatul esik. Elkapja az egyik hullaszállítót is.

Közben Megan megtudja, hogy Hannah egy ördögűzésen vesztette életét 3 hónapja. A visszatérő betörőről kiderül, hogy Hannah apja. Ő mondja el, a démont nem tudták kiűzni a lányából. Neki kellett végeznie vele, hogy több embernek ne árthasson. De a démon benne maradt, és most gyilkol. Minden élettel erősebb, és gyógyítja a testet. Ezért kell tűzben vesznie.

A férfi feláldozza magát, Andrew hív segítséget, míg a kiütött démont Megan a krematóriumban elégeti. Később látjuk, ahogy elkezdi újra felépíteni az életét, és már nem esik vissza a függőségbe.

- Velvet Buzzsaw

A képek életre kelnek, ha valaki egyedül van a közelükben. Sorra mindenkit meg is ölnek. Gretchen keze a gömbbe ragad, ami ki is tépi azt. A nő elvérzik a kiállítóteremben. Morf dulakodik az életre kelt szoborral, súlyosan megsérül a nyakán, kivérzik. Josephina testére átúsznak a graffiti minták, végeznek vele. Rhodora tetoválása fellángol, és széjjelégeti a nőt.

El kellene pusztítani minden festményt, de ellopták őket a furgonról, melybe szállították őket.

A végére, mikor mindenki halott, látjuk, ahogy egy csöves kiteszi a kerítésre az ellopott képeket árusítás céljából. Vagyis az átok nem ért véget, a vérrel is festett képek újra le fognak csapni.

Barátnős, szerelmes, életet élvezős.

Diane, Vivian, Sharon és Carol vagy 40 éve legjobb barátnők. Mindegyikük elérte, amit az élettől várt: van köztük sikeres bíró, hotel tulajdonos, elégedett családanya is. Együtt alapítottak egy olvasó kört, ahol minden hónapban kibeszélnek egy regényt. A férfiakat még mindig két kézzel faló Vivian az ő hónapjában a Szürke 50 árnyalatát hozza, mint havi olvasnivalót. Bár barátnői eleinte nem szívesen veszik kézbe a botránykötetet, olvasni kezdik, és mindenki ráébred, mi az, amire még szüksége van az életben. Diane megismerkedik egy vonzó pilótával, és hirtelen rájön, lehet még nő is, nem csak nagymama és anya. Carol a házasságát akarja felforrósítani, míg Sharon a válása óta először randizni kezd. Vivian pedig újra összefut a nagy szerelmével, akivel többet is tervezhetne, mint egy forró kalandot.

A siker egyik fokmérője, hogy valamiből hivatkozási alap lesz. Bár irodalmi értéke egy nagy nullánál is kevesebb, tény, hogy Christian és Ana története korunk egyik nagy sikere. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy ilyen filmek is elkészülhettek miatta. Amiben tulajdonképpen az alaphelyzet az, hogy négy nő olvasni kezdi a könyvet. (Azért megjegyzem előre is, hogy a Perfume, amiről majd jövő héten mesélek, még ennél is jobban idéz meg egy sikerregényt.)

De szerencsére nagyon hamar más vizekre evez a történet. Nem a regényről beszélgetnek, nem az miatt történnek dolgok velük, csak egyfajta serkentőnként hat, amire elkezdik átértékelni a dolgaik és mernek dolgokon változtatni. Egy visszafogott komédia kezd kibontakozni, ami egyszerre lesz egy barátnős sztori, meg szerelmi történet is.

Igaz, bőven akad benne klisés helyzet is. A legjobban talán a férfifalóé, aki most rádöbben, hogy legyen bármilyen szórakoztató is bárkit megkapni, és viszonyokba bonyolódni kötöttségek nélkül, mégis, az a bizonyos szerelem hiányzik. (Mondanom se kell, hogy a nagy Ő pont ilyenkor toppan be, csak a nőnek el kell fogadnia, nem elüldöznie.)

A humora egészen izgalmas a filmnek. Van olyan, hogy visszafogott szexkomédia? Mert itt bizony lesz olyan, hogy a kiéhezett asszony Viagrát csempész a férje italába, aztán jön a kényes helyzet, amikor a rendőr megállítja őket hazafelé, és előállítja a férfit. Aki nem csak a lábán áll, ha értitek… Amiért pedig izgalmas, hogy abszolút szexen és kapcsolatokon komédiáznak, de úgy, hogy mégse alpári a végeredmény. Abszolút vállalható a film, minden poénjával együtt.

Még azt is összehozták, hogy derűsen csengjen a végkövetkeztetés. Lehet, hogy megöregedtek, de még nem halottak. Élvezhetik az idősek is az életet, fedezhetnek fel új dolgokat, és bizony szerelmesek és vággyal teltek is lehetnek még.

A karakterek abszolút szerethetőek, és nagyon erős a casting is. Talán a mai fiataloknak már nem olyan ismerősek a színészek, de a főszereplő négyes sokat tett hozzá a filmtörténethez. 4-ből 3 Oscar-díjas. Diane Keaton, Jane Fonda és Mary Steenburgen. Olyan színészek végszavaznak nekik, mint Andy Garcia vagy Don Johnson. Érezni az egészen, mennyire élvezték ők maguk is a filmet. Jól is áll nekik a karakterük, rájuk szabottak.

Talán nem lepek meg vele senkit, hogy ez a film nekem milliószor jobban bejött, mint az a bizonyos 50 árnyalat a folytatásaival együtt.

Könyvklub - 5/4 hangulatos, szerethető film, aminek az üzenete klisés, de a Szürke 50 poénokat bírtam.

https://www.youtube.com/watch?v=cy7Oc5oz0H8

Képességes, terroristás, családos, küzdős.

A mutánsok két csapatra szakadtak: John vezetésével páran maradtak a hálózatba, akik a mutánsokkal jobban bánó országokba igyekeznek menekíteni az ittenieket. Ám Lorna és Andy egy új csoport bűvkörébe kerülnek. Akik azt mondják, nem elég, hogy folyton menekülnek. Saját mutáns államot akarnak létrehozni, ha ehhez harcolniuk is kell. Így a John mellett maradóknak állandó feladata lesz az is, hogy visszaszerezzék a családtagjaikat Reeva bűvköréből. Andy legalább minimálisan kapcsolódik a családjához: a nővérével olyan kapocs van köztük, hogy így is hatnak egymással, és vannak közös álmaik. Marcos viszont egyre kétségbeesettebb, ahogy a szerelmével együtt a gyerekét is elveszítette. De ahogy Reeva tervei egyre jobban testet öltenek, Lorna felméri mibe csöppent, és kap mindenki egy esélyt, hogy a jó oldalra álljon.

Megváltozott a sorozat a 2. évadával, ami szerintem jól állt neki. Már nem a Strucker család menekülése, és általuk a mutáns hálózat megismerése a téma. Nem is a kormány az ellenfél. Most mutáns csoportok feszülnek egymásnak, és sokkal dinamikusabb ettől az egész sorozat. Az emberek, mondhatni, nagyon perifériára szorultak.

A sorozat továbbra is kiemelten foglalkozik a Strucker családdal, akiknek most fel kell fedezni azt is, mit örököltek gonosztevő őseiktől. Ebben a témában van is hiányérzetem, mert behozták azt a zenedobozt, aztán nem kezdtek a családi titokkal semmit. Mire való az a doboz? Helyette előjött Reed képessége is, és Andy pusztító énjét is meg kellett szelídíteniük. Így szülők – gyerek, de testvérek közti konfliktus is került terítékre. Szinte sajnálom is, hogy nem volt egy Lauren – Andy párbaj, vajon melyik az erősebb?

Kiemelt helyen van Lorna és Marcos is, akik szeretik egymást, de a nézeteik miatt eleinte nagyon más oldalon találják maguk. Ők hozták a sorozat limonádé vonalát – azért nagyon durva volt, ahogy nyomorult Marcos hol láthatta, hol meg teljesen elvették tőle a gyerekét.

A harmadik helyre jön Blink és John. Akik a legkevésbé érdekeltek, nem véletlenül tettem őket ide. Úgy éreztem, velük nem is tudnak mit kezdeni. Talán nem is véletlen, hogy ilyen-olyan módon ki is vonták őket az események sodrából.

Sokkal izgalmasabbak az új szereplők. Elsősorban Reeva, akinek a képességét most sem értem egészen. Blokkol másokat, de miért üvölt, mint egy denevér? Volt, akit azzal a sikollyal ki is végzett. Most akkor mit is csinált ő? De Grace Byers érezte a karakterét, nekem simán az évad legemlékezetesebb gonosza volt. Akkor is, ha lehetett volna még bőven építeni a karaktert.

Ez különben igaz mindenkire. Annyian vannak kiemelt helyen is, hogy csak vázlatosan lehet megmutatni, milyen emberek és hogyan fejlődnek.

A CGI és látvány szerintem rendben volt, inkább néha a ruhák és sminkek akasztottak ki. Andy új haja pl. tetszett, de Lorna az apját utánzó fejpántjával nagyon nem jött be. Különben is irritált, ahogy körbeírták, hogy Magneto lánya, de kimondani nem lehet.

A sztori is elszórakoztatott, ha néha voltak is benne hézagok. Nagyobb agyalás nélkül, csak nézve kellemes kis kikapcsolódás. Sokkal inkább befogadóbarát, mint a Legion.

The Gifted - 5/3,5 bele lehetne kötni a cselekménybe, a karakterekbe is, de szórakoztatónak találtam.

https://www.youtube.com/watch?v=YOi3WNrSk3E

Jennifer Lawrence fiatal kora ellenére terjedelmes filmográfiával rendelkezik, már sok mindent játszott. Egy szóból/szakmából, és egy képből rájöttök, melyik filmjében ki volt?

1: kém

2: játékos/lázadó/jelkép

3: alakváltó

4: háziasszony

5: szexfüggő

6: anya

Megoldás: Tovább!

Gyereknevelős, kapcsolatos, családdá válós.

Pete és Ellie boldog házasok, akikkel most minden rendben van. Anyagilag is jól állnak, a kapcsolatuk is erős. A nőben fel is merül, hogy már ideje lenne családot is alapítaniuk. De már egyikük sem fiatal, a férfit riasztja annak a gondolata, hogy nyugdíjasként menjen csemetéje ballagására. Poénból jegyzi meg, hogy inkább fogadjanak örökbe egy valamivel nagyobb gyereket. Ellie komolyan veszi, és mire észbe kapnak, már szülői tanfolyamon ülnek, és gyerekeket ismernek meg. Bár egy 5-6 évest, esetleg egy testvérpárt fogadnának be, mégis úgy alakul, hogy 3 testvér, kamasztól kisgyerekig költözik be hozzájuk. Miközben küzdenek a mindennapokkal, lassan igazi családdá kovácsolódnak – de akkor visszatér a gyerekek vér szerinti anyja, és újabb nehéz kérdésekkel kell megbirkózniuk.

Talán ez a film volt az utóbbi időszak legnagyobb meglepetése számomra. Ugyan olvastam, hogy sokaknak tetszik, jók a bevételei, (a kritikusok már jobban megosztottak) de nem vártam tőle sokat. Ehhez képest megfogott, és hol mosolyogtam, hol a könnyeim akartak kibuggyanni. Most úgy is itt a hosszú hétvége, ez jó moziélmény lehet bárkinek.

A hagyományos értelemben családi film, és nem olyan fantasy kaland, mint a Karib-tenger kalózai volt. Mégis, van benne rész a kisebbeknek, nagyobbaknak is. Mivel több korosztály kap fontos szerepet a filmben, könnyen lehet olyanra bukkanni, akivel lehet azonosulni. Kisgyerek, kamasz, felnőttek szülő és nagyszülő korban is.

Plusz, eleve a családról szól. Amit nem a vér tesz igazivá. Konkrétan fel is merül a kérdés, hogy kevesebbet ér-e egy ilyen instant család, mint amit vér is összeköt? Ellie és Pete sajátjaként szereti a gyerekeket, akik egy ponton apának és anyának kezdik el szólítani őket. Akkor ez miért lenne kevesebb? Azt azért nem mondom, hogy kedvet kapsz a filmtől az örökbefogadáshoz, de azt szépen bemutatja, hogy ez is igazi család.

Sokat mesélnek arról, mit jelent szülőnek lenni. Miért éri meg annak lenni. Tetszett, hogy nem egy rózsaszín propagandát láttam, amiben minden könnyen sikerül. Itt megmutatják azt is, milyen harcok vannak. A fegyelmezés nehézségei, egy házaspárra milyen terhek kerülnek, a gyerekek érzelmi viharai. Mert az azért fejbe csapja a nevelőszülőt, amikor az egyik percben még apa és anya, a következőben meg azt vágják a fejükhöz, hogy nem is az igazi szülei.

Mégis, könnyed ez a film, és odafigyeltek arra, hogy a hangulatot mindig feloldják. Tettek bele szép számmal poénokat, még egy remek filmes utalást is kaptunk (a nő, aki leutánozná a leendő NFL sztár örökbefogadásának Sandra Bullock feldolgozását).

Egyedül a végén éreztem azt, hogy nagyon mese kezd lenni a történet. Ahogy a zárásnál, a családi pikniken mindenki boldog és olyan nagyon szereti egymást… épp csak a szivárvány és az unikornis nem volt még jelen.

Jó a casting. Rose Byrne már abszolút az anya karakterek korába ért, nem is először játszik ilyesmit. Jól áll neki. Mark Wahlberg az apa karakterét kapta, és a vígjátéki rutinjából simán megcsinálja. Ő nem először játszik apát, aki egy patchwork család része lesz. Újabban az ilyen lazább szerepei jobban is tetszenek, mint az akciófilmek.

Ha ez lesz a trend, akkor újra megszeretem a családi filmeket.

Instant család - 5/4,5 minőségi dramedy, ami megnevettet, de könnyeket is csal a szemedbe. Üzenete van.

https://www.youtube.com/watch?v=YDRAA1kxals

Családos, iskolás, barátságos, kosztümös.

A legutóbbi események több szigetlakó életét is megváltoztatták. Marilla és Matthew kénytelenek bentlakókat fogadni a farmon, hogy fizetni tudjanak a banknak. Nem is sejtik, hogy csalók költöztek be hozzájuk, akik Avonlea minden lakójának megtakarítását kicsalnák egy aranybánya illúziójával. Szerencsére Anne elég kíváncsi, hogy a legnagyobb bajt elkerüljék. Édesapja halála után Gilbert világot akar látni, és elszegődik egy hajóra fűtőnek. Itt összebarátkozik egy színes fiatalemberrel, akit haza is hoz magával a szigetre, és életcélt is talál magának: orvosnak készül. Miközben a lányok készülnek bálra, műsorra, a sziget lakóinak meg kell birkózniuk egy új, modernebb tanárral is, vagy egy menekülő menyasszonnyal, aki az oltár előtt hagyja ott a vőlegényét.

Nem bírtam ki, az első után a 2. évadot is gyorsan végignéztem. Azt kell mondanom, függőséget vált ki a sorozat. Annyira jól vezetik a cselekményt, hogy egyik rész után indítja az ember a következőt, és a végén komolyan depressziós lesz attól, hogy a következő évadra még várni kell.

Még mindig azt tudom mondani, hogy egy nagyon szerethető, pozitív és családbarát sorozatról van szó. Szíve van, hangulata és mégsem giccsesen édes. Éppen azt tudtam ebben az évadban nagyon értékelni, hogy ebben a XIX. századi környezetbe milyen modernebb témákat is fel tudtak dolgozni nagyon ízlésesen. Ezek nagyja ráadásul a regényekben nincs benne, a sorozatkészítők teszik ezzel is többé az élményt.

Ilyen a homoszexualitás kérdésköre, amit több szempontból is megmutattak, de tényleg nagyon ízlésesen és visszafogottan. A gazdag nagynéni, aki leélte az egész életét a szerelmével, akit a család csak barátnőnek hitt. És most eljutnak oda, hogy az unokahúga képes megölelni és elfogadni olyannak, amilyen. Vagy a tanár, aki annyira szégyelli a hajlamait, hogy nősülne és megkeseríti annak a fiúnak az életét, aki szintén a saját neméhez vonzódik, és nem titkolja ezt annyira, mint ő maga. Toleranciára, elfogadásra nevel ez a sorozat, és helyenként a szövegezése is nagyon lírai lett.

Az emancipáció is sokkal erőteljesebb ebben a sorozatban. Az eredetiben Anne a tipikus korabeli nőideál életét kapja majd, feleség és anya lesz. Itt vannak más modellek, és Anne már most modernebb nézeteket vall a házasságról, mint a regényben tette.

Jó a sorozat időkezelése is. Érezni, ahogy telik az idő, és a cselekmények kibomlanak, de közben minden rész mozgalmas. Akadnak humorosabb, de drámai részek is benne, minden igényt ki tudnak elégíteni.

A casting még mindig erős. Továbbra is állítom, hogy ad a sorozatnak, hogy nem a szokásos, csodaszép emberek alakítják a szereplőket. Magamon is észreveszem, hogy mennyire igaz az, hogy a karakterüket, a tulajdonságaikért szeretem meg a szereplőket, és így megszépülnek a szememben ezzel együtt. Amennyire nem tetszett az elején az Anne-t alakító Amybeth McNulty külleme, most annyira nem tudom elképzelni egy szebb kislánnyal a szerepben.

Ez egy határozottan értékes sorozat, aminek tényleg csak annyit tudok felróni, hogy kezd nagyon eltávolodni cselekményében az eredeti regényektől, ha a szellemiséget tartja is.

Anne with an E - 5/4,5 a regényektől távolodik, de jó történetei, szerethető szereplői, hangulata van továbbra is.

https://www.youtube.com/watch?v=qMlQz57mbc8