(Fitz és Gemma az elméjük mélyén ragadtak, ahol a félelmeik vadásznak rájuk.)

• Mi a fene az az izé?
• Figyelj, emlékeztetnélek, hogy a hidrás, fasiszta árnyképed miatt vagyunk itt, aki meg akar ölni.
• Szóval elengedted a kislányt a Körből, akit egy dobozban tartottál! A nyomodba sem érek, elmebeteg! (Agents of SHIELD)

(A lányoknak nem jött be a metal, amit a boltban kaptak. Pedig nem is tudták a hátteret…)

• Ez borzalmas volt, mintha valaki disznót ölne.
• Nem, ők nem öltek disznót. Kecskéket öltek. (Heavy túra)

(A rendőrfőnök nagyon készül, hogy elbeszélgessen a szerelemről a kamasz nevelt lányával. De már más alternatíva is felmerült benne…)

• ...megoszthatjuk az érzéseinket. Ez nem fog menni.
• De igen, fog. Megígérem. Ne csináld!
• Inkább csak megölöm Mike-ot. Én vagyok a rendőrfőnök, el tudnám tussolni. (Stranger Things)

(Kolja átveszi a tankosok parancsnoki helyét, már az elején érdekes kérdésekre kell felelnie.)

• Hallgassák a parancsom! A harckocsi egységeinek ellenőrzése, felkészítése a csatára. Másfél adag lőszer bepakolása. Minden felesleget eltávolítani!
• Parancsnok elvtárs, a harmonika maradhat?
• Jól játszik?
• Normálisan.
• Harmonikát engedélyezem. (T-34)

(A heavy metal banda gyakorlása után a rénszarvas farmon dolgozó apa cikizi kicsit a fiát.)

A rénszarvasok mind öngyilkosok akarnak lenni a zenétektől. Ha így folytatjátok, lassan nem lesz munkám. (Heavy túra)

(A játékok igyekeznek fenntartani a családot, így annak is örülnek, amikor a vezetésbe való belekontárkodásuk miatt a rendőrség megállítja a családot.)

• Uram, kérem, szálljon ki a járműből.
• Nincs mese. Apa megy a dutyiba. (Toy Story 4.)

(Fallon harcba indul a bátyjával, lelki támaszt a barátjától remél.)

• Leporolom magam, és visszatérek a piszkos taktikához. Tutira elintézem Adamet.
• Vagy
• Ne mondd!
• Hagyod a fenébe, és elmegyünk Thaiföldre. Az úszó ágyakhoz.
• Adam lefeküdt anyáddal.
• Kinyírom a szemetet!
• Iszonyúan kívánlak!
• Imádom!
• Várd ki, Liam! Elintézzük a bátyámat! (Dynasty)

(Péternek az anyja a szellemekről mesél és az ember legveszélyesebb ellenségéről.)

• A szellemek óvnak minket.
• A gonoszoktól.
• Önmagunktól. (A kőszív)

(Steve az oroszok fogságába esik a fagyizóban hordott béna jelmezében, de úgy vallatják, mintha igazi kém lenne. Steve ki is akad.)

• Ez fájt.
• Kinek dolgozol?
• Már mondtam, az Árboc és Gombócnak. Árboc és Gombóc. Mi a fene? Nézze meg a ruhámat! Azt hiszi, poénból hordom? Kém vagyok tengerészruhában? (Stranger Things)

(Batman ellen egy kis hízelgés bejön figyelemelterelésként.)

• Te nagyon jóképű vagy!
• Te meg nagyon jó megfigyelő. (A Lego - kaland 2.)

Játékszeres, szabadító akciós, régi barátos.

Woody kénytelen szembenézni azzal, hogy Bonnie egészen más, mint Andy volt. A kedvence nem Woody, aki életében először megtapasztalja, milyen, ha már porosodni kezd a szekrényben. Ha nem ő irányítja a gyerekszoba játékait. De így is szent küldetésének érzi, hogy segítsen a kislánynak az élete nehéz perceiben. Amikor Bonnie az óvodában a szemétből alkot egy játékot magának, és az életre kel, Woody kezdi el neki tanítani a játék lét szabályait, és akadályozza meg, hogy a kukába vesse magát minden adandó alkalommal. Amikor egy autós kiránduláson ezért a vidámparkban is el kell veszniük, a cowboy újra találkozik élete párjával. Bo, a pásztorlány már gazda nélküli játék, menő vakond járgányon száguld, és egy új közösség tagja. Ő segít, hogy a régiségboltból visszaszerezzék Bonnie meglógott játékát. Közben Buzz is elindul segíteni, és új barátokat szerez a régiek mellé.

A Pixar olyan meséket tud csinálni, amelyek egyszerre szólnak kicsikhez és nagyokhoz. Amelyek előhozzák belőlünk a gyereket, máskor tanítanak sok mindent, de érzelmileg mindig ütősek. Mindezek mellett a legjobb grafikák is tőlük jönnek folyamatosan.

A Toy Story 4. legnagyobb dicsérete, hogy miután megnéztem, hazamentem, fogtam és levettem a régi plüssöket a polcról. (Igen, még őrzöm a gyerekkori állatkáim. A bennem élő gyerek ragaszkodik a macijaihoz és a kutyusaihoz is.) Komolyan neki álltam azon gondolkodni, hogy mikor fogtam utoljára a kezembe, öleltem meg őket. Visszahozta a mese a gyerekkori érzéseim, amikor nagyon, de nagyon szerettem a pandáim vagy a puppy kutyám.

Ennek ellenére képes vagyok leírni, hogy többet vártam ettől a mesétől, és így kicsit csalódott is vagyok. Érzelmi szinten megérintett, belőlem előhúzta a gyereket. Viszont, a Toy Story mesék eddig kivétel nélkül nagyon erősek voltak történetben is.

Most egyszerűbb volt a sztori, a kaland is jóval kisebb. Tettek bele látványos akciókat, pörögnek az események is, de valahogy üresebbnek éreztem a megszokott minőségnél. Azt, hogy Woody a végén miért dönt úgy, ahogy, nem éreztem megalapozottnak érzelmileg. Amennyire Bonnie és gyerekpárti volt végig, nagyon hirtelen jön, hogy belevágjon egy egészen más életbe.

A mese gonosza is a legkevésbé gonosz hősök közé tartozik. Azt hittem, megint kapunk egy gonosz játékot – azokkal a hasbeszélő bánokkal igazi kis Annabelle lehetett volna, ehelyett olyan szívszorító sztorit kanyarítottak neki, hogy az már szinte sírós lett. Nekem kellett volna valami más is bele érzelmileg, mert itt mindenki édes és jó, és annyira pozitív hangulata van az egész mesének, hogy most valósággal bele akartam fulladni.

A CGI, mondanom se kell, gyönyörű lett. Ahogy a játékok arca életre kel, lenyűgöző. Woody arckifejezéseiben felismertem Tom Hankset. Bo rendkívül menő lett, simán veri Barbiet a korábbi részből – erről jut eszembe, hol van Ken és Barbie? De akármelyik figurát kiemelhetném, az animátorok remek munkát végeztek.

A mese humora kellemes, de azért megjegyzem, nem eléri el azt a szintet, ami a harmadik epizódban megvolt. Hangszerelve van kisebbekre, nagyobbakra. Inkább a kicsikre ezúttal.

Ha nem Pixar, több pontot is kapna. Így viszont magasabban van a léc.

Toy Story 4. - 5/3,5 amiben benne van, hogy többet vártam. Jó a CGI, van humora, tartalma, de több volt.

https://www.youtube.com/watch?v=cFgY3SVYAsA

5: Hannah Grace holtteste – az egykori rendőrnyomozó egy rossz lövés és némi függőség után a hullaházban kap munkát. Az egyik friss halott, Hannah Grace teste körül egyre furcsább dolgok történnek. A nő nyomozni kezd, és lassan ördögűzéssel és démonokkal kell foglalkoznia, ha életben akar maradni.

4: A rítus – egy fiatal papnövendék Rómába utazik, és az ördögűzést tanulmányozza. Igazi hite nincs benne, elavultnak és hiteltelennek találja az egész műveletet. Amikor azonban az oktatója kiviszi egy igazi rítusra, maga tapasztalja meg az ördögűzést és a démoni erőt, át kell, hogy értékelje magában a dolgokat.

3: Démonok között univerzum – modern formában ez a franchise foglalkozik a témával. Adott egy házaspár, akik közül a nő érzékeli a másvilágot, a szellemeket és ártó lényeket. Ő jól tudja, tárgyakat és embereket egyaránt megszállhatnak démonok, akikkel fel kell venni a harcot. Ők ezt teszik a férjével, űzik a démonokat babákból, apácákból akár.

2: Az ördögűző – a klasszikus, ami a mai horror küszöbünket talán már nem éri el, de egykor ettől rettegtek és halálra rémültek az emberek. Az idős és fiatal pap egy megszállt lány testéből űzné ki a démont, aki azonban sokkal erősebbnek bizonyul, mint a pap gondolta. Azért mai szemmel is akadnak nyomasztó képkockái…

1: Ördögűzés Emily Rose üdvéért – tárgyalótermi krimi, horror és thriller egyszerre. Egy pap áll bíróság előtt, akit gondatlanságból elkövetett emberüléssel vádolnak. Az áldozat egy fiatal lány, Emily Rose volt. Ahogy a bíróságon egyre mélyebbre mennek, megelevenedik a történet. A lány tünetei, az ördögűzés részletei, mellyel segíteni próbáltak rajta. De a bíróság most felteszi a kérdést: mi van, ha beteg volt, nem démon szállta meg? De ki, és hogyan tudja az igazát bizonyítani?

Háborús, szökést kivitelezős, tankos, orosz-német párbajos.

A német sereg döbbenetes erővel nyomul be Oroszországba. Már lassan Moszkvánál járnak, a tiszti kart ki kell vonni. A tankos osztagnak kellene a visszavonulást fedezni – ám csak egy tank maradt, parancsnok nélkül egy osztag német tigrissel szemben. A kapitánynak üzenetet hozó, fiatal Kolja lesz, akit befognak a tank parancsnokának. Fronton még ugyan nem szolgált, de az iskolát kitüntetéssel végezte el. Csapdát állít a németeknek, és hősies küzdelemben megállítja a tigriseket. De a német kapitány, Jager meglövi. Később Jager tervet gyárt, hogyan állítsák meg a német földre támadó orosz tankosokat. A foglyokból kiállít egy csapatot, akik ellen a tanulóik gyakorolhatnak. Éppen csak egy kapitányt kellene találnia a programba. A foglyok aktáit átnézve felismeri Kolját, akit egy másik fogoly életével zsarol meg, hogy vállalja a feladatot. Arra azonban nem számít, hogy Kolja a szökésre és a visszavágásra használja fel a lehetőséget. Jager és Kolja újra ellenfelek a harctéren.

Egy újabb orosz film, amire rábukkantam. Amihez előzetesen nem fűztem sok reményt, ehhez képest a több mint 2 órás játékideje úgy elment, hogy észre se vettem. Ez tetszett nekem!

Azzal együtt, hogy kiszámítható volt, mi fog történni. Klasszikus, az ellenfél fogságából szökős és visszavágós film. Láttunk ilyet már foci versennyel is, de olyan is bőven akad, amikor a fogolytáborból készült az amerikaiak a nagy szökésre. Itt ugyan oroszok vannak, de ahogy már korábban fejtegettem, az orosz filmesek most kezdenek el amerikai stílusú filmeket sikerre vinni. Ennek egyik példája ez a film is.

Tele van hősiességgel és azzal a zsenialitással, ami a hősök sajátja. A főszereplő abszolút szimpatikus, minden tekintetben hősies alkat. Fiatal, jóképű, a területén ő a legjobb. Amit nem találni benne, az a hiba, valami emberi gyengeség. Amikor fogságba esik, kész meghalni, de még a nevét se mondja meg a németeknek. Akkor viszont megteszi, amikor ezzel megmenti a szintén fogoly Ánya (a németek Anjának szólították, tippre eredetileg Ánya lehetett) életét. Nem behódol, azonnal a szökésen kezd el dolgozni.

Most, hogy így végiggondoltam, egy pontja volt a filmnek, ami azért a szokottnál is jobban mese habbal. Ánya is egy fogoly, akit a németek befogtak fordítani. Koljával csak így találkoznak, nem is tudnak privátban semmit beszélni. Nem tudnak egymásról semmit. És egy hét alatt, ennyiből eljutnak odáig, hogy ők egymás életének nagy szerelme? Mégis, miből és mikor? De ok, a recept része a kötelező szerelmi szál, így ezt bénán kipipálták.

A tankos részek jelentették a kárpótlást. Itt sikerült izgalmasan megcsinálni a tankos akciókat, átjöttek a taktikák is. Talán az kicsit fura volt, ahogy lassítással mutatták a lövegek útját, de nem volt annyira zavaró, hogy megakasszon.

Volt a filmnek poénosabb része is, a tankos csapat tagjai hozták a humor faktort is. Azon kész voltam, amikor az egyikük harmonikával akar csatába menni.

Jár a pont azért is, ahogy a német tisztet tudták ábrázolni. Ő volt az ellenség, de méltó ellenfél. Az utolsó gesztusa, az kifejezetten nemes volt. (Bár az nem tetszett, amikor azon nevetgélt, hogy ő Klaus, az orosz meg Kolja, tulajdonképpen névrokonok.)

Összességében szórakoztató film volt, korrekt kinézettel. Nekem tetszett.

T-34 - 5/4 kivitelezésben van még hova fejlődni, de ez egy korrekt, szórakoztató háborús film lett.

https://www.youtube.com/watch?v=7y_eRUErIlY

MOZI:

• Halálos iramban: Hobbs és Shaw - kell magyaráznom? A franchise két népszerű karaktere kapott egy közös filmet. Itt is univerzum épül.
• Kettős életek - francia romantikus vígjáték egy készülő regényről, az íróról és feleségéről, meg a kiadóról.
• Velence vár - francia dramedy egy kamaszsrácról, akit álmai lánya meghív egy velencei nyaralásra.

DVD:

• Eltörölt fiú

Nyugdíjas betörős, egymás ellen fordulós, rablós.

Brian egykor a bűn királya volt. Szeretett felesége kedvéért visszafogta magát, és békés nyugdíjas lett. Az asszony halála után azonban valamivel le kellett kötnie magát. Amikor a fiatal Michael adott egy tippet, hogyan lehetne kirabolni a Hatton Garden széfjeit, nem tudott ellenállni a kísértésnek. Összeszervezte régi, mára megöregedett barátait, és húsvétra nem szokásos ünneplést terveztek. Minden idők legnagyobb összegű angol rablását hozták össze, de volt valami, amivel nem számoltak. Attól, hogy az ember megöregedett, nem kezdett el jobban bízni a társaiban. Sőt. A rablók egyre kevésbé bíztak meg egymásban, belső játszmákba kezdtek a pénzért, miközben a rendőrség egyre közelebb került hozzájuk.

Igaz történet alapján. Telepakolták ismert angol színészekkel. Heist movie, amely zsánert sokan szeretjük. Mégis, valami hiányzott, hogy ez egy jó film legyen, amit akár többször is megnézne az ember.

Talán, az, hogy megtörtént eset alapján készült, rontott a heist movie minőségen. A valóságban a nagy rablások inkább egyszerűek, mint kivételesen ötletesek vagy menők. Nem véletlen, hogy Danny Ocean csak filmen hódít és nem a valóságban. Ebben a filmben is nagyon egyszerű a tényleges. Bemennek, fúrnak egy lyukat, egyszerűen kiviszik a széfek tartalmát. Semmi olyasmi nincs benne, mint a zsáner sikerfilmjeiben. Nincs csavar, nincs kreativitás, semmi feszültség. Most komolyan: az a rablás legnagyobb vészhelyzete, hogy egyik este haza kell menni még egy szerszámért? Ne, már!

Mégis, a film fele ezzel megy el. A másik pedig a rablók közti viszállyal van tele. Ami még szerencsétlenebb, szerintem unalmasabb is, mint a rablás volt. Kezdve azzal, hogy nem kaptam jó indoklást arra, miért szállt ki a befejezés előtt Brian. Arra már minden sínen volt, annyi volt vissza, hogy szó szerint felmarkolják a pénzt. Ha kiszállt, akkor miért várta, hogy ugyanúgy részesülni fog a szajréból, mint a többiek? Ok, azzal egyetértek, hogy a beletett munkáért kellett volna százalékot kapnia, de nem a teljes részét.

Ennél durvább, amit a csapat az újonccal megcsinál. Nélküle semmi nem lett volna – hozta az ötletet és a kulcsot is. Végig velük volt, tevékeny részt vállalt a rablásban. Mégis, alaposan átverték és mondhatni, kidobták maguk közül. Talán azt kellene mondanom, hogy tolvajokban nincs becsület, de egymás közt sem? Hát, ők nem Robin Hood voltak, az már biztos.

Innentől kezdve engem a film elvesztett. Annyira nem tudott érdekelni, hogy mit áskálódnak egymás ellen a szó szerinti vénemberek, hogy arra szavakat sem találok.

A kivitelezésbe semmi különös nem kellett. Napjaink Londonjában játszódó film, ami nagyrészt nyugdíjasokról szól. Ne várjon senki akciót, ők már ahhoz öregek. Még azon is összevesztek, ki menjen fel a lépcsőn, mert nekik már az is megterhelő. Képzelhetitek, mennyire voltak képesek menekülni vagy szembeszállni egymással vagy a rendőrökkel.

Ami nézeti, a stáblista. Michael Caine kisugárzása megvan, és Charlie Cox nagyon jól hozza a szerencsétlen srácot, akinek azért lesz egy húzása a film végére.

Szomorú, de az a legemlékezetesebb, amikor a fiatal énjük rávetül a maira. Egykor és most.

A tolvajok királya - 5/3 egyszer elmegy, de az igazi izgalom vagy humor kimaradt belőle. Caine karizmája pipa.

https://www.youtube.com/watch?v=AkQHNgeg--Q

Gazdag családos, ármányos, szerelmes, botrányos.

A tűz áldozatot szedett: Cristal nem élte túl. Pár hónappal később mindenki igyekszik visszarázódni a hétköznapokba. Fallon titokban Michaellel jár, míg a világ előtt továbbra is Liam felesége, de már a válást tervezi. Mire sikerül elérnie, rádöbben, melyik férfi kellene neki igazán, de arra már Liam továbblépett. Fallon azonban nem szeret veszteni. Steven az igazi szülei kilétének ismeretében elvonul a világ elől, de ott egészen mást talál, mint válaszokat: az elveszett bátyja, Adam talál rá, aki ügyes manipulációkkal eléri, hogy Steven elmegyógyintézetbe kerüljön, míg ő hazatérhet az apjához. Fallon gyanakszik rá, és hamarosan kezdetét veszi a testvérpárbaj. Blake gyászolja elvesztett feleségét, de hamar megvigasztalódik, amikor az életébe lép az igazi Cristal, aki kölcsönadta a nevét a halott nőnek. Már csak a volt neje ármányait kell túlélnie az új kapcsolatnak…

Annyira nélkülöz minden valóság alapot, hogy az fájhatna is. Itt mindenki ármánykodik, minden részre jut egy akkora szappanoperás fordulat, hogy gőzöm sincs, a forgatókönyvírók hogy bírják még ötlettel. Nem az a sorozat, ami elő azért ülsz le, mert intelligensen akarsz szórakozni. Ez egy guilty pleasure.

Annak viszont kiváló. Nagyon gazdag és nagyon szép emberek viszálykodnak egymással, és mindent megúsznak. Olyan abszurd dolgokat is, hogy ha komolyan belegondolok a sorozat cselekményébe, nevetőgörcsöt kapok tőle. De akkor is jó szórakozás! Egy mese, sok viszállyal, amit abszolút nem lehet komolyan venni.

Az idei évad fő konfliktusai a szerelem és a család körül keringtek. Meghatározó Adam és Fallon háborúja. Adam különben roppant manipulatív, beteg személyiség. Senki nem sejti még, mire képes igazából. Ebben az évadban lazán hazudozott, mérgezett, lopkodott – a palettájába simán belefér, hogy a fontos találkozó előtt kávéval önti le a húgát, vagy akár a saját anyját belöki a kandallóba és szétégeti az arcát. (A nevelőanyja még rosszabbul járt, Adam egy cseppet pszichopata.)

A szerelmi szálak olyan kuszák, hogy folyamatábrát kellene rajzolni, hogy átlássuk, ki kivel mikor és meddig tartott viszonyt. Arról nem is beszélve, mennyire hihetetlen sok szerelmi szál. Blake az egyik percben mélyen gyászolja az elveszett feleségét, egy résszel később már feleségül venné az új Cristalt, akiről annyit tud mindössze, hogy szép. Mondjuk, Liam és Fallon drukker vagyok, így én azzal szépen elvoltam, hogy végignéztem, hogy jön rá végre a nő is, hogy Liam mellett a helye és alakítgatják majd a kapcsolatuk. Különben ezért irritál a sorozat záró epizódja. Megint a semmiből húztak elő olyan múltbeli eseményeket, ami derült égből villám. (Utálom az ilyet.) És mi lesz Liammel? Roppantul remélem, hogy nem írják ki, mert ő és Fallon a kedvenc szálam a sztoriban.

Színészi téren itt mindenki ripacskodhat, láthatóan nem is fogja vissza magát senki. Amikor Nicollette Sheridan távozott, Elizabeth Gillies vitte az ő karakterét is, hát az kész röhej volt. De ezt nem is a színészi játékért nézzük. Álljanak rajtuk jól a méregdrága öltönyök és kosztümök, vagy a fürdőruha, amikor a medencénél vannak. Ez pipa.

Agyatlan, reménytelenül hihetetlen, és mégis elszórakoztat. Guilty pleasure.

Dynasty - 5/4 az idei guilty pleasure sorozatom. Szappan, de bírom. De a vége – kell a 3. évad is!

https://www.youtube.com/watch?v=YvuYABIFZHA

- Titkos megszállottság

Jennifer elkezd felfigyelni a nem illeszkedő részetekre: a kedves, segítőkész férje milyen vadállat lesz, amikor nem akar lefeküdni vele, amíg ennyire nem emlékszik rá. Hogy amikor Russell elmegy, rázárja a házat. Hogy neki nincs se térereje, se nete. Rádöbben, fogságban van, és szöknie kell.

Közben a nyomozó lenyomozza a nőt és a férjét. Rádöbben, Russell valóban a nő férje neve, csak éppen aki elvitte, nem az ő Russell-je. Az egy másik ember volt, akivel ide költözött az esküvő után. Ahogy a volt cégüknél képeket mutatnak, rájön, egy másik munkatársuk vitte el a nőt, aki titkon a megszállottja volt. Előle menekült az autóbaleset estéjén, és most kihasználja, hogy mindenki a férjének gondolta.

Jennifer szökne, a férfi visszatartaná. Ha nem lehet az övé, inkább legyen halott. Jennifer már emlékszik, ő ölte meg a férjét, tőle menekült, amikor elütötték. A nyomozó időben érkezik, ketten együtt már tudnak végezni a férfival.

Jennifer az igazi férje levelével hazaköltözik, miután megköszönte a nyomozónak, amit érte tett.

- Heavy túra

Turo nagyon leszerepel a fellépésükön. Annyira izgul, hogy éneklés helyett elhányja magát. Majd lebukik a hazugságával is, be kell vallania, hogy nincs is fellépésük a fesztiválon. A csapat elkeseredik, kivéve Jynkky, aki így is menni akar fellépni. Visszalopja a lefoglalt kocsijuk, de hazafelé tartva balesetet szenved. Belehal.

Az elkeseredett Turónak Miia adja oda a közös képük, amit promó képnek szántak. Azt látva Turo a folytatás mellett dönt. Összeszedi a fiukat, megfújják Jouni kisbuszát, az elmegyógyintézetből kiszöktetik a dobolni tudó Oulát, végül kiássák Jynkky koporsóját is, és irány a norvég fesztivál!

Nem kevés kaland után egy viking hajóval érkeznek meg, és az elhíresült zenekart a főszínpadon engedik fellépni. Turo megint elhányja magát, de aztán énekelni/hörögni kezd és nagy bulit csapnak, amiben Jynkky koporsóját is végighullámoztatják a tömegen. Utána ugyan letartóztatják őket, de mindenki vigyorogva vonul a rendőrökkel. Megcsinálták!

Versengős, meggazdagodós, szerelmes, leckét megtanuló.

Péter sorsa nem volt könnyű. Szénégető fiaként arra volt rendelve, hogy segítsen az apjának, majd vegye át tőle a munkáját. Ám folyamatosan azzal kell szembesülnie, mennyivel nehezebb az ő élete a többiekénél. Kortársai kinevetik és bántják. Keményen dolgozik, mégis szegény. Beleszerethet az üvegfúvó szépséges lányába, de a lány apja határozottan eltiltja Böskétől, akinek sokkal gazdagabb kérőt akar. Amikor Péter rábukkan az erdő szellemeire, három kívánsággal valóra válthatja az álmait. Ám elég egyetlen ballépés, hogy a gonosz Holland Mihály karmai közé kerüljön, aki vagyont ígér, de annak a szíve lesz az ára. De lehet boldog az ember a szíve nélkül? Lehet bocsánatot nyerni a szörnyűségekért, melyeket a pénzért megtett?

A németek sok mesefilmet csinálnak, vagy pontosabb úgy, hogy a magyar tévé elég sok német mesefilmet megvesz és lead. A Grimm mesés sorozatot kifejezetten szeretem is, és néha a tévéfilmek között is ráakadok egy-egy jobbra.

A kőszív viszont csak az átlag szintet üti meg. A történetet filmmé duzzasztották, de ezzel sikerült elérni, hogy sokszor érdektelenségbe fulladt a történet. Túl hosszú a felvezetés, amíg Péter nyomorát mutatják. Nem gyerekkel néztem, de ez mesefilm. Vagyis, a gyerekek a célcsoportban vannak. Nem is akarom elképzelni, milyen kérdések jöttek volna sorba, ha mellettem is ül egy. Most megverték Pétert? Miért gyújtották fel Péter kunyhóját? Most tényleg megölték Péter apját? Miért nevette mindenki ki Pétert? Egy kérdés van, amit én is szívesen feltettem volna. Ha mindenki kigúnyolja Pétert, mert a széntől mocskos, miért nem fürdik meg? De mese, ugorjunk ezeken túl.

Sajnos, a film többi részére is igaz, hogy túl van nyújtva. Feleslegesen sokáig látjuk azt is, amikor a kívánságok után jobban megy a sorsa. Amikor már szív nélkül, gazdagon hazajön, és mindent elveszít, ami igazából fontos lenne. Túl sok az olyan jelenet, amiben azt fejtegetik, amit már tudunk vagy láttunk korábban. Bezzeg, a végkifejlet, az úgymond happy end, az kifejezetten rövidre lett vágva. Ez nem volt szimpatikus.

A karakterei jellemek egy mesébe illenek, ezzel nincs is baj. Könnyű rájönni, ki a filmen a jó és a rossz, és nincsenek nagy átmenetek. Péter megjavul, amint megkapja a szívét. Böske végig a film jó szelleme. A gonosz fakereskedő egyformán álnok elejétől végéig a filmnek. Sebestyén az egyetlen, aki érdekesebb. Aki néha gonosznak tűnik, mert meg akar felelni az apjának. De látjuk, ő igazából nem ilyen. A többiek mind egydimenziósak.

A film külleme túlzottan tévéfilmes. Az elején a szénportól koszos Péter nem simán nyomorultan, röhejesen néz ki. A szellemeket minősíteni se próbálom, nekem az ő jelmezünk volt a mélypont. Plusz, azt valaki értette, minek van a nők arca tetoválva?

Az sem segített sokat, hogy nem volt szimpatikus a Pétert játszó színész. Olyan világfájdalommal kombinált érdektelenség volt helyenként az arcán, hogy rossz volt nézni.

A mondanivaló azonban nem rossz, ha a mai világgal ellentétes is. A gazdagság nem boldogít – mondja, akinek van pénze. A természetvédelmi vonala viszont tetszett.

Egyszer meg lehetett nézni, de a németek ennél sokkal jobb meséket is csináltak már.

A kőszív - 5/3 a kivitelezés nagyon tévés, a mese is túlírt. De legalább vannak jó pillanatai.

https://www.youtube.com/watch?v=vcVJaq_ET2g

Kamaszos, rejtélyes, oroszok ellen küzdős, szörnyekkel szembenézős.

Hawkins látszólag normális amerikai kisváros. A középkorú háziasszonyok a strandra járnak, ahol lelkesen figyelik a szexis úszómestert. A kamasz Ell és Mike az első szerelem fellegén lebeg, amivel lassan megőrjítik a lány nevelőapját, Hopper rendőrfőnököt. Steve egy fagyizóban dolgozik és igyekszik barátnőt találni magának. Jonathan és Nancy egy lapnál helyezkedtek el gyakornokként. De a nyugodt felszín alatt valami rettenetes közeledik: emberek kezdenek el furcsán viselkedni. Will érzi a másvilági lény jelenlétét, a csapat egyik fele ennek a nyomába ered. Steve és Dustin egy orosz összeesküvés nyomaira bukkan a plázában. Nancy és Jonathan a vegyszert zabáló és megőrülő patkányok rejtélyébe veti bele magát, míg Joyce Hopper segítségével keresi a különös mágneses jelenségek okát.

Vannak sikersorozatok, amelyeket ha nem is néz mindenki, de tudják, mi az. Ilyen volt a Trónok harca, és ilyen a Netflix nagy dobása is, a Stranger Things. Ami a 3. évadánál tart, és ami jó lett. (Hála égnek, így erről máris tudok írni, nem kell még mindig törnöm a fejem, mint a GoT esetében, hogy írjak a mély csalódottságomról.)

A történet úgy indul, hogy akár most is bele lehessen kapcsolódni az eseményekbe. Annak könnyebb, aki nézte az előző évadokat is, de szerintem felépítettek annyira mindent, hogy senki ne érezze úgy, hogy nem tudja érteni a most látottakat.

Több szálon haladunk, és eleinte még a néző is csak kapizsgálja, a különféle események miképpen függenek majd össze. Ha jól számolom, akkor 4 nyomozás között váltogat az évad. Ell és a fiúk a szörny és Billy nyomában, Dustin és Steve az oroszok után, Joyce és Hopper a mágneses jelenségek, Nancy és Jonathan a patkányok szálán. Most, hogy így leírtam, és már végigértem a sorozaton, nagyon szépen összeilleszkedik minden, és megvan a logikája, melyik szál miképpen kötődik a többihez. Nézve, az első részekben, azért nem éreztem ezt a koherenciát, de ott még nem is kell. Az a jó, ahogy a végére minden összeér.

Jó azért a 4 szál, mert lehet köztük váltogatni. Izgalmat generál, ahogy valamilyen veszélyes helyzet mindig van valamelyiken. Ha pl. Hopper és Joyce éppen lelki dolgokról beszélgetnek, a másik szálon valaki biztosan veszélybe kerül vagy tapasztal valami durvát. Így lehet egyszerre izgalmas, horror a sorozat, miközben emberi szálakat is tesznek bele.

Mert az is jó, hogy felvállalják, a szereplők idősebbek, más dolgok kezdik el foglalkoztatni őket. Ez már nem az a gyerekbanda, akik biciklire pattantak és együtt balhéztak. Bejönnek a képbe a barátnők – egyszer ki is mondják, felnőnek, változnak, nem marad semmi úgy, mint eddig. Kellett is ez, már csak azért is, mert nem néznek úgy ki, hogy kisgyereket játsszanak tovább. Hitelesebb így. Látjuk, hogyan mennek a bánatukkal az anyjukhoz. Látjuk, hogyan keresik a saját identitásuk és próbálkoznak az első barát-barátnő kapcsolattal. Látjuk, a szülői féltés mire nem képes.

Vannak hősies kiállások, nagy pillanatok. Továbbra is megvan a sorozat humora. Lehet félni, de nevetni is a részeken. Stranger Things hangulat, ahogy megszerettük.

Jó a CGI. Simán jobban néz ki, mint sok film. Pedig a nyolcvanas évek divatja… fájdalmas.

Élveztem végig, érdeklődve várom, mit tartogatnak a 4. évadra!

Stranger Things - 5/4,5 horror és családi film elegyek vegyítve. Tetszett, ahogy összeérnek a szálak. Jó volt!

https://www.youtube.com/watch?v=XcnHOQ-cHa0