Zenés, családi drámás, baráti társaságos.

Eleanor 26 éves, és még küzd az álmáért. Grafikus akar lenni, művész – az anyja híres színésznő, és nagyon nem szereti, hogy a lánya az álmait kergeti. Szeretné egy iskolai képzésre rábeszélni, egy diplomára, ami mellett rajzolhatna tovább. A lánynak most a szerelemben sincs szerencséje: zenész barátja, Levi nagyon befutott, és lánykérés helyett szakítást ütemez be. Sam egy komoly zenei képzést hagyott ott, hogy klasszikus zongora helyett dalokat írhasson. Befutni azonban nem egyszerű. Pláne, hogy haza kell költöznie, mert a felesége halála után a család segítségével könnyebben neveli a fiát. Ám gazdag anyósa nem könnyíti meg a helyzetét: szeretne sokkal több beleszólást az egyetlen unokája nevelésébe. A családon Joanna igyekszik segíteni, aki a táncosi álmait cserélte le azzal, hogy másoknak segítsen, és szociális munkásnak tanult, majd helyezkedett el.

A legutóbbi, abszolút zenés sorozat talán a Glee volt. Most ugyan volt egy High School Musical sorozat is, de azért az nem volt olyan minőség vagy zenében erős, mint a Glee. A Netflix így próbálkozott egy más ötlettel, megszületett a Soundtrack.

A sorozat alapkoncepciója, hogy a dalok kísérik az életünket. Mindig meg lehet találni azt a dalt, ami kifejezi az életünket. Ugyan a reklámok ezt a szeretet különféle arcaihoz kötik, de a sorozat megnézése után szélesebb palettát láttam megvalósulni. Lehet, hogy éppen egy munkahelyi helyzet, amit aláfestettek zeneileg. Mint egy musical: amikor az adott helyzetet tökéleseten kifejez egy dal, fejben a karakterek azt a dalt éneklik. A képernyőn ez úgy néz ki, mintha elindulna egy klip, amiben a szereplő az énekes és előadó egyben. A hang azonban marad az eredeti – tátognak a színészek. Ez kissé különössé teszi a formátumot, kellett vagy 3 rész, mire megszoktam. Azért végig volt egy furcsa érzésem a tátogás miatt, pláne, amikor nagyon nem egy szinten volt a színész és az énekes. Pl. amikor Whitney Houston hangja szólt az egyik szereplő szájából.

De az egyes klip betétek között vannak nagyon profin összerakottak is. Kettő nagy kedvencem akadt az évadban: az egyik Sia dal – amikor Eleanor elszenvedi a szakítást az étteremben. A másik Joanna szálán volt, amikor sorra járt a meghallgatásokra, de mindig kudarcot vallott, és csak nem akart összejönni a táncos munka.

A történet sok mindenben a This is us receptet másolja. Már a kezdete is: ahogy annak idején abban a sorozatban, ennek is az első rész végén derül ki, hogy a szereplők hogyan kapcsolódnak össze, hogyan alkotnak egy családot, csak éppen a külön történetszálak több idősíkot ölelnek fel. Így előfordulhat, pont mint a This is us világában is, hogy az egyik idősíkon még egy karakter életben van, míg pár évvel később már azt látjuk, a család hogyan igyekszik boldogulni a halála után. Alapból a stílusban, a dráma és a komikus elemek keverésében, a családi összetartásban és történetekben is észrevehető a sikersorozat hatása.

Abban is van hasonlóság, hogy ismert színészek és kezdők kombinációjából állt össze a gárda. A legnagyobb név talán Madeleine Stowe, aki még mindig bámulatosan néz ki, rengeteget letagadhatna a korából, és játszani is tud. Jól állt neki a karaktere, az idősödő színésznő és a mindenbe beleszóló anya is. De itt van Jenna Dewan, akinek most jól jött a táncos múltja. Mellettük pedig olyan színészek kaptak esélyt, mint Paul James vagy Callie Hernandez.

A kivitelezés is profi. Hitelesnek, mindennapinak tűnik a környezet, a zenés betétek klip minőségűek, képileg jó volt nézni a sorozatot.

Bár maradtak még elvarratlan szálak, már bejelentették a sorozat kaszáját, így ennyi marad a Soundtrack élmény. Nem lett új kedvenc, de egyszer nem volt rossz megnézni.

Soundtrack - 5/3,5 vannak benne jó zenék, de furcsa a tátogás. A sztori meg erősen This is us light verzió.

https://www.youtube.com/watch?v=9bRqe7eBqmw

Még nem értem végig az összes Oscar-jelölt filmen. Hétvégén jön a következő.

A plakát részletéből ráismerni vajon, melyik a film?

Megoldás helyett: Kedden mesélek a filmről, akkor a teljes poszter is felkerül.

Gyerekrablós, betörős, zaklatott, családi vészhelyzetes.

Kívülről a Harper házban és családban minden rendben van. A férj rendőrnyomozó, a neje orvos, kamasz fiuk értelmes. Jó módban élnek. Ám a felszín alatt komoly indulatok forrnak: Jackie félrelépett, ami ki is derült. A nő igyekszik jóvá tenni a történteket, de nem csak a férje elutasító vele, a kamasz fia is rá haragszik. Ráadásul fiatal fiúk tűnnek el a környéken – csak nem rossz embert kaptak el és tartóztattak le 15 éve? Miközben haladnak a szétesés felé, a házban is különös dolgok történnek. Eltűnnek dolgok, mások meglepő helyen bukkannak fel. Mintha valami vagy valaki leskelődne utánuk, amíg a házban vannak. Ám más titok is lappang még a családban, ami mindent meg fog változtatni.

Mindenkinek megvannak a maga gyengéi. Nem egy olyan film van, amit sokan szeretnek, a kritikusok is, én meg szenvedek tőle. Máskor meg olyasmiben látok meg valamit, amiben rajtam kívül kevesen lelik meg a számukra érdekes dolgokat.

A Látlak nem egy kasszasiker, még csak nem is ismert film. Egy thriller – horror mix, ami a kritikusoknál és általánosságban erős közepes alkotásnak van elkönyvelve. Nekem viszont annyira tetszett, hogy még ajánlgatni is fogom.

A történet úgy indul, mint egy jump scream elemekkel operáló horror. Érezni, hogy valami nem stimmel abban a házban. A karakterek között is megvannak a konfliktusok, a családi dráma és a sorozatgyilkosos, gyerekrablós szál se rossz, de ahogy a házban nő a fenyegetettség, az a jobb rész. Azt is gondoltam, szellem jár a házban, természetfeletti szál lesz. Ahogy figyeltem, mintha láttam volna egy suhanó árnyat a háttérben egyes jeleneteknél.

Aztán a film vesz egy nagy fordulatot, megtudjuk, ki vagy mi az árny a házban. Már egy más, egy egészen máshogyan hátborzongató filmet láthatunk. A poént majd csak vasárnap lövöm le, de aki teheti, inkább a filmet nézze meg! Okosan ki van találva ez, és kétszer is húznak egy nagyot a készítők. Egyszer, ezzel az árnnyal a háttérben. Másodszor, a gyerekrablós szál is olyan fordulatot vesz, hogy az ember nem akar hinni a szemének.

A kritikusoknak az a vonal volt már túl sok. Utólag belegondolva tényleg erőltetettnek hathat, de a filmnézés közben csak simán leesett az állam és próbáltam feldolgozni, hogy másodszor is át kell értékelnem mindent, amit eddig gondoltam a történtekről és a szereplőkről.

Nem is nagyon lehet mesélni erről a filmről, mert bűn lenne akármelyik csavart lelőni. Nagyon mást kapunk, mint amit folyamatosan vártam. Ezt pedig nagyon bírtam.

Látvány: kevés jump scream elemmel ijeszt az elején, de ezek most tényleg hatottak az agyamra. Az egyiken konkrétan hátraestem a széken. De volt olyan is, hogy pontosan láttam, mi jön, mert előbb kiszúrtam a közeledő alakot, és tudtam, hogy le fog csapni – de akkor is, ahogy előrekapott…

De nem a horror elem adja el, hanem a történet csavarása. Ahogy más igazság birtokában újranézünk mindent, abszolút megfogott. Nem ez a legcsavarosabb thriller, de meglepő volt, és ügyes, ahogy a jelenetek duplázódnak. Másodszor talán még érdekesebb is volt.

Ha valamit kritizálni akarnék benne, az nagy valószínűséggel a szereposztás lenne. Részben. Helen Hunt minősíthetetlenül néz ki a filmben. Jó színésznő, de hiába, ha folyamatosan az jár az agyamba, mennyire nem kellene neki maszk, hogy szörnyet játsszon. Az öregedéssel nincs baj, de amikor valaki úgy néz ki, mint saját maga rosszul sikerült plasztikai sebészetes hasonmása, ott már baj van. Szinte nem is volt olyan jelenete, amikor ne szúrt volna szemet a természetellenesen kikerekített feje – torzult az arca, hogy kevesebb ránca legyen? Rossz üzlet volt. A srácok, vagy a férjét játszó Tenney jobbnak is tűntek nála, ezért.

Összességében a film kifejezetten tetszett, és Hunt arcvonásai zavartak csak benne.

Látlak - 5/4,5 egy-egy ponton megijedtem. Csavaros lett a sztori. Csak a színészekért nem voltam oda.

https://www.youtube.com/watch?v=ulSVg5Um1kQ

Cím: Nő az ablakban

Készítők: Joe Wright rendezi, ami már jó jel. Bár előrevetíti, inkább drámai lesz a megközelítés, mint krimi. A casting sztárokkal teli: Amy Adams, Gary Oldman, Anthony Mackie, Jennifer Jason Leigh, Julianne Moore, és még mások is.

Műfaj: thriller

Cselekmény: adott egy nő, aki komoly agorafóbiával küzd. Már a házból sem tud/mer kilépni. A szomszédokat viszont szívesen figyeli. A szomszédságába új család költözik, és Anna nagyon hamar észreveszi, hogy valami nem stimmel. Lehet, hogy a férj megölte a feleségét és most másik nő játssza a nejét? De elég nehéz nyomozni egy ablakból.

Várható megjelenés: tavasz végére érkezhet

Miért várós?

• A regényt olvastam – ha nem is lett a kedvencem, de érdekel, milyen filmet hoztak össze belőle.
• Jó thrillerre szomjazom! Kap majd esélyt, hátha az lesz.
• Jó a szereposztás, az mindig bevonz.

Határt védős, drogok ellen harcolós, indiános, kommandós.

A mexikói határról rendszeresen illegális bevándorlók és drog áramlik az Államokba. Az Árnyfarkasok egy indiánokból szervezett félhivatalos katonai egység, akik azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy felügyelik a dolgokat a határvidéken. Amikor egy csempész nyomába erednek, nem csak a szokásos ember és droganyagot találják. Minden arra mutat, hogy az ISIS piszkos bombát készül az Államokba vinni, és robbantani. A farkasok vezetője, Nabahe, még a katona éveiből ismer egy magas rangig jutott katonát, aki segít a farkasok működtetésében is. Ő kapja meg a jelentésüket, és rendeli ki az egyik emberét, hogy az indiánokkal együttműködve eredjen a terroristák nyomába. Közben az angolok egy másik szálat követve jutnak egyre közelebb a pénzemberhez, aki halálos betegsége végfázisa előtt még meg akar fizetni a Nyugatnak a családja lebombázásáért.

Felmerült már valakiben, mit csinál Thomas Gibson, mióta nem a Gyilkos elmék FBI ügynökét játssza? Eddig nem is láttam tőle mást, de most belefutottam ebbe a tévés akcióba. Meg is állapítottam hamar, hogy a Gyilkos elmék sokat romlott az utóbbi években, de még mindig sokkal nézhetőbb, mint ez a film. Ha ilyen filmekért hagyta ott azt a sorozatot, kétlem, hogy jó üzlet lett volna.

Ha már vele kezdtem, maradjunk is kicsit a színésznél és a karakterénél. Röviden: fájdalmas mindkettő. Valósággal látni Gibson fején, mennyire nem érzi jól magát a karakterben. Különben sincs nagy szerepe, és a karaktere sem jellemezhető sehogy. Hazafi, aki a saját eszközeivel harcol a bűn és a terroristák ellen. De milyen ember? Semmit nem tudunk róla, csak annyit, hogy katona és jófiú. Nem is csoda, hogy Gibson nem tudott miből építkezni. Ez egy üres mellékszereplő, akit mégis előretolnak a plakátokon, mert a már emlegetett sorozat miatt Gibson a legismertebb színész a stáblistán.

Nem mintha a többi színész jobban járt volna. Mindenki 1-1 vonással jellemzett, és ez gyakran csak annyi, hogy a drogvilág/terrorizmus melyik oldalán áll. Életeket menteni, vagy elvenni akar. Nem is jegyeztem meg egy szereplőt sem, a farkasok közül is egybemosódnak előttem a férfiak, a nő is csak azért megjegyezhető, mert más a neme.

Viszont, ilyen nulla karakterépítés mellett is sikerült kiakasztania az íróknak. Nabahe nem éppen mai csirke. Graham Greene, a színész, aki játssza, mindjárt 70 lesz. Látszik is rajta. Mégis, a történet szerint kiskamasz lánya van. Simán azt hittem, az unokája – le is döbbentem, amikor a film vége felé leesett, hogy a lányának írták meg a karaktert. Van pár színész, akinek nagyapát kellene már játszani a kora miatt, mégis, általában kisgyerekes apának mutatják őket. Ezt nem értem Tom Hanks kapcsán se, meg itt se. Annyira hiteltelen, hogy az ősz, láthatóan idős embernek kisgyereke legyen…

Az akció és a történet se ér sokat. Ha el kellene mesélnem normálisan, mi történt a filmben, nem menne. Több szál van, nagyon lazán összekapcsolódva, a semmiből hozott fordulatokkal. Valahogy súlya sincs az eseményeknek. Megölik az ügynöknőt, aki elvileg az angol ügynök titkos kedvese is egyben? A pasin annyi sem látszik, mint a nőt megölető maffiózón. Nem éreztem se logikusnak, se izgalmasnak a filmet. Inkább annyira untam, hogy azon járt az agyam, a film mellett elolvasok egy képregényt is.

Nem néz ki jól. Nagyon látni, hogy ez bizony csak tévéfilm. Se pénz, se kreativitás, csak kipipálják a kötelező lövöldözést és autós üldözést.

A két ismertebb színészt már kiemeltem, a többiek nevét sem hallottam még soha. Nem meglepő: aki ilyen karaktert elvállal, örül, ha valami munkát kap.

Nagyon nem a fogamra való film volt – inkább nézek Gyilkos elméket.

Árnyfarkasok - 5/1 a történet buta. Unalmas annyira, hogy gyakran el is vesztett. Nulla látvány, színészi játék.

https://www.youtube.com/watch?v=RksUHXIyc_M

Megfigyelés alatt álló, kommunista rendszeres, bezárt.

A Gaál család jómódú polgári család, ahol éppen állás nélkül maradt a családfő. A kommunista rendszert ismerve nem is lepődik meg, hogy kiszáll az ÁVH. Ám az meglepi, hogy nem elvinni és letartóztatni akarják. Beköltöznek melléjük, és tilos elhagyniuk a lakást. Ha valaki látogatóba jön be hozzájuk, vagy éppen csak becsönget valamiért, ő is a lakás fogságába kerül. Egyre fogy az élelem, a tisztálkodáshoz szükséges egyszerűbb tételek is, egyre nagyobb a zsúfoltság. Az ÁVH pedig nem mond semmit, miért történik mindez velük. A félelem és feszültség sorra kikezdi az emberek idegrendszerét, és a kis családi titkok is súlyosaknak tűnnek. Közben egy fényképet mutogatnak nekik, de fogalmuk sincs, ki lehet rajta. Ám már felmerül, hogy egymást bemártva próbálnak szabadulni a lakásból.

Megtörtént eset az alapja – a végén még egy hiteles felvétel is elhangzik a történtek kapcsán. Nem is tudom, hogy sírni vagy nevetni kellene mindezen. Most inkább a sírás felé hajlanék.

Úgy mutatja be a rendszer embertelenségét a film, hogy igazából brutalitást nem is láttunk benne. Egyszerűen csak van egy mindenható állami hatalom, amivel szemben az egyes embernek semmi esélye sincsen. Bezárják őket, és senki nem tehet ellene semmit. Ha agyonlőnék őket, akkor sem történne semmi több. Ez pedig iszonytató.

A film végső csavarját ismerve Örkény az, aki eszembe jutott. Nagyon közel van ez a film a groteszkhez és a Tóték világához is. Ez ad neki némi humoros hangot is, de ez olyan poén, amin inkább sírni kellene. (Az egypercesekben is sokkal inkább érzem a tragédiát.)

A Foglyok már eleve érdekes az alaphelyzete miatt érdekes. De azt meg kellett oldani, hogy a minimális helyszín – bezárva egy párszobás lakásban – és minimális cselekmény – mit is lehetne csinálni bezárva – ellenére is feszültség legyen, és tartalom.

Így bevetették a karakterek közti kisebb-nagyobb feszültségeket, családi titkokat. Sajnos, ezekre most kevésbé voltam fogékony. Leginkább azért, mert az eseményeket elsősorban Sára szemszögéből ismerjük meg. Ő a lakás háziasszonyának féltestvére, párttag, és ha nem is megrögzött kommunista, de hívő. Már a kezdetektől nem szimpatizáltam vele, ez megmaradt a film végéig. Nem szerettem a dolgokhoz a hozzáállását, meg az egész személyében volt valami idegesítő számomra. A karakter ugyan fejlődik, és lehet látni, hogy inog meg a hite a rendszerben, de akkor is irritált. Lehet, hogy Sodró Eliza arcberendezés eleve negatív hatással volt rám.

A házba zártak között különben sincs olyan súlyos feszültség, vita, ami tartósan le tudott volna kötni. Egy ponton már nem is egymás ellen áskálódnak a kifáradt emberek, hiszen mindenki ugyanabban a cipőben jár. Maga a rendszer az, ami rossz, ami ilyen létezésre kényszeríti őket. Az alaphelyzet és a rendszer embertelensége, ami érdekes tudott lenni. Átlagos emberek is milyen könnyen kerülhettek bajba, és esélyük sem volt arra, hogy tisztázzák magukat vagy védjék maguk. Amit a rendszer akar és hisz, az van.

Mivel minimál helyszínen forgott, emberi dámákkal és társadalmi/politikai üzenettel, látványfilmet nem kell várni. Azért a kosztümök, korhangulat megvan, de ez nem egy blockbuster, közelebb van egy tévéfilmhez.

A szereposztás korrekt. Deák Kristóf hozta a kabalájának számító Szamosi Zsófiát, de feltűnnek mellette más ismertebb színészek is. (Vagy, hangok, mert inkább a szinkronos munkáik ugranak be.) Érdemes abba is belegondolni, a mellékszereplők közül ki tudta megjegyeztetni magát. A végére sokan vannak összezárva – kire emlékeztek?

Egyszer simán meg lehetett nézni – ha kedvenc nem is lesz, érdekes néznivaló igen. Történelmi dráma, ami egyben emberi dráma és groteszk film is.

Foglyok - 5/3,5 a végső fordulat és a feszültség rendben volt, a családi titkokat és Sárát nem szívleltem.

https://www.youtube.com/watch?v=0oaNh98onKU

A pénz egy vasaló. Mindent elsimít. (Élősködők)

(Paul próbálja megfejteni, miért olyan boldogtalan. A nagyanyja is elmondja a véleményét.)

• Miért nem tudunk tartósan boldogok lenni?
• A boldogság olyan, mint a víz. Ha fogva akarod tartani, ökölbe szorított kézzel fogsz élni. (100 dolog)

• Lehet, hogy tehetséges vagy, de ez nem azt jelenti, hogy azt is kell csinálnod.
• Anyám azt mondogatja, ha nem lehetsz Picasso, ne fáradj!
• Nos, szerintem ez csak akkor fontos, ha Picasso akarsz lenni. (The Soundtrack)

(A csapat vesztésre áll a bajnokság döntőjében. Az ösztönző beszéd egy nem várt reakciót is előhoz – avagy a filmélmény mindig elkísér.)

• Legyalulnak minket. Talán jobb lenne feladni.
• Nem adjuk fel! Nyerni jöttünk! Ha nem is nyerünk, legalább küzdünk. Megértettétek? A Kvízfejek vagyunk, és kivételesek vagyunk. És ami ennél is fontosabb, egy csapat vagyunk. Ha veszítünk, együtt tesszük!
• Tisztára, mint a Rettenthetetlenben. Imádom azt a filmet. (Sex Education)

A legnagyobb baj a világgal, hogy az emberek nem tanulnak a múltból és megismétlik a korábban többször elkövetett hibákat. (Rémálom az egyetemen)

(Az erdőből lövés hallatszik, a többiek már kombinálnak, mi történhetett.)

• Ez lelőtte magát!
• Na, de kétszer?
• Lehet, hogy először nem talált. (Az orosz ara ára)

Ügyeskedős, családos, átverős.

A Kim család Szöul szegény negyedében él. A lakásuk csak egy pinceszerű lyuk, amit lehet, úgy ügyeskednek össze maguknak. A wifi a felettük lakó lakótól csenve, igyekeznek mindenből a legtöbbet kihozni a legkevesebb munkából. Amikor Giu egyik barátja ösztöndíjjal külföldre megy, az egyik tanítványát a fiúnak adná át. Tahje gazdag kamaszlány, aki az egyetemre készülve angolt tanulna. Giu hamar felméri, hogy a Pak család a tökéletes lehetőség, hogy az egész családjának megélhetése legyen. A kisfiuk magatartása problémás? A grafikához némileg konyító húg eladható, mint művészeti terapeuta. Utána már nincs megállás: sorra távolítják el a személyzetet, hogy ők léphessenek a helyükre kisebb nagyobb hazugságokat bevetve. Miközben Giu már Tahje barátjaként látja magát, nem várt nehézségekkel is szembe kell nézniük. Nem minden alkalmazott törődik bele könnyen, hogy a helyükre akarnak lépni az élősködők…

Nem mondhatni, hogy sok koreai filmet néznék. Talán már láttam egyet-kettőt, de messze nem ez az érdeklődési köröm középpontja. Az Élősködők két ok miatt került a látóterembe: most nézem sorra az Oscar jelölt filmeket és van ismerősöm, aki ajánlotta. Mikor már néztem, akkor jöttem rá, hogy a rendezőjének van olyan filmje, amit láttam és jónak tartottam. HA ezt előbb tudom, ez lett volna a harmadik indok, amiért megnéztem a filmet.

Az elején meg is ijedtem kissé: a szereplők, a környezetük, az egésznek a hangulata taszított. Szerencsére a cselekmény gyorsan beindult, és ahogy a Kim család elkezd beszivárogni a Pak háztartásba, már egészen rákattantam.

Az, ahogy csalnak és trükköznek, kifejezetten nézette magát. Ahhoz képest, mennyire nulla volt az életszínvonaluk, mennyire semmirekellőnek tűntek korábban, a csalásban profinak bizonyultak. Maguk az ötleteik és a kivitelezés is lekötött. Antihősök, nem is tudtam kedvelni őket, de tény, hogy megvolt a magukhoz való eszük. Amikor csalni kellett, azt roppant kitartóan és ésszel csinálták.

Ám a film utolsó harmadára még komolyabb vizekre evezünk. Már nem a játékos csalás hangulat megy, hanem egy fenyegetéssel szemben egyfajta harc indul. A szereplők a legrosszabb arcuk mutatják – addig sem kedveltem őket, de a végére kifejezetten utálatosnak találtam az élősködőket.

A karakterek profin fel vannak építve, még a mellékszereplőknek is sikerült mélységet adni. A Pak család tagjai tűnnek csak egyszerűbbnek, mindenki másnak megvannak a maga titkai és trükkjei. Még azt is hajlandó lennék átgondolni, mennyire antihősök. Ha nagyon lesarkítom a történetük, túlélni akarnak. Ahonnan indulnak, nincsenek lehetőségek. A másik felem sikítja, hogy tisztességesen is lehetne próbálkozni, de abból a körből indulva meg lehetett érteni azt is, miért ezt az élősködő életmódot választják.

A film vége, amit nem értetten. Ott van egy nagy miért, amire nincsen válaszom. Mi az, ami annyira kiakasztja a családapát, hogy azt tegye, amit? Valami azt súgja, az lenne a film mondanivalója, valami mélyebb napjainkról, de ezen még gondolkodnom kell. Nem szeretném annyival elintézni, hogy az osztálydüh végső kifejezése volt.

Ami biztos, hogy a thriller korrekten fel van építve. Ahogy egyre nő a feszültség, egyre komolyabbak a tétek is. Több fenyegetettség, más súlyú konfliktusok és társadalmi különbségek. Mindez úgy, hogy nagyon sokáig minőségi fekete humor is van a sztoriban.

Korrekt kinézetre is a film, és a színészek is sokat hozzá tettek az élményhez. Ebben a filmben jól összeálltak a részletek egy emlékezetes filmélményhez.

Nagyon megy a díjátadókon is, érdeklődve várom, Oscar mennyire fogja szeretni.

Élősködők - 5/4,5 érdekes a története. A más kultúra ellenére is releváns, elgondolkoztató. De a vége fura.

https://www.youtube.com/watch?v=YgFmF5M0WuI