Rovatok közti versengős, randis, szerelembe esős.

Leigh előző kapcsolata kifejezetten rossz volt, a lány sokat szenvedett. Hogy túltegye magát a történteken, elvállalja az online magazin Rémes randik rovatát. Ő maga is újra próbálkozik – a kiszemelt partner, Conner szintén blogger, aki egy stílus rovatot visz. A randi katasztrofálisabb nem is lehetne: pl. kigyullad a gyertyától Leigh ruhája, Conner csapdába esik a WC-ben. A lány megírja a történteket, Conner reagálva közli a saját szemszögét. Mindkét lapnál ez a legtöbbet letöltött cikk – így a főnökök természetesen szeretnék, hogy a páros újra találkozzon és írjon. Ők meg titkon gondoskodnak arról, hogy minden randi katasztrófa legyen… Pedig a páros jó lenne együtt, a barátaik igyekeznek is ráébreszteni őket erre. Amikor mindenre fény derül, talán valóban kapnak egy esélyt.

Vannak olyan filmek, amelyekről pontosan tudod, hogy igazából nem jók. Lehet ez a története miatt, okozhatják a szereplők a gondot, de még a látvány is. Mégis, valamiért szereted őket és szívesen nézed. Majdnem guilty pleasure, ha nem is teljesen ez a kategória.

A Rémes randik rovatáról hamar rájöttem, hogy ez bizony keményen tévéfilmes kategória. Abból is az a kiszámítható romantikus komédia, amit a legtöbb esetben gagyinak és feleslegesnek érzek. Most mégis jól szórakoztam ezen a filmen.

Pedig a cselekmény nem csak egyszerű, de nagyon kiszámítható is. Annyira zsánerbe vág, hogy már az elején pontosan lehet látni, hogy nem csak Leigh és Conner találnak egymásra a végére, de a lány legjobb barátnője és Conner legjobb barátja, valamint a főnökeik is egymásnak vannak teremtve. De mégis, a cselekmény pörög annyira a randikkal, hogy abszolút nem zavart, mennyire kiszámítható az egész.

Nem nyálasan lett romantikus, hanem már szinte bájosan. Ugyan az is valahol nagyon gáz, hogy mindkét főszereplő egy rossz kapcsolatból állt talpra, és ezen lelkiznek és drámáznak is a filmben tiszta feleslegesen, mégis sikerült megtartani a játékosságot és a kedvességet. Nem lesz dráma egy percre se, ha éppen drámai monológ is van.

Ez nagyban köszönhető a színészeknek. Mindketten nevesincs kanadai tévések, és nem is játszanak nagyot – ilyen filmben nem is lehet – de a kémia megvan közöttük és pont olyanok, amit egy ilyen romantikus tévé komédiától elvár az ember: helyesek, kedvesek, szépek.

A humora is kiszámítható, elsősorban szituációs, ahogy a páros minden randiját szabotálnak, illetve, ahogy az egymást nem bíró legjobb barátok véletlenül egymásra kattannak a chat felületen, amikor nem tudják, ki a másik. De én nagyon tudtam értékelni, hogy nem mennek le egy pillanatra sem undorítóba. Kedvesen szabotálnak, nem olyan durván, ami lehetne és eszembe jutott: elég lenne egy hashajtó az italukba. De szerencsére ők csak olyanokat találnak ki, mint a lány folyamatos hívogatása mobilon.

Látványra is nagyon tévés. Mondhatni, műfajból adódóan nincs benne olyan, amit látványelemnek hívhatnák. De szép, színes a film, tipikus nagyvárosi környezet. Elhihető az egész, és se nem túl gazdag, se nem szegény a környezet. Amibe mindenki beleélheti magát.

Úgyhogy, nem egy jelentős film. Kifejezetten tévés, és látom is a hibáit. De a hangulata, a játékossága és a nem nyálas romantika most tetszett nekem.

Rémes randik rovata - 5/4 igazából gyengébb, tipikus tévés románc, de most jól esett nekem és elmosolyodtam tőle.

https://www.youtube.com/watch?v=p4j57RswCSw

Úgy tűnik, nem csak én vonzódom az olyan történetekhez, melyeknek egy regény az alapja. Peter Jackson is szeret adaptálni: a Gyűrűk ura trilógia – ráadásul a Király visszatér Oscart is ért neki rendezőként – a Komfortos mennyország, a Hobbit is regény alapú. De feldolgozás volt a King Kong is, és a producerként jegyzett Tin-Tin alapja képregény. A Ragadozó városok is könyves alapú.

Ez máris két ok, amiért várható a film:

• Peter Jackson, ha nem is rendezte meg, de producerként aktívan részt vett a munkálatokban.
• Regény az alapja.

Magyarul egyelőre csak Ragadozó városok címmel az első Philip Reeve regény elérhető, de angolul van folytatása is. Pontosabban, 4 részes a sorozat és van egy előzmény is. Ha sikeres lesz a film, biztosan lesz filmes borítóval újabb kiadása a könyvnek is. Amiért nagyon a sikerért drukkolok, mert ha elindul egy filmsorozat, jönnek majd sorba vele a regények is.

De a trailert látva más miatt is várhatjuk:

• nagyon látványosnak ígérkezik.
• kalandosnak tűnik.
• lesz végre egy erős posztapokaliptikus ifjúsági film? Lecsengettnek tűnik a műfaj, de kívánom, hogy Hester lehessen az új Katniss!
• Hugo Weaving nagyon karakteres gonosz tud lenni. Ha fele olyan fenyegető lesz, mint a Patrick Melrose-ban volt, már ütni fog.

Cselekményelemek a trailer alapján:

• a jövőben a városok mobil monstrumok, melyek vándorolnak az erőforrásokért, és bekebelezik a náluk kisebbeket.
• London az egyik legnagyobb, de gonosz város is. Vezetője, akit Weaving játszik, a céljaiért bármilyen eszközt megragad.
• Rajta akar bosszút állni az anyjáért Hester – a sebhelyének is köze lehet vajon a múltban történtekhez?
• Hesterrel együtt egy helyi fiút is kidobnak a városból. Belőle majd szövetséges lesz, és nem lepődnék meg, ha Hester szerelme is.

https://www.youtube.com/watch?v=nahB9C0P1PI

A bemutató várhatóan a karácsonyi szezonban, idén decemberben lesz. Addig tuti elolvasom a regényt is, majd a könyves blogon mesélek róla (regenyvilag.blog.hu).

Nekem rákerült a várós filmek listájára, és nektek?

Nyomozós, angyalos, Káin bélyegét leszedős.

Lucifer a sivatagban tér magához, és nem elég, hogy eltűnt az ördög arca, még a szárnyai is visszatértek. Hiába kaszabolja le őket újra és újra, a szárnyaktól nem szabadulhat. Minden mögött egy rejtélyes gyilkost sejt, akinek Chloe segítségével ered a nyomába. Charlotte már az istennő nélkül saját maga, és nem érti, mi történt vele az elmúlt hónapokban. Csak abban biztos, látta a poklot, és nem akar visszakerülni. A rendőrségen vállal állást, jóvá akarja tenni a bűneit. A rendőrségre közben új hadnagy érkezik, Marcus Pierce. Lucifer azonban régebbről ismeri: ő Káin, akinek a bélyege örök életet adott. Pedig csak halni akar végre – Lucifer segítséget ígér, nem is sejtve, hogy Káin pont ahhoz kerül közel, aki neki is fontos.

A Lucifer is eljutott abba a szakaszba, amikor az átívelős történet eluralkodik a krimi felett. Olyannyira, hogy most vissza kell keresnem, egyáltalán milyen ügyekben nyomoztak az évadban. Nézzük csak! Volt egy nő, akinek a kutyája volt a mindene, akit versenyekre is elcipelt – míg egy versenyről csak a kutya jött haza, mert a gazdit megölték. A balerina, akivel a gyakorláskor végeztek. Volt régi sorozatgyilkost utánzó elkövető is. De ezeket csak úgy tudom visszaidézni, hogy rálestem az évad tartalmára.

Általában ez egy kriminél rosszat jelent, hiszen az ügyről kellene szólnia. Nyomozni kellene, izgalmasan és fordulatosan. De a Lucifer soha nem teljesen ezen a vonalon volt, és idén volt olyan kerettörténet, hogy nem is bántam, hogy a nyomozások csak azért vannak, hogy kitöltsék az átívelések közti időt.

Mert a Káin történet sokkal jobban működött, mint tavaly Isten felesége – igen, azt még mindig nem emésztettem meg. De Káin ötletes volt. Humort adott, amikor mindenki próbálta megölni. (Ok, fekete humor, de nekem az bejön.) Feszültséget keltett, amikor ráhajtott Chloéra, mert arra gondolt, ha Lucifert sebezhetővé teszi a nőt, akkor nála is beválhat. És a végére jött a jó kis thrilleres krimis zárás, amikor Pierce elszabadult.

Charlotte sokkal érdekesebb volt így, a bűneit jóvátenni akaró kemény ügyvédnőként. Ugyan az elején voltak fenntartásaim, de a végére az egyik kedvenc karakterem lett belőle.

Ha valami nem kellett volna nekem, az a Lucifer és Chloe közti kapcsolat szerelem felé terelése. Nekem egyszerűen nem működik úgy, ha ők párként is együtt vannak. Nem is érzem köztük a kémiát, meg ez pont azt a játékosságot irtaná ki, ami a szerelem nélkül megvan a nyomozásaikban. Ha páros lesznek, elveszik a csipkelődés, ugratás – pedig általában az ilyesmi sorozatokban azt várom, mire jönnek össze a felek, de itt kifejezetten rossz ötletnek tartottam. Ilyen szempontból nem is bánom, hogy az erre épülő negyedik évad nem készül el.

A színészek jók benne, Tom Ellis nagyon elkapta a karaktert. Ha az érzelmes részeknél gyengébb is, a Lucifer pillanatok ütnek. De még Tom Welling lesz az, akit kiemelek. Az évad elején inkább csak a nosztalgia vitte a karaktert – Smallville, Clark Kent – de aztán szépen magára talált és a végére Káin is jól formált karakter lett.

Pluszba ki kell emelni, hogy miután kasza lett, a készítőkben volt annyi, hogy kiadtak még két részt, amit különben nem láttunk volna. Ezzel kapott egy alternatív, inkább happy end felé hajló véget az, akinek a hivatalos évadzáró túl komor lett volna.

Lucifer - 5/4 szórakoztató, az se zavar, hogy a krimi kevesebb – mert a Káin szál működött. Csak a vég.

https://www.youtube.com/watch?v=tmU90SDAt34

Időutazós, madaras, hálaadás napot megváltoztatós.

Reggie ugyan pulyka, de már hamar rájött, hogy ő más, mint fajtársai. A pulykák ostobák: észre sem veszik, hogy a Gazda hizlalja, majd levágja őket. Ő nem akar erre a sorsa jutni, de mivel ő kívülálló, amikor a Gazda egy pulykát akar, Reggie lesz kilökve elé. Akinek ez lesz élete szerencséje: az USA elnökének kislánya kiválasztja magának, így abban az évben, hálaadáskor ő életben maradhat. A Fehér Ház lesz az otthona, ahol rákap a szappanoperákra és a pizzára. Ám szép életét Jake zavarja meg, aki küldetésen van. Minden pulykát meg akar menteni az ünnepi vacsorává válástól. Ehhez egy időgép kell neki, és Reggie. Aki próbál menekülni Jake elől, mégis kikötnek az első hálaadás előtt 3 nappal. Még Reggie is az ügy mellé áll, hiszen megtetszik neki egy helyi pulykalány, aki törzsével a túlélésért küzd.

Néha felmerül bennem, hogy van egy mazochista hajlam bennem. Mi másért nézném meg ezt a szárnyasokról szóló mesét, amikor rühellem a madarakat? Nagyon. A mesében is egy rész volt, amit felettébb viccesnek találtam. Amikor arról volt szó, hogy a pulykák ostobák. Nagyon ostobák. Nagyon egyet tudtam érteni.

Ezt leszámítva nekem kínszenvedés volt ez a történet. Nagyon mese, de annyira, hogy lázad ellene az agyam. Ha az időugrást még le is nyelem valahogy, a megoldás nagyon az idegeimre megy. Nekem ugyan eszem ágába se lenne pulykát enni, de a pizza… de nem leszek spoileres. Maradjunk annyiban, hogy kiakasztott a megoldás, amire a mesében jutottak.

Nem szerettem a kulturális szignálokat sem a mesében. Jó, a telepesek vadásza nem véletlenül lett olyan sötét figura. Minden rosszat ő képvisel a mesében, úgy is néz ki, úgy is viselkedik. Azért nem a teljes telepes kolóniát vele azonosítják, de majdnem. Ami jobban fájt: ahogy a pulykákat indiánosra rajzolták. Reggie szerelme, Jenny olyan tollazatot kapott, mintha az indián nők ruhája lett volna rajta. A kakasokon meg az arci festés idézte az őslakosokat. Akik különben szereplők is voltak, hiszen azon a kérdéses vacsorán a telepesek leültek velük egy asztalhoz. Miért kellett ilyen indián pulykákat rajzolni? A pulyka csak pulyka.

De ha már a rajzoknál tartunk, nem is szép ez a mese. Egy elmegy jelzőt merek neki adni, de annál jobbat nem. Bár vannak jó megoldásai, én nagyon rühellem, amikor ennyire átírják az állatokat egy mesében. Van egy mese, amiben a szarvasmarha bikájának is tőgye van! Itt meg van egy kék pulyka. KÉK! Komolyan? Mégis, hol született, Csernobil környékén?

Nem szerettem a karaktereket sem, bár ebben vaskosan benne volt a madarak iránti ellenszenvem is. Reggie egy vesztes, szerencsétlen, és mégis ő a nagy pulyka a végére? Jake, a hős komplexusával… jó, ha nem vagyok igazságtalan, korrekt meseszereplők, amilyenek illenek a zsánerbe. A hős lány, aki elsőként látja Reggie jó tulajdonságait. A bölcs vezető, a harcos vezér. Erről eszembe jutott a pulykakakasok viaskodása… de fáj.

Nekem nem jöttek be a poénok. Főleg azok nem, amelyek a pulykák által a történelem átírására vonatkoznak. A végére szinte csodáltam, hogy nem lett mindenki vegetáriánus… De az is kínszenvedés volt, amikor mutattak egy nyomorultat, akinek az apja pulyka, az anyja tyúk volt. Mehetett volna a South Park klónozott állatos részébe ő is.

Talán igazságtalan vagyok vele, de én nagyon rühellem ezt a mesét. A Csibefutam jobb!

Pulykaland - 5/2 már a madarak is sokkoltak. Az időutazás még jobban. Nem tetszett a grafikája sem.

https://www.youtube.com/watch?v=2yqFmpOlacU

• És mi lesz, ha a kölykök nem tudják tartani az iramot? Mind tudjuk, hogy messze vagyunk az éremtől, de nem akarunk leégni sem.
• Így van.
• Így igaz.
• Négy éve az olimpiai csapatunk kikapott a cseh B válogatottól 15 – 1-re. Már megbocsáss, de szerintem ennél jobban nem éghetünk le. (Csoda a jégen)

• Nem érdekel. Hamarosan a képes sport címoldalán leszek. A fotós azt mondta, hogy rendkívül kifejező az arcom. Igen, egy sztori tükröződik rajta.
• Igen, egy tragédia!
• Egy rémregény! (Majd, ha fagy)

• Istenem, ezt a nőt halálra kövezték, mert házasságon kívül esett teherbe. Ezt csinálják a tálibok a nőkkel Afganisztánban.
• Istenem, csak kapcsold ki azt a szart.
• Ezt adták nekünk információként.
• Ez nem információ, hanem motiváció. És nekem abból van kéttoronynyi. (12 katona)

• Doktor! Levelet hoztam Önnek!
• Később, ha nem haragszik.
• Ez madame Rémy-é, vagyis sürgős. Négy nap van november 11-ig, úgyhogy…
• És?
• És? Madame Rémy évente kétszer vendégül látja a falut. (…) Csak hogy tudja, nem lehet távol maradni. Egyébként nem is hagy kétséget, ott van a harmadik sorban.
• Mi? Maga elolvassa a leveleket, amiket kihord?
• Miért? Végtére is postás vagyok. Én felelek a hírekért, amiket viszek. (Doktor Knock)

És ez az ijesztő dekoráció… Ez itt. Rosszabb a Mona Lisánál. A szemei mindenhova követnek. És nem a jó értelemben. De ha eltekint néhány bútortól, és hogy a ház egy sorozatgyilkosé volt… Szerencsére még nem találtunk hullát. (Supergirl)

• Elengedhetem a személyzetet?
• Nem tudom. Nem éhes?
• Általában lent eszem.
• Kérem, ez nem a Downton Abbey. (Dynasty)

• Hogy bírják a lábaid?
• Majd elmondom, ha már érzem őket. (Csoda a jégen)

• Ha meghalsz, a feleséged nagyon sajnálná, hogy nem írtad meg azt a levelet.
• Megígértem neki, hogy hazamegyek. Nem írom meg, hogy megszegtem az ígéretem. (12 katona)

Botrányos, gazdag családos, ármányos.

A Carrington család neve egyet jelent a vagyonnal, a szépséggel és a botrányokkal. Egy energiavállalatot vezetnek, Blake igazgatóságával. Ő keményen fogja törtető, üzletasszony lányát és a meleg, világot javítani akaró fiát. A család felbolydul, amikor Fallon helyett Blake a szerelmét nevezi ki, akit aztán feleségül is vesz. Fallon háborút hirdet Cristal ellen, akinek van is mit takargatnia. Egy szeretőt a cégnél, egy bűnözői múltat Venezuelából. De mindenkinek megvan a maga sara: Fallon saját céget akar, kavar a sofőrrel. Steven összejön Cristal unokaöccsével, függőségi gondjai vannak, meg bajos exei. Blake átlép minden határt, ha a cégről van szó. A Carrington család tagjai gond nélkül hátba döfik egymást is, de ha külső fenyegetés éri őket, szorosan zárnak. Szembenéznek merényletekkel, csalókkal, elveszett testvérekkel, zsarolással, csalással és korrupcióval, míg szeretnek és gyűlölnek.

Ez tipikusan olyan sorozat, amiben annyi a hiba, hogy ki tudnék tölteni vele egy egész oldalt, minimum. Lesznek is megjegyzéseim. Mégis, szeretem minden gondjával együtt. Szórakoztat, ha nem is tudom, miért nem valami minőségit nézek helyette. Egy tipikus guilty pleasure, mely előtt ott ragadtam.

A cselekmény egyszerre tipikus, kiszámítható, klisékkel teli, és mégis pörgős, változatos, csavaros. Minden részben rengeteg minden történik, pillanatok alatt lesz egymás ellen acsarkodókból szövetséges, ármánykodnak össze-vissza és a szerelmi ügyek is olyan kuszák, hogy át nem lehet látni őket. Ellőnek olyan kliséket, mint az elveszett testvér, de meglepetés szereplőről is kiderül, hogy rokon. Lesz itt álházasság, szerelemből gyűlölet, mindenféle manipuláció, gyilkosság, diliház.

Egy szálat elmesélek, mert jól jellemzi, milyen ez a sorozat: Fallon férjhez kell menjen, hogy kijátssza Jeffet. Michaelt kéri meg, akivel évek óta titkos veled is, meg nem is kapcsolatban van. Mikor ő nemet mond, a parkban összefut egy sráccal, akit megkér, legyen az álférje. Liam egy darabig kénytelen maradni, a sajtó miatt. Közben elkezdenek tetszeni egymásnak a lánnyal. De az ismerkedést tönkreteszi, hogy Liam igazából Jack, egy író, aki éppen egy botránykönyvet ír egy gazdag családról. Fallon kidobja. Elkezd közeledni Michael felé, aki most elküldi. Amikor Liam/Jack visszajön – pont, mire Michael átgondolja, és adna egy újabb esélyt maguknak. Liam tényleg író, de a saját családjáról írt. Mert ő igazából milliárdos, aki a lányt akarja. És megmentheti a Carrington Vállalatot. És ez egy apró szál a sok közül – sokkal durvábbak és meredekebbek vannak a történetben.

Sajátos humora van, amihez nem árt egy kis rosszindulat. Én jól szórakozom rajta, mert elfogadtam, hogy itt nincsenek jók és rosszak. Ha belegondolok, igazából mindenki rossz és romlott ebben a sorozatban, még az is, aki kicsit jobb a többieknél.

Értékek helyett ők gazdagok és szépek. A sorozat egy luxus világot mutat be, sok szép emberrel. A szereplők között vannak rutinos rókák, mint Grant Show, de a lényeg a küllem. Így van bőven túljátszott rész, de kit izgat, amikor ilyen ruhákat hordanak, ilyen környezetben játszanak és helyesek? Guilty pleasure, nem Shakespeare királydráma!

Nekem bejön az a botrányos, családos szappan-sorozat, jövök a 2. évadra vissza!

Dynasty - 5/4 guilty pleasure, sok gyengeséggel, de egyelőre élvezem. Szép emberek, botrányok, fun.

https://www.youtube.com/watch?v=7OJc3Kt0E0w

Szélhámosos, kisvárosi, emberekkel foglalkozós.

Knock próbált boldogulni az életben, de nem ment neki. Olyan szerencsejáték tartozásai voltak, hogy már az életét kellett féltenie. Így behazudja magát egy Indiába tartó hajóra, mint orvos. Ott hamar rájön, hogy az emberekkel való foglalkozás megy neki, és ha ügyes, jól is keres mellette. 5 évvel később, immár orvosi diplomával, egy kis francia város orvosi körzetét veszi meg. Figyel az emberekre, összebeszél a patikussal, és mindenkinek megtalálja azt az orvosi ellátást, amit meg tud fizetni. Szeretik, egyre többen járnak hozzá, a helyi pap nagyon féltékeny is lesz rá, és elkezd kutatni utána. Közben az egyik gazdaságban Knock megismer egy fiatal cselédet, aki a szerelme lehetne – de a lány súlyos beteg. Knock mindent megtesz érte, miközben a múltja is utoléri.

Ahogy már írtam párszor, a francia filmek közel állnak a szívemhez. Ők olyan bájos, könnyed vígjátékokat csinálnak, amelyek telibe találják az ízlésem. Kedvesek, szerethetőek, könnyedek, de mindig van bennük súly is. És a drámát is úgy tálalják, hogy úgy érzi az ember, minden nehézség ellenére mégis szép az élet, és jó élni.

Ezt tudja a Doktor Knock is. Látszólag csak egy kis könnyed komédia, amiben az életművész doki felforgatja a kisváros létét. Egyszerre komikus és érdekes, ahogy mindenkivel megtalálja a hangot, és olyan betegségeket beszél be nekik, ami nincs is. Talán úgy is tűnik, hogy csak kihasználja az embereket a saját gazdagodásáért, de ennyire nem egyszerű a helyzet. Tényleg figyel az emberekre, és miközben kezeli őket, a valódi gondjaikat is megoldja. Tulajdonképpen nem csak a test orvosa lesz, de egyfajta pszichológiai terápiát ad az embereknek, akik fontosnak érezhetik magukat mellette. Ezért tudnak mindent megbocsátani neki, amikor kiderül az igazság. És Knock nem akart senkit sem tönkretenni: jót mosolyogtam azon, ahogy megtervezte, kinek mennyi pénze van, amit gond nélkül orvosra költhet.

Így máris nem egy könnyed komédia – mert az van benne, hogy az embereknek figyelemre és kapcsolatokra van szüksége. Közösségben könnyebb, főleg, ha a figyelem valódi. Amikor nem csak megszokásból bólogatsz a szomszéd beszédére, hanem tényleg érdekel, mi történt és fordítva. Az élet társasjáték, és Knock erre tanítja meg a környezetét.

És, hogy legyen feszültség is, drámai pontnak ott van Knock múltja és Adele betegsége. A lány története különösen tragikus, de mégis. Nem szomorít el, mert ezzel is sikerül az életet ünnepelnie. Mert vesztünk el embereket, érnek fájdalmak, de megyünk tovább, és amíg tart a mi életünk, munkálkodni kell!

A filmben remekül működik a kisváros hangulata, és időtlenné is teszi a sztorit. Az eleje, amikor erőltetve van a XX. század közepe és a város, nem az igazi. De a kisvárosban: ott lehetne bármikor is az idő, működne. Ott tökéletesen megvan az a franciás báj, amiért az ilyen filmekre kattanok.

Azon meg se lepődök, hogy Knock Omar Sy… neki ez a figura fekszik nagyon, rá van írva.

Bár nem éri el azt a szintet, de a Csokoládé jutott róla eszembe. Francia kisváros, egy különös idegen, aki jobbá teszi az emberek életét… nem a Csokoládé, de akinek az a film tetszett, ez is fog. Nekem tetszett.

Doktor Knock - 5/4 hangulatos, jópofa szereplőkkel, és szerethető humorral. Franciásan dramedy.

https://www.youtube.com/watch?v=YmVF_EpWrZI

A mozikba egy új film jön. Akartok találgatni? Egy humorista csaj a főszereplő, aki nagy szájával, merész témákat is bevállaló stand up műsoraival lett ismert. Nem ez az első filmje. Most egy olyan duci lányt játszik, aki önbizalomhiányban szenved a külseje miatt. De az edzőteremben baleset éri, becsapja a fejét. Ettől kezdve megváltozik a látása, saját magára. Bomba csajnak látja magát, és úgy is kezd viselkedni. Film arról, hogy mit tesz az emberrel egy kis önbizalom. A kritika annyira nincs oda ezért a komédiáért.

A válasz: Túl szexi lány. (Fehérrel írtam, ha tudni akarod, használd az egered, és húzd ki!)

Dvd-n pedig a következők érkeznek várhatóan:

- A pentagon titkai (politikai thriller - állítólag a film annyira nem jó, de a szereposztása mesés)

- Gyerekrablás (akció és thriller, Halle Berry igyekszik megmenteni elrabolt kisfiát)

- A párizsi vonat (a legutóbbi Eastwood rendezés egy terror eseményről. Nálam várós, még nem láttam.)

És múlt hétről ide csúszott a Nincs kiszállás és a Holdfény.

Volt már erősebb hetünk, de gyengébb is. De hát a nyár uborkaszezon, tudjuk. Legalább lehet pótolni a sorozatokat. Ne is tudjátok meg, mennyit akarok végigrohanni a nyáron... még én se hiszem, hogy menni fog, de nem adom fel!

Vasárnap, ahogy ígértem korábban, most elmesélem, mi volt a The Blacklist 5. évadában!

Tehát, Tom megörökölte a titokzatos bőrönd titkát, és Liz kedvéért ki akarta deríteni róla az igazat. De titokban kellett csinálnia, mert Red is a bőrönd nyomában volt, ahogy egy bűnbanda is. Még Lizt sem avathatta be, aki képes volt elfogadni, hogy Red az apja és beengedte a családi életükbe. Mert látszólag minden jól működött: Liz oldotta a fekete listás ügyeket, összeházasodtak és nevelték a lányuk, akit már nem tiltottak a nagyapjától sem.

De elkapták őket, és Red későn érkezett. Liz ugyan túlélte, de hónapokig kómában volt. Tomnak nem volt ennyi szerencséje, őt halálra késelték. Az volt az utolsó kívánsága, hogy Liz derítse ki az igazat.

A nő ettől kezdve szólóban nyomja. Otthagyja az ügynökségét, és Tom gyilkosa után nyomoz. Felfedezi magában, mennyire messze képes elmenni. Akár gyilkolni is könyörület nélkül. Ám a szálak túl magasra vezetnek - egy korrupt rendőr elkapásához vissza kell menni az osztagba. Miközben tudja, hogy az apja nem fogja elmondani neki, mi van a bőröndben, amit elvittek Tom gyilkosai. Emiatt van is köztük konfliktus, de megegyeznek abban, hogy nem értenek egyet és mindenki a maga győzelmére hajt.

Egy személy van, aki Tom gyilkosának fontos, Liz rajta keresztül akarja elkapni. A lányról kiderül, hogy ő is Red lánya, csak más anyától. Tanúvédelmi programban volt eddig, és menekül Red elől.

A végjátszmára, egy meglehetősen béna átverős részben Liz megrendezi az elrablását, igazából együtt dolgozik a bűnözővel, aki végre elmondja neki, mit rejt a bőrönd, mire jött rá Tom. Red ugyan elkapja, de nem tudja, hogy későn jött, Liz már mindent tud.

Liz a férje sírjánál annak szellemével beszélget, és a még nagyobb igazság kiderítésére szánja el magát. A bőröndben csontok voltak, az igazi Reddington csontjai. Akivel együtt dolgozik, akit apjának hitt, csak egy imposztor. De kicsoda, és miért csinálja ezt? A kiderítésben a nővére fog segíteni.

Másik szálon végre összejött Samar és Aram. A pasi tulajdonképpen azóta szerette a nőt, hogy bekerült a csapatba. Csak valami mindig közbejött nekik. Most viszont jól megvannak. Aram egy gyűrűt ad neki. Eleinte nem gondol bele semmit, de Don elülteti a bogarat a fülében. Ha a nő is komolyan gondolja vele a kapcsolatát, jegygyűrűnek fogja látni. De Samar csak egy sima ajándékként hordja és nem reagál másként. Aram el is bizonytalanodik kettejüket illetően. Amikor minderre fény derül, Samar visszaadja a gyűrűt. Aram ezt szakításnak veszi. Szenvednek mindketten, amikor egy ügy közben a nőt elrabolják. Félholtan kerül elő - túléli, de kómába esik. Még egy üzenetet sikerült elküldenie - ha Aram megkéri a kezét, igent mondott volna. Szereti. Így a férfi megszállottan ül az ágya mellett, felhúzza az ujjára a gyűrűt és most megkéri a kezét. Az orvosok nem biztatják, ha fel is ébred, komoly agysérülései lehetnek. Samar felébred, agyilag is ok, és valóban házasodni akarnak.

Ezek a spoilerek.

ÉS mit gondolok? Hogy utáltam az egészet!

1: Tom halála. Pedig félévad záráskor azt mondtam, ha tényleg meghalt, nem nézem tovább. Meghalt. Pedig én végig reménykedtem, hogy csak megrendezték, ahogy anno Liz esetében is. De nem. Mint kiderült, Eggold kap egy saját sorozatot. Orvosos lesz, érdekel is - de annak nem örülök, hogy ott meg eleve haldoklik rákban.

2: Red újabb lánya tűnik fel. Mi ez, agyatlan szappanopera?

3: Red nem is Red. Akkor mégis, miért őt láttuk minden visszaemlékezésben? Pl. Liz anyjával.

4: Samar és Aram egész szála - szappanopera? Komolyan?

Annyira fáj ez már nekem. Nem is tudom, minek kínzom magam vele. A bűnözők miatt, tudom. De akkor is...

Katonai bevetéses, megtorló küldetéses, bajtársias.

Mitch Nelson kapitány átkérte magát irodai munkára, hogy a családjával lehessen. Helyettese, Spencer leszerelni készül, szintén a családja érdekeit szem előtt tartva. Ám 9.11 után képtelenek így továbbállni – mindketten kérik vissza a csapatukat és az első vonalban akarnak harcolni. Megkapják az esélyt. Afganisztánban Dostum tábornok mellé kerülnek, akinek a tálibok helyi központját kell megtisztítania. Az amerikaiak biztosítják a légi támogatást. A csapat Dostum embereivel tart, lovakkal a hegyeken át, miközben az ellenségnek tankjai és modern fegyverei vannak. De ez több mint egy katonai feladat. Ez küldetés, hogy ne lehessen még egy 9.11. Így a csapat minden nehézséget leküzd, az életük kockáztatják folyamatosan egy háborúban, lovakon, a hegyek között.

Nemzetiségtől függetlenül, talán nincs is olyan felnőtt a világon, akinek ne jelentene valamit 9.11. Ez lesz az a dátum, ami biztosan szerepelni fog a történelemkönyvekben a jövő generáció számára. A filmes feldolgozások is folyamatosak, és nagyon vegyes is, milyen filmeket kapunk. Van, amit még mindig nem mertem megnézni.

Az egyik legutóbbi a 12 katona, ami az első akcióról szól, mellyel megtorolták a tornyok elleni támadást. 12 amerikai katona és Dostum akciója, a tálibok központja ellen. Nem fogom tudni elmagyaráznia politikai jelentőségét, ahogy a katonai akciókat sem tudom értelmesen visszaadni. A film sem próbálkozik ezzel, hanem didaktikusan leegyszerűsíti úgy, hogy fel lehessen fogni a lényeget. Az Al-Kaida nem maradhat Afganisztánban, meg kell tisztítani a táborukat, vagy lesz újabb terrortámadás. Ezt fel lehet fogni mélyebb indokok nélkül.

Mert ez egy háborús akció film akar lenni, és nem célja mélyebb összefüggések vagy politika megvilágítása. Azt akarják megmutatni, hogy ez a csapat bement, harcolt és győzelmet arattak. Így a felvezetés után kint vagyunk a hegyekben a szereplőkkel, megindul a csapat és csatajelenet követ csatajelenetet.

Ezek annyira engem nem tudnak lekötni, nem is értek hozzájuk. Korrektnek látszanak, de nekem a modern hadviselés személytelen. Itt nincs olyan érzelmi töltet még ott sem, amikor lovakkal indulnak a tankok ellen. Az utolsó szamurájban megvolt, amikor az ősi harcmodor nézett szembe a modernnel, pedig tudták, hogy a halálba tartanak. Itt maradt a nyers akció.

Más szálakon próbálnak érzelmeket bevinni, de ezek elég közhelyesek és üresek lesznek. Ahogy Mitch a kislánya fotóját nézegeti. Ahogy Milo majd megbolondul, mert egy kölyök mindenhova követi, mire annyira a szívéhez nő a végére, hogy amikor találatot kapnak, a két kezével kaparja ki a homokból és menti ki a veszélyzónából.

Mi adja el a filmet? A nyers akciók.

A magam fajtának meg a casting. Egy kedvelt színész/színésznő miatt képes vagyok egy olyan filmet is megnézni, ami kilépés a komfort zónámból. Itt volt egy Chris Hemsworth, aki lazán hősies akkor is, ha nem a villámok istenét játssza. Jót mosolyogtam azon is, hogy a felesége játssza a nejét – érezni is köztük a kémiát. De van még Michael Shannon – fura is, hogy most nem rosszfiú – William Fichtner, Geoff Stults, Michael Pena többek közt.

Az ilyen akció–háborús nem műfajom, de látványra korrekt, és van benne Chris Hemsworth.

12 katona - 5/3,5 háborús filmnek korrekt, de ezek kevésbé kötnek le. Ez pedig háború végig.

https://www.youtube.com/watch?v=VGHaYGquCls