Nyomozós, rendőrgyilkosos, alvilági.

Budapesten vészhelyzet van rendőri körökben: egy sorozatgyilkos a jelvényesek között szedi áldozatait. Hiába minden, nem tudnak az elkövető nyomára akadni. Az Interpol elérkezettnek látja az időt, hogy segédkezet nyújtson: a helyszínre küldik tévedhetetlen nyomozójuk, John Holdont. Ráadásként a férfi magyar származású, a rendőrtisztit is Budapesten végezte el. A kezdeti ellenérzések után a pestiek is felismerik, hogy John lehet az, aki megoldja velük az ügyet és elkezdenek összedolgozni. Még Holdon nem éppen rendhagyó módszereit is tolerálják. Így kötnek szövetséget az alvilági körökben is mozgó Apache-csal, és a történelemben is keresik a nyomokat Tiszai doktornő segítségével. A gyilkos nyaka körül egyre feszül a hurok, hogy végül egy árnyékember nyomaira is ráakadjanak.

Van olyan magyar akciófilm, amitől nem kaparom kínomban a falat? A Viszkis, talán, de annak rendes története is van, és nem csak egy akciófilm. Korábban is akadtak próbálkozások, amelyek bár ne lettek volna. Ebbe a kategóriába illik a Cop Mortem, amire így utólag sajnálom az időt, amíg megnéztem.

A cím elsőre nem tűnt ijesztőnek. Benne van a lényeg – valaki rendőröket öl. Nekem teljesen érthető volt, minden magyarázat nélkül. Elég ismerős szavak úgy is, hogy nem magyarul vannak. A mai angolos körben nyilvánvaló a Cop, a Mortem meg az egyik legismertebb latin szó. Meglepne, ha sokaknak nehézséget okozna az értelmezése. Aztán a filmben is lett neki értelmezése, ami már elvette a kedvem. Kezdve azzal, hogy a szereplőknek el kellett magyarázni a jelentését, majd kitaláltak köré egy szektát. Akkor már röhejesnek éreztem.

De az akciójelenetek is ugyanezt az érzetet erősítették bennem. Röhejes. Egy olyan világban, ahol olyan akciófilmek születnek, mint a John Wick, a Bosszúállók, vagy sorozatot nézve az Into the Badlands, ez mégis micsoda? Rosszul kamerázott, alig látni valamit. Bár lehet, hogy azért az arcokat látjuk a konkrét verekedés helyett, mert annyira csak imitálják a harcot. És ahogy mindezt nyakon öntik John Japánból hozott harcművészetével és gyakorlataival…

John Holdon megér egy bekezdést. Mégis, micsoda mix ő? Nagykövet apa mellett mindenféle kultúrával találkozott, Japánba képezték harcossá például már gyerekként. Osztályelső a rendőrtiszti főiskolán, de aztán kimegy Angliába, mint ösztöndíjas joghallgató? Komolyan, tudtak volna ennél jobban képregényhőst faragni belőle? Ha belegondolok, szuperképessége nincs. Mondjuk, képes lenne olvasni a gondolatokat. Akkor totálisan mesefigura lenne, így sem sok hiányzik hozzá.

A színészeket sem fogom megdicsérni, noha impozáns a stáblista. Kamarás Iván, Gáti Oszkár, Anger Zsolt, Nagy Zsolt… de amit a filmen láttam? Túl van minden szereplő játszva, irritáltak a széles gesztusaik és a színpadon is túlzott affektálás. Mindegyiküktől sokkal jobbat láttam már filmen, de sorozatban is. Ez lehetett a rendezői instrukció? Mert nagyon nem jött be.

De a film bugyuta cselekménye se nyerte el a tetszésem. Nem lett izgalmas se, gyakran untam az egészet.

Nekem nagyon nem tetszett, még háttérfilmnek se tudom ajánlani. Túl sok a rossz benne.

Cop Mortem - 5/2 az akciójelenetek röhejesek, a színészek túljátszanak, a történet se izmos. Minek kellett?

https://www.youtube.com/watch?v=JliCqcfOeQQ

• Ne aggódjon, hercegnő! Meg tudom menteni a betegét.
• Tud Micah Stevensről?
• Az egész kórház róla beszél. Úgy tűnik, sokan szeretik.
• A három legjobb mellkas-sebésszel beszéltem, szerintük az operáció megölné.
• Hentesekkel beszélt. Még egy sajtszeletelést sem bíznék rájuk.
• Micah rendes, tisztességes ember, remek tanár, és imádja a gyerekeket. Több tisztesség van a kisujjában…
• Tök mindegy. Az sem érdekel, ha ő Teréz anya. Szerintem az eset érdekes, vállalom.
• Micah nem egy orvosi kísérlet! Ha úgy gondolja, nincs esélye…
• Nos, az esélyei szarok, de a kezemben nem nullák. Százalékot nem tudok ugyan mondani. Úgy értem, mindig csak egy tipp, amit bemosakszáskor mondunk, ugye? Ez mindig művészet és tudomány egyensúlya. És szerencsére én Rembrandt vagyok. (The Resident)

• Ha már vállalom ezt az utat, nem akarok meghalni menet közben.
• Megtudhatnánk, mire allergiás?
• Macska, kagyló, ukrán nők. (Quantico)

• Mr Rhodes. Uram, szolgálatára, uram!
• Jó! Hadd mondjam el, hogy mi kell!
• Nem állok a szolgálatodra, Chuck. Csak idéztem a Hamiltonból. (Billions)

• Miért van Cameron dédnagyapja egy képen a gazdag fickókkal, és miért akarja a Rejtélyes Nő újraalkotni az egészet? Dina?
• Igen?
• Azok az emberek könyörtelen, sötét lelkek voltak, mint a Rejtélyes Nő.
• Cameron dédnagyapja bűvész volt, nem Voldemort. (Deception)

Harcos, álruhában várost védős, közben családot összetartós.

Oliver hazatért a szigetről, de Prometheus egy szerettét el tudta pusztítani: a gyermeke anyját. Így William most Oliver felelőssége lesz, akinek egyszerre kell apának lennie az anyja helyett is, miközben a kihagyott éveket is pótolnia kell. Felicity rengeteget segít benne, de Oliver kénytelen szembenézni azzal, hogy a fiának mire van szüksége: rá, biztonságra. Így csak polgármester akar lenni, az Íjász csuklyáját átadja Johnnak. Aki egy sérülést rejteget, ami veszélybe is sodorhatja a csapatot. Akik Laurel másvilági lényét igyekeznek elkapni. De feltűnik egy új, könyörtelen játékos is, és Oliver visszatér az éjszakába. De úgy tűnik, ezúttal nem győzhet. Diaz megvásárolta a várost, és minden fronton Oliverre tör.

Már a hatodik évad? Durva. Az elején nem gondoltam volna, hogy eddig tudják húzni. De, itt tartunk, és jövőre jön a hetes etap is. Reméljük, az javulást tud majd felmutatni, mert ennél az évadnál kaptunk már bőven jobbat is.

Már nincsenek flashback történetek, de ez fájt a legkevésbé. Bőven sok volt 5 éven át lekövetni, mit művelt a múltban Oliver – zavaros is lett a végére. Ez egy új kezdet lehetett volna a sorozatnak, amivel bár jobban tudtak volna élni!

Mert a történet annyira ugyanazokat az ötleteket variálja, hogy hiába szerettem sokáig ezt a sztorit, mostanra ezekbe beleuntam. Gonosz karakter: buktassuk meg Olivert! Tuti, hogy megpróbálja leleplezni vagy megölni. Oliver dolgai túl jól mennek? Tuti, hogy előtör belőle a magányos farkas, aki mindenkit elmar maga mellől, aztán amikor rájön a hibáira, nem győz bocsánatot kérni és vezekelni. Itt is ezek voltak.

Engem zavar az is, mennyire hatalmas már az állandó stáb. Egyszerűen nem mernek kiírni karaktereket, vagy ha mégis, a több dimenzió miatt bármikor beköszönhet újra, csak kicsit más személyiséggel, mint tették Laurel esetében most.

Ami nagyon zavart idén: Quentin. Ahogy végig próbálta megmenteni a nőt, és tucatszor hagyta magát becsapni… mint apa, aki bármit megtenne a lányáért, ok. De amikor minden harmadik részben ugyanez a dráma megy le? Sok!

Az ellenfél nem rossz, de Prometheus tavaly minden téren jobb volt. Vele valahol együtt is tudtam érezni, és működött, hogy ő Oliver alteregója volt, csak ő nem a jó, hanem a rossz irányba haladt a válaszúton. De most Diaz… könyörtelen, ez rendben. De hogy egyszerre egy megszállott őrült és egy tervező zseni, ezt nehezen vette be a gyomrom.

Az akciók terén nálam még mindig ez a sorozat a legerősebb a sorozat univerzumukban. Az Arrow még mindig béna CGI párti, a legendák komolytalanok és Supergirl… de az univerzum legnagyobb csalódásáról idén majd később mesélek, lassan vége az évadnak a szuperlány történetével is. Itt korrekt harcok vannak, ha zavarónak is találom már az igazságosztók kosztümjeit. Néha azokon nagyobb a hangsúly, mint a koreográfián.

Színész sincs, akit ki tudnék emelni. Durva, de az általam utált Katie Cassidy az, akinek jól állt ez a gonoszabb én, így még szinte el is tudtam viselni.

Aminek örültem: Roy és Thea idillje. Nekik ez már kijárt.

De összességében csalódás az évad, kifulladt. Sokkal jobb volt ez korábban.

Arrow - 5/3,5 a történet gyengébb, ismétli önmagát, és már túl sok a karakter, hiába szűkítenek néha.

https://www.youtube.com/watch?v=lOLK8-bzIbY

Családos, ügyködős, gyerekkoros.

Moonee Floridában él az anyjával, tulajdonképpen a Disney World mögött. De ő még soha nem volt ott – ők nem turisták. Egy csóró, csonka család, akik ügyeskedve igyekeznek túlélni. Egy motelben laknak, és minden hónapban megy a küzdelem, hogy meglegyen a lakbérre való. Moonee azonban nem fogja még fel, mennyire máshogy él ő, mint a gyerekek, akik ide látogatnak. Megvannak a maga barátai és játékai, és abban is a mókát látja, ahogy az anyjával olcsó parfümöket sóznak rá a turistákra, vagy éppen fagyira kéreget. Még azt sem érti meg, amikor az anyja a túlélésért magát kezdi el árulni. Neki ő az anyja, akit feltétel nélkül szeret. De egy napon kidurrannak az álom illúziói.

Legszívesebben feltenném a kérdést: miért? Azzal reklámozzák, hogy ezt látva az ember újra gyerek akar lenni? Megnézték ők ezt a filmet? Mi irigylésre méltó van abban, ha valaki annyira szegény, hogy egy fagyira se telik? Csak azért, mert Moonee még annyira kicsi, hogy erősebb az álomvilága, mint a valóság? Annál keserűbb az ébredés. Nekem eszembe nem jutott volna azzal reklámozni, hogy a gyerekkort beidézi.

Rengeteg jó kritikát kapott, és nem tudom teljesen átérezni, miért. Nekem több helyen is fájt ez a film. Én a drámát jobban kiéreztem belőle, mint a komikus elemeket. Meg, amit viccnek szántak, én azon inkább szánakoztam. Szomorú, ha egy gyereknek az lesz a játék, hogy elhagyatott házakban őrjöng. Szomorú, ahogy a kilakoltatás réme folyamatosan ott van a fejük felett – mert anya nem megy el dolgozni, ügyeskedni próbál.

Amit én tudtam értékelni benne, az a szociológiai tanulmány. A szegénység kultúrájáról tanultam, de sokkal jobban átadja az egészet, ahogy itt megmutatják. Ítélkezés nélkül, gyerek szemszögből. Befogadható, de megvannak benne az élek is, a negatívumok.

Érdekes téma lenne az is, milyen kapcsolatok vannak a szereplők között. A feltétlen szeretet, az összetartás, amit a szegénység még erősít is. Mintha azzal, hogy másuk nincs, csak a másik, még erősebben kapaszkodnának össze. És mégsem rózsaszín mese, Halley hibázik, nem is keveset, anyaként is.

A mellékszereplők között is komplex jellemek vannak, és kapcsolati hálózatok. Kiemelkedik, egyfajta mindent összekötő elemként a hotel gondnoka. Bobby titokzatos alakként indul, de szép lassan, elejtett mondatokból kirakható az ő története is, amiben szintén van hiba és tragédia. Elsőre mogorva, kellemetlenkedő alak, de aztán meglátni mögötte a szeretetet és gondoskodást. Mintha mindazt, amit a családjának nem tud megadni, a lakóinak próbálná biztosítani, ha ez néha idegesítő módon is nyilvánul meg. Willem Dafoe ráérzett a karakterre, és még az arcberendezése is olyan, hogy valósággal rászabták Bobby szerepét.

A gyerekek. Új abban a film, ahogy ábrázolja őket. Amiket tetet, mondat velük. Nem lehetett semmi egy instruálni, betanítani őket.

Van mondandója, jó színészi játékok vannak benne, és mégis, nekem nem fog a meghatározó filmjeim közé tartozni. Jobban ki tudtam érezni belőle a negatívumokat, mint amik tetszettek. Nem komor, de engem lehangolt, hogy vannak, akik önként így élnek.

Egyszer érdekes, de nekem ennyi bőven elég is volt belőle.

Floridai álom - 5/3,5 kritika nagyon szerette, én nagyon próbálom megérteni, miért. A varázst nem lelem.

https://www.youtube.com/watch?v=22i8H9sy5eg

A héten mozikba küldik:

- A bosszú

- A naplemente ragyogása

- Jurassic World: Bukott birodalom

- Ocean's 8. Az évszázad átverése

- Vigyázz, kész, morc!

Kettőt azonnal ki is emelik. Az új Jurassic World minden bizonnyal nagyon látványos lesz, és ha történetben nem is érhet fel az eredeti Spielberg filmhez, nyári popcorn mozinak tuti tökéletes. A másik Danny Ocean húgának rablós sztorija, aki egyenesen Sandra Bullock lesz. Arra a filmre nagyon kíváncsi vagyok, csak remélni merem, hogy nem rontja el az Ocean's sorozat élményt, ami az egyik kedvenc heist movie-m. Most még bizakodom.

DVD-n a polcra kerülhet:

- Aurora Borealis

- Nincs kiszállás - The Commuter

- Három óriásplakát Ebbing határában

Az utolsó kettőt nagyon bírtam, aki még nem látta, tudom ajánlani.

Bíróságos, háborús bűnös, ítéletes.

A II. világháború véget ért, és már kiderült a náci rendszer minden bűne. Mit tegyenek a bűnösökkel, akik fogságba estek? Van, aki legszívesebben felakasztaná vagy agyonlőné mindet. De az angolok és amerikaiak úgy vélik, akkor nem lennének jobbak, mint a nácik voltak. Ők emberként kezelik őket, tárgyalásuk lesz, élhetnek a jogaikkal. A felsőbíró, Robert H. Jackson lesz felkérve, hogy vezesse a vádat. Neki kell biztosítania a törvényességet. Robert Németországba utazik, kiválasztja a csapatát, a vádlottakat és a helyszínt. Nürnberg, ahol háborús bűnökért kell felelnie a válogatott náci vezetőknek. Köztük ott van Göring is, a legnagyobb fogás. A bíróságon hamar nyilvánvalóvá válik, mi Göring taktikája, hogyan akar a németekhez szólni, és az elvek embere lenni. Akaratok csapnak össze a bíróságon.

Tévéfilm, nem is titkolja, nem is akar más lenni. De az igényes fajta, ami a műfajra fogékony nézőknek hamar át fog jönni. És mi is a műfaj?

Leginkább egy mixnek tudnám felfogni ezt a filmet. Egyrészt, tárgyalótermi dráma. Felépítik a vádat, de láthatjuk a védelem taktikáját is. Érdekes maga a bíróság is, amit a részt vevő nemzetek szokásaiból raktak össze. A fura esküdtszéket még emésztenem is kell. De ez történelmi film is, ami a tényanyagot szűrve szembesít a II. világháború bűneivel, és valamennyire rá tud világítani arra is, hogyan alakult ki az a fanatizmus, ami milliókat küldött gázkamrába és fiatal fiúkat a frontra. Karakterdráma is. Robert az elején kifejezetten halálos ítélet ellenes. Aztán szembesül a tényekkel, és alakul a gondolkodása. Egy nagyon kis romantikát is becsempésztek a filmbe, bár erre nem tudom, mi szükség volt.

Lehetne vizsgálni azt is, mennyire valósághű a film. Nem kell azon meglepődni, hogy nem 100% az eredmény. Alapvetően egy tévéfilmről van szó, ami nem dokumentálni, hanem a történelmi tényekre alapozva szórakoztatni akar. Ezért még a bíróságon történteken is faragtak kissé, hogy az ívek és eszmék jobban kijöjjenek. A hősök még inkább azok maradhassanak, míg a bűnösök sötétsége is erőteljesebb.

Ha már itt tartunk, a színészek küllemével is csaltak. Kicsit nézegettem, hogy néztek ki a náci tisztek és bírók, ügyészek igaziból. Alapvetően az figyelhető meg, hogy az amerikaiak, angolok szebbek, mint az életben. A nácik többsége viszont rondább. Jó, nem ez a lényeg, de akkor is, ez egy eszköz, mellyel teremtik a hőst és aláássák már a külsővel a gonoszt.

De ami fontosabb, a filmből is szépen visszaköszön a felelősség kérdése. Nagyon eltalált benne az idézet, amit a záróbeszédben mondtak el. De az is telitalálat volt, amikor az egyik vádlott felteszi a kérdést, hogy nem kellene-e Hitlernek is itt lennie velük, vállalni a felelősséget. Helyette gyáván megfutamodott.

Érzelmileg akadnak benne bőven csúcspontok. Az én leg pontom a filmvetítés a tárgyaló teremben. Amikor durván mindenki képébe vágják, hogy ezt tettétek, meg lehet nézni! Hiába hallja az ember, hiába ismerjük a tényeket, látni is, sokkal erőteljesebb.

Amit nem értek, az a beleerőszakolt szerelmi szál Robert és az asszisztense között. Nem is merték túlzásba vinni, nem illik a témához, de egyáltalán minek kellett bele?

Christopher Plummer volt benne a kedvencem, a film érdekes, egyszer jó volt megnézni.

Nürnberg - 5/4 tárgyalótermi, háborús, nagy nevekkel. Régimódi, de hatásos. Az a videó… hidegrázós.

https://www.youtube.com/watch?v=Q5E-5D13PIE

Nyomozós, bűn világát épülős, ármányos.

Pingvin átvette a város irányítását, a rendőrségnek is úgy kell ugrálni, ahogy ő akarja. Jim Gordon nem bír ebbe beletörődni, és ahhoz fordul segítségért, akivel szintén harcolt, de aki tisztességes gonosz volt: Falcone. Aki már nem akar Gotham ura lenni. A lánya, Sophia viszont felfigyel a nyomozóra. Segítséget ígér, és titkon kapcsolatba is lépnek. Míg Sophia Pingvin közelébe férkőzik, a Malac nevű gonosztevő rendőrökre vadászik. Bruce életébe Ra’s al Ghul lép be, aki a fiúból az örökösét kívánja kinevelni. Elő is idézi azt a válságot, ami kiforgatja magából a Wayne fiút. Ed visszatér a hibernációból, de elvesztette az éles elméjét. Lee mellett köt ki, akibe lassan bele is szeret, és egy új alvilág építésébe fognak. A színfalak mögött pedig készülődik Jerome Valeska egy tébolyult nevetést hozva a városba…

A legerősebb képregény sorozat, amit idén eddig láttam? A Gotham negyedik évada. Igaz, még vissza van a Jessica Jones és a Punisher, de a Gotham idén nagyon feladta a leckét. Ritka, hogy egy sorozat a végére sokkal jobb, mint az elején, de itt fellépett ez a fehér holló, és remélem, marad is az utolsó, ötödik évadra is!

Mi tetszett ebben az évadban? Pontokba is tudom szedni.

1: a cselekmény. Még erőteljesebb az a vonulat, hogy a Gotham a rosszakról szól elsősorban, és ez piszkosul jól áll neki. Fordulatos, izgalmas, minden részre rápakolnak még egyet. Annyi jól felépített történetszála van, hogy még azt is megengedhették maguknak, hogy az egyik főszereplőt egyik részről a másikra kiírják. Működött, jött új és lendületes rész. Már ott tartanak, hogy biztonsággal kezelik a szereplőik tömegét, és rafináltan váltogatják köztük a fókuszt.

2: a gonosz karakterek. Árnyaltak, összetettek, van jelenük, múltjuk és jövőjük. Már sokan itt vannak, akik az ismert Batman ellenfelek: Mr. Fagy, Poison Ivy, Macskanő, Pingvin, Rébusz, megismertük az Árnyak Ligáját, és még sorolhatnám. Sőt, itt van az is, aki a legfőbb nemezis és a legnagyobb karakter az egészben: végre itt van Joker, ha még nem is ezt a nevet használja! (De ki más lenne, ha nem ő?) Nagyon bírom, hogy ők nem papírmasé gonosztevőt. Sokaknak még szimpatikus vonásaik, szerethető dolgaik is vannak. Lelkileg összetettek, honnan jutottak hova és miért. Tragikumok van – a jófiúk negyed annyira sem érdekesek, mint ők.

3: a látvány. Ez a sorozat nem néz ki gagyin. Természetesen nem tud olyanokat, mint az új Bosszúállók, de tévés szinten nagyon korrekt, amit kaptunk. Hangulatos, látványos, és nem csak az akciók, de minden körítés is jól kitalált, kidolgozott, látványos.

4: casting. Nem a jóké. A gonoszokat viszont nagyon eltalálták. Rengeteg a sorozatos ismerős, idén remek volt a Teen Wolf Allisona. De a nagy kedvenc a Shameless Ian-e. Mondjuk, az őrült maszk jobb a fehérnél, de alakul ez még…

Ha a negatívumokat nézem, mindenképpen Jim Gordon kerül az első helyre. Messze nem az a fehér lovag, akit a filmekből ismerünk. És nem erős a színész sem, aki játssza. McKenzie nem egyszer elveszettnek is tűnik a többiek között. Miközben Mazouz belenő a köpenybe, ő fogy.

Nagyon tetszett, ígéretes a felállt status quo is! Alig várom az 5. évadot!

Gotham - 5/4,5 még mindig Gordon a gyengepont. A gonoszak remekek, a történetek izgalmasak. Ütős.

https://www.youtube.com/watch?v=lp_bsz_4e3U

Felnőtté válós, gyereknevelős, családi kérdéses.

Samuel Franciaországba települt át Afrikából, és egy jachton talált munkát magának. A nyaraló környezetben állandóan bulizhat, életművészként kezel minden napot és minden nap másik lányt visz haza. Nem hajlandó felnőni. Így nem is kicsit éri sokként, amikor egy tavalyi kaland beállít a karján egy babával. Mire Sam észbe kap, az anya már meglógott és nála maradt a 3 hónapos lánya. Rohan utána Londonba, de Kristin felszívódott és Sam sem tud hazamenni. Egy barátságos, francia származású producer fogadja be őket, és szerződteti a férfit kaszkadőrként. Gloria itt nő fel életrevaló, kedves lányként, akinek Sam ír az anyja nevében. De Kristin valóban feltűnik, és a lányát akarja 9 év után.

Mi a családi filmek arany receptje? Legyen benne cuki gyerek vagy édes kiskutya. De az még jobb, ha mindkettőt sikerül abszolválni. A Derült égből apu a kisgyereket tette be, de elégnek tűnik ez is. Mert a Gloriát játszó kislány aranyos, és ezért sok minden szerethető a filmben. Igazából nem is működne egy ellenszenves gyerekkel, annyira Gloria itt a lényeg.

Hiszen minden sallangot levágva miről szól ez a film? Hogy a szülői szeretet csodákra képes, és a gyerekért mindent meg kell tenni.

De ez úgy van tálalva, hogy családi filmként minden korosztálynak nyújtson valamit. Dramedy, súlyosabb kérdéseket is tárgyal, de a dráma ellenére sem lesz tragikus. Pedig a film vége nagyon nem olyan, mint amit egy hasonló filmben megszokhattunk. De ettől szebb az üzenete, és jobban üt Sam záró monológja.

Ha bevetnek egy tragikus elemet, tesznek mellé valami vidámat is. A férfi ott ragad egy idegen városban, ahol a nyelvet sem beszéli, minden nélkül egy babával. De a reptéren belebotlik egy jó lelkű, komikus karakterbe, aki tud és fog is neki segíteni. Drámai kaszkadőrmutatvány, lehetséges baljós vég, de ahogy felviszik a kaszkadőrt a tetőre, az tisztán komédia. Keveri a fájdalmas és mókás részeket, mindig elvéve a fájdalmas élt.

Bájos a film humora is, családbarát. Nagyon kevés olyan elem került bele, amit a gyerekeknek szántak. Kétlem, hogy ők értenék, ahogy Sam vidám agglegény életét bemutatták. Amint megjön Gloria, nagyon szintet ugrik a film.

Amit még egyszer megtesz: a családi történet átcsap Kramer kontra Kramer jelenetekbe, nem egyszer eszembe jutott korábban is az a történet. Ahogy Sam egyedül marad a lánnyal, meg kell tanulnia gondoskodni róla, és komolyodik maga is, nagyon megszeretik egymást, rárímel az abban a filmben látottakra.

A film színes, szórakoztató, szép helyeken forgott. Az egésznek színek tekintetében is van egy vidám alaphangulata, ami sokat tesz azért, hogy a komoly részek és a tragédiák se fordítsák át a hangulatot tragikusba.

Bírtam, hogy igyekeztek árnyalni is a karaktereket. Nincs tisztán jó vagy rossz – kivéve Gloriát, ő reménytelen napfényes – még Sam is kapott hibákat, ahogy Kristin vétkeire is érkezik magyarázat és megbocsátás. Tudnak fejlődni.

A szereposztás eltalált, a kedvencem Bernie (Antoine Bertrand) volt. Omar Sy a megszokott.

Én jókat tudtam mosolyogni rajta, miközben az üzenet is átjött. Nem bánom, hogy láttam.

Derült égből apu - 5/4 franciásan aranyos, kedves szereplőkkel, családbarát humorral. Kicsit mese, keserédes.

https://www.youtube.com/watch?v=-esP2y7-gbA

Világmentős, szuperképességes, baráti társaságos, akciós.

Barry feláldozta magát, de a barátai nem adják fel a reményt, hogy sikerül őt visszahozni. Amikor mindenki kiáll a terv mellett, sikerül megnyitni az átjárót, és Barry visszatér. De nem emlékszik semmire, Iris bajba jutása kell, hogy ne csak testbe, tudatba is visszatérjen. A visszatérése azonban nem várt következménnyel jár: fekete anyag szabadult el, és egy busz utasait metahumánná változtatta. Egy új ellenfél is feltűnik, a Gondolkodó. Ő is azokra vadászik, akik most képességet szereztek. Barry versenyt fut vele, remélve, hogy rájönnek DeVoe tervére, és meg tudják menteni azokat, akiket levadászna. Egy új jó barátot és társat is nyer így, Ralph személyében. De Killer Frost is okoz még nehézségeket, esküvők zajlanak le és baba is érkezik a családba.

Most talán eljutok arra a szintre, hogy kibékülök Iris figurájával. Jót tett neki, hogy írja a blogját, mert amíg csak Barry és a csapat nyakán lógott, nem tudom, mi értelme volt a szerepének. Ő újságíró! Mit keres egy hós csapatba képesség és tudás nélkül? Igaz, azt most se bírom, amikor ő játssza ott a főnököt. Én nem fogom fel, milyen alapon. De Iris és Barry együtt már jó páros, aranyosak, így békülök vele.

Ami viszont hiányzik: kiszállt Tom Felton, pedig az ő karakterét kedveltem. És működött Caitlin mellett, akinek már kijárt volna egy kis boldogság. (A halott férje óta nem volt egy normális pasija.)

Jött helyette Ralph, aki az új kedvenc szereplőm lett, még ha a nevét nem is bírom. Sok humort hozott a részekbe, volt fejlődési íve, és neki jutott a rész drámája is. Bízom benne, hogy őt megtartják a következő évadra is.

A történet is érdekesebb volt, mintha megint egy gyorshajtó lenne az ellenfél. Ugyan DeVoe mániája olyan volt, mint egy Terence Hill – Bud Spencer film gonoszának, de legalább kihívást jelentett a legyőzése. Sok olyan szereplőt iktatott ki, akiket bírtam. A hegedűs lányt és a képességét például nagyon bírtam, sajnáltam is, amikor DeVoe keresztezte az útját.

Az átívelős történet működött, érdekes volt, és nem hiányzott a részenkénti meta vadászat. Bőven elegek voltak a buszos képességűek. Így is bele tudták tenni azt a humort és kaland szintet, amit korábban produkáltak.

Az akciójelenetek még most sem néznek ki úgy, mint az Arrow esetében. Nem néznek ki jól a CGI jelenetek, még mindig nem mutatós, amikor Flash gyors tempóra vált. Pedig azok sokba kerülnek, azért is kellett áttenni a legendák csapatába Iris öccsét. Killer Frost trükkjei néztek ki talán legjobban, de Ralph alakváltós és nyúlós trükkjei is bejöttek. Azt kifejezetten bírtam, amikor valaki másnak a bőrébe bújt. De verekedés, küzdősport nincs benne jó, ez a képességekről szól és nem az erőről.

Tetszett, hogy már teljesen elválnak a sorozatok. A sztorik nem függnek össze, ha van is némi karaktermozgás. Az alternatív univerzumok lehetőségeit is egyre jobban tudják használni, Supergirl és Oliver náci változata mosolygós volt.

Idén nem ez volt a leggyengébb része a sorozatnak, a közös részekben is jól működtek. Még mindig vannak vele gondjaim, de ez az évad egész korrekt volt.

The Flash - 5/4 ami idegesít benne, arra jut valami, amit szeretek. A látvány még fejleszthető, de elment.

https://www.youtube.com/watch?v=xpmX4awpEgk

Nászutas, emberrablós, bűnözőkön átverekedős.

Ava és Derek az elvonón ismerkedtek meg, jobbá teszik egymást. Akkora a szerelem, hogy az életük is össze akarják kötni. Ami nem tetszik Derek apjának: az ő családjuk gazdag, míg a lánynak csak problémák jutottak örökül. De a pár így is boldog, és az esküvő után karibi nászútra indulnak. Sokat nevetnek, kalandoznak, boldogok. Egy bárban megismerkednek egy örökmozgó fiúval, aki extrém programokat is szervez nekik. A dzsungel feletti kötélpályán azonban Derek kötele elszakad, lezuhan. A mentő kórházba viszi. Ava rohan utána, de Dereknek nyoma sincs. A rendőrség se talál senkit, Avát kezelik gyanúsítottként. Nem tudják, hogy a lány milyen örökséget kapott az apjától. Kezébe veszi a nyomozást, és átverekszi magát bárkin, aki közé és a férje közé áll.

Nem is értem, minek van ennek a filmnek két címe. De van neki. Mondjuk, dvd-n nem jött ki még, a tévé adta. Lehet, hogy van még egy szinkronos változata, és annak más címet is adtak? Még akár az is lehet.

De ez a film ennél nagyobb karriert nem fog befutni. Egyszerűen nem több egy tévés akciófilmnél, ami egy esti kikapcsolódásnak elmegy. Agy nélkül, csak a szemnek, de annak se túlzottan. Ez van.

A cselekmény nagyon egyszerű, kiszámítható. Mondhatni, elég agyatlan is. A pár boldog és nászutas, a férfi eltűnik, és a nő leveri a fél sziget maffiáját. Nincs benne értelem, inkább egy videojátékra hasonlít. Egyre nagyobb ellenfelek jönnek, akiket egyre nehezebb megverni, de azért mindig összejön valahogyan. Nem igényel agymunkát a megértése.

Igaz, a végére azért egy csavart sikerült beletenni. Nem azért rabolták el a férjet, amit elsőre gondoltam. Igaz, ez sem logikus, és bele lehet kötni, de legalább nem tipikus.

Ami a filmet elviszi a hátán, az a főszereplőnő akció tudása. Gina Carano hivatásos bunyós volt, és ennek köszönhetően az ő akciójelenetei hitelesebbek. Neki olyan az alkata, a kiállása, hogy el lehet hinni, hogy így aprítja a nála jóval nagyobb férfiakat. Nem véletlen az sem, hogy annyi ilyen jelenetet nyomtak bele a filmbe, amennyi csak belefért.

Ahogy az sem, hogy a színészi játékot nem rá bízták. Ha belegondolok, két arca volt a filmen: a férjébe nagyon szerelmes fiatal nő és a bosszú harcos démona. Várjunk, volt még egy. A szenvedő gyerek. Mert szerintem Carano játszotta a saját 15 éves énjét is, a flashback jelenetekben. Ilyenkor főleg sírt és szenvedett. Szerencsére nem sok ilyen volt, nem feltűnő, mert azért nem néz ki 15-nek, hiába mondják annyinak.

Még így is ő a film legnagyobb neve. Gigandet megragadt a B listán, és már csak ilyen filmekben tűnik fel. Trejo és Guzmán meg ugyanazt a bennszülöttet adja, amit minden filmjükben, legfeljebb más nációként, mint mexikóiként.

A kamerázás se tetszett, néha kifejezetten amatőr felvételesnek tűnik. Ezzel akarták hitelesebbé tenni az akciókat? Nem jött be. Sokkal jobban díjazom az olyan profi akciókat, mint amit az Into the Badlands részekben produkálnak. Van egy olyan sejtésem, hogy annak a sorozatnak nagyobb a büdzséje.

Egyszer láttam, többet nem fogom. Agy nélkül elment, gondolkozva túl buta film.

Kontroll nélkül - 5/3 tévéfilmes akció, olcsó kivétel, B listás sztárokkal. Egyszer nézhető, de többször nem.

https://www.youtube.com/watch?v=7rumSmMqW0M