Zombis, harcos, világvégés, csapatos.
Megindul az összehangolt támadás – zombikat is bevetve a Megmentők egy részét beszorítják a bázisukra, más csapatokat lemészárolnak, vannak, akik megadják maguk és fogságba kerülnek. A cél Negan elfogása és a leszámolás lenne, amiért minden alávetett közösség kész harcba szállni. Ám elég egy árulás, hogy a végső cél ne sikerüljön, és álló háború alakuljon ki a csoportok között. Mindenki a megoldást keresi – vérben gondolkodva. A kivétel Carl lesz, aki egy más jövőt szeretne, amiben nem a gyilkolás a megoldás. Nagy árat fizet érte, de a nagy összecsapás idején sokan meghallják a mondandója lényegét, és készek változni, megpróbálni valami mást.
Itt az idő, hogy ebből kiszálljak. Évadok óta szenvedek csak vele, mert mindig volt egy kis reményem, hogy egyszer biztosan jobb lesz. Hiszen volt ez már jó sorozat… a durva az, amikor belekezdtek a farmos részekbe, nem szerettem őket, nem tetszettek. Most örülnék, ha azt a minőséget tudnák hozni, ami akkor még megvolt.
A történet? Egy vicc. Egy teljes évadban alig történt valami. Egy nagy időhúzás volt az egész évad, nem is éreztem, hogy lett volna bármi értelme. Egy csomó élet fel lett áldozva, miért is? Hogy majdnem ugyanott tartsanak, mint az évad elején?
Mégis, minek kellett volna ezt eladnia? A harcoknak? A Sétáló holtakat azért lehetett sokáig szeretni, mert volt benne akció is, látványos zombi apokalipszis volt, ugyanakkor emberi dráma is. A csoportdinamikában, az emberek közti kapcsolatokban volt egy csomó minden, ami nézette akkor is, ha nem éppen zombikat henteltek.
Most már ott tartunk, hogy a zombik szinte csak viccek. Egyáltalán nem érezni őket veszélyforrásnak, már a gyerekek is ki vannak képezve, hogy intézzék el őket. Ahhoz valami nagy ostobaság kell, hogy valaki zombi miatt haljon. (Igen, rád nézek, fél évadkor meghalt karakter – bekerülhetsz a legbénább halálok közé a sorozatban.) Ember küzd ember ellen, csoportok egymás ellen. Elnyújtva, unalmasan, feleslegesen.
Eljutottunk odáig, hogy már a kedvelt karaktereket is megutáltatják velem. Senki sorsa nem érdekel, lassan már a zombiknak fogok drukkolni. Vagy inkább az lenne a pontos, hogy sokak haláláért szorítok? Túl sokan vannak, nincsenek is jól felépített karakterek már.
A sorozat látványvilágára odafigyelnek, de 8 évad elég volt már nekem ebből a rohadásból. Már nagyon a tűrésküszöböm alatt van az egész. Már nem ijesztő, és ennyi idő után undorítónak se tudom mondani. Megszoktam.
A szerkezete is fájdalom. A teljes első etap alatt irritált, ahogy közbe bevágták a nagyon szenvedő Rick arcát. Utána meg a boldog jövő víziók akasztottak ki, ahogy Negan mosolyogva kertészkedik… jaj, de fájtak!
Humor? Semmi.
Akció? Van, de unalmas.
Drámai halálok? Túljátszva, kevés is, nincs igazi mersz mögötte.
Minek nézem én ezt? Most már elértem arra a pontra, hogy nincs jó válaszom. Gratulálok, Walking Dead! Csatlakozol ahhoz a válogatott csapathoz, melyeket kaszálok! Nekem itt vége.
The walking dead - 5/1 kaszaszint. A történet unalmas, a karakterek megfáradtak – ijesztő rég nem. Itt befejeztem.
csak egy csata erejéig. Finn is küldetésre indul, az ellenállást üldöző rajt akarja lassítani, hogy a barátai egérutat nyerhessenek. Rey azonban nem azt találja, amit várt. Luke megkeseredett, a halált várja és bűntudat gyötri. Ugyan ad pár leckét a lánynak, de egyetérteni nem tud vele. Rey az erőn keresztül kapcsolatba kerül Kylóval, és érzi benne még Leia és Han fiát, aki választhatná még a fényt is a sötét helyett. Mindenki kénytelen megvívni a maga háborúját.
Megtetszik neki a zene, a tánc – ő is színpadra szeretne kerülni. A bár tulaja, Tess, nemet mond, nem kell új ember. Ám Ali nem adja fel könnyen: felkap egy tárcát és beáll pincérnőnek, csak maradhasson! Lentről lesi el a trükköket, miközben összebarátkozik a helyes, de meleg csapossal. Amikor kirabolják, Jack lesz a mentőangyala, akinek a kanapéján meghúzhatja magát. Kap egy esélyt a klubban, és egyre jobban vonzódik Jackhez, akiről kiderül, hogy nagyon is hetero: csak éppen menyasszonya van, ha másik városban is. Ali két feladatnak veselkedik neki: a klub megmentésének és a kapcsolatát rendezni Jackkel.
természetükkel és nem éppen elegáns módszereikkel. Ugyan megkapják végül Rip engedélyét, de az Ügynökséggel is folyamatosan játszmákra kényszerülnek, ami aztán kapcsolatokat is eredményez, Sara és Ava ügynök között. Rip ébred rá, hogy az anakronizmusok túlmutatnak magukon: egy idődémon készül belépni a világba, a megállításhoz kellenek az amulettek, melyeket a Legendák keresnek versengve a visszatérő Damien Darhk ellenében.
testvérekhez – elkerülhetetlennek tűnik a nagy leszámolás. Toby nem is akar mást, csak a fiai jövőjét biztosítani, de Tanner is szövi saját tervét.
hogy legyen a háziasszony a póker estjén. A sok pénz, az asztalnál megszerzett tudás a gazdagoktól és sztároktól, levette a lábáról. Belevetette magát, és póker birodalmat épített ki pár év alatt. De volt pár játékosa, akikről nem tudta, hogy igazából bűnözők. Molly is a perben találta magát vádlottként, és Jaffey (az ügyvéd) segítségével legalább a nevét meg akarta védeni.
elkapónak megtetszik a játék, beáll. Ahogy menetelnek előre a bajnokságba, a szíve is gyógyulni kezd, hála Gianni húgának, Stefaniának is. Csak éppen a lány a csapatkapitány barátnője… a viszonyuk jelentheti az új élete végét is.
Az előzetes alapján többet vártam, így ez most a csalódásaim listáját bővíti. Pedig már azt hittem, egy jó thrilleren borzonghatok… helyette csak egy közepesen nézelődtem, aminek sajnos a vége rosszabb, mint a film első fele.