5: A csaj nem jár egyedül - a 90-es évek nagy sikere, Freddie Prinze Jr. tündöklésének csúcsa. Hamupipőke, mai környezetben. A menő srác fogad, hogy bárkiből bálkirálynőt farag. Ki is választják neki az iskola reménytelen kockáját, akiről kiderül, hogy a szemüveg és nagyis pulóver alatt jó nő. Lesz is szerelem...

4: Lelkes testcsere - Nell és Woody kamaszok, és szomszédok. Akik rühellik egymást. A lány írónak készül, a srácnak a sport lehet a kiút. Annyit gyűlölködnek, hogy egy kis varázslat után egymás testében találják maguk. Járnak kicsit a másik cipőjében, és lassan rádöbbennek, hogy nem is gyűlölik egymást. Lehet, hogy a nagy Ő végig a szomszédban lakott? Már csak a varázst kellene megtörni.

3: The DUFF - Bianca jó barátnő, jó humorú csaj, akit eléggé fejbe vág, amikor elmagyarázza neki az iskola legjobb pasija, hogy ő egy DUFF. A dagi legjobb barát, akivel azért kedvesek a srácok, hogy a csini barátnőjét megfűzzék. Bianca alkut köt: Wesley tippeket ad, hogy ne legyen DUFF, ő meg segít kémiában.

2: Amerikai Hófehérke - Sidney nagyon izgatott, hogy az anyja egykori kollégiumából járhat egyetemre. Csak éppen a szövetség gonosz, élen az elnökkel. Sidney így a lúzerekhez igazol át, ahonnan elkezdi forradalmasítani az egyetemi életet. A kolesz harcba száll ellene, pláne, amikor a méhkirálynő kiszemeltje is inkább Sidney társaságát keresi az övé helyett.

1: A bambanő - Josie gyűlölte a középiskolát. De ahhoz, hogy az újság lehozza a cikkét, diáknak kell álcáznia magát és iskolai botrányok nyomába erednie. A nő visszasüllyedne a kocka létbe, a szerkesztője dühöng, de szerencsére az öccse hajlandó besegíteni. Josie hirtelen a menők között találja magát, csak arra nem számít, hogy nem ez az, amire igazán vágyott. Megtanulja, kik az igazi barátok, és mivel igazából felnőtt nő, a helyes angol tanár sem minősül tiltott prédának - csak amíg diáknak hiszi a nőt...

Emlékezet kiesős, megszállott rajongós, nyomozós.

Jennifer vadul menekül az éjszaka. Már majdnem sikerül egérutat nyernie, amikor egy semmiből feltűnő autó elüti a nőt. Túléli az esetet, de súlyosak a sérülései. Többek között amnéziája is lesz, nem emlékszik az utóbbi időszakban történtekre. A férje, Russell jön be érte, és áll mellette a felépülés minden szakaszában. Az ügyön dolgozó rendőrnyomozónak azonban valami gyanús lesz. Mit keresett a nő egyedül akkor éjjel az úton? Üldözte valaki, ki és miért? A férj is gyanús neki. Míg Jennifer hazamegy a férfival, és próbálja az emlékeit beindítani, a nyomozó beszél mindenkivel, aki bármit láthatott. Hamarosan mindketten rádöbbennek, hogy Russell nem az, akinek mondja magát, és ő az, aki a legnagyobb veszélyt jelenti a nőre.

Újabb példa az olyan Netflix filmre, amit egyszer gyorsan megnézel, aztán még gyorsabban el is felejtesz. Valahogy sikerül úgy válogatnom a kínálatukból, hogy sorozatok között megtalálom a jókat, a filmek nagyja azonban csak középszer.

A Titkos megszállottság legnagyobb baja is az, hogy semmi újat nem tud mutatni. Mindent láttam már másban, van, amiben sokkal jobban is. A cselekmény is olyan, ha kicsit is logikusan belegondolunk, már az elején nagy hibák vannak benne.

Az csak egy dolog, hogy mi tudjuk, hogy Jennifer menekült a film elején. Utána meg mindenki azt hiszi, hogy csak egy balesete volt. De most komolyan elengedik úgy a kórházból, hogy le sem ellenőrzik, hogy ki ő és kivel távozik? Senkinek nem gyanús, hogy az aggódó férj csak menni akar innen el a nővel, és mindent megtagad, amiből kiderülhetne, mi történt a feleségével? Jellemző, hogy egy rendőr akad, akinek gyanús a dolog – őt meg mindenki leoltja, hogy már megint csak túlbuzgó.

Majd Jennifer és a férfi távoznak – és a nőnek felettébb sokára esik le, hogy valami nagyon nem stimmel. Senki nem keresi, se barátok, se a családja. Látta a férfit telefonálni, de amikor ő is mobilt kér, neki nincs térereje. Mégis, mit gondolt, a férfinak milyen telefonja van, hogy az csodás módon kap térerőt, míg az övé nem? Műholdas, amit sima mobilnak álcázott valaki? De hosszan lehetne sorolni, egyszerűen nem stimmelnek a dolgok.

Annyira gyanús volt minden, Russell is, hogy szerintem senkit nem lep meg, amikor kiderül, ki kicsoda igazán és mi történt.

Látványra sincs benne semmi különös. Nem is kell, ennek pszicho thrillernek kellene lennie, csak éppen nem sikerül azt a feszültséget beletenni, ami a zsáner sajátja lenne.

A Netflix filmek a jó szereposztásukkal ki szoktak tűnni. Ez nem az a kategória. Már eleve az, hogy nincsenek benne olyan karakterek, akiket jól el lehetne játszani. Jennifer eleve amnéziás, Russell pedig megjátssza magát. Brenda Song itt leginkább biodíszlet, akinek annyi a dolga, hogy szép legyen – nem is tudunk meg róla különösebben semmit. Mike Vogel a jó fiút váltogatja a pszichopatával. Mivel nekem szimpatikus a színész, vele elnézőbb voltam, mint Songgal, de tény, hogy neki se kellett nagyon megerőltetnie magát ezzel a szereppel.

Tipikusan az a film, ami mellett jól lehet ezt-azt csinálni. Nem köt le különösebben, de háttérzajnak megfelel.

Titkos megszállottság - 5/3 az alapötlet jó, de túl kiszámítható lesz, ahogy megy előre a történet. Álmos este elmegy.

https://www.youtube.com/watch?v=Nc6loZU3kjQ

MOZI:

• Esküvő a topon - ausztrál komédia, amelyben a lagzi előtt fel kell kutatni az eltűnt örömanyát.
• Pompon klub - komédia egy nyugdíjas nőkből álló pompon csapatról.
• 25 km/h - Féktelen száguldás - német komédia két tesóról, akik mopeddel nekivágnak az országnak.

DVD:

• Marvel kapitány
• Shazam!
• Alita: a harc angyala

Háborús, szerelmes, menekülős, apa-fia összetartós.

A németek módszeresen dolgoznak azon, hogy Leningrád teljesen el legyen vágva az orosz seregtől és minden felmentőtől. A városban rekedt katonák is érzékelik, hogy esélyük van még civileket evakuálni, aztán már senkinek nem lesz esélye kijutni. Régi, ócska uszályokkal kell megpróbálni az éjszaka leple alatt kimenni. Az uszályt a végső pontig feltöltik, és az evakuálást elrendelő tiszt tesz róla, hogy saját fia is a hajón legyen. Kosztya az utolsó pillanatban csempészi fel a menyasszonyát is magával. Nem sejti, hogy egy katonai nyomozó is utazik rá, hiszen az apja az, akire ezt-azt rá akar bizonyítani. Azonban minden érvényét veszti, amikor a németek lecsapnak, és minden erejükkel az uszály elsüllyesztésére törnek.

Már említettem, hogy erősödnek az orosz filmek is. Nyugatiasabbak lettek, szélesebb körben terjesztik őket. Vannak már sci-fik, akciók, romantikusok, most egy háborúsat sikerült találnom. Mivel Leningrád ostroma mostanában érdekel, már könyvet is szereztem magamnak a témában, örültem, hogy filmen is elmerülhetek a II. VH egyik legbrutálisabb hadszínterének történetében.

Ha várok valamit, nagy eséllyel csalódok. Sajnos, ez a tétel most is igaznak bizonyult.

Ez a film sok-sok téren csalódás volt nekem. Pontokba szedve:

1: a cselekmény. Már eleve a keret fájdalmas volt. Annyira megidézte bennem a Titanic keretét, hogy épp csak hajózni kellene az öreglánnyal, hogy az egyben azt lássam magam előtt. Éppen itt csak nem egy régi rajz, hanem egy óra a mutogatás tárgya… De ennél nagyobb gond, hogy Leningrád keserves helyzetét nem mutatják meg egy cseppet. Pokoli volt ott az élet, az állandó ostrom, az éhezés, a mindenből kifogyás – itt ebből semmit nem lehetett érzékelni. Ha nem lenne a címben Leningrád, nem mondtam meg volna, hogy onnan kell evakuálni az embereket.

2: a szerelmi szál. Semmi konfliktus, semmi romantika. Szabad ezt egyáltalán szerelmi szálnak nevezni? Az a legkevesebb, hogy a két színész között nulla a kémia. Szinte közös jelentük sincs.

3: a karakterek jellemének értelmetlen alakítása. A legtöbben nem fejlődnek, a titkos rendőr például igen. Csak épp az nem derül ki, mitől változik meg a hozzáállása az emberekhez. Nincsen senki mélyítve, karikatúra mindenki a filmen.

4: a CGI. Ha nem is ronda a film, de már tévében sokkal komolyabbakat csinálnak ennél. Elvileg van benne nagy vihar, látjuk a fronton harcolókat, lecsapnak a német repülők. De ennyire semmilyenként, unalmasan tálalni…

5: az orosz szinkronszokások. Erről talán már meséltem. Amikor a németek látjuk, ők németül beszélnek. Nem felirat készült alá, hanem egy férfi oroszul elmondja, mit mondanak éppen a németek. Roppant idegesítő megoldás – miért nem lehetett feliratozni, de komolyan?

Keressek benne valami pozitívumot is? Van egy-egy jelenet benne, ami azért eltalált. A Leningrádban maradó anya sorsát elmesélik a végén, az finoman lett kegyetlen. A zenész, akinek az uszály merülése miatt fel kell áldoznia a hangszerét. De csak ilyesmik.

Leningrád, II. VH, film. Továbbra is inkább az Ellenség a kapuknál legyen, amit néztek.

Leningrád megmentése - 5/2 nem látványos, nincs érdekes története – a helyszín is csak a címből derül ki. Csalódás.

https://www.youtube.com/watch?v=rF3YJUrEj4Y

Szennyezést megállítós, politikai helyezkedős, katasztrófával megbirkózós.

1986, Chernobyl. Az atomerőműben egy tesztet akarnak lefuttatni, de a végeredmény egy katasztrófa. Robbanás történik, tűz üt ki. A mag szabadra került, óriási a sugárfertőzés, de az intézet igazgatója képtelen kimondani a valóságot. Úgy oltanak tüzet, vezénylik be az embereket, mintha nem lenne komoly gond. Ami az államnak meg is felelne, csak ne derüljön ki, ne tudja meg a külföld, mi történt. Legasov, a tudós azonban riadót fúj. A kárlehárítással megbízott Shcherbina megbízottal a helyszínre utazik, és meggyőzi a férfit, mekkora a baj. Egy doktornővel kiegészülve dolgozni kezdenek, hogy megakadályozzák a még nagyobb katasztrófát. Emberi önfeláldozás, súlyos veszteségek árán haladnak, miközben a politikai rendszer is akadályt gördít folyamatosan eléjük.

Az idén az HBO kínálatából a Trónok harca zárását vártuk nagyon, csalódtunk is egy hatalmasat. Mellette viszont érkezett egy mini sorozat, ami talán az év dobása, simán lehet, hogy jövőre ez a sorozat gyűjt be minden nagyobb díjat. A Chernobyl, amely nem csak azt mutatja meg, mi történt 1986-ban, hanem feltárja az okokat és megmutatja a következményeket is, emberhez közel hozva, a hétköznapok embereinek szemszögéből is.

A sorozat alapja egy katasztrófafilmet idéz fel, és nagyon kalandosra sikerült megírni. Hiába tudja mindenki, mi történt, ahogy az újabb és újabb vészhelyzeteket kezelik, ahogy a kárelhárítás zajlik, le lehet rágni a körmünk izgalmunkban. Rájönnek, valami baj van – törik a fejük, hogy oldják meg. Lesz egy ötlet, dolgoznak a megvalósításon, sokan komoly áldozatokat hoznak, és drukkolni kell, hogy sikerüljön a terv. Nagyjából ez a szisztéma, és működik végig.

Erre ráépül, hogy a kommunista rendszer éles kritikáját is megkapjuk. Ahogy itt szembekerül egymással a polgárok tragédiája a párt érdekeivel, jobban meg se lehetne mutatni, miért volt embertelen és zsarnoki a rendszer. A nézőnek sokszor felfordulhat a gyomra, mennyire vakon és az eset súlyosságát fel sem fogva hoztak döntéseket. Kedvem lett volna azokat az álszent hazug vezetőket odaküldeni a helyszínre, aztán nézték csak volna meg, mit okoztak, és osztoztak volna a következményekben is! Intelligensen csinálja ezt a sorozat, nem direktbe politizál, és általánosítja is a képet. A végén, amikor kimondják, mi az ára a hazugságoknak, az legalább annyira szól a mának, mint az akkor és ott történteknek.

A sorozat érthető is lett. Nem olyan problémák vannak, amelyek annyira köztudatban lennének. Fizika, atomhasítás, kémia – itt mindent érthetően át tudnak adni, hogy kiokosítják a nézőt, de úgy, hogy beleépítik a cselekménybe. Nem is tűnik fel, hogy igazából mi kapjuk a fizika és tudományos kommenteket és magyarázatokat. Az etikai, politikai oldalon túl ez a sorozat tudományosan is tesz a nézőjéhez.

Remek karaktereket írtak bele, és a színészek is remek munkát végeztek. Jared Harris és Stellan Skarsgard külön is kiemelendő. Mindkét karakter életszerű, nagyon hiteles az alakítás, és a színészek közti kémia is működött. Az emberi tragédiák alapból súlyt adtak a sorozatnak, de a színészek játéka tudta fokozni az élményt.

Aki teheti, nézze meg. Jól megfogott történet, amiből sokat lehet tanulni és izgalmas is.

Chernobyl - 5/5 megrázó, elgondolkoztató, még kalandos is. Katasztrófafilmbe oltott rendszerkritika.

https://www.youtube.com/watch?v=s9APLXM9Ei8

Közvetlen célpont

Megindul a szülés, Mateo nem akarja bántani sem a nőt, sem a születendő babát, már készül, hogy bevigye őket a kórházba. Ám a korrupt rendőrök segítette maffia rajtuk üt: Mateo az életét adja, hogy mentse a nőt, akit élve hurcolnak el, és zsarolják vele Pault, hogy szerezze meg nekik a pendrive-ot.

Paul titokban súg a rendőröknek, akik rajtuk is ütnek. Paul itt döbben rá, hogy akiben egész eddig megbízott, piszkos rendőr. Végez a saját csapatával – köztük a szerelmével is –, a gyilkosságot rájuk akarja kenni. Megszökni sikerül, de a bizonyíték a nőnél köt ki. Abe nagyon bepörög, amikor meglátja, hogy megölték az öccsét.

Paul tervét követik. A lövöldözés helyszínén volt egy rejtett kamera, annak a felvétele tisztázná őket. Megszervezik, hogy bejussanak érte, közben Taryn kiszabadítására is van tervük. Míg a rendőrök lecsapnak, Taryn megszüli Paul segítségével a fiukat, Abe pedig átadja a sajtónak a felvételt, ami leleplezi a korrupt rendőröket.

1 évvel később Paul és Taryn a fiuk 1 éves születésnapját ünneplik. Abe is küld jó kívánságot, amire válaszul kap egy képet a tortáról. Jót mosolyog vezetés közben, amikor látja, hogy az öccse után nevezték el a kisfiút.

Bor, örökség, szerelem

Amelia szakítana Paullal, miután a fiú apja komolyan elbeszélget vele. Beadja, hogy ő áll csak a fiú útjába, akinek lehetősége lenne Párizsban tanulni. Paul nem érti, mi volt a baj, de lassan leesik neki, hogy az apja kavart. Felmond, és Ameliának is mindent elmesél. Kibékülnek. A felesége hatására az apa is elgondolkozik: nem akarja elveszteni az egyetlen gyerekét. Megbékél a szegényebb sorból származó lánnyal, és a cégben saját teret és döntési jogkört ígér a fiának, aki így kész visszatérni.

Diana kihagyhatatlan állásajánlatot kap. A birtokbeli részét Sethre hagyja, és elutazik. Egyikük se boldog a másik nélkül, hiába kapták meg, amit az elején akartak. Diana az álmai állását, Seth a szőlészetet. Éppen indulna Seth a lány után, amikor Diana visszajön. Mindketten szerelmet vallanak, a lány többet nem megy el innen.

Kedvencek temetője

Ellie végez az anyjával, aki kijelentette, hogy ő már nem a lánya és szembeszállt vele. A kislány kihúzza az anyját a temetőbe, eltemeti. Louis későn döbben rá, mit teremtett azzal, hogy visszahozta a lányát. A kisfiát a kocsiba zárja, meghagyja, hogy ne nyissa ki senkinek, és rohan rendbe hozni a dolgokat. Mire képes lenne végezni a lánnyal, a visszatérő felesége halálra szúrja és ő is a temetőbe kerül.

A végén látjuk, ahogy a már megváltozott három ember a kocsihoz tart, amiben Gage ül. Louis odahajol, és a kisfiú kinyitja az ajtót az apjának.

Szabadúszók

A csapat megnyeri a világbajnokságot, és rendbe jön az életük, ha a sikert és elismerést nem is kapják meg. Franciaországban még az újság se hozza le, hogy bajnokok lettek. Bertrand kivívja a gyerekei és a főnöke elismerését, a feleségével rendbe hozzák a házasságuk. Laurent beletörődik a válásába, de a fiával közös programokat csinál, sokat beszél a gyerekkel, vele rendbe tud hozni mindent. Az anyját is magához költözteti. A csőd szélén álló medencésnek fellendül az üzlete. Mindenki sokkal boldogabb, mint a film elején.

Életválságos, barátokra és hobbira találós, versenyre készülős.

Bertrand számára kilátástalan az élet: mióta elvesztette az állását, nem találja a helyét. Depresszióba süllyedt, egész nap csak az ágyon heverve a telefonján játszik. A felesége nem tud segíteni rajta, a fia egyenesen gyűlöli. Ám akkor meglát egy hirdetést: tagokat keresnek egy férfi szinkronúszó csapatba. Jelentkezik, és hosszú ideje először élvezni kezd valamit, ha az ismerősök ki is nevetik érte. A csapat minden tagjának megvan a maga tragédiája – csődbe menő vállalkozás, széteső család – de együtt, a vízben kiutat lelnek. Merészen jelentkeznek a világbajnokságra is, majd valósággal belehalnak a felkészülésbe, miközben zajlik az élet is. Kipróbálják maguk bolti szarkaként, összebarátkoznak új és kőkemény edzőjükkel, elkezdik rendbe tenni a magánéletüket is.

Az elején fogtam a fejem – kicsit úgy voltam vele, mint Bertrand környezetében az emberek. Nem is maga a férfi szinkronúszás szúrta a szemem, szeretem a vízi sportokat. Hanem, ahogy megláttam, mégis kik művelik ezt a sportot a filmen. Maradjunk annyiban, nem éppen egy sportoló jut róluk az eszembe. Öregnek, túlsúlyosnak is tűntek ehhez a sporthoz – azért akad kivétel is, de erről majd később.

De aztán a film ment, én meg rátapadtam a képernyőre. A sport az elején csak háttér, nem is komolyan csinálják, ez egy hobbi. Az emberi drámák a súlyosak, amiket közben látunk. Veszi sorra a szereplőket, megmutatja az életük, annak kisebb és nagyobb kudarcait. Szomorú, fájdalmas helyzetek és döntések. Drámába fordulunk, de nem annyira, hogy az embernek fájjon. Ám pontosan átéreztetik, hogy érzik magukat ezek az emberek.

Aztán erősebb lesz a sport szál, a versenyre jelentkezéssel és az új edzővel, aki aztán nem kíméli a csapatot. Amúgy is az edzések a sportfilmekben a kedvenceim, itt aztán kaptam bőven mosolyognivalót. Kész, ahogy az edzőnő a lelket is kiüvölti és hajtja a csapatból. Ám a film másik vonala is megmarad – a mélység után látjuk, hogyan ássák ki magukat a szereplők a gödörből. Közösségben vannak, barátaik lettek, és kaptak valami olyan pluszt, ami segít nekik az életük és kapcsolataik rendbe rakásával. Pl. Laurent képes lesz elengedni válni akaró feleségét, de ráébred arra, hogy a fiától nem válik, és egy sokkal jobb apa-fia kapcsolatot kezd el építeni, mint korábban volt. Beteg anyjával is keresi a kapcsolatot – az mondjuk durva, milyen az öreglány. Le a kalappal a férfi előtt, hogy így is hazavitte és dolgozik magukon.

Szíve van ennek a filmnek. Megszeretteti a szereplőit, és kellemesen keserédes az egész. Nem meseszerűen lesz jobb a szereplők élete, nem oldódik meg minden és lesz nagy happy end. De arról mesél, hogy lehet javítani az életen. Hogy fontosak a barátok és a hobbi. Hogy kell valami, amiből erőt lehet meríteni, és akkor a hétköznapok is leküzdhetőek. Hogy az álmok néha valóra is válhatnak, ha keményen dolgozunk értük.

Amit pedig ígértem korábban: egy van a filmbeli úszók között, aki már ugyan középkorú, de se nem nyüzüge, se nem elhízott. Akiről elhiszem, hogy bírja a sportot. Guillaume Canet játssza. Nem ragozom túl, az egyik kedvenc francia színészem.

Ezért nem adom fel a francia filmek nézését, ha sok szemetet is látok. Mert rábukkanok ilyenekre is, amelyek melegítik a lelkem. EZ a film tetszett!

Szabadúszók - 5/4,5 nehezen indul, de aztán elragad. Szíve van, emberi drámái és kellemesen keserédes.

https://www.youtube.com/watch?v=4s6WtOJDZ_E

Akciócsoportos, baráti társaságos, apa-fia gondos.

Mac mindennek hátat fordított, talált magának egy új életet Afrikában. Miközben segít a helyieknek, a kis falu tanárnője mellett a szerelem is rátalált. A Főnix Alapítvány azonban nem engedheti el a legjobb emberét, főleg most nem, hogy Murdoc újra színre lépett. A fiatalembernek vissza kell térnie, bár kiköti, hogy az apjával nem akar együtt dolgozni, látni sem akarja. James ennek ellenére igyekszik jóvátenni a múltat, és kibékülni a fiával. Lassan haladnak. A csapatnak újabb kihívást jelent, amikor Jack nemezise feltűnik, és a férfi távozik, hogy üldözhesse. A helyére Desi érkezik, aki komorabb Jacknél, de hamar beilleszkedik a csapatba. A mindennapi vészhelyzetek mellett Murdoc levadászása, Matty férjének megmentése, majd egy zseniális, bosszúálló bombagyáros kiiktatása a feladat.

Rá kellene már szánnom magam, és az ilyen sorozatokat nem néznem tovább. Annyi a jó műsor, én meg azon bosszankodom, minek nézem ezt még. Tényleg, minek nézem? Ott tartunk, hogy már magam sem tudom.

Az évad elején még volt egy válaszom. Volt benne egy karakter, akit bírtam. Murdoc, Mac nemezise pont olyan figura, akiket sorozatban nagyon bírok. Zseniális és nem köti semmilyen morál. Sokkal humorosabb és veszélyesebb is, mint bárki más a sorozatban. Még az évad első felében pár részben feltűnt, és ezért szívesen leültem nézni a részeket. Ugyan nem értek egyet azzal, amit a karakterből kihoztak: az nagyon emberi volt tőle, ahogy a fia érdekében képes volt áldozatot hozni. Utána elvittem volna a rossz megjavul irányba, de itt csak egy béna akcióra futotta a készítőknek, amivel lenullázták a karakter addigi fejlődési ívét és alaposan ki is iktatták a cselekményből.

Murdoc tehát kiiktatva. Ráadásul George Eads is kiszállt, vagyis véget vetettek a sorozat alapját adó Jack – Mac dinamikának. Itt nem sikerült úgy a váltás, mint amit a Halálos fegyver sorozat összehozott. Az csak egy dolog, hogy a férfi kommandós helyére a #metoo nevében egy vékony nő érkezett, akiről azt se hiszed el, hogy a szél nem fújja el, de minden nagydarab bűnözőt fél kézzel lever. Ráadásul, nagyon rossz döntéssel, a sorozat végére romantikus szálakat kezdtek feszegetni közte és Mac között.

Könyörgöm, ne már! Eddig ezt akciósorozatként néztem, ne legyen már ennyire szappan! Pedig vannak rá nyomok. Mac és az apja kapcsolata. A végén, amikor Mac szembesült az apja egy korábbi döntésével, az nagyon szappanos volt. Egy túlerőszakolt, felesleges konfliktus, amit húznak át a következő évadba. Abszolút nem tud érdekelni, és annyira izzadtságszagú, hogy az már fájt…

A béna szerelmi szálak különben minden szereplő magánéletében feltűntek, egyik rosszabb volt, mint a másik.

Az akciók is sokat estek vissza. Teljesen súlytalan és lényegtelen kalandokat kapnak a szereplők. Már az sem látványos, vicces vagy érdekes, ahogy Mac a szinte semmiből összerak valami eszközt, ami megmenti a helyzetet. Eltűnt a kreativitás, a gond, hogy minden téren. A kerettörténetek, a látványvilág és az akció jelenetek is egyre gyengébbek.

Úgy érzem, rászánom magam, és ezzel elköszönök a sorozattól. Nagyon nem tetszik már!

MacGyver - 5/2 már nem értem, minek nézem. Egyre jobban utálom a karaktereket, a történet is üres.

https://www.youtube.com/watch?v=0IETy9CT3Dg

Elérkeztünk Sandy legutóbbi munkáihoz és a legnagyobb sikerekhez is. Van segítségül kép, megadom a filmes karaktere nevét is, nektek már csak a filmcímet kellene felidézni!

1: Leigh Anne Touhy

2: Dr. Ryan Stone

3: Scarlet Overkill

4: Debbie Ocean

5: Malorie Hayes

Megoldás: Tovább!

Rendőrös, életet rendbe tevős, bűntudatos, gyötrődős.

Yvonne még nem heverte ki a férje halálát. Pedig már két éve, hogy életét vesztette a munkája közben. Rendőr volt, egy olyan sztárnyomozó, akinek most szobrot is állítottak és elneveztek róla egy teret. A kisfiúk számára az apja egy igazi hős, akiről az anyja minden este csodás történeteket mesél. Ám egy kihallgatáson Yvonne megtudja, hogy a férje igazából korrupt volt. A jegygyűrűjétől kezdve a csodás házáig minden piszkos pénzből van. A lelkiismerete legfőképpen Antoine miatt bántja, akit a férje juttatott börtönbe egy lopásért, noha a férfi ártatlan volt. Most szabadul, és Yvonne követni kezdi. Segíteni akar neki, ami rá is férne: dühös a világra, nem találja a helyét. Ám kettejük találkozása nem várt fejleményeket hoz.

Már fentebb megfogalmaztam, mi a legnagyobb bajom a filmmel. Ahogy leírtam, már tudtam is, hogy megtaláltam a jelzőt, ami nekem legjobban visszaadja a filmélményt. Gyötrődős. A cselekmény, a karakterek, az egész film. Nem is voltam odáig érte, látszik is a lenti pontokon.

A film három gyötrődő ember története.

Antoine esetében lehet érteni, 8 évet ült ártatlanul. A szakmájában nagy valószínűséggel soha többé nem tud elhelyezkedni, ki alkalmazna egy tolvaj ékszerészt? De az nagyon zavart, hogy a férfi még annak sem tud örülni, vagy legalább pozitívan megélni, ami az övé maradt. A szerelme kitartott mellette, hazavárta, szereti. De Antoine gyötrődik, amitől a nő is gyötrődik és máris meg van mérgezve minden.

Annyira szerencsétlen ez az Antoine, annyira nincs célja a haragjának sem. Nekem nem volt szimpatikus, inkább ellenszenves lett. Mit is akart tulajdonképpen? Ő az, akinek a film vége nem árulta el, mi jut. Igaz, nem is nagyon érdekelt. Ha visszakerült volna a börtönbe, se sajnáltam volna. Egyszerre lökött, dühös, nyomorult. Elmerül az önsajnálatba, amit utáltam nézni. Pláne, egy komédiában.

Yvonne reakcióját is túlzottnak éreztem. Ok, bántja, amit a férje csinált. De amit a férje tett, az nem ő volt. De úgy csinál, mintha személyesen ő tette volna tönkre Antoine életét. Gyötrődik, és abszolút nincs logika abban, ahogy vezekelni próbál. Nem jó értelemben volt nevetséges. Ha Antoine a nyomorult jelzőt kapta tőlem, neki a szánalmas jut.

Végül, a nőbe szerelmes Louis. Utálja a munkáját, boldogtalan, és akkora papucs…

Nem jött be a film humora. Mondok egy példát – van egy gyilkos, aki áldozatai testrészeit szatyorba hordja magával. Többször is bemegy a rendőrségre, senki nem hallgatja meg, ha mégis, nem figyelnek rá. Egyre több szatyorral tér vissza újra és újra. Nekem ez inkább fájt, minthogy nevessek rajta. Ilyen az egész film.

Az akciójelenetek is semmilyenek. Most komolyan azok a legjobban összerakott akciós snittek, amelyekben a nő mesél a fiának? Ennél nagyobb baj, hogy a komédia is gázos benne. A béna szerelmi szálakról nem is beszélve. Három van, de egyik nyögvenyelősebb, mint a másik. El se tudom dönteni, melyik volt a legnézhetőbb. Egy sem.

Komolyan fájt az is, hogy Audrey Tautou játszik egy ilyen filmben. Ő az egyetlen ismertebb arc, és nagyon sajnáltam, hogy ilyen szerep, ilyen filmben jutott csak neki.

Gyötrődős film. A gond az, hogy a nézőt is meggyötri. Találtok ennél jobbat is!

Csak a baj van veled - 5/2 egyáltalán nem lett vicces, a szituációk erőltetettek, a vége is furcsa. Nem tetszett.

https://www.youtube.com/watch?v=YRJmPsADFxg