Családos, kapcsolatokat építő, zenés, egymást segítő.

Zoey elvesztette az apját, és az egész család próbálja kiheverni és feldolgozni a veszteséget. A lány hazaköltözött, párként van együtt Maxszel, de valami így is fojtogatja. Más utat kell keresnie, és nem segít az sem, hogy Max egy ponton sérelmezni kezdi, hogy Zoey minden titkos érzelmét ismeri, nem lehet semmilyen titka. Szünetet tartanak, és két korábbi barát lehetséges szerelemként tér vissza az életükbe: Simon, aki a cégben új pozíciót kap és egyenjogúságért dolgozik a rasszok között. Rose, aki Max gyerekkori barátja. Közben Zoey igyekszik helytállni az osztály vezetőjeként. Max éttermet készül nyitni Móval, aki megismerkedik egy szexi tűzoltóval. David és Emily szülők lesznek, míg Maggie próbálja átvészelni, hogy túlélte a férjét.

Nem tudom eldönteni, haragudjak a sorozatra vagy szeressem továbbra is. Bár ez így nem igaz. Zoey az, aki fel tudott bosszantani helyenként annyira, hogy szinte el is ment a kedvem a sorozattól. Pedig ez most hiánypótló nekem: zenés, humoros, nagyon szerethető.

De a lényeg. Zoey. Az ok, hogy az apja halála nagyon megviselte, és gyászban van. Ez felszínre hoz dolgokat és sok mindent helyre kell tennie magában a nőnek. Az már nem tetszik, amikor sajnálja is magát mellette. De nem azért, aminek értelme van. Ha nehéz lenne helytállni az új munkakörében, ha fájna az apja hiánya, azt megérteném. De mi Zoey baja? Hogy hallja a szívdalokat és ez tönkreteszi az életét? Komolyan? A szívdalok nélkül NEM tartana sehol sem! Az összes kapcsolata azért működik, mert a dalok súgnak neki.

Simon azért figyel fel rá, mert Zoey a szívdal miatt átlátott a kifelé mutatott erős énjét. Max szerelmére azért jön rá, mert hallja a szívdalban. Mo a dalok nélkül nem lenne a barátja, csak egy szomszéd, akivel kerülik egymást. A családján se tudna segíteni, mert fogalma sem lenne, mi történik velük igazán, mit éreznek. Van is egy rész, amelyben az orvosa döbbenten rá is kérdez, hogy a szívdalok nélkül nem észleli, ki mit érez? És Zoey nem tudja! Szívdalok nélkül majdnem olyan, mint egy szociopata. Minden baráti, szerelmi kapcsolatának az adott alapot és azért számítanak a lányra, mert hallja a dalokat.

Vagyis, az évadban nagyon nem bírtam azonosulni a hősnővel. A nagy dráma, Mitch betegsége nélkül nincs egy központi konfliktus, ami fájna. Mert Zoey válsága inkább bosszant. Az egész évad a felépülése a gyászból, aminek a része Simon, a távolodás Maxtől. A többiek történetei sokkal inkább lekötöttek, mint Zoey ügyei.

Ez nem változtat azon, mennyi szív van még mindig a sorozatban. Ugyanaz a sírós-nevetős, családi dramedy vonal van benne munkahellyel és barátokkal bővítve, mint amit a This is us családi körben mutat generációkon át. Párkapcsolat, karrier – a szívdalokat leszámítva nagyon emberi és hétköznapi, de mindig annyi humorral és csillámporral, hogy szórakoztató, színes, komédia is. Nálam ez a titok kulcsa. Egyszerre tud elszomorítani és felvidítani is.

A musical vonal is ad neki egy pluszt. Nagy táncos, éneklős betétek vannak, egyre több a csoportos jelenet is. Nyomorult Jane Levy se nem táncoslábú, se nem egy énekes, fájt is, amikor az utolsó részben dalra kellett fakadnia. Viszont, a többiek úgy vannak válogatva, hogy a zenés közeg otthonos nekik. Astin, Newell, Stewart és több mellékszereplő is nagyon korrekten hozza a show-t és megtöltik élettel a dalokat. Ahhoz képest, hogy pop, itt sokkal jobban passzolnak a dalok a helyzetekhez, mint pl. a Mamma mia Abba válogatása. A változatosságra sem lehet panasz – mai pop és klasszikusok, nagy a szórás.

Szerethető, mert pozitív értékek sorát közvetíti. Jó emberek életét követjük, családias.

Még nem láttam, hogy berendelték volna a 3. évadot. Drukkolok neki, simán nézném tovább a sorozatot, és érdekelne, mit hoznak ki a végére betett jelenetből.

Zoey’s Extraordinary Playlist – 5/4 a konfliktus gyengébb, de az alapötlet és az egész cuki, de néhol drámai faktora eladja.

Zoey's Extraordinary Playlist Season 2 Trailer (HD) Jane Levy series - YouTube

Mi köti össze a színésznőket?

Megoldás: Tovább!

Nyomozós, sorozatgyilkosos, igazságosztós.

Jodie elkötelezett nyomozó Dél-Afrikában. Az emberkereskedők nyomában jár, egy olyan hálózatot igyekszik felszámolni, mely kislányokat rabol el, kényszerít prostitúcióra és öl meg. Az eredmény kevés, a csoportot a felszámolás fenyegeti, amikor megtorló gyilkosságok kezdődnek. Az áldozatok mind a gyerekkereskedelemhez köthetők, és a mellkasukba egy-egy betűpárt véstek. Jodie hamar rájön, hogy ezek monogramok. Olyan lányok nevének betűi, akiket elraboltak, de a politikai változások miatt nem lehetett a felelősöket felelősségre vonni, és a bizonyítékokat is titkosították. Jodie a tettes nyomába ered, miközben a léptein haladva olyan anyagokhoz fér hozzá, melyekkel a jelenben mentheti a gyerekeket. Így mire rájön, ki a tettes és miért, más másként látja a dolgokat.

Bár szeretnénk azt hinni, hogy az emberiség fejlődik, mégis ismételi magát a történelem újra és újra. A rabszolgaság intézménye vajon fel lett számolva? Ha azt mondom, emberkereskedelem? Ilyen szempontból ez a film is valós alapokból építkezik. A térségben komoly probléma az emberrablás és –kereskedelem.

A film abban jó, hogy érezteti az egész rendszer borzalmát és embertelenségét, hogy nem mutat részleteket belőle. Amiért hálás is voltam. Érdekes a tűrőképesség is, nem? A filmekben simán megnézem a gyilkosságokat, még a kaszabolós horrorokat is. A nemi erőszakot viszont semennyire nem tolerálom, ha egy filmben van, azt a jelenetet kihagyom. Itt ráadásul gyerekek a szenvedő alanyok. Van egy kiemelt szereplő is, akit elrabolnak, megerőszakolnak, eladnak egy bordélyba. Követjük őt végig, de amikor olyan jelenet jönne, vagy becsukódik egy ajtó, vagy csak egy férfit látunk a lány mellé lépni és a kamera vált. Ettől nem lesz gyengébb, ez a sejtetés úgy húzza az ember idegeit, hogy nem borzaszt a látvánnyal. Amikor pedig a tömegességével szembesítenek…

Nem véletlen, hogy a főszereplő érzelmei is a gyilkos mellé húznak. Tudtam ezzel azonosulni. Törvényesen nem tudnak mit tenni ellenük, mindig találnak valami kibúvót a felelősök, vagy politikailag érinthetetlenek. Van azonban, amiért fizetni kell. Ez is olyan. Bár jogilag bűnt követ el, gyilkol, érzelmileg az igazságosztó oldalára állítanak minket.

A filmmel az a baj, hogy a téma fájdalmas voltán túl nem működik. Látjuk, Jodie mennyire a munkája megszállottja, és mennyire megviseli, amit minden nap lát. Látjuk, ahogy az egyik technikus, Ntombi a támasza, jó barátnője és vannak utalások, hogy más kémia is működik köztük. De nem kötött le maga a nyomozás. Jodie fájdalmas arccal megy előre.

Talán azért is nem lett izgalmasabb, mert nincs hajsza. Az igazságosztó – direkt nem írom le, ki az, mert a rendőrségen dolgozik és a film elejétől jelen van – tetteit is párhuzamosan látjuk a nyomozással, időrendben. Ebben vannak a beékelések, amiből a múltat látjuk: amikor ő volt gyerek, eladták és kihasználták.

Van is hiányérzetem, mert egy köztes szakasz nagyon kimaradt. Hogy jutott el addig az a kislány, hogy az legyen, akinek most látjuk? Miért pont most pattant el valami, és kezdett megtorlásba? Amikor Jodie húz egy merészet, az érzelmileg meg van támogatva. Az igazságosztó történetében azonban sok a balladai homály.

Nem annyira színtelen a film, hogy noirnak nevezhessem, de ez sem egy színpompás alkotás. A történet sivársága megjelenik a látványban is. Látvány, nem is igazán jó ez a szó. Egy harmadik világbeli történet, nagy a nyomor és nézni is rossz a helyszíneket is. A dráma a súlyozott, az emberi szenvedés – ez nem akciófilmes krimi.

Egy-egy hatásos jelenet volt benne – maga a téma annyira szörnyű, hogy annak hatása van. De mint film, nem lett emlékezetes.

Minden lány nevében – 5/3 az alapötlet drámai, a borzalma vizualizáció nélkül is átjött. De maga a film unalmas lett.

I Am All Girls | Official Trailer | Netflix - YouTube

Cím: Canterbury Glass

Készítők: David O. Russell olyan színészeket rendez benne, mint Christian Bale, Margot Robbie, Rami Malek és Robert de Niro. Ez pedig messze nem a teljes stáblista.

Műfaj: dráma

Cselekmény: Egy orvos és egy ügyvéd kényszerül együttműködni.

Várható megjelenés: már leforgatták, de még nincs premierdátum.

Miért várós?

• Christian Bale film – azokat válogatás nélkül nézem.
• Különben is nagyon erős a szereposztás. Reméljük, jó karaktereket is kaptak.
• Semmit nem tudok még róla, ami fokozza a kíváncsiságom. Az az egy röpke mondatnyi cselekményleírás csak kérdéseket szül.
• David O. Russell filmjei nem a szívem csücskei, de a kritikusok szeretni szokták őket. Majd meglátjuk, ez milyen lett.

Leskelődő, házba zárt, gyászoló, igazságot kereső.

Dr. Anna Fox képtelen kilépni a házából. Amint kinyílik a bejárati ajtó, rosszullét tör rá és elveszti az eszméletét. Feladta már a praxisát is, a férjével csak telefonon beszél, akivel együtt a lányuk is elment. A társaságát két ember adja: az orvosa és a bérlője. Van viszont egy hobbija, ami a pszichiáterét aggodalommal tölti el: Anna imádja megfigyelni a szomszédokat. Most éppen az új család érdekli a szemközti házban. A fiú, Ethan egyből szimpatikus lesz a nőnek, amikor beköszön hozzá. Ahogy később az anyja is, aki segít neki egy ájulás után. Vannak jelek, hogy az apa erőszakos és abban a családban gondok vannak. Egy este Anna sikolyt hall, és az ablakból látja, ahogy Jane-t megöli a férje. Hiába hív segítséget. Még Jane is előkerül – és senki nem hiszi el Annának, hogy ő nem az igazi Jane, hanem egy imposztor.

Regényadaptáció sikeres thrillerből és erős szereposztással készült. Elvileg minden adott lenne, hogy egy jó filmet kapjunk. Ehhez képest azon kaptam magam, hogy a film élvezhetősége érdekében ki kell kapcsolni az agyam. Már pedig ez egy thrillernél nem jó…

Nem az volt a gond, hogy olvastam a regényt, amiből a film készült. Így tudtam, mi lesz a vége és a csavarokat is ismertem. De ettől még lehetett volna jó, pl. a Holtodiglant kétszer is olvastam, és mégis működik a film is. Itt alapvetőbb gondok voltak.

Mivel thriller, várjuk a csavarokat. Némileg közhely is már, amit Anna múltjáról megtudunk. Gyakori a hasonló elem az ilyen történetekben. Nagyobb baj, hogy a készítők nagyon hanyag módon kezelték Anna traumáját, pedig a végén ezen meg kellene lepődni. Itt most kiteszem a SPOILER jelet: kinek nem lett gyanús, hogy amikor Anna a férjével beszél, azt mindig magában teszi? Nincs nála telefon, vagy előtte Skype, de a szája sem mozog. Konkrétan látjuk, hogy az egész beszélgetés csak a fejében létezik. Az sem gyanús, hogy az imádott kislányával egy szót sem beszél soha? Annyira süt az egészről, hogy a családja halott, hogy a csavar tulajdonképpen nem létezik. De akkor miért építenek rá, ha meg sem próbáltak megtéveszteni? Ezzel SPOILER VÉGE.

Ennél is jobban zavart, ahogy a semmiből rántanak elő szálakat, és már dobják is tovább. Se előzmény, se következmény, egy katyvasz az egész, amiben az új információkon kellene hüledezni. David egész karaktere ilyen, ahogy a dolgai is. De a film megoldása, a bűnügy mögötti igazság is csak elénk lesz dobva.

Nem volt semmi értelmes nyomozás. Anna is kimerül annyiban, hogy kamerával kukkolja a szomszédot és a neten keresgél. Egyből megvan, amit tudni vél. A thriller egy fokkal jobban működik, ahogy még jobban összezavarodik, veszélyben érzi magát. Fenyegetettség érzetet sikerült összehozni, izgalmat és valami logikát nem. Azt kifejezetten utáltam, ahogy a film bűnözője a végén felbukkan és mindent el kell magyaráznia, szájbarágósan, mert a filmből semmi nem derült ki, még csak sejtetve sem volt. Rühellem, amikor egy krimiben/thrillerben nincs logika, és a semmiből elővarázsolt indítékok, csavarok is ritkán tetszenek. Itt sem.

Még csak az sem gond, hogy az alapötlet nagyon emlékeztet a Hátsó ablakéra. A Disturbia is abból dolgozott, azt a filmet szerettem. Ezt viszont csak néztem, és nem értettem, hogy ment ennyire félre az egész. Pedig hangulata lenne, de amit a történettel műveltek…

Valahol szomorúnak érzem azt is, hogy milyen casting van mögötte. Gary Oldman kellett egy pármondatos szerephez és idióta frizurához? Kétlem. De Moore, Mackie se járt jobban. Amy Adams show ez, de tőle ezt a karaktert már láttam jobban is. Mintha kevernék az Érkezés nyelvészét az Éles tárgyak újságírójával.

Nem is annyira nézés közben rossz a film, akkor elmegy, de ahogy elkezdünk gondolkodni, az megöli. Kifejezetten buta egy thriller lett ez.

Nő az ablakban – 5/3 az alapötlet nagyon Hitchcock, de a kivitelezés és a történet nem. Kár a színészekért.

Nő az ablakban | Hivatalos előzetes | Netflix - YouTube

Jövőbeli, harcos, disztópikus, érzelmes.

A jövőben robotok segítik az embereket minden tevékenységükben. Egy takarító azonban meghibásodik, és a tulajdonosát is kártevőnek vélve kiirtaná az asszonyt, aki felveszi a harcot a robottal. (Automated Customer Service) Az utas nem bír aludni a vonaton, és amikor egy különös mezőn megállnak, leszáll cigizni. Figyelmezteti a kalauz, de vonzza az a különös, nagy fű. Nem sejti, mi rejtőzik benne, a vonat pedig indul. (The Tall Grass) Egy testvérpár ki akarja lesni a Mikulást. Sikerül nekik, de nagyon nem azt kapják, amit várnak. (All Through the House) Egy űrcsatában egy pilóta gépe súlyosan megsérül, kénytelen a mellettük levő bolygóra leszállni. Oxigént keresve egy menedékbe megy, de ott szembe kell szállnia a meghibásodott roboteszközzel, ha élni akar. (Life Hutch)

A Netflix idén nem egy sorozatévadot szed ketté, hogy pár hónap eltéréssel mutassák be a két felet. A Lupin is így járt – azt lehet, hogy összevárom, állítólag eléggé zavaró, ahogy nyitva maradt a sztori – és a Love, Death & Robots második évada is két részletben jön majd.

Az első 8 került fel, és mivel ez külön kis történetek gyűjteménye, ezt hamar meg is néztem. Az első évad kifejezetten tetszett, így érdekelt, milyen lesz a folytatás.

Az alap maradt ugyanaz 13-18 perces részekből áll össze az évad, amelyek között nincsen tartalmi összefüggés. A cím megragadja a fő motívumokat. Szerelem, halál, robotok. Vagyis sci-fi, akció és disztópia az alap zsánerei, de most pl. sikerült egy korrekt kis horror szösszenetet is beletenni, amiről szinte azonnal beugrott King kukoricája annak gyermekeivel. Vigyorogtam is volna, ha az Joe Hill tollából származna, de Joe Lonsdale története.

Mert megmaradtak az irodalmi gyökerek is. Szinte minden rész egy-egy neves szerző novellájából kelt életre. Lonsdale mellett John Scalzi, Bacigalupi, Ballard a legismertebbek, magyarul is olvasható szerzők.

Összességében ezekben a történetekben a technika negatív. Egy motívum duplán is előfordul: amikor a takarítórobot meghibásodik és az ember életére tör. Csak az egyik humorral, a másik hagyományos akcióval meséli az eseményeket. 8 résznél különben kár volt kettő ennyire hasonló történetet beletenni. Ha már hasonlóságok: csak nekem ugrott be a Gattaca a testvérpárról, akik közül az egyik génmódosított, a másik még normál kamasz?

A szerelmet most sem érezném fő témának, két történetben van valamennyire jelen. A halál viszont közös téma. Ha nem is halnak meg, közel kerülnek hozzá, és veszélyhelyzetet kell megoldani. Inkább akció és félelmek vannak benne, mint gyengédebb érzelmek.

A humor is az összetevők közé került. Volt egy kedvencem ilyen szempontból, a karácsonyi epizód. SPOILER jön: A szörny Mikulás, aki kb. úgy néz ki, mintha egy Alien egy pókból kelt volna ki, fekete humora szinte fájdalmas. Ahogy megállapította a gyerekekről, hogy jók és kihányt (!) nekik egy-egy becsomagolt ajándékot… ahogy felteszik magukban a kérdést, mi lett volna, ha rossz gyerekek… kész. SPOILER VÉGE.

Egy történet volt benne, amivel meg nem tudok mit kezdeni. Ballard története, melyben egy meztelen óriás holttestét találják a tengerparton. Ha az ember helyett bálna tetem lenne, teljesen normális történet lenne ugyanígy. Emberrel… morbid? Ezen még töröm a fejem, mit akarhattak mondani. Ugyanolyan állat az ember is? Még átgondolom.

Az első évadban elképesztő volt a grafika is. Most is odatették magukat, de sok megoldás nem tetszik. Az első történetben az emberek feje… a hideg ráz tőle. De különben is igaz, hogy elképesztő a környezet ábrázolása, de az emberek jobban működnek, ha rajzoltabbak.

Ami biztos, hogy szórakoztatás és gondolkodtatás is akadt benne. Látszik, hogy mennyi munka van benne, ha az első évad ütősebb is volt. De a 2. felét is biztosan megnézem majd.

Love, Death & Robots – 5/4 az első évad szintjét nem éri el. De a látvány rendben, vannak jó sztorik meg furák is.

LOVE DEATH + ROBOTS VOLUME 2 | Official Trailer | Netflix - YouTube

Az élet nem több, mint egy mese. Mind ugyanazon szövevény egy-egy mellékszála vagyunk. Ahogy minden történetben, az életben sem a cselekmény hossza számít, hanem a tartalom minősége. (Mesék a hullaházból)

Azt mondta, hogy ládákat akar csinálni, mert mindenhez kell láda. Mindenhez... Egész életünkben építkezünk. Nagyobbat, jobbat, gyorsabbat építünk. Felépítjük a hagyatékunkat. És egy nap kiderül, hogy a saját ládádat építetted meg, és ott fekszel benne. Minden egy ládában végződik, Shel. (Jupiter’s Legacy)

(A búcsú sosem könnyű. Még azok is próbálnak elköszönni, akikkel megvoltak a csörték korábban.)

• Sokat tanult az első műtétünk óta.
• Komolyan, maga is?
• Tudja, sosem voltam a mentora, inkább a kínzója, szóval nem nekem kell büszkének lennem, de az vagyok. Hiányzik majd a közös munka.
• Ki más mutatta volna meg, mit ne tegyek? (The Resident)

A mások halálából való nyerészkedés csak a világ valósága. (Midasz követői)

A hegek nem arra emlékeztetnek, hogy valami tönkrement, hanem hogy létrejött. (A szerelem kémiája)

Ez itt a legerősebb izmod. (A fejére mutat, vagyis az agyára.) Ha ezt dolgoztatod, nem állhatnak az utadba. (All American)

(Miután elbeszélnek egymás mellett, amikor egy bocsánatkérést gyilkossági beismerésnek hisznek. Bár az legalább ennyire meglepő, amikor a fivér helyett a nővér kerül célkeresztbe a nyomozásban.)

• Nincs sok tapasztalatom a férfiakkal, főleg nem az ön köreiből, akik, mint látom...
• Senki sem olyan primitív, mint a jómódúak. A maga Lucyja átlátott rajtam. Miss Adair, bárcsak kitörölhetném azt a napot az emlékeiből!
• Ez nem így működik.
• Nem. Nem. És nem is lenne helyes. Ne feledje a vétkeimet, hogy újra megszerezhessem a bizalmát, idővel! Ha... Ha ismerősök maradunk, meg fogom próbálni... Nem, csudába az ismerősséggel! Az kimerítő. A barátja szeretnék lenni, Miss Adair. A barátságát szeretném kiérdemelni.
• Maga küldte a virágokat. Marynek.
• Túl sok volt? Túl rikító?
• Nem. Akkor gondolja, a nővére ölethette meg? (The Nevers)

(Beth, a könyörtelen az első sakk mérkőzésén.)

• Jézusom, Harmon, megalázod a bástyámat!
• Nem kell sokáig szenvednie. (A vezércsel)

A legjobb, amit tehetsz járvány idején. Adsz. Segítesz. Láttam, ahogy ijedt férfiakból vércseppenként lettek hősök. (New Amsterdam)

Az idők során az álarcoknak más és más jelentésük volt. Átverés, rejtőzködés, olcsó szórakozás. de ahogy Jung mondta, mindannyian álarcot viselünk. Méghozzá azért, hogy valamilyen benyomást keltsünk másokban, ugyanakkor azért is, hogy elrejtsük valódi mivoltunkat. (Batwoman)

(Amikor a pletyka elindul…)

• Gyorsan venni kell, amíg még lehet, még a régi áron.
• De ez olyan felhalmozás, vagy mi, nem?
• Nem kell felhalmozni, nem. Csak mindenből ötvenszer annyit kell venni, mint amennyit szoktál. (A mi kis falunk)

Testvéres, kiutat kereső, bűnvilágos, menekülő.

A Kaminski testvérek rossz helyzetben vannak. Walter remek bunyós, de már nem lehet igazi bokszoló, mert a bátyja, egyben menedzsere egyik húzása után elvették az engedélyét. Maradnak az illegális versenyek, a kis pénzek és a reménytelenség. Egy bank által lefoglalt épületben húzták meg magukat, de innen is menniük kell, mert Stanley rossz emberektől kért kölcsönt. A verés helyett azonban egy ajánlatot kapnak: elvisznek egy lányt a rettegett Yates lakására, cserébe Walter indulhat a 100 ezres díjért egy versenyen. Sky és Walter gyorsan közös hangot találnak, és megértik, milyen csapdában van a másik. Stanley azonban ragaszkodik a tervhez, és a testvérek egységét kikezdi, hogy szembenézzenek a múltjukkal és az eltérő elképzelésükkel a jövőről.

Van az a mondás, hogy a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Ez lehetne a film mottója is. Nézne meg roppant elkeserítő. Még nem is tudom eldönteni, melyik hatás volt az erősebb: ahogy egyes szereplők bosszantottak, vagy ahogy sajnáltam őket.

Az hamar nyilvánvaló, hogy a boksz téma ellenére ez nem egy sportfilm. Ha az lenne, lehet, hogy többre értékeltem volna. Az kész tény, hogy Walter tehetséges. Még a maffiózó is, akinek tartoznak, azt mondja, hogy profinak kellene lennie és sokkal többre hivatott, mint ami jutott neki. Mi azt látjuk, hogy minden harcából győztesen jön ki – kivéve, ha erkölcsi okból nem akar nyerni. Van kettő mérkőzése a filmen, és pár utcai kerekedés. Viszont, semmi klasszikus sportfilm elem: az edzés a legfájóbb hiányom. Azért az nekem furcsa, amikor minden edzés nélkül, a meccs előtt pár vállkörzéssel megnyeri a nagy viadalt, ahol ráadásul szinte mindent szabad is egymással tenni a ringben.

De mindegy, ahogy írtam már, ez nem sportfilm, hiába is szerettem volna, hogy legyen az.

Kétféle drámát vegyítettek össze: családi és társadalmi. A társadalmi az egysíkúbb, és ha mondásoknál maradok: aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók. Sky és a két fiú sem bűnöző, de közéjük keverednek és korrumpálódnak. Ha a film naiv és leginkább ártatlan karakterét nézzük (Walter), ő a végére gyilkos lesz. Hiába vannak álmaik, hiába vannak terveik és nem is rossz emberek, nincs lehetőség kitörni. Szenvednek, küszködnek, nem érnek el semmit és bedarálja őket az utca. Lejön a filmből, hogy akinek nincs semmije, nem számíthat szociális védőhálóra, nem tud semmi értelmesbe és törvényesbe belekezdeni, csak a bűn útja marad neki.

A családi az, ami egyszerre keltett bennem szánalmat és dühöt. Egyszerűen kiakad az olyan személyektől, akik hagyják magukat ilyen szinten tönkretenni a szeretet nevében. Mert Stanley végig jót akar, és egy percre sem kérdés, hogy mindent megtenne a testvéréért és nagyon szereti, de mindig bajba is keveri. A sportolói karrier csak egy a sok dolog közül – ok, bevallom. Nálam is akkor telt be a pohár, amikor eladta az öccse kutyáját, hogy legyen pénzük buszjegyre – miután neki köszönhetően elúszott a költőpénzük. Tudom sajnálni, mert nincs benne semmi rosszindulat és a szándékai jók – de dühít, hogy így is mennyi kárt okoz és Walter mindent elnéz neki. Ahogy aláveti magát, és Stanley a főnök, noha egyre mélyebbre kerülnek miatta – bosszant. (Hunnam jól is hozza a karaktert.)

Bele lehet menni, hogy a szeretet és a testvériség nevében mekkora áldozatokat lehet hozni és elfogadni. Mennyit ér a szeretet. Nincs is jó válasz, itt sem találtam meg.

Nem az én filmem – kevés a sport, nagyon nyomaszt, és felmegy tőle a vérnyomásom is.

Dzsungelország – 5/2,5 drámának jobb ennél, de szenvedtem vele. Untam is, sajnáltam is őket, nem szerettem.

Jungleland Trailer #1 (2020) | Movieclips Trailers - YouTube