Cím: Rocketman

Készítők: a szkript annak a Lee Hallnak a munkája, akit egy életre megszerettem a Billy Elliotért. Ez már egy jó alap. A casting is ütősnek tűnik: Taron Egerton, Jamie Bell - az egykori Billy Elliot -, Richard Madden miatt is simán érdekel.

Műfaj: musical, életrajzi

Tartalom: egyszer volt, hol nem volt egy fiatalember, nagy hanggal a torkában, és elindul a siker útján. Ma már mindenki ismeri a nevét: Elton John.

Várható megjelenés: 2019 tavasza

Miért várós?

- Már olvastam én is a lesújtó kritikákat a Robin Hood filmről, de akkor is, Egerton így is marad a kedvenceim között. (Amilyen elvetemült vagyok, lehet, hogy én minden bajával együtt is szeretni fogom Robin újabb kalandjait.) Itt ő Elton John, és pontosan tudom, hogy Egerton jól énekel tőle. Szerintem ide is azért kerülhetett be, mert hallották az Énekelj!-ben Elton dalt énekelni,

- Richard Madden, újabb színész, akinek elvakultan nézem a filmjeit, de ő legalább tényleg jó dolgokban szerepel. Idén megvolt a Bodyguard? Akinek nem, gyorsan pótolja! 2018 egyik legjobb újonca.

- Szeretem a musicalt.

- Érdekel, a Bohémélet után milyen lett a Rocketman, és lesz-e még híres énekes életét feldolgozó film. Ki tudja, lehet, indul egy újabb divathullám...

- Alig tudok valamit Elton Johnról. Most majd pótolhatom.

Bűnözős, egymást átverős, lövöldözős.

Egy eldugott raktárban illegális üzletre gyűlnek össze a felek. Az írek fegyvert akarnak venni, és az egyik szervező, Frank kissé szerencsétlen rokonát szervezi be a fegyverek elszállítására. A fegyverkereskedő Vernon a saját csapatával érkezik, akik között szépfiú testőr, de izomember is akad. Az első akadályt, nem a rendelt fegyvereket hozták, leküzdik, de aztán elszabadulnak az indulatok, amikor a szállítók egymásra ismernek: tegnap éjjel egy lány miatt egymásnak esnek. A békülésre esély sincs, és amikor egy fegyver is elsül, mindenki előrántja a saját pisztolyát, puskáját, és az üzletnek már befellegzett. Vadul egymásnak esnek, néha egymás ellen is fordulva, miközben egy harmadik fél is beszáll a játszmába. Kinek a fegyver, másnak a pénz kell, de akad olyan is, aki csak túl akarja élni a patthelyzetet.

Még vadászom jó romantikus komédiára, de lassan belátom, kicsit más zsánerek felé kell kirándulnom, ha valóban szórakoztató filmet akarok látni. Most éppen egy fekete komédiára sikerült ráakadnom, ami ugyan 2016-os film, de eddig még nem láttam, és jókat tudtam mosolyogni rajta.

Az Összetűz sokban emlékeztetett a Tarantino klasszikus, a Kutyaszorítóban helyzetére, de nem annak a filmnek az újrajátszásáról van szó. Egy helyszín, változatos szereplők, konfliktusok és sok fegyver. Kihasználják minden előnyét annak, amit az egyhelyszínes filmek nyújtani tudnak. Van feszültség, dráma, izgalmak. És jófajta fekete humor is.

A cselekményt nagyon nem tudom mesélgetni, össze tudnám foglalni annyiban, hogy az emberek menet közben is csoportokat alkotva egymás ellen küzdenek. A lövöldözésből indulunk, de a fegyverek is kifogynak egyszer a lőszerből, és megindul a kreatív egymásnak esés, miközben sokan már járni se tudnak. Western idéző fedezékek gyártása és használata, de a fegyverek terén is jutnak eszement ötletek az eszükbe. Nekem a kedvencem talán az volt, amikor a film végére Chris megpróbál elsántikálni a helyszínről, és egy esernyő vázat fog be sétapálca gyanánt, szerintem el tudjátok képzelni, mekkora sikerrel.

Nem is kell az értelmet keresni a filmben. Lőnek, küzdenek, néha egészen vicces módon, és csak úgy röpködnek a verbális beszólások és humorbombák. Hamisítatlanul fekete humora van a filmnek, ami nekem nagyon tetszett, de akinek nem jön be, szerintem nem fogja érteni a filmet se, és inkább bosszankodna rajta, mint szórakozna. Különben hamar el lehet dönteni, az ember agya beveszi-e a filmet – akinek az első 20 perc nem tetszett, nem érdemes erőltetni. Itt nincs csavar és stílusváltás, egységesen ilyen a film 80 perce.

Vonzó lehet a szereposztás. Nekem elsőre az volt a becsalogató, igaz, utána felfedeztem magamnak a film humorát. A legnagyobb nevei között olyan színészekre lelünk, mint: Brie Larson, Cillian Murphy, Armie Hammer, Sharlto Copley és Jack Reynor. A karakterek nincsenek mélyen ábrázolva, de a színészek tudnak adni bele annyi pluszt, hogy mégis emlékezetesek legyenek. Hammer, Murphy és Copley jeleskedtek e téren igazán.

Üzenetet, mélységet nyomokba se lehet találni, ez kifejezetten egy guilty pleasure szórakoztató alkotás, jó beszólásokkal, fekete humorral és nem kevés kellék kreativitással.

Az én tetszésem elnyerte, szerintem fogom ezt még nézni a jövőben is!

Össztűz - 5/4 fekete komédia, agymenés, ami egyszerre akciós és vicces is, erős szereposztással.

https://www.youtube.com/watch?v=oDD3I0uOlqY

Csajos, kimozdulós, élettel tisztába jövős.

Emily kissé bele van már fáradva a hétköznapokba. A kislánya egy tünemény, de csecsemő fia sok gondoskodást igényel, és a férje újabban mintha észre se venné. Folyton fáradt, hárítja a felesége minden közeledési kísérletét. Így lecsap a lehetőségre, amikor Jamie és Melanie, a lánya osztálytársainak két anyja csajos estére invitálja. Ő Kate-et szervezi be, jó barátnőjét, aminek a másik két nő nem igazán örül. Kate mindig megközelíthetetlen volt a számukra. Míg az apák próbálnak boldogulni a gyerekekkel, a négy nő elkezdi tényleg jól érezni magát, amiben résztvevő lesz némi fű, egy kis karaoke, egy helyes bártulajdonos. Az este végére azonban mindenki levonja a következtetést, mi a fontos neki, és miért érdemes küzdenie a hétköznapokban.

Tartottam ettől a filmtől, mert bevallom, a koncepciója a Rossz anyákat juttatta eszembe, ami nincs éppen a kedvenc filmjeim listáján. De aztán egész jól elvoltam vele, ha azért nem is éppen az a komédia, ami nekem a legjobban fekszik.

A kezdés kegyetlen. Pont olyan komédiának tűnik, amit nem is értem, minek kell készíteni. Nekem az nem vicces, amikor a kisbaba mindent összeken a pelenkája tartalmával, beleértve egy nagy adag kakit az anyja arcába dobásával is. Hozzá az a trágár beszéd, ami bántja a fülem, és csak indokolt esetben bírom elhallgatni. De egy anyákról szóló, női vígjáték nem éppen az a terep, ahol olyan jogosnak érezném nyelvünk nem éppen virágot idéző kifejezéseinek túlzott használatát.

De aztán a film javulni kezd, ahogy megindul a buli, ami elvezet a nők élet konfliktusainak kitárgyalásához és a megoldáskeresésre. Van, aki magányos, és a válása utáni újrakezdésen gondolkozik. Van, aki csak a férjével akarja észrevetetni újra magát. Kicsit személyiségzavaros is, ahogy az egyik percben önfeledt karaoke van, a következőben meg terápiás ülésnek is beillő vallomás áradat. De valamiért működik, kicsit komoly, kicsit könnyed, de fogyasztható összességében.

Igazán viccesnek sose éreztem a filmet, de az érzelmi oldala volt különben is, ami végül megtetszett benne. Furcsa, de nekem nem is az anyák voltak érdekesek benne, hanem a két apa, akik otthon maradtak a gyerekekkel. Az valami nagyon aranyos volt, ahogy az egyik megmutatta a másiknak a hinta trükköt. Meg a fejlődés is Tom karakterén a legjobban megfigyelhető a filmen, az anyák tulajdonképpen annyit tanulnak meg az egész estés kalandból, hogy összetarthatnak és lehetnek barátnők.

A karakterek sok tekintetben tipikusak, de valahol ez is volt a cél. Ezekről a nőkről és anyákról sokkal könnyebben elhiszem, hogy mindennapi feleségek és anyák; nem, mint a Rossz anyák esetében. Az nagyon Hollywood szagú, és senki ne akarja nekem beadni, hogy Mila Kunis egy percre is úgy nézett ki benne, mint egy átlag anyuka!

A színészválasztás is a sokkal hétköznapibb, emberibb kinézetű színészeket preferálta, ami még tetszett is. Adam Scott nekem szimpatikus, és Toni Collette is jó szokott lenni, itt is az volt. Adam Levine szerintem inkább énekeljen, de nem is főszerepet kapott, így elment.

Az első benyomásaimnál messze jobb, de azért még nem az igazi a film. Szerintem.

Anyák elszabadulva - 5/3 erőszakosan indul, aztán átfordul tipikusba, amit a színészek jobban élveznek nálunk.

https://www.youtube.com/watch?v=l0SpJiM4Q3E

(Egy szervadományozási lánc egy ponton megszakad. Bevonnának egy új alanyt, aki így segíthetne a lányának tüdőhöz jutni.)

• Tudjuk, hogy kell némi idő átgondolni.
• Megcsinálom.
• Megérti, hogy mire kérjük?
• Adjanak egy szikét és megcsinálom én magam.
• Azt azért nem, de értékeljük a lelkesedését. (Nem Amsterdam)

(Amy és Sheldon a tanulmányuk jegyzékéhez szeretnének segítőt találni.)

• Mi lenne, ha valamelyik barátunk segítségét kérnénk? Mondjuk, Leonardét?
• Nem is tudom. Megbízhatunk benne?
• Ő a legjobb barátod.
• Igen, de mindig piszkál, mint egy lezuhant repülőgép túlélője, aki nem tudja kivárni, hogy rendesen meghalj, annyira meg akar enni. (Agymenők)

(Joe kémkedni indul a barátnője után, féltve magukat az áskálódó barátnőtől.)

Nem bízom Peachben, Beck, és neked sem kellene. Ez a hely egy kastély, benne a gonosz boszorkával és az ártatlan leányzóval. Ez által én leszek a lovag. Aki érted jön, Beck, bizony. Nem terveztem, hogy betörök, de ha már nyitva hagytátok a hátsó ajtót… (You)

(A gonosz hódító az ország elfoglalásához oszt parancsokat, de még ő sincs teljesen tisztában a saját erejével sem.)

• Amint egybekelünk, megindulunk. Az első sereg a fővárosnak megy, a második sereg a tengernek.
• És a harmadik?
• Lenne harmadik is?
• Van.
• Raboljanak valamerre. (Kalandorok kapuja)

(A hotelszobában a rejtélyes orosz és levelezőtársa próbálnak ismerkedni.)

• Bárki is legyen, miből gondolod, hogy Hamlet megszállottja?
• Viccelsz? Minden orosznak oda kellene lennie Hamletért. Adott területeket kisajátító, hataloméhes férfiakról szól, akik időnként méreggel gyilkolnak, és képtelenek megmondani, hogy mi igaz, mi ábránd, mi történik, ki őrült és ki épeszű. (Room 104)

Varázslós, múltbeli rejtélyes, összeesküvős.

Az amerikai börtönből Európába akarják átszállítani az utóbbi évek legnagyobb mágus gonosztevőjét. Ám Grindelwald egy hű segítőjének hála megszökik, és Párizs felé veszi az irányt. Credence kell neki, egy ördögi tervhez és egy ősi jóslathoz. Eközben Göthe azért küzd a minisztériummal, hogy engedjék külföldre utazni. Egy feltétellel mondanának igent: ha vállalná, hogy a bátyja, Theseus dolgozója lesz, és segít nekik Credence nyomára akadni. Megtagadja, pedig Dumbledore is felkeresi, és szintén igyekszik bevonni a terveibe. Queenie és Jacob érkezése rázza fel a varázslót, aki megtudja, hogy Tina azt hiszi, ő Leta vőlegénye, pedig az Theseus. A nő Párizsba van, és Göthe hozzá indul át. Ám szokásához híven belekeveredik mindenbe, első kézből tapasztalhatja, mekkora cselszövő Grindelwald.

Most minden filmstúdió filmes univerzumot akar építeni. A Harry Potter világ kiváló terep ehhez, még Harry előtt is bőven. Bele is vágtak Göthe Salmander történetébe, aminek a Grindelwald bűntettei a második része. És sajnos, azt kell mondanom, pont az univerzumépítés lesz az, ami a filmnek a nagy gyengesége.

Ahogy néztem, azt vettem észre, még csak nem is törekednek arra, hogy egy önmagában megálló, egész filmet és szórakozást kapjunk. A Legendás állatok és megfigyelésük azért működhetett, mert abban odafigyeltek arra, hogy a történetet elkezdjék, bonyolítsák és lezárják. Itt viszont már franchise építés zajlik, és feldobnak egy csomó labdát, amit a későbbi részekben akarnak lecsapni. Ez a film önállóan nem lesz elég, kevés, a szálai a folytatásokhoz vannak kötve nagyon szorosan. Nem véletlenül hirdetik annyira, hogy Göthe 5 filmen át fog szerepelni – még 3 rész vissza van, és ezt nagyon érezni is.

Elveszett a mese és a varázslat. Végig úgy éreztem, hogy a végére tett csavarért történik meg az egész film, különben teljesen érdektelen, ki, mit és miért csinál. Rengeteg szál van, de egyik sem fontos, és láthatóan szenvednek azzal, hogy egyes szereplőket mozgassanak. Queenie és Jacob, akik szerethetőek voltak korábban, most elvesznek és nincs semmi értelme a jelenlétüknek. De még Göthe is csak mellékszereplő, akinek semmi befolyása a történtekre. Olyan béna indokkal megy Párizsba, hogy az komolyan fájt.

A hangsúly átmegy Dumbledore és Grindelwald felé, akik ennek ellenére szintén alig szerepelnek. Ez az ő játszmájuk és harcuk, amelyben mindenki más mellékszereplő. Mintha csak időhúzás lenne minden, amíg ők ketten szembe nem kerülnek egymással.

De hogy a rajongók legyen miért megnézzék, telegyömöszölték későbbi utalásokkal, melyek nagyon lógnak a levegőbe. Például Nagini, aki Voldemort kígyója lesz, itt még lány. És nagyon keveset tudunk meg róla, eddig szó se volt arról, hogy ő nem eredendően kígyó.

Történetnek nem jó a film. Össze-visszautalások, olyan kalandok, melyek a történet egészét nézve érdektelenek, és nem mesélős. Bájos, néhol fájdalmas, máshol hősies volt ez a világ, most meg a végének két csavarja köré épült minden, és ennyi.

De látványra korrekt, nagyon szép a kivitelezés megint.

A casting is nagyon ütős. Üdv Jude Law, jól állt a szerep, várunk vissza!

Szeretem e mesevilágot, de ez csalódás volt. Hiába Párizs a helyszín, a varázs hopponált.

Legendás állatok 2. - 5/3,5 látványos, hozza a megszeretett szereplőket, de a mese elveszett. Egy csavarra épült.

https://www.youtube.com/watch?v=23xc2qhUaqM

Bevallom, szinte semmit nem tudok erről a sorozatról, ami a Dirty John címre hallgat. Miért hoztam ide mégis? A casting nagyon szimpatikus. Eric Bana és Connie Britton a főszereplők. Tudom továbbá, hogy egy nagyon sikeres podcast feldolgozása. Tippre Britton lesz a kétlányos anya, akinek belép Bana az életébe, aki a címből ítélve bajt kavar és ármánykodik. Bele biztos belenézek, majd mesélek!

Hamar kiemelem: nem musical, csak olyan filmek amiben táncolnak és/vagy zenélnek a középiskolában!

5: Streetdance 2 - a Step up kistestvérében is a zene és a szerelem körül forog minden. Ebben éppen egy európai versenyt akarnak megnyerni hőseink, ehhez egy francia lányt is meg kell nyerniük. Aki természetesen szerelembe esik a táncos csapat vezérével. Csak éppen nem olyan látványos, mint egy Step up.

4: Step up filmek - ha fiatalok és tánc, ezeket a filmeket kell keresni! Hozzáteszem, a történet helyett a látványos koreográfiákon és a táncon van a hangsúly. Az általános képlet szerint van egy hátrányos helyzetű fiú vagy lány, aki bekerül a menő iskolába, ahol valami táncos eseményen bizonyítania kell. Közben szerelembe esik az iskola reménységével. Az elsőben magas volt a sztár faktor, Tattum már ebben táncolt a Magic Mike előtt. A leglátványosabb, szerintem a 3 lett. De mindenki döntse el maga!

3: High Strung - a történet alaphelyzete kritikus: a szegény srác utcai zenélésből éldegél, a maga örömére játszik. A nagyvárosba költözött balerina tanuló, akit felvettek a menő iskolába, felfigyel rá. Szerinte ennél többre lenne képes, és rábeszéli, hogy az iskolája zenei versenyén induljon el, ha megnyeri, ösztöndíjat kap hozzájuk. A produkció zene és tánc keveréke kell legyen. Nagy ellenfél az iskola legtehetségesebb hegedűse, aki a lány szívét is elnyerné a szegény utcai hegedűstől. Amit imádtam benne, a zenei stílusok vegyítését. A hegedűvel modern hangzást is elérnek, a versenyprogram remek lett, és nagyon tetszett a báros jelenet is, amiben az orosz néptánc és a z ír szteppet keverték. Szimpatikus fiatal színészek, jó zene, szerethető történet. Tragédia, hogy nálunk még dvd megjelenése se volt.

2: Status Update - jó, talán az előző kettő bizonyos szempontból jobb nála. A High Strung jobb történetet kapott, a Step up meg jobb a szemnek. Amiért mégis ezt soroltam ide, hogy ebben jól működik a komédia elem, amiből az utóbbi időszakban kevés jót kaptam. A történet szerint adott egy srác, aki a szülei válása és a költözés miatt új iskolába kell járjon. A menők rászállnak, az apja hiányzik, és van egy zenekaros lány, aki tetszik neki. Amikor a telefonja tönkremegy, a lökött szerelő egy új app-ot is feltesz neki. Ami teljesíti a tweet-jeit. Hamar meg is indul a népszerűség útján, hiszen egyetlen bejegyzés után ő lesz az iskolai zenekar sztárja, a legjobb a hokiban. Néha mellélő, ilyenkor vicces helyzetekbe keveredik, és a film végére azt is megtanulja, érték önmaga is.

1: Whiplash - ezt pótolnia kell annak, aki még nem látta! Az utóbbi évek egyik, ha nem a legjobb tanár - diák filmje, és természetesen a zene is fontos szerepló benne. Andrew tehetséges dobos, aki be akar kerülni az iskolai zenekarba. Terence Fletcher legendás tanár, aki kihozza a diákjaiból a maximumot, de a módszerei közismerten brutálisak. Andrew bekerül, de a mindennapjai harccal telnek meg. Fletcher szabályosan kínozza a többért, és Andrew egyre több mindent felad a dobért. A szerelmet, majd az egészsége is másodlagossá válik. Eljön a töréspont is, ahol már kibírhatatlan ez a feszültség és a hajtás, Andrew szembeszegül a tanárral. De ki nyer a végén? Van-e nyertes? A történet erős, a zene jó. A színészekről nem is beszélve. JK Simmons teljesen megérdemelten nyert érte Oscart, és ha lenne igazság a világon, Chazelle ezért a filmért kapta volna meg a legjobb rendezői Oscart, nem a Kaliforniai álomért.

Utazós, kalandos, kosztümös, családi.

Lord Glenarvan nagy estélyt tart, amire egy francia tudós és két gyermek igyekszik bejutni, de az őrök elküldik őket. Nem hiszik el, hogy valóban ők a Grant gyerekek. Amikor sikerül belógniuk, a lord meghallgatja őket, de nem hiszi el a történetük. Egy hajója, melynek Grant kapitány volt a vezetője, eltűnt. Jutalmat kínált a nyomokért, és most mindenki a pénzét akarja. Azt hiszi, a francia is, aki egy levelet lelt egy palackban, amit egy cápa gyomrában talált. Mary Grant azonban meggyőzi a lord fiát, aki rábeszéli az apját, hogy adjon egy esélyt a tudósnak, és keressék meg a kapitányt. Így a csapat Dél-Amerikába, Peru hegyei közé merészkedik, majd Ausztrália felé haladnak tovább a nyomokat követve. Miközben megbirkóznak földrengéssel, árvízzel, csalókkal, egyre közelibb a cél.

Egyszer volt, hol nem volt, amikor a Disney még a Star Wars és a Marvel univerzumépítés előtt családi filmekben utazott. Sok eljutott hozzánk is, a vasárnapi tévézés állandó programja volt az egy-egy felbukkanó Disney film. Samy, a kelekótya fóka, vagy a Csónakosok gyerekkorom szép emlékei a mai napig.

És néha olyan darabokra bukkanok, mint ez az 1962-ben bemutatott Verne adaptáció. A Disney családi filmmé faragta a regényt, és saját korában szép sikereket értek el vele. Mai szemmel annyira nem nyerő, de a Disney nosztalgia velem megnézette és még el is szórakoztatott úgy, hogy láttam a hiányosságokat is. Bajba is vagyok azzal, hogy azt emeljem ki, ami tetszett, vagy inkább kritikázgassak.

A film legnagyobb gyengesége mai szemmel a látványvilága. Abban a korban, amikor a CGI új világokat kelt életre, az már szinte nevetséges, ahogy ebben a filmben kinéznek az effektek. Simán látni, hogy gyakran kivetített képek előtt mozognak a színészek, például az árvíz előli futáskor. A sziklaomlásos jeleneten is nagyon látszik a stúdió és a műség. De a hangulat megvan, ezt akkor nagyon tudta a Disney.

Ami nekem még nagyon fura volt, azok a dalos betétek. Azon nem lepődik meg senki, hogy egy Disney mesében énekelnek. Még az élőszereplős, új Disney mesékben is ott vannak a dalok. De amikor az Andokban, hegymászás közben fakadnak dalra, és még egy gitár is előkerül, azért furán néztem a képernyőre. Ok, a Disney részéről érthető volt, ha már leszerződtették Chevalier-t az egyik főszerepre, meg is énekeltetik. Kicsit elkapott ettől is a nosztalgia – a Gigi és a Macskarisztokraták is emlékezetes nekem, ha nem is csak Chevalier énekhangja miatt.

A történet viszont kalandos, nagyon családi, és rutinosan faragtak a regényből egy délutáni szórakozást. Sokat húztak, kerekítettek, és mesésebbé tették a történetet. Ami elsőre szemet szúrt, az időkezelés. Az eredeti regényekben Grant kapitány megmentése évekig tartó kutatás és kalandok eredménye, itt meg mintha pár nap telne csak el. Tettek bele vicces karaktereket, és folyamatosan jelen volt a humor is a kalandok mellett.

Az üzenete is az, amire a Disney épült. A szeretet és a szerelem a legnagyobb értékek, és a család, a barátok miatt érdemes élni és küzdeni értük.

Talán egy mai gyereknek már nem tetszene, de vannak értékei, 60 év után is.

Grant kapitány gyermekei - 5/3,5 kalandos, szórakoztató, de nagyon látszik a kora. Nekem furák voltak a dalos betétek is.

https://www.youtube.com/watch?v=ty6KhYLM57g