Újabb sorozatnyitányok a héten, mindkettő ráadásul egész évados premier, szóval lehet darálni:

- The first - az ember először készül a Marsra. Az utolsó pillanatban a kapitányt lecserélik, aki a tévéből követi az eseményeket. A világ nagy részéhez hasonlóan így élőben láthatja, hogy az űrhajó felrobban. Rohan vissza a bázisra, segít a családokkal és a kármentésben. De a projekt nem állhat meg, valakinek elsőnek kell lennie. Ígéretes a szereposztás is, Sean Penn is bevállalt egy sorozatot. De ez az a sorozat, amiért Natascha McElhone otthagyta a Designated survivor-t. Akinek bejött a Marsi/Mentőexpedíció, ennek is adhat egy esélyt!

- Maniac - adott két fiatal, akik gyógyszer kísérletben vesznek részt. Menet közben egymásba szeretnek, de mi a valóság és ami a gyógyszer hatása? Szürreális sorozat, egyedi, és a két főszereplő a bevonzó erő. Jonah Hillért én nem rajongok, de Emma Stone-t bírom. Majd meglátjuk, milyen lett.

Rendőrös, nyomozós, családi tragédiás.

Howard Elias olyan ügyvéd, akit nem szeretnek a rendőrök. Rendszeresen vállal el ügyeket, melyben rendőri visszaélések, erőszak szerepel. A legújabb ügye különösen sok port ver fel – így azonnal kiemelt üggyé válik, amint az Angyaljáraton rábukkannak a meggyilkolt ügyvédre. Állítólag volt egy bizonyítéka, mellyel könnyeden megnyerhette volna a tárgyalást, aminek most nyoma veszett. Harry Bosch kapja az ügyet, aki elsősorban az igazságot keresi, és nem a mundér becsületét védi. Lesznek is ezért összetűzései, de Harry konokul megy előre az igazság felé. Akkor is, amikor a magánéletében két újabb próbatétel áll elé: rá kell jönnie, hogy az anyja igazi gyilkosa még szabadlábon van. Igazságot akar szolgáltatni. Volt nejét, aki élete szerelme volt és a lánya anyja, megölik a szeme előtt. Ezért is felelnie kell a tettesnek.

Az egyik szemem sír, a másik nevet. Egyrészt, örülök neki, hogy megy ez a sorozat, és már be van rendelve az 5. évada is. Hangulatos, régi vágású, férfias krimi, amit nagyon kiszorítottak az olyan kis nőies krimi nyomorékok, mint a Castle vagy a Take two. (Mondom ezt úgy, hogy azokat a sorozatokat is tudom szórakozva nézni, ha érzem is, hogy alacsonyabb a minőség.)

Ugyanakkor nehezményezem, amikor olyan mértékben eltérnek a forrásanyagtól, amit itt megtettek. Aki nem olvassa a Bosch krimiket, neki biztos nem fájó pont ez, de ami itt Eleanor kapcsán történt, nálam kiverte a biztosítékot. A Kilenc sárkány az egyik kedvenc Harry Bosch regényem, az szól Eleanor haláláról. Itt nem lehet ráismerni! Olyan szinten nem, hogy nem is értettem, miért lett minden más. Azt nem tudom megmondani, egy regényt nem ismerőnek mennyire lesz hiányérzete, de nekem volt.

Különben a fő szál az Angyaljárat gyilkosságé, amit korrektül meg is csináltak. Harry a szokott módszereivel nem áll le az igazságig. Kihallgatások, némi következtetés, és egy-egy rendőrségi akció is belefért a sorozatba. Ez nem olyan mozgalmas, vagy izgalmas, mint a fent említett csajos krimik, de cserébe sokkal hitelesebbek.

A képi világa a megszokott. Férfias, már-már noir jegyeket felmutató. Bár a helyszín Los Angeles, nem a csillogás és a sztárok dominálnak. Hanem a mocsok, a bűnök – és ez vissza is jön a színekben, a hangulatban. Igazán akkor lehet érezni mindennek a súlyát, ha mondjuk, mellé tesszük az ugyanitt játszódó Kaliforniai álmot. Mintha nem is ugyanaz a város lenne!

A karakterek legtöbbje nem fejlődik, ugyanazokat a jellemzőket mutatja, ahogy megismertük őket. Harry öntörvényű, kemény ember, az igazság őre, aki rugalmasan kezeli a szabályzatot. Jerry Edgar lojális, csendes karakter, akinek még a magánéletét is ez a csendesség jellemzi. Valahogy nem cselekvő, inkább megfigyelő alkat, és nagyon szabálykövető. Irving kapitány még mindig nagy játékos, akinek a vérében van a helyezkedés és trükközés. A fia halála után visszavett kicsit, de itt már látom benne a régi énjét. Az egyetlen, aki sokat változott, kezd felnőni, Maddie, Bosch lánya. Egyre kevesebb a kamaszos dolga, sokkal önállóbb.

Új név nem érkezett a sorozatba, talán pár ismerős arc lesz, de igazából az állandó stábé a figyelem és a jó jelenetek. Titus Welliver nagyon szerepben van, lassan mással el sem tudom képzelni a karaktert. Madison Lintz pedig elkezdett fejlődést mutatni.

Az ötödik évaddal majd folytatom, érdeklődve várom, melyik regény lesz az alapja.

Bosch - 5/4 komor, kemény, férfias. Klasszikus krimi, és Welliver nagyon karakter azonos már.

https://www.youtube.com/watch?v=GMcaRTwsx8M

A képen színészeket láttok. Ki nem illik a sorba, és miért?

Megoldás: tovább!

Kapcsolatos, megcsalós, alkotós.

Thomas New York-i fiatalember, aki keresi a helyét a világban. Kamaszként írónak készült, de apja, aki sikeres könyvkiadó, lebeszélte erről. Egyetemet végzett, de még mindig az írás, ami közel állna hozzá. Van egy lány, aki tetszik neki, de mással jár. Állandóan az anyját félti, aki labilis és könnyen összeomlik. Egyszer megpillantja az apját egy gyönyörű nővel, az egyik szerkesztőjével, és félreérthetetlen a helyzet: szeretők. Thomas a nyomukba jár, figyeli a nőt, aki neki is tetszik. Közben az új szomszédjának meséli el a kínjait, aki igyekszik terelgetni a fiút. Aki viszonyt kezd apja Johannájával, és szíve szerint az apja orra alá is dörgölné, hogy mit tett. Nem is sejti, hogy egy olyan titkot őriznek a szülei, mely felforgatja mindazt, amit magáról és a családjáról hisz.

Az ilyen filmekkel vagyok legjobban bajba. Mert nem tetszett. Kicsit se, nemhogy annyira, hogy áradozni legyen tőle kedvem. De nem is utáltam – a legjobb filmeknél talán csak a legrosszabbakról egyszerűbb írni. Azokba aztán semmi sincs, amit értékelhetnék. De ez… se nem tetszett, se nem utáltam. A közömbösség lesz a varázsszó?

A cselekmény minden esetre egyszerű. Srác rájön apa viszonyára, ő is kikezd a nővel, a végén meg kiderül egy titok. Ennyi. Lineáris, könnyen követhető és nincsenek benne nagy pillanatok se, nemhogy jelenetek. Még a nagy leleplezés is olyan vérszegényre sikerül, mintha apa és fia hetente rádöbbenne, hogy ugyanazzal a nővel bújnak ágyba.

A karakterek is ilyen semmilyenek. Thomas sodródik, fogalma sincs mit vagy kit akar. Ha nagyon keresnem kellene magamban valamit, amit kiváltott, akkor idegesített. Nem tudok mit kezdeni ezzel a nem csinálok semmit, csak lesek hozzáállásával. Ahogy az se fér a fejembe, minek kezd viszonyt Johannával.

Igaz, Johanna még érthetetlenebb. Annyira állítja, hogy szereti Ethant, akkor minek kavar a fiával is? És nem csak egyszeri részeg alkalom, viszonya lesz apával és fiával is. Egy időben. W.F. jelenete után valami tippem lenne a motivációira, de az is inkább W.F. által van sugalmazva, mint a nő tetteiből következne.

A színészek játékától se vagyok elájulva. Még Jeff Bridges alakítása volt a legtöbbre értékelhető, neki jól is állt ez a baráti figura, aki terelgeti a főszereplőt. Callum Turner és az általa játszott Thomas is zavaró. Igazából Turner még jobban zavart is, mint Thomas. Cynthia Nixon és Pierce Brosnan nem kaptak nagy szerepet, Kate Beckinsale szerepe meg kimerült abban, hogy annyira jól nézzen ki, hogy elhiggyük, a 60-as apa és a huszonéves fia is rá van kattanva. Amikor Thomas jellemzi, akkor is mindig ezt halljuk: szép.

A helyszínekkel se erőltették meg maguk. Hiába az a cím, hogy New York-i afférok, nem használják ki a várost. Ha belegondolok, nem is tettek bele jellegzetesen New York-i dolgokat, ugyanez a történet nyugodtan lehetne londoni vagy japán is, csak cserélni kellene a nevet. Nekem ez is fájó pont, én szívesen fedezek fel ismerős épületeket, helyszíneket.

A film csavarja talán a legjobb a filmben. Korábban már megfordult valami ilyesmi a fejemben, de eluntattak annyira, hogy megfeledkezzek a gyanúmról. Így azért meglegyintett.

Lehet, hogy más idegállapotba jobban értékeltem volna, így viszont untam.

New York-i afférok - 5/2 nekem egyszerűen nem tetszett, hiába van benne csavar és egész nézhető családi dráma.

https://www.youtube.com/watch?v=D8PYYYQWEpM

https://www.youtube.com/watch?v=6EaDRhPm1DM

Cím: Mary Shelley

Készítők: Mary Elle Fanning, aki újabban elég foglalkoztatott lett. Tehetséges is. Shelley Douglas Booth, akit bírok, és a feltűnése óta várom, mikor lesz a következő csillag belőle, aki az angol szigetről beveszi Los Angeles-t is. De ismerős britek lesznek még benne bőven, pl. a Trónok harcából ismerős Maisie Williams, vagy Ben Hardy az X-Menből.

Tartalom: Mary egy intellektuális házaspár másodszülöttje, aki egy skóciai úton megismerkedik az angol jóképű nemessel, és már akkor elismert költővel, Percy Bysshe Shelleyvel. Egymásba szeretnek, és a kapcsolatból házasság lesz. Shelley és barátja, a botrányhős lord Byron uralják az irodalmat. Egy társas összejövetelen azt játsszák, mindenki írjon egy horror történetet. Mary megírja a Frankensteint. És megindul a hajsza, hogy ismerjék el írónőként.

Megjelenés: már bemutatták (nyáron), de minket kikerült. Most nagyban szorítok, az őszi szezonba legalább dvd-n érkezzen meg.

Miért várós?

• Remélhetőleg érdekes lesz Mary története a most uralkodó feminista szellemben. Mert a trailer alapján nekem nagyon úgy jön le, hogy többek közt az is kiemelt téma lesz, mennyire nehéz volt elfogadtatnia a nőnek, hogy a Frankenstein az ő, nem a férje munkája.
• Bejön a korszak és az irodalom, amit a film alapjául szolgáló szerzők összehoztak.
• Kosztümös filmben e korszak divatja áll hozzám talán a legközelebb, én nézegetni fogom a ruhákat és a belső tereket is.
• Douglas Booth.

Művészetes, egymással bánós, múzeumos, kapcsolatos.

Christian egy modern művészettel foglalkozó múzeumban művészeti vezető. Most éppen egy új kiállítás megnyitására készülnek. A fő darab az udvari lovas szobor helyére kerülő négyzet lenne. Mellette felirat, mely szerint a négyzet területén mindenki egyenlő. Aki beleáll, és segítséget kér, annak segíteni kellene. Míg a reklámot tervezik, Christian magánéletében is zavaró események zajlanak. Eltűnik a pénztárcája és mobilja, mire egy egész épületnyi embernek fenyegető levelet ír, és kéri vissza a holmiját. Egyre zavarosabb a kapcsolata a riporter Anne-nel. A négyzet reklámozására készült videó hatalmas visszhangot vált ki, de nem tetszik az embereknek, felháborodnak. Egy rendezvényen is baljós előadás teszi tönkre a hangulatot. Lehet itt rendet tenni?

Erre a filmre aludni kellett egyet. Nem is tudom, hogyan lenne érdemes jellemeznem, pedig már megvolt a ráalvásom. Nem éppen művészfilm, de nem is szórakoztató alkotás. Maradjunk annyiban, hogy nem egy könnyen emészthető darab, bármilyen hozzáállással is indulunk neki.

Ha nagyon műfaji keretek közé akarom zárni, akkor ez egy szatíra. Ha filmesebb zsánert keresek, akkor nálam ez egy társadalmi üzenetet hordozó dramedy. Csak éppen sokkal erőteljesebb a dráma, mint a komédia vonal.

Van a filmnek humora, de kinek fog bejönni? Nekem folyamatosan keserű lett tőle a szám íze. Hiába, soha nem tudtam élvezni a szatírákat. Keserű, abszurd, és engem sokszor bánt is. Én ezeken a filmeken nem mosolygok, hanem elkeseredem.

Az sem könnyíti meg a megtekintését, hogy ez egy nagyon lassú film, Igazából lineáris cselekménye és központi konfliktusa alig van. Sokkal inkább helyzetek követik egymást, melyek mind egy témát mutatnak a nézők felé. De ezeket nézni nem könnyű, és ahogy említettem, az oldásra használt humor nálam pont ellentétes hatást váltott ki.

Térjünk végül a lényegre? Legyen. Ez a film arról szól, mennyire egoista minden ember, és mennyire nem vállalunk felelősséget vagy segítünk másoknak. Nem csak nem empatikusak az emberek, hanem közömbösek is. Hány olyan jelenet van, ahol magadra ismersz? Én volt, ahol magamra, hol arra ismertem, amit látok az utcán haladva. Hadd mondjak egy példát! Van egy művészeti kiállítás. Első lépésként ki kell választani, melyik ajtón mész be. Az egyiken azok, akik bíznak az emberekben, a másikon, akik nem. Le is kellett nyomni egy számlálón a választást. Majd, a bizakodók mögött a földön el volt kerítve egy rész, ahol le kellett tenni a pénztárcát és a mobilt. Szinte mindenki a bízom gombot nyomta, de mit gondoltok, mennyi mobil és tárca volt a kikészített helyen? Az emberek álszentek is.

A film minden kis epizódja valahogy emlékeztet arra, mennyire nem vagyunk toleránsak, illetve mennyire nem vállal az egyén felelősséget vagy segít másokon. A film annyira pesszimista, hogy amikor Christian egy általa okozott ilyen esetet akar jobbá tenni, már nem képes rá. Nincs is esélye az embereknek?

Érdekes az is, amit a modern művészetből látunk és megérthetünk a filmből. És így, utólag azt mondom, a négyzet botrányos reklámfilmje találó. Ezt kapják a segítségre szorulók.

Nehéz film, nem jó magunkra ismerni, de kell, hogy tudatosabbak, jobbak lehessünk.

A négyzet - 5/3 zseniális, vagy borzalmas? Nagyon nem szórakoztat, és az agyam is csak utólag mozgatja.

https://www.youtube.com/watch?v=IH0TGvEf5ng

Nővéres, menekülős, túlélésért küzdős, vidéki házas.

Colleen megörököl egy házat francia nénikéjétől, és két kamaszlányával oda is szándékozik költözni. A nagyobb, Vera vagány és menő lány, míg húga, Beth csendesebb, és horror történetek írásában éli ki magát. A ház elhagyatott, tele van ijesztő babákkal. Még kipakolni sincs idejük, amikor egy fagyis kocsi leparkol előttük, és két idegen betör hozzájuk. A környéket egy gyilkos páros járja, olyan családokat keresnek, ahol kamasz lány van. Ők érkeztek ide. A horror estéje után a két lány megváltozik: Beth sikeres írónő lett, helyes férjjel és egy kisfiúval. A nővére viszont képtelen túljutni a traumán, máig retteg a gyilkosoktól, és árt magának. Miután Beth egy újabb kétségbeesett üzenetet kap tőle, hazamegy. Ott szembesülnie kell azzal, hogy Vera retteg, tele van sebekkel – mi folyik a házban?

Erre nem voltam felkészülve. Jump scream, kísértetek, valami ilyesmit vártam, és így választottam esti filmnek a Ghostlandet. Képzelhetitek, egyedül, éjjel a sötétben. És akkor nem jump scream jött, hanem egy olyan brutális letámadás, hogy majdnem leestem a székről. Utána is csak kapkodtam a fejem, hogy mégis mi ez a film.

Ami nem negatív kritika, ezt pont élveztem is benne, amikor már magamhoz tértem az ábrázolt, nyers erőszaktól. Mert ha ívet akarok rajzolni, akkor a kezdés egy texasi láncfűrészes gyilkosság, csak lényegesen kevesebb vérrel. Ahogy a dagadt és retardált pasi, meg a dark küllemű nő betörnek és bántják a családot… Láttam sokkal keményebbeket horrorba, messze nem egy Fűrész, de amilyen brutális a kivitelezés és hangulat, eléggé lesokkolt. Utána jött a pszicho thriller és a szellemház közti panelezés, a pár évvel későbbi jelenetekben. Majd vasárnap elmesélem a csavart is, mert totálisan más volt, mint amit elképzeltem és a végére megint váltott a horror típusa. Igazi hullámvasút volt.

A betörés és bántalmazás történet látszólag egyszerű, de a film csavarja azért nagyon változtat az egyszerűségen. Figyelni kell, hogy össze lehessen rakni a cselekményt. Hogy mi a valóság.

Kevés karakter szerepel benne, de azok érdekesek. Beth, aki hatalmasat változik a film eleji horror rajongó kamasz, majd a sikeres írónő alakja között. Ő a film pozitív hőse, akivel a nézőnek azonosulnia kellene. Könnyen megy is, a felnőtt énje kifejezetten szimpatikus. És a film végére is fejlődik még az alakja, túlélővé érik. A félős kamasz megtalálja az erejét és aktívvá válik. Vera az, akit nehezebb kedvelni. Ő megtört, szó szerint őrültnek tűnik a támadás után. De folyamatosan úgy látjuk az eseményeket, hogy mégse lehet leőrültezni. Jól sejtetik, hogy nem olyan egyszerű a történet, mint amit mutatnak. Aztán, az a két pszichopata. Akarom egyáltalán megérteni az őrületüket? Mivel még élénken bennem van a profilozásról szóló Douglas könyv, azért kattog az agyam a kézjegyükön és módszerükön. A betörés, a szülő megölése a módszer, a babává alakítás a kézjegy. Motívum? Szerintem a nőnél a kövér férfi igényeinek a kielégítése. A kövér meg, szellemileg visszamaradott és a babák a fétise. A lányokat is annak kezeli, élettelen babának, ezért kap rohamot, amikor a lányok élőként kezdenek el viselkedni. Szóval, nekem most bejött, hogy ezen is kattogott közbe az agyam.

Crystal Reed-et is jó volt látni a Gotham és a Teen Wolf után filmen is.

Jobb lett, mint amit vártam előzetesen. A Slender mannél meg fényévekkel jobb.

Ghostland - 5/4 brutalitás és jump scream ütős keveréke, érdekes pszichés áttéttel, érdekes volt.

https://www.youtube.com/watch?v=66JuZ1cb03E

• Tudja, miért lehetett szüksége egy alkalmazott matematikus segítségére?
• Valaki megkérdezte tőle, mennyi kettő meg kettő. (Elementary)

• Krisztus urunk is koldus volt.
• De nem itt Pajkaszegen. Neki volt egy csomó bűvész trükkje, és tisztességes szakmája: ács! (A mi kis falunk)

• Ki vagy te, és hogy kerültél ide?
• Fekete Mágia vagyok. És azért jöttem, hogy segítsek. Eltávolíthatom a manő-t a manökenből, és így megkapod az élő Ken babádat. De valamit kérek cserébe, drágám.
• Mit?
• Az agyadat!
• Az agyamat? De hát arra szükségem van!
• Minek, ha van egy férfi, aki a gondodat viseli? (Glow)

• Miért vágsz ilyen pofát? Nem bízol bennem? Félsz? Hát átvertelek én, akár egyetlen egyszer is?
• Most ültem két hónapot a sitten. (Taxi 5.)

• És, mi van, ha eltéved? Mondjuk, bemegy az erdőbe?
• Akkor vaddisznó lesz, utána meg vaddisznópörkölt. (A mi kis falunk)

Á, elviselhetetlenül büdös vagy apa! Még úgy is érzem, hogy vérzik az orrom. (Alfa)

Gyorsításhoz nem a féket kell ám nyomni! Ha ezt tudom, szamárra ülök, még az is gyorsabb. (Belle és Sebastien 3.)

Kalandos, hazatérős, állatszelidítős.

20000 éve emberek egy kis csoportja a túlélésükért küzdött. A férfiak minden évben útra keltek, hogy vadat ejtsenek, melyből majd a törzs megél a télen. A főnök fia, Keda most esik át a beavatáson, és először mehet a vadászatra. Az anyja félti is, túl jó a szíve a fiúnak a túléléshez. Az úton szembesülnek is vele, hogy Keda nem képes megölni a fogságba esett malacot. Amikor lecsapnak a mamutokra, egy megvadult bika a fiúnak ront. Az apja közbelép, de Keda így is a szakadékban köt ki. A törzs kénytelen hazaindulni, a fiút halottnak hiszik. Ő azonban él, és amint magához tér, lejut onnan, és rádöbben, egyedül kell hazajutnia, elindul, bármilyen kevés esélye is van. Egyszer farkasok támadnak rá, az egyiket súlyosan megsebesíti. De megölni nem képes, inkább gyógyítgatni kezdi. A hazaúton a farkas vadállatból baráttá válik, együtt élik túl Kedával.

Volt némi félelmemmel a filmtől, az ősemberes filmekben általában nem szívesen nézem az ennyire fejletlen közösséges, vagy éppen butának tűnő embereket. Igen, tudom, akkor nem számított butának, de akkor se szívesen nézek ilyesmit. Arról nem is beszélve, hogy amikor nagyon autentikusak akarnak lenni, olyan küllemű emberek szerepelnek, akiket nem jó nézni. Még ha a történet el is menne, egyszerűen esztétikailag irritál a látvány.

Így az Alfa pozitív csalódás lett, még tetszett is. Egyáltalán nem voltak meg benne azok a dolgok, amelyeket fentebb írtam, és amelyeket nem bírok a zsánerben.

A látványban ugyan megjelenik, de csak kicsit, hogy ősemberekről van szó. A bőr ruháik, a kőszerszámaik, a hosszú haj. Szerencsére az emberek arca, vagy a beszédük nem lett kezdetlegesre alakítva. A legtöbb, amit megengedtek maguknak, hogy egy másik, baráti törzs tagjai fekete anyaggal festik az arcuk.

Ami a kultúrájukból bekerült a filmbe, az még érdekes is volt. Hogyan ment a férfivá avatás, hogyan készítették az eszközeiket, a temetés vagy éppen a vadászat hagyománya. Itt sem az autentikusság volt az elsődleges, csak annyira kezdetleges civilizációt mutattak, hogy még érdekes legyen, de egyben nézhető és szórakoztató is.

A központi rész, a lényeg azonban a farkas és az ember kapcsolata. Ok, aláírom, hogy túlzóan felgyorsítottak mindent, de attól még jó volt nézni. Ahogy a vadállatból eljutottunk a kutyáig. Ami valószínűleg nem ment végbe egy állattal, pár generáció kellhetett hozzá. De azok a trükkök, szabályok, amik még mindig élnek, itt is jönnek sorra. Ahogy az étellel megtanította, hogy ki a csapat vezére, a mai kutyanevelős könyvek is hasonlóan tanítják.

A farkas különben is a film erőssége, én szívesen néztem az állat – ember közötti dinamikát is, meg amikor valamiben a farkas kapta a humoros részt, vagy a cselekvést. Nagyon tetszett például, amikor úszni tanult, vagy amikor horgászott. A végén a kölykök… az meg egyszerűen cuki volt! Ok, ebből biztos kitalálták, hogy nem macskás személy vagyok, és könnyen kenyérre lehet kenni helyes kutyákkal a filmben. Itt megvan ez is, de nem csak ez.

Emberi oldalról Kodi Smit-McPhee lehet ismerős, bár nekem most a farkas emlékezetesebb. Azért a srácnak is voltak jelenetei, amiben játszhatott.

Nálam abszolút pozitív csalódás, ezt még akár megnézném máskor is.

Alfa - 5/4 működik, mint kalandfilm, mint kutyás film is. Korrekt a sztori és a látvány is.

https://www.youtube.com/watch?v=uIxnTi4GmCo