Hajszás, beépülős, szerelmes, ékszertolvajos.

John Robie egykor hírhedt figura volt: Európa legjobb ékszertolvaja. Macskának becézték, olyan ügyességgel közlekedett a falakon és tetőkön. De a háború alatt a németek ellen harcolt, megjavult, és élvezi a szabad életet. Ám a Riviérán megint sorra lopják a drága ékszereket, és Robie a gyanúsított. Aki nem bízik a rendőrségben, maga akarja elkapni az imposztort, aki az ő álcájában lopkod. Összeáll egy biztosítási ügynökkel, és beépül a gazdag amerikai anya-lánya páros mellé, akik nem kevés ékszert is hoztak magukkal. Arra azonban nem számít, hogy a csinos Frances kiszagolja a titkát, és egyre nyíltabban flörtöl vele. John így egyszerre igyekszik megvédeni a hírnevét és a szívét is.

Izgalmas lenne megnézni, Hitchcock neve kapcsán kinek milyen filmek ugranak be. Nekem a horror és thriller élményeim köszönnek vissza (Pszicho, Madarak, Szédülés, a szomszédot kifigyelős, aminek nem jut eszembe a címe). De tudom, hogy másabb filmjei is vannak, pl. olyasmi, ami már szinte kémfilm.

A Fogjunk tolvajt is egy más élmény, mint amit a rendezőtől megszoktam. Ha nagyon skatulyákba akarom zárni, akkor a romantikus kalandfilm lenne a műfaj. De ahogy a rendező szokása, nem olyan egyszerű a műfaji keretek belövése. Van benne egy kis heist movie élmény is, és a romantika sem az a fajta, amitől a nyál végigfolyik a képernyőn.

Az már sokkal nehezebb kérdés, hogy mai szemmel mennyire szórakoztató ez a film. Mert a hasonló témák divatosak, és nem egy új szuperprodukció is született hasonló témában. Ez a tolvajos, átverős szál nekem is nagy kedvencem, és a Szemfényvesztők, a White Collar, Az olasz meló és az Ocean’s filmek után ez a régebbi alkotás lassú.

A történetvezetése sokkal kényelmesebb, és ha nem is unatkoztam rajta, közel álltam hozzá. Megszoktam a fentebb említettekben, hogy az események pörögnek, a csavarok nagyobbak. Ez a film eggyel ezek alatt van – klasszikusabb értelemben filmesebb, de egy teljesen más befogadói hozzáállást igényel. Időt kell neki hagyni.

És azt is meg kell emészteni, hogy egy egészen más társadalmi háttérrel dolgoztak. A maihoz képest úriembereknek tűnnek, merevebbek is, valahogy az egésznek más a hangulata. Ami a filmet is hangulattal ruházza fel, elringat egy más korba, amit előnyként is felfoghatunk.

Az atmoszférateremtés különben is jól sikerült. A helyszínek és a ruhák csodaszépek, nekem ezeket nézni is szórakoztató volt. Főleg Grace Kelly álarcosbáli összeállítása: az kifejezetten látványosra sikerült.

A színészek is húzónevek lehetnek. Ugyan Cary Grant sztár státusza nekem nem jött át, a már emlegetett Grace Kelly remekül reprezentálja, miért lett csillag és hercegnő is belőle.

Nekem Hitchcock továbbra is a másabb alkotásaival lesz kedves, de egyszer nézhető ez is.

5/3 (Fogjunk tolvajt) mint film jobb is, kaphatna 4 pontot is, de a mai ízlést is figyelembe véve azért érezni ezen az alkotáson a korát. Lassabb, sok cselekményszála olyan történésekkel operál, ami ma azért furcsa. Mai szemmel azt sem értem, miért Cary Grant az álompasi, akit minden nő akar. Plusz, én nem tudom elképzelni egykori tornásznak, aki macskaként ugrál a tetőkön. A Grace Kelly varász viszont megvan ma is. Ahogy a film külsőségei is szépek. A Francia Riviéra csodás háttér, a kosztümök is csinosak, stílusa van az egésznek.

https://www.youtube.com/watch?v=K6JVaUHS0Ow

Éttermes, szerelembe esős, felelősség vállalós.

Lőrinc zseniális séf, aki a saját éttermét vezeti, bár nem túl sikeresen. Vendég mindig sok van, szeretik is a főztjét, de anyagilag mégse nyereséges. Lőrinc már ott tart, hogy a csőd fenyeget, és bútorai eladásából próbál egy kis időt nyerni. A banki kölcsönt elbírálni a számok szerelmesét, a zárkózott és csendes Vandát küldik ki. A lány ebédnek szánt parizeres zsemléje és az étterem iránti érzéketlen hozzáállása felbőszíti a séfet, aki elhatározza, hogy megérteti a lánnyal, mit jelent neki a főzés és az ételek. A románc gyorsan forrósodik, de a kettejük története is véget érni látszik, amikor a kölcsönt elutasítja a bank. Lőrinc sértett és megbántja a lányt, majd sorra a barátait is sikerül elidegeníteni. Minden úszni látszik: étterem, szerelem, barátok. Egy utolsó nagy dobással menthető még valami, esetleg minden?

Mi volt ez? Komolyan, nem bírom belőni a műfajt! (Ez azért túlzás, de csak kicsit.) Talán a szereplők miatt, talán a történet miatt musicalt vártam. Aztán mégse az volt, ha párat énekeltek is benne. Zenés romantikus komédia?

Fájni éppenséggel nem fájt megnézni, de nem is adott semmi pluszt. Az a tipikus háttérfilm, ami mellett azzal foglalkozom, amivel csak akarok. Még csak nézni se kell, elég, ha hallgatod, és teljesen képben lehet lenni vele. A nagy átlag, a nem túl rossz, de nem is jó. De mivel jobbat vártam, belőlem inkább a panasz tud folyni.

Zenés – romantikus – komédia. Mindhármat tudom bántani.

Zenés: Bereczki és Balla ugyan tudnak énekelni, de ebben a filmben nem tetszett a zenei betét. Ami nálam nagy szó, én kifejezetten szeretni szoktam a betétdalokat. De itt nagyon retró a válogatás. Amit fokoz az is, hogy sok szám ugyanaz, amit a Pappa pia is felhasznált. Nem hiszem el, hogy nincs több magyar sláger, amit fel lehetne dolgozni! Ráadásul, a film nem akar musical lenni, de a zenélős részek nagyon azok. Kis identitászavar?

Romantikus: ez nem is romantika, ez a nagyon mese habbal. Vanda és Lőrinc úgy lesznek nagyon szerelmesek, hogy találkoztak vagy kétszer, énekeltek egyet együtt és beszéltek, mennyit is? Talán 7-8 mondatot egymással? Jó, romantikus komédia, nem a valóság, de ennyire elszállni tőle? Miért szerettek egymásba? Semmi nincs, ami hitelessé tenné.

Komédia: nem éppen az én humoromra van szabva a film. Az már baj, ha azon gondolkodom, hogy egy-egy jelenet poénnak lett-e szánva, vagy csak van? Inkább csak mosolygós az egész, könnyed és habos, de nem vicces.

Leforgatva korrektül le van, a kaják még jól is néznek ki. (Az ételes tanácsadó jobban kitett magáért, mint a zenei felelős.) Eszem ágába se lenne nyulat enni, de itt jól nézett ki. Színes, könnyed, habos az egész. Esetleg Balla ruhatárát átgondolhatták volna…

Egyszer meg lehet nézni, de többször nem érdemes.

5/3 (Egy szerelem gasztronómiája) a nem sok vizet zavar kategóriába illik bele. A történet egyszerű és kliséhalmaz, teljesen kiszámítható. A szerelmi szál nagyon mese habbal. Egy randi és örök nagy szerelem? Nem is értettem, mikor esett a páros szerelembe. A karakterekbe nincsen semmi izgalmas vagy érdekes, ők is csak klisék. A casting már érdekesebb, színházba járóknak még mosolygós is lehet. Bár, lehet, hogy csak engem zavart, de Bereczki, mint szakács? Nem hittem el! A zenéje nekem túl retró, és túl sok a közös pont a Pappa piával, ami szintén nem dicséret.

https://www.youtube.com/watch?v=_cNZ7dywwzA

Falusi, ügyeskedős, barátos, helyzetes.

Pajkaszeg visszatért, és mindenki ott folytatja, ahol abbahagyta. Erika még mindig nagyon hozzá akar menni Gyurihoz, és addig ügyeskedik, míg össze is hozza a lánykérést. Aminek egyenes folytatása lesz a lánybúcsú, az esküvői szervezkedés, majd menyasszonyrablással a lagzi. Károly, a polgármester mindene a tava, de egy-egy vészhelyzet erejéig aktivizálja magát: amikor kevés a lakos, össze akarják vonni a falut a szomszéddal, indul a tüntetés és lakos toborzás! De a PINT is meg lesz szervezve, ha már a támogatást évek óta felveszi érte – akkor is, ha hamisítani kell a török versenyzőt! Karanténba kerülnek vírusveszély miatt, egyházi kirándulást szerveznek a halastó mellé keresztelővel, de még gulyásfőzés is várható.

Már nem járok éjszakai műszakba, és így elveszett a sorozat varázsa számomra. Tavaly szerettem éjszakázás után, nagyon fáradtan ezt nézni, mert annyira lefáradt aggyal viccesnek találtam. De, most, hogy éberebb szemmel és aggyal figyeltem, rájöttem, miért akadtak ki páran azon, hogy megszavaztam ennek a sorozatnak 4 pontot az 5-ből. (Hozzátéve, hogy éjszakai műszak után!)

Mert bármilyen nézőszámokat is produkál ez a műsor – nagyon magasakat – ez egy olcsó komédia. Nem is csak olcsó, ez egy buta komédia. Tele van olyan szereplőkkel és szituációkkal, amelyek már annyira túlzóak és ostobák, hogy az nem vicces, hanem már zavarja az embert.

Én konkrétan arra jutottam, hogy nem csak a szereplőit nézi agyatlannak ez a műsor, hanem a nézőit is. Számomra amúgy is kritikus az olyan műsor, amiben buta emberek szerepelnek, mert nekem ez nem vicces, hanem bántó. De akad egy-egy, ami jól csinálja, és vicces tud lenni. Ez nem olyan. Azon gondolkodtam, milyen IQ zuhanás kellene ahhoz, hogy ezt jónak tudjam minősíteni. (2 óra alvás az éjjel, munka és fáradtság?) Mert nem a szituációkon nevettet ez a sorozat, hanem az emberi ostobaságon. De ne már! Hogy létezne egy olyan hely, ahol mindenki kretén?

Mert idén azt nézegettem, hogy még az is kretén itt, akinek különben meglenne a magához való esze. Mert karikatúrák csak, és nagyon-nagyon el vannak túlozva. Mindenki! Adtak nekik egy viccesnek szánt tulajdonságot, aztán azt a végletekig elhúzzák. Erika és a házasodás, Gyuri az autójával, Károly és a tó, Lacika szerelme a kocsmáros felé, aki a sorozat sok női szereplőjével együtt a papot szeretné elcsábítani az egyháztól.

A szereposztásra nem lehet panasz, és sokakon is látszik, hogy élvezi ezt a marháskodást, de az a baj, hogy tényleg csak marháskodás. Tavaly még a papon jókat tudtam mosolyogni, de már az is csak lefárasztott. Semmi újdonság, ugyanazt folytatták most is, és ez kevés!

Nem lett rosszabb, csak kialudtam magam. Ez egy buta, parodisztikus, eltúlzott sorozat!

5/2 (A mi kis falunk) bár azzal tudnám vigasztalni magam, hogy ez csak egy paródia! De sajnos nem az, ezt az ostobaságot komolyan kellene venni. Olcsó poénok, fárasztó humor, és végtelen mennyiségű emberi ostobaság. Ez a sorozat kretének légióját vonultatja fel, amelyben mindenkinek megvan a maga elmekórtani esete, még a látszólag normálisoknak is. Tele van nevekkel, nagy a nézettsége, de nem több olcsó szórakoztatásnál. Nagyon fáradtnak kell lenni, hogy élvezhetőnek lehessen nevezni!

https://www.youtube.com/watch?v=IRhAtVpn0-A

Ehhez a helyhez képest Freddy Krueger alagsora olyan, mint Willy Wonka gyára. (iZombie)

• A magáé, ha elvisz Yamatai-ra.
• Aztán mire költsem: koporsóra?

(Tomb Raider)

• Nem így értettem, amikor azt mondtam, hogy találj magadnak valami célt.
• Hagyj már békén, haldoklom! Ha már itt tartunk, kár, hogy az a golyó nem talált el!
• Vigyázz, bácsikám, ezt árulásnak lehet tekinteni.
• Sok szerencsét ahhoz, hogy bebörtönözz egy halott embert!

(The Royals)

• Az én éttermemben, kedves Kovács úr, nincsen étlap.
• Akkor honnan rendelnek a vendégek?
• Az eszik, amit én főzök nekik.

(A szerelem gasztronómiája)

• Hölgyeim, ha udvarolna nektek valaki, akkor minek örülnétek?
• Brad Pittnek.

(Csak színház és más semmi)

• Kéne neked egy takarítónő.
• Hát, volt egy. De amíg kint voltunk Amerikában, eltűnt.
• Talán itt van valahol a romok alatt.

(Csak színház és más semmi)

• Egy Boszorkánymester. Tudod, hamarosan kilences szintű Boszorkánymester leszek.
• A Dungeons & Dragons nem számít, Gary.

(Legends of the Tomorrow)

• Indulnunk kellene a legénybúcsúra.
• Megünnepeljük a kivégzésemet?

(A mi kis falunk)

Kiképzős, titkos ügynökös, világot megmentős.

Mitch élete sínen volt: jó volt az egyetemen, a nyaraláson megkérte a barátnője kezét, aki igent is mondott. De mire Mitch egy koktéllal visszatérhetett volna a lányhoz, fegyveresek törtek a nyaralókra és kezdtek mészárlásba. Mitch szerelme is odaveszett. A fiatalember erre átírta a teljes életét: elkezdett beépülni egy terrorista sejtbe, harcművészetet tanult. Fel is figyelt rá Irene Kennedy, aki bevenné egy titkos bérgyilkos osztagba. Ez nem tetszik a kiképzőnek, Stan Hurleynek, aki csak a fiú hibáit látja. Ki is akarja golyózni, de amikor nyoma veszik egy atomfegyvernek, a terepre menő csapatba be kell vennie Mitch-et is. A tétek egyre nőnek, hiszen az ellenfél Hurley korábbi protezsáltja, a Szellem, aki a pénz mellett már bosszúra is szomjazik.

Bár tudnám, mi ment félre! Annyira jó lehetett volna ez a film! Hiszen mi minden rendelkezésükre állt:

1: egy jó alaptörténet. Flynn ontotta magából a Rapp sorozat köteteit, aminek a bevezető része, Mitch történetének a kezdete kifejezetten ütős lett. Benne voltak a kedvenc komponenseim: egy szinte zseni főszereplő, tragédiával a múltjával és egy nagyon ütős kiképzős jelenetsorral.

2: az utóbbi évek egyik legnagyobb visszatérője. Michael Keaton ugyan nem gyűjtötte be az Oscar szobrot, de sorra olyan szerepeket vállalt be, amelyek rivaldafénybe tették, jó játékkal, jó filmekbe. Még egy Marvel karaktert is megcsípett.

3: Dylan O’Brien főszereplőnek, aki rajta van azoknak a fiatal színészeknek a listáján, akiknek még összejöhet a komoly karrier is.

Erre mi történt?

A regényből szinte semmit nem vettek át. A kiképzést elszúrták, de maga a Szellem elleni hadjáratuk is borzalmas lett. Nem volt okos ez a film, de akciónak meg nem volt elég látványos. Csalódás volt, nagy betűkkel. Keménység, humor, dráma – az eredetiben ez mind van, a filmben nincs. Talán a film nyitó jelenete, a terroristák támadásával, az még elmenne, de onnantól kezdve küzdeni kell az ásítással és az unalommal.

Mitch karakterére nem lehet ráismerni! Az eredeti jól állna Dylannek, ez a verzió korántsem.

Végül, annyira elszúrták a karaktereket, hogy Keaton se tudott mit kezdeni a sajátjával. Az undor, amit néha látok az arcán, szerintem simán a szerepnek szól, nem a filmbeli cselekmény része. Ennyire semmilyenre írni mindenkit, komolyan fájt!

Ahol nagy drámának kellene lennie, mester és tanítványa számon kéri egymást, kínomba nevetni tudtam volna rajta. (Még Kitsch semmilyen Szelleme ment el legjobban, durva.)

Az eredeti emlékét tudtam díjazni, mert ez a film minden téren csalódás. Mi történt?

5/2 (Amerikai bérgyilkos) csalódott vagyok! Duplán! A Teen Wolf miatt elég nagy Dylan O’Brien rajongó lettem, és abban reménykedtem, hogy ez lehet neki az áttörés a sztárság felé. Nem lesz. Másrészt, pont a film miatt olvasni kezdtem a regényeket, amiket megszerettem – de a film még csak nem hasonlít! Tipikus, unalmas filmet csináltak a jó alapanyagból, aminek a története fárasztó és unalmas. A szereplők klisék. Még az akció se menti a menthetőt, mert ma egy akciófilmtől ez az elvárás, nincs benne semmi plusz. Még egy álom szertefoszlott…

https://www.youtube.com/watch?v=SJ4cJDSfC_Q

Kísértős, orvosi kiértékelős, fenyegetett.

Eric Price lecsúszott figura: droggal és fizetett társasággal üti el a mindennapokat. Valaha sikeres orvos volt, de annak az időnek már vége. Őt találja meg a Winchester Társaság jogi csapata, és a segítségét kérik. A vagyonokat érő cég többsége az alapító özvegye, Sarah Winchester kezében van. Az idős asszony vidéken él, és folyton építkezik. A vállalat szeretné, ha beszámíthatatlannakminősítené őt Eric, ezért szépen fizetnének is. A férfi a helyszínre utazik, és döbbenten látja, hogy emberek tucatjai napi szinten építkeznek, minden logika nélkül. Sarah ugyan józannak tűnik, de hamar rá kell jönnie a pszichológusnak, hogy itt bizony ő is alany. Sarah hisz benne, hogy a házba azok járnak kísérteni, akiket Winchester fegyverrel öltek meg. Eric karrierje is egy Winchester lövésétől tört meg, ami után a férfi 3 percig halott volt. Sarah akar tőle valamit, ami közel sem szakvélemény az elméjéről…

Az ilyen esetekről a legrosszabb írni, mert a csalódás miatt minden sokkal rosszabbnak érződik, mint amilyen ténylegesen volt. A Winchester (ez az eredeti cím, bár most a magyarosítás miatt nem kaptam szívinfarktust) a trailer és a casting miatt ígéretesnek tűnt, de a végeredmény csalódást keltő.

Kezdve azzal, hogy az ígéretesnek tűnő történetet elvitték a teljes klisék felé. Csak pár példát hadd említsek:

• a tiltott, lezárt szoba természetesen azt a tragédiát idézi meg, ami a főhős életét kettétörte.
• a cél, hogy a gyereket megmentsék, mert természetesen a gonosz szellem mindig a gyereket veszi célba, ki mást?
• természetesen a bolondnak tűnő Sarahnak van igaza mindenben, milyen lenne már, ha tényleg bolond lenne a film főszereplője? (Ez mondjuk érdekesebb lett volna, ha elmebetegség lett volna, nem kiszámítható szellemek.)

De a kliséken még át bírtam volna lendülni, az ostobaság jobban fáj. Inkább el se mesélem, hogyan kellett a gonosz szellemmel leszámolni, mert az a film legaljába tartozik.

Nem volt meg az élmény a látványban sem. Még a ház se működött igazán. A belső terek még csak elmentek, de kívülről nagyon látszott, hogy nem a jobb CGI volt megfizetve.

Az ijesztés is csak a megszokott jump scream. Komolyan, előre meg tudtam mondani, mikor fog feltűnni egy szellem és hol. Aki már látott pár ilyen filmet, és valami ennyire klisés, adja magát. Elfordul a tükör. Hősünk mindig visszahúzza és belenéz. Mit gondoltok, egyszer mi fog felbukkanni mögötte? Na, ugye! Ez a film ilyenekkel operál.

Bár érteném, Helen Mirren miért játszotta el ezt a szerepet, még a karakterek is unalmasak.

Átlagnak elmegy, de ahogy már említettem, csalódás volt. Így most rosszabbnak érzem.

5/3 (Szellemek háza) nagyon röviden: csalódás. Részletesebben: a történet nem hozott egy eredeti fordulatot sem, és a trailer beígérte események sem következnek be. Puszta jump scream ijesztgetésnél többel nem is próbálkoznak, nem lett látványos. Még maga a ház CGI megteremtése se lett szép. Vagy ijesztő, ha már horror a zsáner. A karakterek nagyon semmilyenek. Hiába van benne egy Helen Mirren, ha ilyen unalmas a figurája. Talán az átlagot hozza a műfajból, de lényegesen többet szerettem volna: ijesztésből, szellemből, történetből.

https://www.youtube.com/watch?v=2pjQkGSbnOk

Moziba érkezik:

- Mária Magdolna

- Ready Player One (nálam is várós)

- Viszontlátásra odafönt

- Lajkó - Cigány az űrben

DVD-n várható:

- Coco

- Rossz anyák karácsonya

- Gyilkolj vagy meghalsz

- 47 méter mélyen

Új életet kezdős, összemenős, emberséges, társadalmas.

A norvégok előállnak egy ötlettel, mely megoldaná a világ válságainak kérdését. Az embereket össze lehet meneszteni, mesterségesen létrehozott településeken elhelyezni, és így sokkal kevesebb energiát használnak, lényegesen kisebb a biológiai lábnyomuk. Külön vonzó lehet, hogy a pénzük is többszörösét éri majd, hiszen a kis holmik lényegesen olcsóbbak is. Amint a technika mindenkinek elérhető lesz, Paul és a neje is készek belevágni. Audrey mindig is jobb házat, autót, életet akart, és így megengedhetnék maguknak. Ám az összement Paul a mini város kórházában azzal szembesült, hogy a felesége visszakozott, egyedül maradt az új életében. Eleinte magányos, de sorra ismer meg új és érdekes embereket, köztük a koreai menekült Ngoc Lan-t is, és lassanként lesz egy boldog élete, új problémákkal szembenézve.

Egy film halála lehet az előítélet. Nem egyszer megesett ár, hogy valamit vártam egy filmtől, és valami teljesen mást kaptam. Ez legtöbbször negatív érzettel társul, ha különben érdekes és más szempontból jó is a film, amit így láttam. Az anyám tipikusan ilyen, ami kellő nyitottsággal és nem egy okos thrillerre várva még tetszett is.

De sajnos a Kicsinyítés nem illik bele a skatulyába, bár ettől is mást vártam. Komédiát. Komolyan azt hittem, majd tele lesz ötletes és vicces dolgokkal, hogy milyen lehet az élet hüvelykujjnyi méretben. Hogy laknak babaházakban, vagy milyen veszélyeket rejt a környezet, hogy szerzik be miniben azokat a dolgokat, amiket normálméretben megszoktak.

Ehhez képest? Dramedy, de nem tudnám eldönteni, hogy a dráma vagy a komédia vonal az erősebb benne, mert igazából egyikre se illik. Környezetvédelmi, film hosszúsági PR film? Komolyan, legszívesebben ezt a címkét nyomnám rá!

Ilyen szempontból tényleg egy átgondolt, és sok mindent felvető filmmel állunk szemben. Hogy a környezetet tényleg tönkretesszük, és hogyan lehetne ezen segíteni? Ha kisebbek lennénk, sokkal kevesebb helyen többen elférnénk, és nem terhelnénk le úgy a környezetet. De ugyanez más irányú kérdéseket is felvet, és sokat meg is mutat belőle a film. A legérdekesebb felvetése, hogy mit tenne egy ilyen technológiával a politika? Nagyon kész, ahogy pl. egyesek a migránsokat kényszer kicsinyítik.

De az is egy jó felvetés, hogy a többség nem a Föld védelmében lesz kicsi. Hanem mert így a saját gondokkal teli, keserves életéből a gazdagokéba léphet. Elég csak megnézni Paul házát még normálisként, majd kis méretben! És ez rengeteget elmond az emberekről, és jogos az a keserű, emberellenes nézet, amit a filmbe is beletettek.

Amint ezt a hálót leveszem a filmről, és szórakoztató filmként próbálom nézni, már nem tetszik az eredmény. Unalmas, a karaktereivel együtt, és szerintem sokan szánalmasak is.

Vannak jó gondolatok benne, de összességében nekem nem jött be ez az alkotás.

5/3 (Kicsinyítés) új értelmezése a dramedy műfajnak. Van benne drámai elem, akad benne vígjáték is, de igazából egyik sem lett. Nem nevettet, nem is ráz meg. Feldob pár olyan kérdést, ami emberiség szinten is érdekes lenne, de nem lyukad ki semmire. A külsőségek korrektek, a szereposztás parádés, de minden mással bajom van. Nincs benne mélység, de nem is könnyed komédia. Az meg csak hab a tortán, hogy olyan főhőse van az egésznek, akit szánni is kéne, meg nem is. Olyan kis szerencsétlen…

https://www.youtube.com/watch?v=BttuGqWtFxs

Nyomozós, hajszás, csapatmunkás.

A Rejtély Rt. legújabb ügye Gothambe vezeti a csapatot. Ahol megoldják az ügyet, amiben Batman is nyomozott. Vilma rá is döbben, ez nem is igazi ügy volt: csak egy teszt! Valóban, Batman ezzel hívta meg őket a gothami bűntényfejtők közé. A próbát kiállták, és teljes jogú tagként ők választhatják ki a következő ügyük. A lecsapó gonosz azonban nem hagy választást, Batman egyetlen megoldatlan ügyét eleveníti fel, melyben szerepel egy elveszett tudós és egy dimenziók közti kapu. Valaki bosszúért jött onnan a Denevéremberen, és a Rejtély Rt. kerül gyanúba. De a denevérember az ő oldalukon küzd és harcol, így az Arkham szökött fegyencei, sem a nyomukban járó hősök nem foghatnak ki rajtuk!

Nincs nekem semmi bajom a mesékkel. A Scooby-Doo ráadásul egy olyan mesesorozat, amit gyerekként nem nagyon szívleltem, most viszont jót tudok szórakozni rajta. Azt mondanom se kell, hogy Batman meg közel áll a szívemhez (a kedvenc képregényhősöm, még mindig). De ezt a kettőt mixelni? Mégis, mi történik Scooby háza táján? Animációba Batman kalandot kap, a tévébe meg jön a Supernatural és Scooby-Doo közös kalandja?

De maradjunk most ennél a furcsa ötletnél. A Rejtély Rt. és Batman. Nem tehetek róla, ezt még emésztenem kell. Ami elárulja azt is, hogy nem voltam oda ezért az animációért.

Egyrészt, ez nem az a Batman, amit ma látunk. Ez még a nagyon Nolan, de még a Burton előtti Batman, aki nem áll közel hozzám. Egyszerűen más a karakter, sokkal mesefigurásabb és kevésbé karakteres. Azon már nem akadok fenn, hogyan néz ki a jelmeze vagy a kocsija. Grafikában is a régi sorozathoz nyúltak vissza, ami ettől lett ilyen színes, harsány és nálam zavaró is. Nekem nem ez a Batman.

Sokkal jobban fájt, amit történetben és grafikában is a DC gonoszokkal kezdtek. Minden idők egyik legrondább és legbénább Jokere, Rébusza, Macskanője tűnt fel a vásznon. Pingvint még el lehetett viselni. De csak éppen, hogy.

A történet se kötött le. Akartak bele egy kis Batman hangulatot, de tipikus Rejtély Rt. dolgokat is, amik nem mindig sikerültek jól. A nagy leleplezés, a szörny elől való menekülés, Bozont és Scooby hajszája az étel után. Megértük, hogy Scooby snack készült Batman snack néven is… hát, ha bele nem is haltam, azért fájt.

A Scooby meséknek megvan a maguk humora, a visszatérő elemek, amiket ide is sikerült beleerőszakolni, de a más környezetben nem tudtak ugyanúgy működni. Komolyabbnak kellene lennie, miközben ugyanannyira gyerekmese is? Egy-egy jelentre összeállt, de összességében nem illik össze a kettő.

A legfájóbb részt ki is emelem: amikor a Rejtély Rt. beöltözik Batman csapatnak. Az fájt.

Nem tudom, kinek tetszene. Nekem biztos nem.

5/2 (Scooby-Doo és Batman) ötlettelenség vagy nagyon kreatívak akartak lenni? Nem tudtam eldönteni, de nem tetszett a végeredmény. Az a Batman szerepel itt, akit kevésbé bírok. Nagyon irritált a grafika is, a jófiúk esetében is, de a gonoszoknál főleg. Ki gondolta ezeket a fogakat jónak Joker szájában? Jaj. A két nyomozási módszer, Batman és Rejtély Rt, nem passzol. Batman igazi gonoszokkal küzd, a tinik meg imposztorokkal. A humora is nagyon gyenge, mintha a kicsiket célozná, de nekik mit mondana Batman ebben a sztoriban? Nem tetszett, röviden.

https://www.youtube.com/watch?v=1lOkHWeyiBI

Kutyás, katonás, barátos, küzdelmes.

Megan kisvárosi lány, problémás családi háttérrel. A lány a legjobb barátjára és az ő családjára támaszkodva vészelte át a középiskolát, de Jesse elvesztése a lányt is összezúzta. Érzi, hogy menekülnie kell, de nem tudja, hova és hogyan. Míg egy plakátra fel nem figyel, tengerészgyalogosokat toboroznak. Megan bevonul, és a sikeres alapkiképzés után megkezdi a komolyabb felkészülést az iraki frontra. Egy bulis este után büntetésből rendelik ki a kutyás osztaghoz, ketreceket pucolni. Megan azonban beleszerelmesedik az állatokba és ebbe az egységbe, mindenre kész, hogy bekerülhessen. Eleinte ugyan csak egy dobozzal engedik gyakorolni, de aztán ő lehet Rex kezelője. A kezdeti nehézségek után legjobb barátok lesznek, több életet is megmentenek együtt. Megan még a sereggel is kész megharcolni, amikor arról van szó, hogy Rex hazamehessen vele és békés utolsó évei lehessenek.

Igen, én is utálom ezt a szót. Kezelő – már hogy lenne egy kutyának kezelője? De gazdát nem mondhatunk, mert ezek az állatok a sereg tulajdonai, szigorúan véve mindnek az Államok a gazdája. A katona, aki gyakorlatilag a gazdi szerepét tölti be mellettük, a filmben a „handler” megnevezést kapta, magyar megfelelő nincs. Tudom, nem ez minősíti a filmet, de ilyeneken akkor is képes vagyok kicsit fennakadni.

Ami mutatja, hogy lekötött a film és tetszett, mert ilyesmik sem hagytak benne hidegen. Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem kifejezetten érdekes volt a modern harcászatot egy ilyen, más szemszögből meglesni. Mert a seregnek ezek a kutyák is a részei, és ahogy itt is mondják, ők harcosok és katonák. Karakterük van, egy kutyus könnyen lesz szimpatikus – és még döbbenetes tények is eljutottak az agyamig. Ki tudta, hogy kifejezetten vadásztak a sivatagban a bombakereső kutyákra és akciókat szerveztek a kiiktatásukra?

Egy ilyen akció bekerült a történetbe is, de számomra nem ez tette érdekessé a filmet. Nem a háborút néztem benne, hanem magát a kutyás osztagot és a Megan – Rex közötti köteléket. Nagyon állatbarát, jópofa, ahogy Megan megnyeri magának az eleinte morgós kutyát, majd tényleg eljutnak arra a pontra, hogy az életük kockáztatják egymásért.

Vannak mosolygós, de drámai pillanatok is a filmben. Érdekes, de a leginkább torokszorító jelenet nem Megan és Rex pillanata. Van egy olyan, amikor egy másik kutya keresi a kezelőjét, aki meghalt. Abba szem nem marad szárazon.

Ha valami zavart a filmben, az a szerelmi szál. Nem bírok rájönni, az minek kellett bele. Rendesen meg sincs csinálva, szinte csak jelképes, de bele kellett erőszakolni a cselekménybe, amikor barátnak jobban működött az a két figura, mint szerelmesnek.

A casting szerencsére jó, Kate Mara szépen hozza a szerep erejét és gyengébb oldalát is.

Pozitív csalódás ez a film, nekem jobban tetszett, mint amit előzetesen vártam tőle.

5/4 (Megan Leavey) a háborús filmekben a kedvenc részem általában a kiképzés. Itt is van egy ilyen jelenetsor, ami be is húzott a filmbe. Az csak rátett még egy lapáttal, hogy ráadásul egy kutyás filmről beszélünk, amiben a gazdi és kutya összeszokása, majd közös harca is jól meg lett csinálva. Háborús filmnek annyira nem, de állatos drámának jól működik a film. Kate Mara jól hozza a szereplőt, és ha nem lenne a filmbe erőltetett és teljesen felesleges szerelmi szál, háborús műnek is jobban elmenne. Plusz, ebbe a filmbe lehet sajnálni Tom Felton karakterét…

https://www.youtube.com/watch?v=ITNgeXVvJT0