Kamaszos, képességes, harcos.

Egy lázas betegség csapott le a gyerekekre, szerte a világon. A legtöbben nem élték túl. Aki igen, megváltozott. A felnőttek pedig félni kezdtek saját gyerekeiktől, akik között akadt zseni, áramot irányító, elmével tárgyakat mozgató, és még veszélyesebbek: akik tüzet gyújtottak, és akik bárkit rávehettek bármire. Ruby még csak 10 éves, amikor felfedezi, ő is más lett. Narancs, akit a legveszélyesebbnek tartanak, aki mások elméje felett uralkodik. Egy táborba rejtőzött el, mint zöld, de elég egy alkalom, hogy lelepleződjön. Egy jószívű ápolónő kimenti, de Ruby tőle is elszökik. Három menekülő gyerekkel áll össze, akik egy biztos helyre akarnak menekülni. Ruby velük tart, felfedezi a saját erejét, szerelmes lesz, de a táborban rá kell jönnie, sokkal nagyobb harc áll előtte, mint amit bármikor is sejtett.

Alexandra Bracken is egyike azoknak az ifjúsági íróknak, akik igyekeztek kihasználni a YA disztópiák iránti keresletet. Bracken egy teljes trilógiát írt egy olyan társadalomról, ahol a felnőttek a saját gyermekeikbe látják az ellenséget azok képességei miatt. Volt annyira népszerű a regény, hogy a disztópiák divatának lecsengése után is megpróbálkoztak a filmesítéssel – elég anyag volt a könyvekben, hogy siker esetén sorozatot indíthassanak.

Csak éppen a film bukott, nem is véletlenül.

Nézzük is a történetét! Először is, úgy magyarázzák el nekünk ezt az új világot, mintha egy óvodás értelmi színvonalával rendelkeznénk. Kifejezetten irritált, hogy amit jól lehetett volna képekkel és jelenetekkel is mutatni, pl. hogy milyen képességek fejlődtek ki a gyerekekben, és ezek milyen színkódot kaptak, megoldják egy fali táblázattal. Van több csoport, akik vetélkednek egymással, és ezeket is összecsapják. Aki nem olvasta a könyvet, annak egyáltalán lejött, hogy kik a jók és a rosszak?

Néhol még a film maga is belebotlik az ostobaságaiba. Pl. miután Ruby megszökött az ápolónőtől és társától, csatlakozik a három kamaszhoz. Nekik meg azt hajtja, miért nem bíznak azokban, akiktől ő megszökött. Amikor Liam megkérdezi tőle, ha annyira oda vágyik, miért szökött meg tőlük? A csaj meg csak hallgat kukán. Az ilyen önellentmondásokkal tele van a film, és kifejezetten idegesítőek.

A szerelmi szál meg lecsap a semmiből. Kis beszélgetés, a semmiből egy csókkezdemény, és már készen is van a filmes álompár. Ahogy meg háromszögesítve lesznek, az kész szívfájdalom. Amit aranyos jelenetnek szántak, én azon is fogtam a fejem. Beszélgetnek a Harry Potterről, ki melyik szereplő lenne benne. És ebből lesz egy nagyon béna szerelmi vallomás. Istenem, de fájt… Szerintem a színészek között a kémia is nagy nulla volt.

Mivel kis pénzből forgatták, még csak látványos se lett a film. Liam elvileg mindent képes az elméjével mozgatni – egy olyan jelenete van, amikor kidönt egy fát. A pirosak tűzgyújtók: és az egész filmben egyet sem látunk akcióban! A CGI kis túlzással kimerül annyiban, hogy egyik másik szereplő szeme felcsillan a típusának megfelelő színben.

A casting is gyér. Stenberg erőlködik, de minek? Harris Dickinson, aki sokkal meggyőzőbb volt a Trust elrabolt ifjújaként, láthatóan csak van a vásznon.

Bukott, nem lesz folytatás – és nem is bánom. Nézzünk inkább újra a Futótüzet!

Sötét elmék - 5/2 kis látvány, ostoba karakterek, unalmasan elmesélt történet – nem véletlenül bukott.

https://www.youtube.com/watch?v=uLtEgml97Gg

Mozi:

- A csodagyerek - természetfeletti horrornak tűnik ijesztő gyerekkel, de a gyengébb eresztések közül.

- A kedvenc - az egyik Oscar esélyes, amiben két társalkodónő vetélkedik az angol királynő szeretetéért.

- A Legó-kaland 2: be kell valakinek mutatni ezt a mesét? Az első rész gigasiker volt.

- Szavak nélkül: francia romantikus komédia.

- Szerelmünk napjai - Mit várunk link: itt.

DVD:

- Venom: link

- Húzós éjszaka az El Royale-ban

- Apróláb: link

Szörnyes, kultúrák találkozása, rendszerváltós.

Migo egy nagylábú, aki fent él a hegyén, és tökéletesen boldog. Szentül hiszi, hogy mindaz, amit a szent köveik állítanak, igaz. Alig várja, hogy átvehesse apjától a családi bizniszt: minden reggel gongkongatással ők keltik a napot. Ám az első próbáján elvéti a gongot, és annak lefejelése helyett lejjebb köt ki a hegyen. Éppen lezuhan egy repülő, és Migo kihúzza belőle az embert. Mindketten halálra rémülnek, de Migo a nagy újsággal megy haza: léteznek az aprólábak, nem csak a mesékben! A kőőrző ezért száműzi: nem jöhet haza, amíg nem látja be tévedését. A fiút az őrző lánya és titkos csapata fogadják be, akik szerint a kövek hazudnak. Egy kalandra indítják a fiatal nagylábat, hogy bizonyítékot szerezzen. Elsőként népéből átkel a felhőkön, és bele is botlik egy fiatal természetfilmesbe, aki a nagy sztorit keresi. Vajon hogy sikerül a két faj találkozása?

Legyek gonosz kicsit, aztán kezdjem el mesélni, miért volt nagyon kellemes csalódás a film? Jó, először gonosz leszek. Jó pár évvel a Pixar Szörny Rt-je után már a Warner mesestúdiója is létre tud hozni egy olyan szörnyet, aki ugyan fehérben, de tudja lopni Sullivan kinézetét, jaj de jó! Még pár év, aztán a Warner utol is érheti a Disney mai szintjét!

Gonoszkodás befejezve. De tény, grafikailag pont ott tart ez a mese, ahol a Pixar a Szörny Rt. első részekor. Az emberek, a szörnyek, mintha abból a világból érkeztek volna. Csodálom is, hogy a Disney nem szállt rájuk: ha kiszíneznénk a nagylábakat, Sulli teremne előttünk. De akit ez nem zavar, engem pl. nem, akkor jót lehet szórakozni a mesén. Mert okés.

A történet már eleve egy csavarral indít: a nagylábak számára az emberi faj a mese, amiben kevesen hisznek. De megtörténik a nagy találkozás, és látjuk, mire megy egymással ember és nagyláb. Nagyon jól ki vannak találva a részletek: nagyon imádtam például, ahogy nem értik meg egymást, vannak nyelvi korlátok, amit aztán nekiállnak leküzdeni. Aztán a történetbe jönnek a csavarok, amiknek egy részét felnőtt fejjel lehetett sejteni, de nem mindent, és szerintem a gyerekeknek pláne meglepetésekben lesz részük. Humoros, kalandos, jópofa szálak töltik meg a filmet, nem hagy unatkozni, van története és működik is.

Tetszett, hogy nem a szokásos üzenetekre vannak kihegyezve a cselekményszálak. Egyrészt, bátorítja a film a kíváncsiságot, az új lehetőségek keresését. Ránevel arra, hogy képesnek kell lenni változni, akár olyan szinten is, hogy félretegyük a régi, berögzült szokásokat, és merjünk belevágni valami egészen újba. Ez egy olyan készség, amit a mai kor nagyon preferál. Aztán, az empátia mellett, az előítéletek ellen is szót emelnek benne. Nem szörnyeknek kell gondolni egymást, és háborúzni, hanem meg kell ismerni a másikat. Nem jobb együtt és békében élni, mint igazából egy félreértés miatt, előítéletből egymást gyilkolni? Csak persze, ehhez kell a nagyobb bátorság, gyilkolni könnyebb, mint barátkozni.

A filmnek remek humora van, intelligens. Sorolhatnám, mennyi kis poén el van rejtve benne, aminek a többsége ráadásul kortól független, anya és apa, meg a kölyök is nevethet rajta. Simán lehet ezt családi filmként nézni.

Ugyan eredetileg Hihetetlen család 2-t akartam nézni, de nem bánom, hogy ezt választottam. Még akkor se, ha elsőre a dalolászó nagylábak nekem sokkolóak voltak.

Apróláb - 5/4 kedves, több tanulság van benne, korrektül néz ki – ha nagyon akarom, még a zene is ok.

https://www.youtube.com/watch?v=hYHhHFAjmYc

Hatalomért küzdős, viszályos, történelmi, kosztümös.

A Medici család állandó támadás alatt áll. Mióta Pietro a család feje, hiányzik Cosimo erős keze és esze. Ezt érzi Jacopo de’ Pazzi is, aki rég vissza akarja venni a városvezető család szerepét és merénylettől, politikai hátba szúrástól sem retten el. Ám Pietro idősebb fia, akit egészen kis korától a Medici család reménységeként neveltek, nem engedi elbukni magukat. Átveszi az apja helyét, és sorra veri vissza Pazzi támadásait, szilárdítja a családja vagyonát és politikai befolyását. Lorenzo de’ Medici a kor embere, aki éles ésszel, remek retorikai készséggel győzi meg az embereket, és ismeri fel a lehetőségeket. Miközben egy Milánó – Firenze – Velence közti szövetségen dolgozik, egyensúlyozik a pápai érdekekkel, rátalál a családi boldogságra is. Békére törekszik, bár olyan váratlan eseményekkel is szembe kell néznie, mint húga és az egyik Pazzi fiú tiltott szerelme, öccse viszonya, Jacopo cselvetései.

Szívem szerint egészen más mellékcímet adnék az évadnak – csak nem áll módomban. Mert itt Lorenzo még igencsak az életműve elején tart, még nem ő a Nagyszerű, aki Firenzéből az egyik legnagyobb európai hatalmat faragta. Csak az úton indul el.

Az évad témája sokkal inkább a Pazzi és a Medici család viszálya, mely egy merényletben éri el a tetőpontját. Az egész évad dinamikája, a karakterek jelleme az köré szerveződik, hogy éppen mi történik ebben a viszályban, hogyan ármánykodnak vagy közelednek egymás felé. Nem véletlen az sem, hogy a legnagyobb név a stáblistán pont Jacopo de’ Pazzi alakítójáé…

A sorozat remekül keveri a szappanos és a történelmi paneleket. Ugyanolyan fontos a cselekmény szempontjából, hogy Lorenzo hogyan szeret bele a politikai érdekből elvett feleségébe, Claricébe, mint annak a folyamata, hogyan manipulálják a pápát a bíborosai. Látunk itt háborút, szerelmeket, és művészetet is. Magamban jót is mosolyogtam azon, hogy a Da Vinci démonaiban Lorenzo és Leonardo kapcsolatát mélyelemezték, így itt nem is próbálkoztak da Vinci szerepeltetésével – csak egyszer említik – inkább a kor egy másik zsenije, Sandro Botticelli tölti be a művész szerepét a Medici udvarban.

Szimpatikus volt az a mód is, ahogy a történelmet kicsit manipulálták a cselekmény érdekében. Minden elég hiteles, és az alapjai még történelmileg is helytállóak. Csak csúsztatnak. Pl. itt Lorenzo és Clarice első gyermeke Pietro, míg a valóságban volt egy nővére is. Vagy: Bianca, Lorenzo húga valóban egy Pazzi felesége lett, de nem Jacopo gyámfia, hanem egy távoli rokon volt az illető. De mindez olyasmit, amit én is csak azért szúrtam ki, mert eléggé rá vagyok kattanva a Medici család történetére. Korrekt volt a sorozat.

A casting most is követi az első évad módszerét. A főszerepeket nyugati színészek játsszák, akiknek innen-onnan van már ismertségük. Sean Bean lett Jacopo – magunk közt szólva nagyon szét van csúszva a színész, rossz ránézni. Daniel Sherman már sorozatos veterán, itt viszi a főszerepet. Még kicsit inkább eye candy, mint komoly színész – az első évadban Richard Madden erőteljesebb főhős volt – de azért szimpatikus. Mellettük olasz színészek kaptak lehetőséget. És kiemelném Jacopo örökösét, Francescót játszó Matteo Martarit. Nálam simán ő volt az évad legjobbja, tökéletesen hozta a figura kettősségét.

Az már csak hab a tortán, hogy sokat mutatják Firenzét is. Nekem bejött! Nézném tovább is.

Medici – Lorenzo il Magnifico - 5/4,5 jól dramatizált történelmi sorozat, szórakoztatóra pörgetve ármányokkal és szerelemmel.

https://www.youtube.com/watch?v=zPfyeomkQRk

Az interneten házak tucatjait kínálják bérbe. Egy ilyen ajánlat miatt érkezik Olaszországba Bryan és Cassie. A pár egy taxiból gyönyörködve fedezi fel a környéket, és a hatalmas, elhagyatottan álló házat, amihez nem csak jakuzzi, de egy boros pince is tartozik szabad felhasználásra. Idillinek tűnik minden, egészen az estéig. Romantikus, összebújós estének indul, de Bryan felmegy elrakni a telefonokat. És mielőtt visszamegy a lányhoz, látja, hogy valaki kereste telefonon. Cassie már hiába bújna a barátjához, Bryan nem tud lefeküdni vele. Inkább kimegy a nappaliba, ott alszik el, miután azon képzelgett, hogy egy másik férfi és Cassie orgiáznak.

Érezni a feszültséget közöttük, és hamarosan az is kiderül, mi miatt van. Karácsony környékén Cassie és Bryan nagyon összevesztek. A céges bulin az a kolléga, akinek rég tetszett a nő, vigasztalgatta, mellette volt. És Cassie lefeküdt vele. Bryan ezt nem bírja megbocsátani, azért is jöttek el erre a nyaralásra, hogy helyrehozzák a kapcsolatukat. Cassie sokadszorra is bocsánatot kér, de Bryan most azt vágja a fejéhez, hogy tudja, még mindig beszélnek. Este látta a telefonján, hogy a férfi hívogatja.

Cassie reggelente futni jár, most is inkább elmenekül a konfliktus elől. De elesik, és mivel a telefon a házban van elzárva, segítséget sem tud hívni. Egy autós áll meg mellette, segít neki, és felajánlja, hogy hazaviszi. Bryan arra megy ki az ebédlőbe, hogy Cassie és egy idegen, helyes olasz férfi nagyban beszélgetnek. Féltékeny lesz, amit igyekszik nem mutatni, de Federicót gyorsan elküldi innen. Aki különben a szomszédjuk, és felajánlja nekik, hogy beviszi őket a közeli kisvárosba.

A nőnek szimpatikus az olasz, így nem érdekli, hogy Bryan megint rémeket lát. Elfogadják az ajánlatot, hogy vele mennek be a kisvárosba. Ott megint összevesznek, és elválnak. Cassie visszamegy a házba egy taxival, míg Bryan elkezdi leinni magát. Federico csatlakozik hozzá, és bőszen itatja. Bryan elpanaszolja Cassie viszonyát, és a saját tehetetlenségét. Mert szereti a nőt, vele akar lenni, de nem tud. Megkérné a kezét, de azt se meri. Federico azt tanácsolja, csalja vissza. Ide is hív két olasz lányt, akik másznak rájuk. Ahogy Bryan már teljesen részeg, Federico megjegyzi neki, hogy Cassie teljesen egyedül van otthon, és neki van kulcsa a házhoz.

Bryan egy szobában ébred reggel, nagyon ködös emlékekkel. Federico erre már nagyon gyanús neki, ahogy a háza körül settenkedik, arra a következtetésre jut, hogy valójában nem is itt lakik. Hazamegy, és békülni próbál a szerelmével. Cassie hajlik is rá. A hálószobában szemkötőt talál a nő, és egy cetlit, hogy vegye fel. Míg Bryan lemegy borért, felveszi és az ágyon fekve várja. De Bryan mögött csukódik az ajtó, a pincében ragad. Míg ő próbál kijutni, Federico bemegy a nőhöz. Mivel Cassie nem lát semmit, azt hiszi Bryan jött meg, Szeretkezni kezdenek, amit Federico fel is vesz kamerával. De közben valami zajt hallanak és a férfi elmegy.

Cassie, Bryan is olyan felfedezést tesz, ami pokolian fáj. Cassie megtalálja Bryan mobilján a videót, amin két olasz lánnyal orgiázik. Bryan meg arra a videóra bukkan rá, amin Federico és Cassie szerelmeskednek. Mindkettő kiakad, veszekedni kezdenek. De közben Bryan felfigyel arra, hogy a lányon ugyanaz a melltartó van, mint amit a videón látott. Leesik neki, hogy ez most történt, és Cassie most tényleg ártatlan. Federico szórakozik velük. És megtalálják a kamerát is, amivel felvette az egészet, és kukkolta őket.

A tulaj érkezik, aki le akarja őket nyugtatni, hogy intézkedik, többet nem látják a férfit. Aki a környéken lakó perverz, már a rendőrségnek is célkeresztben van. De ahogy kimegy, intézkedik, a párnak leesik, hogy ő is Federicóval van, kukkoló ő is. Számon kérés elszabadul, a férfi meghal. Federico közben előjön, hiszen az egész ház be van kamerázva, látta, mi történik. Elmondja, csak figyelnie kellett volna. De megmentette Cassie-t az esése után, és érezte köztük a kapcsolatot, így be is avatkozott az életükbe. Ő tényleg azt hiszi, hogy a nő most a karjaiba omlik. De helyette dulakodás lesz, meg akarják már ölni egymást. Bryan és Cassie végeznek az olasszal, majd kitalálják, mi legyen. A holttesteket becsomagolják, majd a közeli tóba süllyesztik. Együtt állnak a zuhany alá, és míg mossák le magukról a vért, megegyeznek, köztük bármi is lesz a jövőbe, ez titok marad. Most szexelnek is.

Közben látjuk, ahogy a neten kamerával követik, mit csinálnak. Mert nem csak az a kamera volt, amit megtaláltak. Az egész ház be van kamerázva. És a leskelődő párnak nem tetszik a gyilkosság, ők nem ilyesmit akarnak látni. Egy listáról választanak egy másik házat, és az ott levő fiatal párt kezdik el figyelni.

Életet újrakezdős, hoteles, gyilkosságos.

Ray és Maggie új életet akar kezdeni a kislányuk halála után, amiért mindketten magukat is okolják. Felszámolják az életük, a pénzből megvesznek egy nagyon messze levő hotelt, amit együtt akarnak működtetni. Az előző tulaj ugyan valósággal elmenekült innen, de ekkor még nem gondolnak bele, ennek mi lehet az oka. Ahogy elkezdik belakni a házat, kezdenek újra közel kerülni is egymáshoz. Ray felfedez egy kukucskálót az úttól legtávolabb eső szobában: a tükör csak áltükör, egy mögötte levő titkos szobából pontosan látni, mi történik odabent. Ez az a szoba, ahova szexelni járnak a félrelépők, és Ray rákap a leskelődésre. Közben valaki fenyegető lépéseket tesz a hotel ellen, és az is kiderül, hogy történt itt egy gyilkosság. Ray sejteni kezdett, az előző tulaj végignézte az egészet a tükrön át, és most a gyilkos jár vissza eltűntetni a nyomokat és halálra ijeszteni az új tulajdonost.

Egyszer volt, hol nem volt, egy fiatalember, aki színésznek akart állni, de attól tartott, a vezetékneve másmilyen figyelmet generálna, mint amit szeretne. Így a névváltoztatás mellett döntött. A kedvenc képregényhőseinek egyike Luke Cage volt, így a Coppola helyett színre lépett Nicolas Cage. És eleinte minden szép volt és jó. Olyan kasszasikerekben szerepelt, mint a Szikla, Ál/arc, Con Air, Angyalok városa vagy a Tolvajtempó. De aztán valami eltört, és Cage ma már csak harmad-, esetleg másodrangú filmekbe fordul elő.

Legutóbb a Ne nézz a tükörbe került sorra. Bevallom, horrort vártam, meg szellemeket, akik kísértik a hotelt. Különben is, az ilyen út menti motelekben hagyománya van a horroroknak, amióta Norman Bates filmre került Hitchcock Pszichójában. De említhetném King világait is, aki több történetét helyezi ilyen helyszínre, a legismertebb talán a ragyogás.

Ehhez képest e film drámának indul. Egy házaspár érkezik tulajnak, akik között látszólag minden rendben van, de ez csak a látszat. Látjuk, milyen repedések vannak köztük, majd fokozatosan megtudjuk azt is, miért lettek. Ebből kezd a film nyitni a thriller felé, horror egy cseppet sem fordul elő benne.

És sajnos nem megy jól neki a váltás. Annyira kisstílű, ahogy ijesztik őket, meg az is, amire rájönnek, hogy egy percre nem izgultam senkiért. Nem sikerült rám ijeszteni! Talán tényleg a hoteles sablonnal lehetett a baj, mert azoktól többet szoktam kapni. A Ragyogás és a Pszicho sokkal izgalmasabb és feszültebb, a Motel széria meg messze erősebb ijesztésben, ott aztán nem sajnálták a vért, mint itt.

Az ötlet nem lenne rossz, csak ijesztőbbre, rejtélyesebbre kellett volna venni az egészet. Azt érti valaki, miből jön rá Ray, ki a gyilkos? Mert nekünk nézőként oké, 3 emberrel beszél az egész filmben, lehet sejteni, hogy közülük az egyik. De nincsenek nyomok, semmi, egyszer csak megvilágosodik és kész. Az ilyen megoldásokat annyira utálom!

Most a színészek se adják el nekem a filmet. Cage néha ijedten néz, máskor megszállottan, de engem lekötött az a borzalmas szakáll. Tunney meg annyira csak mellékszereplő, hogy Maggie semmilyen mélyítést, belső konfliktust nem kap a történetben. Tulajdonképpen kimerül annyiban, hogy Ray felesége, aki néha számon kéri a férjét, mit titkol előle.

Untam is, nem is tetszett, nekem ez most nagyon nem jött be.

Ne nézz a tükörbe - 5/2 más, mint amit vártam. De mindennek közepes: horrornak, thrillernek, drámának is.

https://www.youtube.com/watch?v=c0kavcXwcJU

Stand upos, kosztümös, családos, női.

Miriam Maisel pont azt az életet éli, amire a szülei nevelték. Férjhez ment egy jól szituált zsidó fiatalemberhez, akinek szült két gyereket is. Részt vesz Joel hobbijában, rendszeresen jár vele fellépésekre, és segíti, hogy minél jobb komikussá válhasson a férfi. Mindemellett megőrizte lányos vonalait is. Így derült égből villámcsapásként éri, amikor Joel elhagyja a titkárnőjéért. Midge kénytelen visszaköltözni a szüleihez, akik fel nem foghatják, hogy fajulhatott eddig a helyzet, és igyekeznek összebékíteni a házasokat. Midge a visszanyert szabadságával lassan felfedezi, mi minden vár még rá. Első dühét kiéli egy stand up fellépésen – tehetséges, lesz egy menedzsere, és titkon indulhat a karrierépítés. Állást vállal egy üzletházban, önállósodik. Kell még Joel egyáltalán, ha vissza akarna jönni?

A minőségre akad pár bizonyíték annak, aki még nem ismerkedett meg a bűbájos mrs. Maisel világával. Elsőként, kiemelném, hogy Amy Sherman-Palladino sorozata, aki sokunk szívébe belopta a Gilmore lányokat. Én a Bunheads című sorozatának is rajongója voltam – de az nem ütött akkorát, mint Midge kalandjai. Az idei Globe-on nagyon ment a sorozat, ez lett a legjobb komédia és a főszereplőnő is begyűjtötte a szobrot. Jók a kritikái, sokan szeretik és nézik.

Nem véletlen mindez. Ami Sherman-Palladino védjegye, ebben is benne van. Nagyon tud nőkről mesélni és beszéltetni is őket. Az egész sorozatnak van egy szinte megfoghatatlan bája és kedvessége. Jó nézni, feelgood, pedig sok minden nem az a cselekményben. Eleve, hogy tud feelgood lenni egy sorozat, amiben ott az elhagyott nő értetlensége és fájdalma? Itt simán összejön. Igen, a szereplőknek is vannak nehézségeik az életükben, de leküzdik őket. Szenvednek, gyászolnak, de mindig mennek tovább. Jó emberek, szerethetőek, maguk a karakterek is bájosak. Nekem nagyon nézeti a sorozatot a pozitív életszemlélete és az, hogy együtt tudok örülni a szereplőkkel.

Rengeteget beszélnek a sorozatban, ahogy azt megszokhattuk. A Gilmore lányok szája se állt be soha, és itt sem fog a hősnőnek. De tartalma van annak, amiket és akiknek mondja. Talán ez is a sorozat bájának a része? Iszonyatosan sok kommunikáció van ránk zúdítva, de ezek frappáns párbeszédek vagy monológok. Kinyitják a szereplőket.

Nagyon nem akarom erőltetni a témát, de a #metoo témát is simán rá lehet nyomni. Egy nő, aki boldogulni akar egy férfiak uralta területen. Egy tehetséges, szép nő, aki megcsinálja. Midge eljut addig a sorozatban, hogy előrébb helyezi magát, mint a házasságát vagy a férjét. Érdekel is, hogy mennyire tudja ezt majd tartani a 2. évadban.

Szerethető a sorozat azért is, mert messze nem hibátlan, de nagyon szerethető figurákat mozgat. Midge remek komika, kötelességtudó, de például borzalmas anya. Joel helyenként egy kivert kiskutyát juttat eszembe és tudom sajnálni, noha ő az, akinek a házasságtörése beindítja az eseményeket. Midge anyja, aki nagyon perfekcionista, és titokban jósoltatni jár?

Kicsit kosztümös is a sorozat, az 50-es években játszódik. A jelmezekben ettől jön egy plusz a sorozatba – imádom Midge egy-egy ruháját – és az egész korhangulat is hozzátesz egy lapáttal. Modern, miközben egy nosztalgia is van benne a múlt felé.

Zárásul, szuperek a színészei. Brosnahan berobbant, a mellékszereplők előtt is le a kalappal.

The Marvelous Mrs. Maisel - 5/4 tündéri és vidám. Bár van drámai vonala is, szívmelengető. Jó színészek, érdekes sztori.

https://www.youtube.com/watch?v=fOmwkTrW4OQ

Még mindig az Oscar-díj a téma. Az alábbi filmek mindegyike esélyes idén. De melyik a kakukktojás?

Megoldás: Tovább!

Kamaszos, randizós, barátos, önbizalmas.

Bianca nem tartozik a népszerű lányok közé, de jól érzi magát a bőrében. Remek tanuló, jó barátnői vannak, csak sajnos álmai pasija, Toby nem akarja észrevenni, hogy ő is a világon van. Nem is kicsit rengeti meg a világát, amikor a szomszédja, egyben az iskola leghelyesebb fiúja közli vele, hogy ő egy DUFF. A csúnyább, kövérebb barátnő, aki mellett a barátai jobban néznek ki, és akihez azért közelednek, hogy a jó csajok közelébe kerülhessenek. Bianca alkut ajánl Wesnek: ha segít neki, hogy ne legyen többé Duff, hanem menőbb, és Toby észreveszi végre, cserébe korrepetálja kémiából. Arra azonban nem számít, hogy a közösen eltöltött idő alatt meglát valamit a fiúban, ami megfogja. És talán nem a rosszat kellene látnia magában, hanem az erősségeit, és azzal hódítani. Talán nem is Tobyt…

Keplinger sikerregénye volt a DUFF, ami különben magyarul is olvasható. Ha jól emlékszem, meg se próbálták a betűszót magyarosítani, pótkerék lett belőle. Megint csak: angolosok előnyben! A Duff jó kifejezés, a pótkerék kevésbé. Arról nem is beszélve, hogy a film sem érhető el szinkronnal, kell az angol!

De megéri rászánni az időt, mert kifejezetten igényes és szórakoztató tinifilmet készítettek a történetből. Nagyon tudtam díjazni, ahogy megtartották a regény szellemiségét, de közben rengeteget finomítottak a szereplőin és a szituációkon benne. Csak egyet emelnék ki, ami különben a legnagyobb eltérés a regényhez képest: itt Wes és Bianca egymás korrepetitorai lesznek, akik közben egymásba is szeretnek. A regényben viszont szexpartnerekként kezdenek. Ott az alku annyi, hogy titokban összefekszenek, érzelmek nélkül. Még csak nem is kedvelik egymást, épp csak feszültséget vezetnek le ágyban. És abból lépnek majd tovább. Valahogy nem tudom elképzelni, abból hogy lett volna szerethető és humoros tinifilm…

Ez viszont az lett. Megtartotta a regény stílusát, a humorát. Bianca karakterét, ami működteti ezt az egészet. A lány humora, a kicsit cinikus, de alapvetően romantikára hajlamos jelleme. Egyszerre van benne valami életszerű, de mese is. Ahol a személyiség fontosabb a végére, mint a küllem. Ahol mindenki rájön arra, hogy a belső értékei, amikben jó, fontosabbak, mint a hibái.

Kell ez az üzenet, még akkor is, ha felnőtt fejjel a hitem rég nem él ebben. Elég csak arra gondolni, mi van a film szereplőivel! Az átlag lány, Bianca, Mae Whitman volt. Jól játszik, a tipikus szomszéd lány megtestesítője. Nem csúnya, nem is szép, átlagos. És hol van most? Egy közepes nézettségű tévés sorozatban. A rossz, de csini lányt, aki tehát nem DUFF, hanem a lány, aki körül forog a világ, Bella Thorne volt. Ő mit csinál? Mozikat, abszolút főszereplő egy sorozatban, zenél és még könyvsorozata is van. Mondhatni, bejött neki az élet. Mert az életben nem a DUFF lesz a sztár. Még akkor se, ha szeretjük az üzenetet, hogy mindenki valaki más DUFF-ja, és a belső fontosabb a küllemnél.

De a keserűséget félretéve, ez egy pozitív hangulatú, vicces, kedves kis tinifilm, amit jó volt nézni. Korrekt színészi játékok, jól összerakott cselekmény és a DUFF elmélet, ami szintén elég kézenfekvő, de egyedi, hogy beragadjon az ember fejébe.

Ez az a fehér holló, amikor a filmet jobban szerettem az eredeti regénynél. Tessék megnézni!

The DUFF - 5/4 megvan a regény szellemisége, de tini filmessé tették. Humoros, szerethető, pozitív.

https://www.youtube.com/watch?v=ci7eKlNRiuw